Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-07-08 / 53. szám

2 Békés 1925, julius 8 Megmarad a négy egyetem. (Saj. tud,) Az országos takarékossági bizott­ság az egyetemek kérdésével újból foglalkozott és elismerőleg méltányolta mindazokat az érve­ket, amelyeket a bizottság egy része közgazda- sági és államháztartási viszonyainak jelenlegi kedvezőtlen helyzetére és azoknak a jövőben várható alakulására való hivatkozással a rendel­kezésre állott bő adatokra támaszkodva felhozott és amelyek alapján két egyetemnek beszünteté­sét, azok klinikáinak kórházakként való fentartá- sát hozta javaslatba. Mindezek dacára a bizottság többsége arra való tekintettel, hogy A kormánynak az az eljárása, amellyel kü­lönbséget tesz a szolgálatban álló és nyugdíjazott tisztviselő között, szervezkedésre indította a nyug­díjas közszolgálati alkalmazottakat is A napok­ban az ország több nagy városában volt ilyen szervezkedő ülés, amelyen a nyugdíjasok hely­zetének ismertetése utánra szomorú és kilátástalan gazdasági helyzetből való kivezető utat keresték. Általánosan az a vélemény alakult ki, hogy a nyugdíjasok érdekeik képviseletét nem bízhat­ják továbbra is a KANSz ra, hanem uj egyesület alakítását határozták el. Elhatározták továbbá, hogy sérelmeiket memorandumba foglalva adják át a kormánynak. A memorandumban kiterjesz­kednek arra, hogy mivel a nyugdíjasok is tiszt­viselők a tényleges szolgálatban levő alkalma­zottakkal egyenlő elbánást kérnek. Követelik a létminimum megállapítását. A háború alatt országszerte elharapódzott az a szokás, hogy egyes iparosok és kereskedők nem csupán a hetipiacokon árusítottak, hanem rendszeresen kirakodtak a napi piacokon is. Ezt az eljárást a kereskedők és iparosok igen erő • sen sérelmezték. A kereskedelmi és iparkamara arra az álláspontra helyezkedett, hogy az első­fokú közigazgatási hatóságok által engedélyez­hető napi piacokon csakis élelmi cikkek árusít­hatók és azokon sem helybeli, sem más község - beli iparosok árusítás végett meg nem jelenhet­nek. Azon esetben ugyanis, ha a napi piacokon iparcikkek is árusittatnának, azok , vásári jelle­Külföldiek és optálást elmulasztott volt magyar állampolgárok Magyarországon való tartóz­kodásáról kiadott összes eddigi rendeleteket rész­ben hatályon kívül helyezte, részben módosította a belügyminisztérium legújabb rendelete. E ren­delet sok ijedelemre és zavarra szolgáltatott okot. Ugyanis ezren és ezren vannak a volt magyar állampolgárok közt olyanok, kik tájékozatlan­ságból vagy feledékenységből az optálást elmulasz­tották, s emiatt most külföldinek tekintetnek. De számtalan azok száma is, kik mint családfők, gaz­dák, gyárosok, iparosok külföldit tartanak szol­gálatban, s az uj rendelet labirinthusában nem ismerik ki magukat. Jelent ugyan meg már erre vonatkozólag több magyarázó füzet, de ezek még jobban megzavarták a laikusokat. A minisztérium hozzájárulásával az országos rendőrszaktanfolya­mok parancsnoksága most magyar é3 nőmet nyel­mányos kapcsolatot érzékenyen érinthetne, továbbá abban a feltevésben, hogy közgazdasági és államgazdasági viszonyaink jobb reményekre jogosító kedvező alakulása, idővel mégis csak meg fogja engedni oly fedezeteknek rendelke­zésre bocsátását, amelyek mind a négy egyetem­nek a legmagasabb színvonalon tartását biztosítják, hosszú és beható vita után a négy egyetem változatlanul való fen- tartása melleit foglalt állást. Szükségesnek tartja azonban a bizottság, hogy a gazdasági és kezelési ügyeket a főisko­láknál jelentékenyen egyszerűsítsék és ezzel kap­csolatosan és annak ellátására hivatott személy­zet is megfelelően átszerveztessék. A nyugdíj a tisztviselő munkájával szerzett vagyona s azt lecsökken­teni semmiféle adózás érdekében nem lehet. A nyugdíjasok illetményeit véglegesen ren­dezni kell, még pedig a szanálási törvény értel­mében akkor, amikor a szolgálatban levő tiszt­viselők státusát is véglegesen rendezik. Alkalmi segélyekkel a nyugdijilletmény kérdését megol­dani nem lehet, mert a segély a nyugdíjasokra nézve sérelmes és lealacsonyító. Mozgalom indult meg a nyugdíjasok között még egy önsegélyző szövetkezet felállítása iránt is, amelynek előfeltételei máris biztosítva vannak, azonban ezt az előkészítő értekezlet kikapcsolja a programmjából mindaddig, amig a szervezke­dés formaságai elintézését nem nyernek. güvé válnának, a vásárom engedélyezése pedig kizárólag a kereskedelemügyi miniszter hatás­körébe tartozik. Kiemelte még szakvéleményében a kamara azt is hogy e mindjobban terjeszkedő piaci árusítással szemben meg kell védeni a na­gyobb rezsiköltséggel dolgozó, rendes üzlethelyi­séggel bíró iparosok és kereskedők érdekeit. Most a kereskedelmi miniszter igazat adott a kamara szakvéleményének. Kimondotta egy­úttal a kereskedelemügyi miniszter, hogy rendel­kezése nyomban életbe léptetendő. Ennélfogva a mindennapos piaci árusításnak vége szakad. ven terjedelmes, teljes gondossággal és alapos­sággal szerkesztett füzetet adott ki. Címe: „Kül­földieknek Magyarországra való beutazására, itt tartózkodására, letelepedésére, honosításra és az optálást elmulasztottak visszahonositására vonat­kozó összes jogszabályok magyarázata.11 A ter­jedelmes füzet mind a hatóságoknak, mind a nagyközönségnek teljes tájékozást nyújt. Az érde­kelteket sok izgalomtól, lótás-futástól, felesleges költségektől és fáradságtól kiméli meg. A füzet­hez kérvényminta is van azok számára, kik kül­földieket tartanak alkalmazásban. Ajánljuk mind­azoknak, akiket illet. A füzet ára 25000 korona. Ez összeg beküldése ellenében az Országos rendör- szaktacfolyamok parancsnoksága (IX. Üllői-ut 47—49. Mária Terézia laktanya) bérmentve küldi meg a füzetet, mely különben az összes rendőr­őrszobákon is megszerezhető. Rendezik a tanyai iskolák kérdését. A kultuszminiszter programjának egyik lé­nyeges pontja a tanyai iskolák megalkotása. Erről Klebelsberg gróf közoktatásügyi miniszter a következőkép nyilatkozott: — Mig városainkban a tankötelesek nagy­jában be vannak iskolázva, addig %z alföldi tanyákon és a nagy latifundiumokon nagy számmal vannak iskolába nem járó gyermekek. Számos falusi iskolában pedig tűrhetetlen túl­zsúfoltság uralkodik A kormányzópárt agrárpárt s mint ilyen már programja is kötelezi, hogy az eddigi egyoldalúság megkorrigálásával végre- valahára behatóan foglalkozzunk a mezőgazda- sági népesség kulturigányeinek kielégítésével. Ezt a célt biztosítja a törvényjavaslat, melyet a nem­zetgyűlés elé terjesztek. — Végre az állam pénzügyi helyzete meg­engedte, hogy az 1925—26 iki költségvetésbe kétmillió aranykoronát állíthattam be a népiskolák építésére. Számításaim szerint 200 iskolát épít­hetünk évente, ami annyit jelent, hogy minden tanév eiején 8000 olyan gyermeket állíthatunk be iskolába, aki eddig beiskolázva nem volt. Ez öt év alatt 40000 gyermeket jelent, kikről ha gondoskodtunk, akkor elmondhatjuk, hogy a népoktatásunk legégetőbb sebe orvosolva van. Goldstein Számi szerdán és csütörtökön ­....a színházban ===== HI RER. Cseresznyemaff. A jótermés utón útfélen mutatkozik . . . Most a cseresznye járja s ha nem is látnok a rengeteg gyümölcsöt, amit felhalmoznak a keddi és pénteki hetipiacokon, rá kellene jönnünk a magjáról. Alig lehet lépést tenni, hogy cse­resznyemagra ne hágna az ember. Divatos lett az utcán való evés és nem csupán a diák gyűr magába vacsora címén fél kilót, hanem a sétáló kisasszony is staniclit tart a kezében, cseresz­nyével kínálja meg a gavallérját. A magot tér - mészetesen kiköpik és nem válogatják meg a helyet, hogy hova. Különös valami az a tiszta­sági érzés. Némelyik ember azt hiszi, hogyha reggel megmosakodott, már eleget tett minden követelménynek. Hogy idetartozik a cseresznye- maggal való bánásmód is, — az túlmegy a lelki differenciáltságon. Ott dobja el, ahol éri, — akár­csak a tyuk Ezért van maggal tele az aszfalt, (akkorát roppan a talpad alatt, hogy végigrezdül a gerinceden), tele van minden sétálóhely (de ott legalább kavicsnak gondolhatod), gyanútlanul mégy fel a városházára, a törvényszékre — ahol elég ember megfordul, tehát az egyéni szere- tetreméltóság áthárítja cselekedeteit másra, a többire, — egyszerre csak úgy érzed, hogy tyúkszem nőtt a talpadon. Nem, csak cseresznye- mag volt. Száz szónak is egy a vége, szezon van, hatalmas termés, arra köteleztettünk, hogy róla közvetlenül vegyünk tudomást. Szinte szenzá­ciós volt az érzésünk, hogy ma három barack­magot találtunk a földön. Mindenesetre jól esett a változatosság, mert már kezdjük unni a cseresznyét. Julios bari közigazgatási bizottsági ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó I3-án dr. Kovacsics Dezső főispán elnöklésével rendes havi ülést tart. Ady Endre szülei Magyarországba költöz­nek. Budapestről jelentik : Ady Endrének szülei eddig Erdélyben éltek. Mint Kolozsvárról jelentik, Ady szülei most eladták házakat Érmindszenten és elhatározták, hogy Magyarországba költöznek. a négy egyetem hivatásszerű mű­ködését már folytatja és azok egyikének megszüntetése is szá­mos kulturális érdeket és tudó­A nyugdíj a tisztviselő vagyona Szabad-e iparosnak és kereskedőnek a napi piacokon árusítani? Mit csináljanak azok, akik nem optáltak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom