Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-05-09 / 36. szám

2 Békés 1925. május 9 hetnó. Nincs a legénységnek tisztességes ágy­neműje, takarója, mosdója és törülközője. De elismeréssel állapítja meg a miniszter a pol­gármester jelentéséből, hogy törekszik a tűz­oltóság fejlesztésére és a költségvetésbe e célra Dagyobb összegeket vett fel. Gyulán, a polgármester — a miniszter rendelete szerint — a kiküldötte által észlelt hiányok haladéktalan megszüntetésére utasí­tandó, mert a polgármester jelentésével szem­ben hangsúlyozza, hogy kiküldöttei annak­idején a hiányokat nagyon helyesen állapítot­ták meg, amennyiben a Reisner gyufagyárban bekövetkezett s emberáldozatot is követelő tüzeset a gyár kellően nem ellenőrzött tüz­Mint már megírtuk, Köröstarcsa község a világháborúban hősi halált halt fiai emlékének megörökitésére emlékszobrot készíttetett, amely­nek ünnepélyes leleplezése folyó hó 10-én, vasár­nap lesz a következő programm szerint: Vasárnap reggel Köröstarcsa község elöl­járósága a község határánál várja és fogadja az autón érkező József főherceget, ki ottan átszáll a község négyes fogatára s lovasbandérium kísé­rete mellett a községi főjegyzőnél berendezett lakására hajtat. Délelőtt 9 órakor a református templomban alkalmi ünnepi istentiszteletet tart Harsányt Pál gyomai ref. esperes. Istentisztelet után délelőtt 11 órakor díszközgyűlés lesz a ref. templomban, mivel a községháza tanácsterme kicsiny a nagy­számú ünneplő közönség befogadására. A díszközgyűlést Moldoványi János békési járási főszolgabíró nyitja meg a küldöttség által meghívott József főherceg megérkezése és a hely­beli dalárda »Himnusz« éneke után. A »Hiszek egy Istenben« elimádkozása és a főszolgabírónak 5—6 perces megnyitó beszéde után a községi fő­jegyző felolvassa a szobor történetét, az állami elemi iskola igazgatója a községi képviselőtestület nevében méltatja a nap jelentőségét, azután a főszolgabíró berekesztő szavai és a dalárda »Szózat« éneke után a díszközgyűlés véget ér. rendészeti berendezését nyilvánvalóvá tette. Egyébként a Reisner-féle gyufagyárban előfordult tüzeset folytán kiküldött jelentése alapján, a belügyminiszter 228796—1925V IX. számú rendeletében megállapítja, hogy a gyár tűzrendészed berendezése egyáltalán nem megfelelő, miért is 12 pontban egész szerke­zeti átépítéseket kívánó munkálatokat rendelt el; ajtók, ablakok megfelelő zárakkal való ellátása, faállványoknak vasállványokkal való kicserélése, a termekben a vízvezeték csa­pokra tömlők és sugárcső felszerelése, gyú­lékony anyagok megfelelő kezelése, raktáro­zása stb. utasítja. A díszközgyűlés után József főherceg kísé­retével együtt a ref. templom előtti térségen fel­állított szobor előtti díszsátorba vonul. A dalárda elénekli a »Hiszek egy Istenben« c. éneket, mely atán a főszolgabíró felkéri Jóssef főherceget a ssobor leleplezésének elrendelésére. A főherceg bessédet mond, amely kösben a ssoborról a lepel lehull. A föhercegi beszéd után Kovacsics Dezső dr. főispán ünnepi beszédet mond s átadja a szobrot a községnek. A községi főjegyző a község nevében átveszi a szobrot. A dalárda által elő­adott »Nyugosznak ők, a hős fiuk« c. dal után az ünnepség bezárul. A szobrot megáldja Harsányi Pál ref. espe­res. Azután következnek a koszorúk letevése. Áz első koszorút József főhprceg teszi le, azután Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár koszorúja s a többi küldöttségek koszorúi követ­keznek. Az emlékszobor megkoszorúzása után a volt 4-es honvédek, 10i-esek és a járási vitézi szakasz elvonul József főherceg előtt. Az ünnepség után a községházán a vendégek ismerkedése s déli fél 2 órakor diszebéd lesz, melyen az első felköszön­tőt a főispán mondja a kormányzóra. Konkoly Tihamér dr. vármegyei főjegyző József főherceget köszönti fel s azután következnek a többi fel­szólalások. W edge wood. Ki ne hallotta volna hírét Wedgewood ez­redes urnák ? Úgy írtak róla a fővárosi újságok, mint a nagy angol birodalom nagytekintélyű képviselőjéről. Nagy ágyúként hatott, hogy jön Wedgewood ezredes, akinek a nevét a „Siru jelző­vel szokták kiírni. Abból a neméből való az elő­kelő idegeneknek, akiket „Sir“ előnévvel tisztel­nek az újságok. Magyarul egyszerűen »ur«-at jelent, de hát még jobban hat a megijedt ma­gyarra, hogy ha az angol »Sir« szót teszik eléje. Hány ilyen »Sir« járt nálunk a kommün óta? Nem egyről kitűnt, hogy a »Sir«, az angol kapi­tány, vagy ezredes egyszerűen a kisántánt spiclije 8 Amerikába keveredett ki. Onnan jött ide, mint fajangol megijeszteni a magyarokat. Kevesen tudták nálunk, hogy ezek a »kapi­tányok« és »ezredesek« csak üres címként vették föl nevük mellé a jól hangzó katonai rangot. Ilyen volt Wedgewood ezredes is, akiről most szól az ének. Most az »ezredes« ur elment két társával Bulgáriába, szintén a kommunistaellenes kormány­zat tanulmányozására. Véletlenül a szófiai bor­zalmas kommunista merénylet után tett jelentést az »ezredes« ur. Minden józan ember azt gon­dolná, hogy a nagy »ezredes« a kommunisták gonosztetteit ítéli el és azokra tereli az angol nemzet figyelmét. Nem, nem azt tette. Miközben Szófiában kétszáz ártatlan ember vére gőzölög a kommunista gyilkosság következtében s a bolse­vikok nap-nap után követnek el orgyilkosságokat, az »ezredes« ur és elvtársai a rendcsináló bolgár polgári kormányra szórja vádjait és panaszait. Ezzel aztán végleg lehullt az álarc emberbarát­ságáról. De egyúttal tanulság ez részünkre is. Ne várjunk igazságot és emberszeretetet külföldről, még akkor sem, ha egy »ezredes« ur a közvetítő. Szeplőt, sömört, pattanást elmulaszt, az arc üde és bársonysima lesz az „ILKO“ arckenőci használata által. 360 s-s Prager Frigyes Szent József gyógyszertára (Józsefváros) Holnap érkezik József főherceg Köröstarcsára. A hősök emlékszobrának leleplezése. t A K c A. A három királykisasszony. Irta és a Közművelődési Egylet szarvasi kulturestélyén felolvasta : Oroszlány Gábor. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne méltóztas- sanak perhoreszkálni, hogy a mai est művészi programmszámai közé beiktattunk egy felolva­sást. Amit én most elmondani fogok, nem lesz katedrális értekezés, disszertáció, komoly, tudo­mányos vagy filozófiai fejtegetés. Amire vállal­koztam, nem egyéb, mint csevegés a müértő és intelligens közönséggel, mindössze 20 percig, mert a rendező bizottság ennyi időt szabott ne­kem egy izgató probléma megoldására. Kezdhetném azzal hogy Smith Jeremiás helytartó, aki gyorsan és meglehetős kesztyűs kézzel Csonka Magyarországot amerikai zseni­alitással szanálta, újabban tervbe vette, hogy áldó kezét kiterjeszti a nősülés és a férjhez menés hihetetlenül sivár terepére is és itt is konszolidációt teremt. Első, kissé bizarr gondolata az volt, hogy a szerelmet is B. listára kell tenni, de Gömbös Gyula aki a magyar fajvédelem lánglelkü apos­tola, azt a közbeeső indítványt kockáztatta meg, hogy ezt a kérdést előbb a takarékossági bizott­sághoz kell utalni, mert nem lehetetlen, hogy a nősülés és férjhezmenés problémája tisztán gaz­dasági természetű. Voltak olyanok, akik ezt a kérdést egyenesen a Népjóléti Minisztériumhoz, mint lakásügyi hatósághoz tartozónak mondot­ták, míg végre a kisgazdapárt egyik kiváló rep­rezentánsa : Csontos bácsi a szegfejére ütött : — A házasság problémáján nem kell sokat tépelődni — mondotta. A Földbirtokrendező Bí­róság ítéljen meg minden nősülni óhajtó fiatal­embernek néhány száz hold földet, a máséból tudom Istenem, hogy egy év alatt minden haja­don leánynak bekötik a fejét Magyarországon. Az eszme, valljuk meg, nem is utolsó gondolat. De mégis kivihetetlennek látszik, mert mint tudvalevő, a földbirtokreform már évek óta húzódik, ólomlábakon jár s ilyen tempó mellett nősülni óhajtó fiatalembereink akkor kapnák meg a 100 hold földet, mikor már a szerelmes ifjúból rokkant aggastyán lenne. Mégis ezzel a kérdéssel állandóan és szüntelenül foglalkoznunk kell, mert a világstatisztikai megállapítás szerint a kontinensen Magyarországon történik a mai időben a legkevesebb házasság s nem kell mon­danom, hogy a magyar faj pusztulásának vesze­delmét nem a fajvédő Ulain Ferenc, vagy a nő­védő Eckhardt Tibor, de nem is a gyermektelen Kiss Menyus nemzetgyűlési képviselőink fedez ték fel, hanem a mindnyájunk által tisztelt m. kir. állami anyakönyvvezető, aki szelíd lelkének és kitűnő tehetségének egész erejével könyvelne, de nincs kit és nincs mit. Méltóztatnak tudni, hogy a mai fiatalság minő kategóriákra oszlik Vass József népjóléti miniszter szerint hat osztályba sorozhatok azok, akiket házasságra kitűnő médiumoknak tart. Az első osztályba tartoznak azok, akik férjhez akar­nak menni. A másodikba, akik férjhez szeretné nek menni. A harmadik klasszisba, akik férjhez mennének. A negyedikbe, akik nősülésre vannak predesztinálva. Az ötödikbe, akik frigykötésre alkalmasok és végül a hatodikba, akik család­alapításra érettek. Mindezekből könnyen meg­állapítható, hogy bármelyik osztályba sorozzuk is a mai fiatalságot, az előfeltétel, a szándék, az óhajtás, az elhatározás megvan és csakis a ki vitel tekintetében vannak még lerombolható for­galmi akadályok. A napokban, amikor Szarvason jártam, hogy ezt az estét előkészítsem, egészen vélet­lenül találkoztam egy igen kedves, régi barátom­mal. Valójában gyönyörködtem férfiasságában. Szimpatikus ember, csinos, kedves, az élet csak úgy duzzad benne Bátran nevezhetném őt Achillesnek, olyan délceg, hatalmas, szépszál ember Értelmes intelligens, valódi gavallér. Bank­hivatalnok, akinek nagy jövőt jósolnak. Az én Pista barátomnak melegen megszorítottam a ke­zét. Aztán megöleltem : — Hogy vagy, mit csinál az asszony, a gyerekek ? — kérdeztem azzal a megérzéssé 1, mellyel csak egy pattenűrozott férj érdeklődhetik. Egy oroszlán aki eleget volt elefánt. Pista bará­tom reám nézett, merően a szemembe nézett és elmosolyogta magát. — Hova gondoláz ? — szólt némi megüt­közéssel. En még nőtlen ember vagyok, bará­tom ! Nőtlen, a szó legteljesebb értelmében, Hi­szen nem mondom — folytatta — megnősülhet­tem volna De mire? Arra a kis alamizsnára, amit a bank fizet minden hónap elsején, délben 12 órakor s amiből egy krajcár sem marad déli 1 órakor. Mire nősüljek? Az asszonyt el kell tartani, az asszonyt öltöztetni kell. az asszonyt szórakoztatni kell. Honnan, miből ? Pista barátomat kapacitálni igyekeztem. Hi­vatkoztam a genfi tárgyalásokra a beígért fize­tésemelésekre, a forgalmiadó eltörlésére, felhoz­tam hogy a búza ára esett, hogy a sertésnek tekintélye mélyen aláhanyatlott, hogy vége a lét- számapasztásnak, hogy junius 1 tői a legjobb dolga megint a hivatalnoknak lesz, hogy itt a tavasz, hogy virágzik a borostyán, hogy illatozik a gyöngyvirág. Pista barátom lehorgasztott fejjel hallgatta szelíd érveléseimet és keserű szívvel felelt: — Könnyű neked! Te már túl vagy a ve­szélyen. De mit szóljak én, az örök kétkedő. A házasságot én sorsjátéknak tartom. Az nyer rajta, aki nem vesz sorsjegyet Bármennyire sértő és banális volt konok bankhivatalnok barátom válasza, nem engedtem magam leigázni. Összeszedtem rábeszélő képes­ségem minden erejét és igy szóltam hozzá:

Next

/
Oldalképek
Tartalom