Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-05-09 / 36. szám
1925. május 9. Békés 3 Az iparosok panasza az engedélynélküli iparok ellen.' Megszüntetik-e a vízumkényszert? A szegedi kereskedelmi és iparkamara írja a Békésinek, hogy még ez év február havában előterjesztéssel élt a magyar kormánynál, hogy a vízumkényszer megszüntetése révén a nemzetközi forgalom megkönnyittessék. A kamara elsősorban azt hozta javaslatba, hogy a kormány mindenekelőtt Ausztriánál tegyen kísérletet a vizűm eltörlésére nézve. Értesülésünk szerint most osztrák részről is hasonló mozgalom indult meg és az osztrák kormány puhatolózott Budapesten abban az irányban, hogy a magyar kormány hajlandó volna-e a vízumkényszer megszüntetése dolgában tárgyalást folytatni. Érdemleges tárgyalások még nem történtek, de a kezdeményező lépések alapján már remény van a Magyarország és Ausztria közötti utasforgalom szabaddá tételére. Egy másik kezdeményezése volt a kamarának, hogy az utódállamok nagyobb városaival a telefonforgalom ismét felvétessék. Csehországgal és Jugo szláviéval ezek a tárgyalások részben eredményre is vezettek, amennyiben fgész sor magyar állomásról már lehet a nagyobb cseh és jugoszláv városokba telefonálni. Most a kamara elérkezett nek látta az időt, hogy ezirányban további lé péseket tegyen és javaslatot terjesztett elő a kereskedelemügyi miniszternél, hogy az Ausztriával való telefonforgalom Gráz, Linz, Silzburg, Klagenfurt, Villach és más nagyobb városokra is kiterjeszteBsék. Kérelmezte egyúttal a kamara azt is, hogy hasonló irányú tárgyalások indíttassanak meg Bnmániával, ahol különösen a Temesvárral, Araddal, Kolozsvárral és Brassóval való telefon- forgalom felvétele mutatkoznék mindkét állam kereskedelme szempontjából igen fontosnak. FÉNYKÉPEKET NAGYÍTÁSOKAT mélyen leszállított árban készít FELDMANN SÁNDOR fényképész, Vürosluíz-ulcu 3. 45b s & Elkeseredett kifakadásokat hallottunk, hogy nagy közterheket viselő legális iparosok megélhetését nagy mértékben veszélyeztetik a gombamódra elszaporodott kontár iparosok. Az iparnak — különösen a csekély üzemi tőkével rendelkező kisipar helyzete mindinkább súlyosabb lesz. A köztudomású pénzhiány miatt megrendelésük kevés és ezt a keveset is csökkentik a felelősség és a közkiadásoktól mentes egyének, akiknek legnagyobb része az iparágakban elhelyezkedni nem tudó munkanélküliekből kerülnek ki. Bár a hatóságok mindent elkövetnek, hogy a kontárkodáson tetten ért egyén ellen a kihágás! eljárás gyorsan lefolytattassék, igazat kell adni a panaszos iparosoknak, akik a terheltre rászabott büntetéspénzt — mint megtorlást — keveslik, mert hiszen arra hivatkoznak, hogy könnyű akkor HIKE K. Nemzeti lobogó a pénzügyigazgató- SágOll. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságon ma nemzeti trikolor lengett, habár tud- tunkkal nem volt nemzeti ünnep. Érdeklődtünk az .esemény iránt és úgy értesülünk, hogy a pónzügyigazgatóság vezetője : Mátéffij Domokos miniszteri tanácsos, péuzügyigazgató ma ülte meg 40 éves szó1 gáláidnak évfordulóját. A tisztviselői kar ma küldöttségileg jelent meg a jubilánsnál, — este pedig vacsorát rendez tiszteletére a Komló éttermében. Május 20 án tartják meg a megy egy ülést. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága rendes tavaszi közgyűlését — mint közöltük — május 20 án, szerdán tartja meg. A közgyűlést megelőző napra délelőt 9 órára hívták össze az állandó válaszmányt és ugyanezen a napon fog ülésezni a vármegyei számonkérőszék is. A tavaszi megy egy ülés főtárgysorozatán eddig 150 tárgy szerepel. akár a maximális 300 ezer korona büntetéspént is lefizetni, ha a kontár a munkáért jogosulatlanul milliókat rakott zsebre. A jogosulatlan ipari munka — amelynek gazdasági okai a pénztelenség és a munkanélküliség, — nem csak törvényellenes, de erősen veszélyezteti a közönség érdekeit is. Csak látszólag olcsóbb a munkanélkül levők munkavállalása. A hatóságnak kötelessége a törvénynek minden tekintetben és mindenkivel szemben érvényt szerezni, de kötelessége a közönség érdekeinek a megvédése is. A kontármunka törvénybe ütköző cselekmény és az 1879:40. t.-c. értelmében a tettesen kívül a részesek is büntetendők. Részes pedig az, aki a cselekmény elkövetésére valakit rábír, aki a cselekmény elkövetését előmozdítja. A vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését e hó 11-én délelőtt 9 órakor tartja meg a vármegyeháza kistermében. A törvényszéki elnök Orosházán Ssakolcsay Lajos kir. kúriai biró, a gyulai kir. törvényszék elnöke Orosházán volt. A törvényszéki elnök nehány napig maradt Orosházán és hivatalos vizsgálatot tartott a járásbíróságnál. Kik vesznek részt a vasárnapi szoborleleplezésen ? Külön cikkben foglalkozunk a vasárnapi szoborleleplezéssel, mely Köröstarcsán lesz. Mint értesülünk, az ünnepségen részt vesz Istók János szobrászművész, a hősök emlékoszlopának alkotója, Kratochivil altábornagy, Schandl Károly államtitkár, Temesvári) Imre nemzetgyűlési képviselő és Siménfalvij Tihamér ezredes, a vitézek tőrzskapitánya. Pályanyertes Juhász Gyula. A Budai Dalárda pályázatot hirdetett egy himuuszszerü magyar dalra. A pályázaton első lett Juháss Gyula, kinek versét König Péter szegedi zeneszerző zené- sitette meg. A dal cime: Himnusz Budához. — Hallgass ide, Te elveszett ember! El mondok neked egy történetet, egy mesét, egy nagy problémát és meglásd, hogy a házasság hoz nem kell más, csak két fiatal szív össze dobbanása és egy elhatározó lépés. Boldogországban, valamikor régen élt egy király, akinek három szép leánya volt. Az egyik szőke, a másik barna, a harmadik gesztenye. Csak természetes, hogy a király lányai is férjhez akartak menni, mert a legkisebb már húsz tavaszt látott. Igen, csakhogy a király nagyon smucig fráter volt és úgy gondolkozott, hogyha a három leányát férjhez adja, a birtokát a há rom vő között szét kell majd osztania. A nagy urak akkor sem igen kedvelték a földosztást, kihirdette tehát a király az országban, hogy az a férfi, aki bármelyik leányát feleségül kéri, a halál fia. — Ej, haj! — csodálkozott Boldogország férfinépe a király szörnyű parancsán és sok ideig senki sem mert ellenszegülni a király aka rátának. Már-már a királykisasszonyok a vén lányok közé számitgatták magukat, amikor min denki nagy ámulatára megjelent a király palo tájában egy fiatal levente, egy komoly kérő. Nagy ribillió támadt a királyi palotában. ÖssÉs futottak az udvari és kormányfőtanácsosok, és tanácskoztak, mitévők legyenek. Hiábavaló volt minden, a vőlegényjelöltet, az elszánt fiatalem bért őfelsége elé kellett bocsájtani — Felséges Királyom ! — kezdte mondó- káját a derék ifjú, — azért jöttem hozzád, hogy megkérjem a leányod kezét. A király borzasztó haragra lobbant és iszonyatosan toporzékolt. — Hallod — mondta a király, — te egy szemtelen fickó vagy. Hát nem olvastad a parancsomat, hogy aki bármelyik leányom kezét megkéri, a halál fia ? A lovag jóizüet nevetett. — Felséges királyom — szólt büszke han gon, a parancsodat olvastam, de az mit sem változtat azon, hogy leányod kezét meg ne kérjem. Sserelmes vagyok felség, már pedig a szerelmes ember nem retten vissza semmitől. Add nekem a lányodat, amig nem késő. Boldogország királyát nagyon meglepte a bátor ifjú fellépése. — No jól van — mondotta a király — nem bánom, neked adom az egyik lányomat. De van egy kikötésem. Az esküvőt aképpen fogjuk megtartani, hogy te nem fogod tudni, hogy melyik lányommal adott össze a pap. a szőkével, a barnával, vagy a gesztenyével. Esküvő után ide jössz a palotába s ha eltalálod, hogy a három lányom közül melyik a felesé ged, neked adom a lányom, ha el nem találod, csakugyan a halál fia leszel. Megegyeztünk ? — kérdezte a király. — Meg, — válaszolt a levente. Tehát jöhet a ceremónia ! Épp május elseje volt, Szép tavaszi nap. Balzsamos, illatos lég Költöző madarak érkezése. Az udvari lakájok páncélos ruhába öltöztették a vőlegényt, a szemét pedig bekötötték, hogy ne láthassa, melyik királykisasszonnyal házasítja össze az udvari lelkész. Mind a három király lány felöltözött hófehér menyasszonyi ruhába Egyforma volt mind a három, a szőke is, a barna is, a gesztenye is. Az esketési szertartás csakhamar megtör tént. A három menyasszony ott várakozott a trónteremben Egymás mellett álltak, mint három égő nárcisz s várták a vőlegényt, akit be kötözött szemmel vezettek a király elé. — Bátor levente, — mondta a király, üdvözöllek! Vedd le szemedről a kötést s a három lányom közül válaszd ki tulajdon feleséged. Ha eltalálod, hogy melyik lányomat adtam neked, legyen örökre a tied, ha nem találod el, az életeddel fogsz fizetn . Megértettél? A lovag gyorsan és izgatottan letépte sze mérői a sürü kötést s ott állt előtte a nagy probléma, a három királykisassony, a három menyasszony, három lány, akik mind férjhez szeretnének menni. A ssöke neveteti a barna könnyesett, a gesztenye peáig komoly volt, mint napsugár nélkül nyíló liliom. — Nó melyik a feleséged ? — kérdezte a király és nagy gyönyörűségét találta benne, hogy a vőjelölt szenved és tépelődik. Ott állott a lovag a három lány előtt bambán és tétován és szájára nem jött a szó, ajkára hang. Csak nézte sóvárgó tekintettel a három szép királykisasszonyt De nem volt egy szava, egy mozdulata, egy biztató, reményt eláruló tekintete. A király végre megunta a játékot. — Te állat ! — mondta a hajdúk hadnagyának, a fess és délceg leventének, — mit bámulsz, mint borjú az uj kapun ? Ne törd a koponyádat, ne gondolkozz a problémán, hanem férfiasán vágj neki. Szerelmes ember úgy sem kerülheti el a sorsát! . . . Pista barátom megértette a mesét. Görcsösen belém karolt és széjjel nézett Nem volt senki közelünkben, tehát bátran beszélhetett. — Vigye el az ördög a mesédet, — egészen megszéditett — kiáltotta. Hogy is mondta csak a király ? Igen, igen, vágjon as ember neki. Mondhatom, kolosszális! Erre nem is gondoltam. Hát tudod mi, kedves pajtás, én neki vágok. Neki én. Szombaton lesz a koncertetek Ott leszek Szétnézek, gusztálok, kurizálok, s ha az én királykisasszonyom is úgy akarja, a nősülcs jéllen többé nem protestálok ! . . . . . Húsz perc. Kész a felolvasás és mint méltóztatnak észrevenni, kész a parti. Singer a házban 99 26-30 arany a családban.
