Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-05-09 / 36. szám
LYKI. évfolyam 36. szám. Szombat Gyula, 1935. május 9. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS F8UTIKAI, TÁRSADALMI Ég KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 koronafelelős szerkesztő: BOBAY FERENC megjelenik szerdán és szombaton. „Irredenták vagyunk I“ Irta : dr. Varga Béla, A trianoni békeszerződés torkunkba fojtotta a tiltakozás szavát. Panaszkodnunk sem volt szabad, porbatiprott igazságunkért nem volt szabad szavunkat felemelni, — ha a dacos keserűség könnye megcsillant szemünkben, — rabló szomszédaink — élükön Benessel — azt harsogták London, Páris felé, hogy Irredenták“ vagyunk. Ok tették népszerűvé ezt a rossz olasz szót Magyarországgal kapcsolatban. Mi tűrjük keserű sorsunkat, viseljük a megalaztatást, szenvedünk a reánk szakadt nyomorúság malomkövei között, zokszó nélkül, elfojtott könnyekkel. Ez az ország, mely egykor boldog hazája volt egy boldog nemzetnek, csonkaságában koldusszegénnyé züllött, — koldusbotra jutott a nép is társadalmi osztályokra való tekintet nélkül. A magyar középosztály nyomorúsága közismert szomorú valóság, — a munkásosztály nélkülözései, a munkanélküliség miatti sinylődése ma már elképzelhetetlenül megdöbbentő. A kereskedelem pang, az ipar tétlenségre kárhoztatott, a gazdasági élet vérkeringése megszűnt. Pusztulunk, veszünk, — de panaszkodnunk, sirnunk nem szabad, — mert, ha kinyitjuk a szánkat „ Irredenták “ vagy unk. A tavaszi szellő reménytelenségünk szomorú telébe örvendetes üzenetet hoz Napnyugat felől. Amit nekünk nem volt szabad felpanaszolnunk: a trianoni béke tarthatatlanságát angol és francia államférfiak ismerik be és hangoztatják ma már. És követelik a revíziót. Baldwin nyiltan beismerte, hogy Európa politikai és gazdasági bajainak egyedüli oka a békeszerződés. Kijelentette, hogy Európa békéje akkor szánt meg, amikor a versaillesi béke- szerződést aláírták. Lloyd George, Anglia volt miniszterelnöke, akinek a békeokmány szerkesztésében döntő szerepe volt, — nem átalja beismerni ma már, hogy öt év tapasztalatai meggyőzték arról, hogy a békeszerződés elhibázott, annak következményei katasztrofálisak. Sydenham lord Bombay és Victoria volt kormányzója, az angol konzervatív párt egyik vezére Magyarország megcsonkítását példátlan ostobaságnak bélyegzi. A békeszerződés revíziója ma már nem békebontó irrendentizmus, — mondja őszintén. Még Franciaországban is, — ahol pedig alig van politikus, akit ne a gőgös ellenszenv befolyásolna Magyarországgal szemben — akad egy vezetőpolitikus: Clemenceau, Mille- rand és Poincaré politikáinak egykori fanatikus hive, aki nyiltan bevallja, hogy Magyarország a német törekvéseknek esett áldozatul, s liogg nem érdemelte meg azt a kegyetlen sorsot, amelyet a varseillesi béke hozott reá. Ha csak egy évvel későbbre tolódik a trianoni békeokmány aláírása, MagyarBudapesti tudósítónk írja : Negyvennyolc magyar város folyamodott nagyobb összegű külföldi kölcsönért. A kölcsön meg volna, de előbb a belügyminiszter felhívta a kölcsönkérő városokat, hogy részletezzék a kölcsönveendő összeg hovaforditását és mutassák ki, hogy a városoknak mi a vagyona ? Gyula város 2,500.000 aranykorona kőlErdélyből jövő utasok beszélik, hogy Erdélyben s általában Romániában a közgazdasági válság napról napra súlyosabb. A román kormány minden erőfeszítése dacára külföldi kölcsönt nem bírt szerezni. A len vásárló ereje állandóan esik s a pénzszűke már is nagyban érezhető. Az üzletekben nagymérvű a A belügyminiszter kiküldötte által a múltkoriban megtartott helyszíni szemlék alapján az említett két város tüzrendészeti állapota tárgyában utasításokat adott. Ezek végrehajtása tárgyában a két polgármester jelentését a belügyminiszter 228158—1925 IX. számú rendelete szerint kielégítőnek nem találta Békéscsabára vonatkozólag megállapítja és kifogás tárgyává teszi, hogy a tűzoltó lakország sokkal enyhébb békefeltételeket kapott volna. ■ Súlyos és igaz szavak ezek, melyek megbélyegzik az antantpolitika bűnös mulasztásait. Elismerik hát végre, hogy a békeszerződés revíziója a legsürgősebb általános európai érdek, melyre minden nemzetnek egyaránt törekedni kell. Ezekre a mértékadó kijelentésekre támaszkodva a Magyar Nemzeti Szövetség országos nagyválasztmánya rendkívüli ülésben határozatot hozott, melyben a kormány és az egész nemzet figyelmét felhívja arra, hogy az említett angol és francia államférfiak nyilatkozatai alapján a velünk együttérző és a velünk közös érdekű nemzetekkel összefogva követelnünk kell a rajtunk elkövetett jogtalanságok orvoslását a békeszerződés revíziója utján. csont kért. Ezzel szemben kimutatható vagyona közel 5 millió aranykorona. Békéscsaba 950.000 aranykorona kölcsönt óhajt, mellyel szemben a város vagyona négymillió aranykorona. Ezekből az adatokból megtudjuk, hogy állitólag(!) Gyulának több a vagyona, mint Békéscsabának. pangás. Több erdélyi és óromániai kereskedő jelentett inzolvenciát s ma az a helyzet, hogy fizietek és üzemek tulajdonosai azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy eladóvá teszik üzleteiket és elhagyják az ország területét. A terméskilátások is nagyon gyöngék. tanya és berendezése egyáltalában nem megfelelő. Az őrszoba, illetve a tűzoltóság a telefonközponttal nincs összekötve, csupán a to- ronyőrséggel ; nincs telefon a tűzoltó parancsnokok, hosszabb időre helyettesitő tisztviselő lakásán sem. A mászótorony használhatatla- nul korhadt. Az őrszoba férges és egészségtelen ; nincs benne tűzhely, amelyen a szolgálattevő legénység ennivalóját fölmelegitheti sa,'5ÄS HÚZ Ü liMtSÉ Gyula város 2 és félmillió aranykoronás kölcsöne. Romániában közgazdasági válság van I teiitiiszler leints gyuls és lén tüzrendészeti ügyetlen. Át kell alakítani a Reisner-féle gyufagyárat.
