Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-10-29 / 87. szám
LTL évfolyam 87* szám. Szerda Gyula, 1924« október 29 Előfizetési Arak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TitSAMLMI ÉS KÖZOA&PÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Lapunk mai.száma 4 oldal. Fenegyerekek. (S.) A nemzet törvényhozásának házában egy folyósói nyilatkozat kapcsán levették álarcukat azok a fanatikusok, akik ugylátszik törvény hozói hivatásukat is csak köpeny égnék tartják arra, hogy alatta tőrt rejtegessenek a társadalmi rend és jog- biztonság megtámadására. Ez a fékevesztett hazafiaskodó megnyilatkozás a kevés számú fajvédő csoport vezére részéről történt, de aligha csalódunk, hogyha kijelentésének érdemi részét és vehemenciáját az egész csoport lelkiállapotának tudjuk be. Őket nyilván a ^fővárosi törvény- javaslat során a radikális, demokraták vezérének, Vázsonyi Vilmosnak a főváros egykori és mostani rezsimje között, természetesen saját hivéinek javára tett összehasonlitása hangolta akkora indulatra, hogy elvesztették tisztánlátásukat is és olyan kijelentésekre ragadtatták magukat, amilyen épensóggel nem való törvényalkotó honatyák szájába. Gömbös Gyula ugyanis kijelentette, hogy ha volt merszük a nemzet érdekében még a királlyal is szembefordulni, lesz majd bátorságuk, ha k*dl erőszakkal is megakadályozni, \Vázsonyiék radikális iránya surranjon a budapesti városház Nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonitani az eféle fenegyerekes elszólásoknak, hiszen felelőtlen helyről hadsereg nélküli hadvezéri önjelölttől jön, akinek elvbarátaival szemben ott áll a szilárd és igazságos államhatalom s ennek felelős kormánya, amelynek mindenkor megvolt ésimeglesz ereje és elszántsága hozzá, hogy a polgárok szabadságát és szabad vélemény- nyilvánitását bárhonnan jövő támadással szemben erélyesen megvédelmezze. A nyílt erőszak emlegetése kétségtelenül forradalommal való fenyegetőzés, mely azonban eltévesztette hatását, mert ahelyett, hogy lelkesedésre gyújtana, minden józan emberben csak megerősíti azt a hitet, hogy amig ilyen lobbanékony és meggondolatlan lelkek és népvezérek agitálnak az nrs7Hcrhfln a knrmánv nam hairvhatia el helyét. Elvártuk s örömmel konstatáljuk, hogy az országos közvélemény eme várakozásában egy pillanatra sem csalódott a tekintetben, hogy Bethlen István gróf miniszter- elnök haladéktalanul kellő értékére szállította le a Gömbös-féle folyósói egzaltáció valódi értékét s hangosan, hogy a külföld is hallja és értsen belőle, utasította vissza az erőszakoskodással fenyegetőző felelőtlen jobbszélső ellenzéki hangot, rámutatván arra, hogy van még a magyar kormánynak hatalma és erólye fellépni és lehetetlenné tenni minden rendbontásra irányuló titkos és nyílt törekvést! A belüéyniniszter a gyulai városi kölcsönről. (Saját tudósitónktól). A magyar városokat most főképpen az a kérdés foglalkoztatja, hogy az állam mintájára maguk is nagyobb kölcsönöket vegyenek fel és beruházásokat létesítsenek. Mint már több Ízben megírtuk, Gyula város polgármestere is tárgyalásokat kezdett a fővárosban egy nagyobb kölcsön felvétele végett, mely elsősorban a vasútvonal megépítésére, továbbá több közhasznú és kulturális intézmény megvalósítására volna szükséges. Rakovszky Iván belügyminiszter az Egységespártban több képviselő intervenciójára nyilatkozott a városok és így Gyula város által is felvenni szándékolt kölcsönről és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a városok érdekében nem látja keresztül- vihetőnek a kölcsön tervét. Az annuitás és kamat, amit a városoknak fizetni kell — a jelenben igen kedvező, (12 százalék) de nem lehetetlen, hogy a pénz után fizetendő kamat pár év alatt a normálisra leszáll és akkor a kölcsöntfelvevő város anyagilag a tönk szélére jut. A belügyminiszter horribilisnek tartja a közvetítő dijakat is, melyet a város háztartása nem fog elbírni. Ma — mondotta a miniszter — a kölcsönvett pénz után mindenki örömmel fizet 12 százalékos kamatot, amikor a bankok 30—40 százalékot számítanak fel. Ez a helyzet azonban csak átmeneti és lehet, hogy jövőre már 12 százalék kamat is sok lesz. Husz-harminc évre kölcsönt kötni 12 százalékos kamattal — legalább is merészség, hogy ne mondjam — előrelátás nélküli könnyelműség. Ez azonban nem zárja ki, hogy a városok rentábilis vállalkozásokba ne bocsátkozzanak. Megindulnak a gazdasági tárgyalások az összes utódállamokkal. Budapestről telefonálják: Még el sem kéz Jődtek a cseh-magyar gazdasági vonatkozású árgyalások, a kormány máris foglalkozik azzal í gondolattal, hogy az előkészítő tárgyalásokat neginditja a többi utódállamokkal is. Csehország itán jönne Ausztria, Ausztria után Jugoszlávia is Románia, amely államokkal szintén normális iereskedelmi szerződést akar a kormány kötni. Ez a sorrend bizonyos tervszerűséggel állapitta tott meg, mert a pénzügyminisztériumban azt a felfogást vallják, hogy mezőgazdasági terményeink elhelyezése érdekében fontosabb az ipari jellegű államokkal való szövetség megkötése és csak azután kezdik meg a szomszédos agrárállamokkal is a tárgyalásokat. Újéviül megszűnik a kávéházi záróra. Budapestről jelentik: A záróra korlátozásának, illetve a régi rend visszaállításának kérdése már két éve foglalkoztatja a kormányt, azonban mind- ezideig még nem látta elérkezettnek az időt a tel jesen szabad és korlátlan idejű kávéházi és vendéglői forgalomnak. Uiabban Rakovssku Iván belügyminiszter a főváros előterjesztésére úgy döntött, hogy a kávéházak nyitvatartási korlátozását 1925 január elsejétől kezdődően függeszti fel, úgy hogy az idei szilveszteri éjszakával nyílik meg ismét a majdnem egy teljes évtizedig korlátozott kávéházi forgalom.
