Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-10-29 / 87. szám

2 Békés 1924. október 29. Háromnapos büntetést szabnak, a forgalmiadé késedelmes bejelentőjére. Minden forgalmi adóalany, aki eddig bé­lyegekben rótta le a forgalmi adót, ezentúl vallomást tartozik beterjeszteni arról, hogy egy-egy hónap alatt mennyi forgalmi adóbó- lyeget rótt le. Ennek az intézkedésnek tisztán prakti­kussági célja van, hogy a forgalmi adóellen­őröket az adózók hónapról-hónapra történő rendszeres meglátogatásának terhes munkája alól mentesítsék és az adóalapok bevallását a hivatalos megállapítás helyett önkéntes val­lomások re i dszerével biztosítsák. A pénzügyminisztérium forgalmi adóosz­tálya vezetőjétől igen érdekes és szigorú hangú leirat érkezett a forgalmi adóhivatal­hoz. Ebben utasították a forgalmi adóhivatalt, A kereskedelemügyi miniszter nagyon rövid, de nagyon érdekes körrendeletét inté­zett a kereskedelmi és iparkamarákhoz abban a tekintetben, hogy mi lesz végre a kézmű­ves kamarák felállításával. A leirat szerint az ország kózmüvesiparossága körében felmerült az a gondolat, hogy a kézmüvesiparosságnak hasznára lenne egy olyan országos központi szervezet, amely az egész ország kózmüves­iparossága kívánalmainak figyelője és szó­szólója. Hogy ez a kérdés minden oldalról a kellő tárgyilagossággal, valamint a szükséges szakszerűséggel és alapossággal megvitatható legyen, a miniszter október 31-én délelőttre a kereskedelemügyi mlniszterlnmba értekezletet hívott össze. Ez az értekezlet fog a tovább Etádé a „Hadász“ kávéház 823 teljes berendezéssel. 9-* Értekezni lehet özv. Goldberger Ignáenénál. hogy az adóvallomások ügyét igen szigorúan kell kezelni, mert a lanyha intézkedések miatt esetleg megdőlhet az egész rendszer. így pár napon belül tudatni kell a forgalmi adózók­kal, hogy aki elmulasztja a forgalmi adóval­lomásának minden hó 15-ig történő beterjesz­tését, azt a forgalmi adó alapjának háromszo - rostival fogják megbírságolni. E rendelet folytán figyelmeztetjük a gyulai közönséget, hogy a rendeletnek ponto­san tegyen elegot jól felfogott érdekében, mert a forgalmiadó háromszorosa sokszor igen magas összegre rúg és érzékenyen fogja érin­teni mindazokat, kikre a fenti büntetést ki­szabják. megteendő intézkedésekhez anyagot szolgál­tatni. A leiratban feltűnő, hogy a kereskede­lemügyi miniszter nem használja a sokat han­goztatott kézműves kamara kifejezést, hanem csak egy központi szerkezetről beszól. Ebből arra lehet következtetni, hogy a miniszternek kimondott állásfoglalása ebben a kérdésben még Dines, hanem az ankéten bizonyára el­hangzó tárgyilagos, szakszerű és alapos ér­vektől akarja függővé tenni állásfoglalását. Egy másik oldalról pedig azt az értesü­lést szereztük, hogy a kézműves kamara fel­állítása már befejezett tény s épp abból a szempontból hívta egybe a miniszter az an­kétet, hogy mielőbb megvalósuljon a tervbe vett kézműves kamara. Pelőfintca 3. és Vída-uíca 9. számú házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Értekezhetni a tulajdouosnái.822 13-* Rövid táviratok. Budapestről táviratossák: Smidt szövetségi főmegbizott megfogja láto­gatni legközelebb a magyar vidéki nagyobb városokat és ezek között Békéscsabát is. — A törvényhatósá­gok részére engedélyezett közmunka hitel 14 százalékos lesz. — Bethlen István gróf miniszterelnök november 18-án részt vesz Kecskeméten az ottani képviselő beszámolóján és be­szédet fog mondani a Gömbösék uj pártja ellen, mely szintén Kecske­méten bontott zászlót. — Az egységes pártban élénken tárgyalják Wild Jó­zsef szenzációs nyílt levelét, melyet Gömböshöz intézett. Wild ma nyilat­kozott, hogy az összes bizonyitékait a készülő pucscsra nézve, nyilvános­ságra fogja hozni. — A román belügy­miniszter tegnap a Bukaresti gyors­sal Budapestre érkezett. Állítólag a magyar államrendőrség szervezetét kívánja tanulmányozni. — Egy arany­korona a dollárparitás alapján 1551975 papirkorona. DÓMÉRT CIRKUSZBAN csak kiváló bel- ős külföldi árlisták lépnek fel. Gottschlig Ágoston R.-T. LikorkülSnlegességek, rum és cognacgyát* Budapest. Ajánlja likörkülönlegessógek és rumgyártmá­nyait. Központi telep és iroda X., Martinovics- tór 8—9. Fióküzlet Budapest IV., Váczi-utca 22. Szeszgyár és szeszfinomitó Martonvásár. 945 4-14 * V. Október 31-én dől el lesz-e kézműves kamara. TÁRCA. Egy békésmegyei művész és író. Vasárnap képkiállitás nyílt meg Békéscsa­bán, az ismert békésmegyei művész: Vidovszkg Béláé. A képkiállitást dr. Kovacsics Dezső Békés- vármegye főispánja nyitotta meg és mindjárt az első pillanatban észre lehetett venni, hogy a kö­zönség megkülönböztetett szeretettel fogadja a kiváló művészt. Vidovszky képeit ma már min­den képkiállitást járó ember felismeri, mert az ő müveiről valóban ellehet mondani, hogy az „élet tiszta tükrözője“. Érdekesnek tartjuk közölni a Budapesti Hirlapj-n&k kritikáját, mely két békés­megyei talentumról: Vidoszvkg Béla festőmű­vészről és Gyóni Géza íróról a következőket mondja: Most, hogy szülővárosa a kitűnő Auróra­kor meghívására gyűjteményes kiállítás kereté­ben ünnepli, hadd mondjunk el egyet mást erről a jeles magyar tehetségünkről. Szülei, kiket az ismert Az öregek cimü ma­gyar úri lelket lehelő képén örökített meg, ro­konságban vannak Orlai Petries Somával. Atyja, mint a Csabán inaskodó Munkácsy Mihály gye rekkori barátja, szerepel Munkácsy életrajzában. Vidovszky Feri bátyánkat tartották az ő gyerek­korukban a diákok közt legjobb festőnek. Jobban tudott a tanult diák, mint az asztalosinas. Egy­szer ugráló bárányt rajzoltak Láng mester udva­rán. Vidovszky Feri a Munkácsy rajzára nézve, odaszól az inasnak: „Ne kínlódj, Miska, nem lesz tebelőled festő!“ Miskából lett. Ferinek csak a fiából. A jó „öregek“ nem hiába kerültek bele a Munkácsy életrajzába, nyolc gyermeküket szé­pen nevelve, „Miska“ barátjukra is gondolva, reménykedő szemmel ápolták fiuk istenadta te­hetségét. Mikor Gyóni Géza, a rokongyerek, a Vidovszky-kamarába került a VII. osztályban, ő pingálta a szoba ajtaja fölé „Művész Otthon“ s Vidovszky Bélának egyik első komolyabb olaj­festménye Gyóni Gézának, a Képes Családi La­pokban és Uj Időkben már nyomdafestékkel is fölkent poétának arcképe volt. Ez az arckép most már a békéscsabai ev. főgimnázium Gyóni Géza Önképzőköré nek tulajdona s egyik érdekes­sége lesz a gimnáziumban vasárnap megnyíló Vidovszky kiállításnak. Végtelen kár, hogy Gyóni Géza szarvasi és csabai zsengés kötete, melyet maga irt le gyöngybetükkel s Vidovszky Béla illusztrált, nincs meg. Talán Gyóni Géza vala­melyik diákköri ideálja őrzi unokáinak. Talán egy azok közül, akiknek éjjeli muzsikát adtunk a Géza kedvéért. Gyóni Géza volt a nagybőgős, Vidovszky Béla volt a kisbőgős. A kolozsvári egyetemi hallgatók felhívására magyar ruhában jártank. A nagybőgőt mindig annak kellett cipel­nie, aki érdekelve volt. Géza nem szerette, mert rendesen behívtak bennünket s nem tartotta líri­kushoz méltónak, hogy a bőgő cipelésétől képé­ből kikelve jelenjék meg a kedves előtt. A kis kaján Béla „mester“ jókat mondott ilyenkor. Ezek a szép diákemlákek még Szibériában is felmelegitették szegény rabmagyar Gyónit, mint Balogh Istvánnak, az ő hü „Mikeséinek följegyzéseiben olvassuk. De szép esték is vol­tak a Vidovszky kamarában, mikor pl. egy újság üzent: jönni fognak! Ilyenkor bizony megtör­tént, hogy az időről megfeledkezve belemerül­tünk a jövő nagyság rózsafelhőibe: észre se vet­tük, hogy a bensőbb kültagok elfelejtettünk ha­zamenni s hogy a kiégett lámpa és cigaretta füstje kétes homályba burkolja a „rózsafelhők“ ragyogását; csak. ablakot nyitva, láttuk, hogy reggel van, mer \Ojátelleni szomszéd hajtja ki a tehenet . , . ^ Az stellen 'piszéd most már egy emlék­táblán nyugtathat|áa\zemét, mely hirdeti, hogy a Vidovszky-kamara egyik diákjának álma már teljesült. Teljesült, de előbb „közébe esett bús ra- gadozás tébolyának“ s a Jenissei-parti holtak Magyarországában várja „Boldogasszony őrvál- tásá“-nak kürtbugását. Békéscsaba határváros lett, de a fiatal Auróra-körben is ott vannak a kultúra zászlaját lobogtató „végvári legények“. Várják vasárnap a diákkamra másik „be- érkezett“-jét, Vidovszky Bélát, kinek Gyóni Géza e szókkal dedikálta, már tizenöt évvel ezelőtt „Szomorú szemmel“ c. kötetét: „Vidovszky Béla kedves mesterünknek, a néhai Művész Otthon beérkezett tagjának szeretettel — Budapest, 1909 V. 10. Gyóni (Áchim) Géza“. Sokan fogják megilletődve nézni Vidovszky Béla magyar naptól, magyar lélektől délibábos konturu szolnoki tájait. Tiszapartját, Zagyvahid- ját, fajszerelmétől életet lehelő magyar alakjait, magyar úri Ízlést hirdető hü és mégis költői in- terieurjeit s bámulni fogják, mennyi kincset ho­zott egy késői magyar portyázó nemzetének vásznaiban Velencéből. Utoljára megint a villogó szemű ifjúra, Gyóni Gézára esik tekintetük, s mikor a gimnázium kapuján kijönnek, azt hi­szem, sokaknak eszébe jut a Gyóni-emiéktáblá- ról: idejön a másik beérkezett diáké, a Vidovszky Béláé. Egyik a küzködő, feltörekvő és letört magyarság becsületes lírikusa, másik a békés magyar „élet tiszta tükrözője“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom