Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-10-15 / 83. szám
LVI. Évfolyam» 83. »»ám. Szerda Gyula, 1934. október 15. Előfizetési árak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. WUTIKAI. TÁRSADALMI ÉS KOZfiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes satun ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Három emlékbeszéd Tisza István gróf felett. Lukács György i®e£sö titkos tanácsos, nemzetgyűlési képviselő, dr. Bertkóíy Károly ügyvéd, kormány Mi anácsos, dr. Baimel Sándor alispán emlékbeszédei a Tisza István gróf emlékezetére szentelt Békésvármegye törvényhatóságának díszközgyűlésén. Lukacs Lcszéde. Tissa István ! Nem régiben a legnagyobb élő magyar államférfin neve Ma fogalom. Összefoglalta mindannak, ami nagy és nemes van a magyar jellemben, symboluma az önzetlenségnek, apotheosisa a hazaszeretetnek. Jelenti az egyén teljes felolvadását a hazafiban. Mint jellem, Tisza István minden idők legnagyobbjai közül való. u az, akire Hóra tiusnak szavai betű szerint illenek Ü a >fortis ac tenax propositi vir“ O az, akit „si fractus illabatur orbis, impavidmi ferient ruinacT Jellemének kivételes nagyságát mutatja a világháborúban tanúsított magatartása is. Tisza István nem akarta a háborút. Állás pontja mellett hatalmas egyéniségének egész súlyát vetette latba azokban a tanácskozásokban, melyeket Ferencs Jóssef királyunk a szerb orgyilkosság következtében a hadvezetőséggel, a monarchia közös minisztereivel és a monarchia két államának miniszterelnökei vei tartott. Tisza István ellene volt annak, hogy Szerbiával szemben olyan fellépést kö vessünk, mely kikerülheíetlennó teszi a háborút. Minthogy azonban a király többi tanácsadóinak ellentétes felfogásán győzedelmeskednie nem sikerült és igy a háborút nem tudta megakadályozni minden erejét megfeszítette avégből, hogy a háborút, ha már kikerülhetetlen, legalább győzeimesen vívhassuk meg Arrói azonban, hogy O a háború ellen volt, hallgatott, mert nem akarta gyöngíteni hazájának háborús esélyeit. És amikor gigászi küzdelmek után a közópeurópai ha talmak csilláim lehanyatlott és a hazai elégedetlenek Őt tették felelőssé a háborúért, némán tűrte a méltatlan szemrehányások és támadások özönét, pedig csak fel kellett volna lebbentenie a fátyolt, hogy az ódiumot elhárítsa magáról. így esett a legnemesebb hazafi áldozatul az igaztalan gyűlöletnek s csak jóval később, az Ő vértanú halála után, az osztrákok leleplezései alapján napfényre került államiratokból derült kt az igazság az hogy Tissa Istvánnak semmi réssé nem volt a világháború elöidésésében. Tisza Istvánban legjelemzőbb : egyéniségének nagy vonalusága. Magyarnak alkotta a Teremtő s a magyar Globus legnagyobb alakjai sorába emelkedett De ha véletlenül angolnak születik, az angol világbirodalomnak is első államférfiévá fejlődött volna. Politikai egyénisége oly nagy volt, hogy korának politikusai közül mint óriás emelkedett ki Egyéniségének nagyvonalúságával, kristálytiszta jellemének szokatlanul nagy kvalitásaival teljes összhangban állott kedólyóletó- nek nemes egyszerűsége, tisztasága, majdnem naivitása. Nagyra becsülte a magyar földmű» vest és a magyar földműves is megértette, tisztelte és szerette Őt. Mikor nemzetének sorsát iutózte és állandóan emésztő nagy gondok nehezedtek teherbíró vállaira, a gyermekek körében lelke teljesen felengedett, szigora felolvadt, jól esett a maga közvetetlen- ségóvel a gyermeki lélek szintjére alá szál- lania. Nőkkel szemben mindig udvarias volt. Magam láttam, bogy villamoson ülőhelyét egy szerű varróleánynak eDgedte át s maga, az ország első államférfia, megkapaszkodott az állóhelyesi knek szánt fogantj uoa. A barát ságot nagyon nemesen fogta fel. Barátaiért minden áldozatra kész volt, viszont barátai tüzbe mentek volna érte. Az a melegség, mely barátságát áthatotta, hatványozottan nyilatkozott meg mintaszerű családi életében. Az egyéni hiúság teljesen hiányzott belőle. Innen az, hogy a hízelgéssel szemben be vehetetlen vár volt. egyéniségének ércéről lepattant minden széptevós. Mindig csak a dolgok érdemét tekintette, ezért a frázis, ha meg oly ragyogó volt is, nem imponált neki. Az igazságnak hódolt, de a frazeológia teljesen hidegen hagyta. Tragikuma voit, hogy értelmi képességei nek csodálatos kifejletsóge mellett, mondhatnám : ennek ellenére benne lakott az ős tér mészetuek ösztönössóge is. Ez a benne lakozó ösztönössé^ éreztette meg vele a nemzetére leselkedő óriási veszedelmet, amely mélyen rejtve volt a történelem méhében, amelyet értelmi okfejtés nem láthatott előre, de ame lyet Ő előre megérzett. Ez a megérzés érteti meg velünk utólag azt a szinte a kétségbe esésig menő aggodalmat, mellyel nemzetét, az obstruct,io veszedelmétől óvta. Az obstiuctio ellen mondott hatalmas parlamenti beszédeinek izzásából kizokog a hazafi kétségbeesése a közel jövő leselkedő katasztrófája fölött. Ezt a cassandrai kétségbeesést kortársai alig értették meg, de ő már akkor érezte a mindent elvesztésnek azt a rettenetes lelki fájdalmát, mely mi reánk, nem ihletett halandókra csak a katasztrófa bekövetkezésekor sújtott le, akkor, amikor ő már rég vértanú halált halt volt kétségbeesett rajongással imádott hazájáért. Tősgyökeres magyar nemesi nemzetségből eredeti, melynek tagjai századokon keresztül viseltek köztisztsógeket és töltöttek be vezető szerepet a közéletben. Atyja a nagyhatalmú miniszterelnök, akinek tizenöt éves állandó kormányzása az 1867 ben uj életre kelt Magyarország consolídáeiójának korszaka voit Ebben a korszakban fejlődött férfivá Tisza István. Tehetségre fényes, tudásra nagy. Már ekkor,, hízelgők raja vette körül, akiket azonban O észre sem vett sem akkor, sein később nagy politikai pályája során, legkevésbbó két Ízben volt miniszterelnöksége idejében. A hatalom, sem az atyjáé, sem az önmagáé,, nem imponált neki Megvetette ast, aki a hatalmat magáért a hatalomért sserette. Neki nem cél volt a hatalom, hanem esskös és pedig olyan esskös, mellyel élni csak a hasa érdekében tartotta megengedhetőnek. A hatalmat csak azért becsülte, mert annak révén hazájának használhatott. Puritán volt és nyílt egyenes Semmi sem volt benne a politikusokat általában jellemző köntörfalazásból, utiJitarianismusból. Hazugságra, még a legartatlanabbra is, teljesen képtelen voit. De még arra sem törekedett soha, hogy elleplezze intenczióit. Nem kertelt, nem kéiszinüsködött, egyenes volt, néha szinte túl egyenes és cikornyátlan őszin tesógóvel nem egyszer ellenségeket szerzett magának. Tulegyenessógónek volt kifolyása az is, hogy a választójog nagyméretű kiterjesztését következetesen ellenezte. Legőszintébb meggyőződése volt, hogy a választójog nemzetére veszedelmes és ebből a meggyőző dóséből akkor sem engedett, amikor a politikai eszólyessóg ezt indokoltnak mutatta. Ezzel azután erősítette azokat a bőszült ellensó geit, akik mindenáron ki akarták őt emelni a nyeregből És tényleg éppen akkor sikerült az ármánynak kicsavarni a kormányaidat Tisza István kezeiből, amikor a nemzet élet érdeke lett volna, hogy nála maradjon a hatalom. Mert, ha Tisza Istvánra és a Tisza István impériumára valaha volt szüksége nemzetének, legégetőbb szüksége erre akkor lett volna, amidőn a háború elvesztésének katasztrófája és a nyomában járó erkölcsi züllés reánk zudult. Bizony, más lebonyolodása lett volna a végzet utjának, ha abban a sorsfor- duiaíos időben nem csavarják ki a kormányaidat Tisza István kezeiből és, ha akkor, amidőn az idők -teljessége bekövetkezett, a Tisza István rettenthetetlen erólye állott volna őrt sülyedő nomzete fölött ! Talán ma nem keseregnénk Kariusként Nagy Magyarországnak romjain ! Bölcsője itt ringott, néhány kilométerre vármegyénktől. S az a hely, ahol bölcsője ringott és ahol ősei körében teteme nyugszik. ma határszél s Isten különös kegyelme, hogy as is nem vált as idegen bitorló martalékává! Lelkének egész melegségével ragaszkodott az Alföldhöz, az Alföld népéhez, az ő szilaj és délceg magyarjaihoz. S lelke poóti- kus józanságának egész erejével vonzódott az alföldi rónák délibábos, szivárványos lantosának, Arany Jánosnak szinpompas, derűs költészetéhez. Mit erezne a földi Tisza István, ha tudná, hogy Arany János szülőhelyén, a Geszttel szomszédos Nagyszalontán Arany János bűbájos magyar nyolve tűrt idegen, üldözött vad! De félre kesergós, félre kishitűség ! Munkára fel! Erre kötelez bennünket Tisza Istvánnak, a tettek emberének nagy példája is. Nem szabad csüggednünk. Nines is okunk reá. Nézzünk körül! A falakról Rá- kóczy Ferenc, Szécheny István, Kossuth La- jes, Deák Ferenc, Tisza István tekintenek le reánk. Nagyoknak nagyjai! Nemzet, amelynek öléből ilyen óriások fakadnak, nem vesshet el! Rendületlenül kövessük az ő példájukat, az ő tanításaikat! Ha ezt tesszük, akkor hazánknak újból föl kell virulnia. 'Dp. Berthóty Károly beszéde. Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Ünnepi közgyűlésre jöttünk össze, hogy kegyelettel áldozzunk egy nagy magyar állam- férfiú emlékének Békésvármegye közönségének igen nagy- része — mig Tisza István élt — tőle'eltérő felfogással rótta a politikai élet útjait. Sokszor jutottunk nehéz ellentétbe azzal a közjogi irányzattal, melynek ő volt az eiőharcosa és ime ma itt vagyunk pártkülönbség nélkül, mély gyásszal siratván az ő tragikus elmúltát Bizony lélekforditó időket élünk! Kinek jut ma eszébe azon bizonykodni, melyik volt az igazabb : 48 e vagy a 67 ? Egy nagy világkatasztrófa elsepert mindent s ma itt állunk egy csonka ország, megtépett nemzet, mely most kezd lábbadozni egy irtózatos betegségből és amely fájó vágyakozással gondol vissza arra a boldog időre, amikor még egészséges, életerős és hatalmas volt. Nemrégiben ott jártam csonka Biharvár- megye hátárán a Sebeskörös partján. A tiszta átlátszó levegőben előttem kéklettek a váradi hegyek. Lelkem édes visszaemlékezéssel szállott vissza abba az időbe, mikor mint ifjú én is a szép Nagyvárad városának falai közt éltem Ott láttam először egy délceg férfiút tele életerővel, nagyra hivatott tettrekészséggei. És amint tekintetem a hegyekről kissé lejebb siklott délfelé, alig néhány kilométerre ott sötétlettek előttem a Lapunk mai száma 4 oldal
