Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-03-14 / 21. szám
LV. évfoljiim 3 I. szám. Szerda Gyula, 1933. március 14. Hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Egyes szám ára 10 korona Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! fiéí tudósítást olvasunk egy pesti újságban egymás mellett. Az egyik az éhtifuszban elpusztuló magyar diákokról, a másik a százezrekbe menő kártyajátékokról szól. Igen, ez napjaink közállapotainak képe. A magyar ifjúság tekintélyes része nemhogy megalapozni képes volna jövőjét, gondtalanul — amint kell — tudna pályájára előkésztlni, hanem még létét fen- tartaui, betevő falatját megszerezni sem képes, koplal és éhtifusz áldozata lesz. Ezzel szemben vaunak emberek, akik egy egy este százezreket tudnak feltenni egy kártyalapra, elvesztik vagy megnyerik és mindez csak szórakozás, időtöltés, kívánatos izgalom nekik. E nyomorult ország javainak csekély feleslege nem oda jut, ahol a magyar jövőt kellene megalapozni, uem arra a tevékenységre forditta- tik, amellyel a magyar ifjúságot kellene szellemben, lélekben értékesebbé, hasznosabbá nevelni, hanem odafolyik, ahol azzal köny- nyelmü szórakozást őznek, erkölcstelen kere- Hétforrásokat tartanak fenn, züllött, ledér parazitákat táplálnak és hizlalnak. Produktiv anyagi és szellemi befektetésekre soha sincsen nálunk jövedelem-felesleg, az ország jövedelem-többlete nemcsak merőben improduktív, de egyenesen káros, nemzetölő és erkölcspusztitó szórakozásokra, dorbézolásra, bűnök üzésóre fordittatik. Az a bűnös nagy város, amelyet a naiv vidék olyan szeretettel nevez az ország szivének, mintha egyenesen csak arra volna rendelve, hogy a megcsonkult, de még mindig áldott magyar föld jövedelemfeleslegét könnyelműen, erkölcstelenül eldor- bézolja ; mintha minden intézménye arra volna teremtve, hogy minél gyorsabban és minél biztosabban felszívja az ország többi részének anyagi és erkölcsi erőfeleslegét és azt az utolsó méterkilogrammig a maga élvezetére, a maga erkölcstelen és perverz mulatozási hajlamainak kielégítésére használja fel. A kereszténység tanította legelőször, hogy a föld javaiban való részesedésnek egyedüli jogalapja, jogcime a munka. A szociálizmus a kereszténységtől átvette ezt a tamtást. De, ugylátszik, sem a tegnap divatba jött kereszténység, sem a nagyhangú feu- héjázó szociálizmus nem eléggé erélyes, elszánt és biztos talajon álló ahhoz, hogy bátran meg tudja határozni, mit kell igazi, produktiv munkának tekintenünk és hogy könyörtelenül leszámolni tudjon minden olyan jövedelemszerzési művelettel, amelyet nem lehet produktiv munkának minősíteni. A jövőnek egészséges alakulása pedig ettől függ. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1923. március hó 12.) Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban voltak jelen. Az alispán rendszerinti havi jelentéséhez több felszólalás történt. A jelentésnek a közellátást ismertető része szerint az ellátatlanok részére kiutalt liszt elegendő volt abhoz, hogy különösebb panaszok ne legyenek. Az ellátatlanok természetszerű szaporodásával felmerülő többszükséglet a tartaléklisztből fog fedeztetni. A jövő gazdasági év közellátási rendjének munkálatai a minisztériumban folyamatban vannak, amely munkálatokban az alispán által tett javaslatok teljes mértékben figyelembe vétetnek. Felemlíti a jelentés Biharvármegye alispánjának — a fennálló törvényes rendelkezésekkel ellentétes — azt a rendeletét, amely szerint idegen munkásoknak aratási stb. munkákra való el- szerződését nem eDgedi meg s ezzel lehetetlenné teszi, hogy azok a békésmegyei munkások, akik itt leszerződni nem tudnak, maguknak más vármegye területén keresetet biztosítsanak. A földbirtok megváltási eljárással kapcsolatosan jelenti, bogy ezek a munkálatok csiga lassúsággal haladnak. Ennek állítólagos oka az, hogy a kiküldött kúriai biró nem tud magának annyi időt szakítani, hogy a munkálatokat befejezze. (Török Gábor bizottsági tag közbeszól: mindössze 37 ügye van ) Az utak rossz karban léteiét emeli ki a jelentés. Eölőnösen panasz tárgya a gyula-dobozi, a gyula-kétegyház; és gyoma-kőrösladányi kiépített utak, valamint a kondorosi vasúti állomáshoz vezető ut. Ezek jókarba helyezése érdekében az államépitészeti hivatal főnökét már felhívta az alispán, mOBt nyílt ülésen is felkéri a tűrhetetlen s állandó panasz tárgyát képező bajok megszüntetésére. Szóvá teszi az alispáni jelentés a kavics- szállítások kifnvarozására kirendeltek azon panaszát, amely szerint az általuk végzett szolgáltatásokért — a mai drágasággal arányban nem álló — csekély összeget: naponta 500 koronát kapnak, holott ez az összeg még a lovak patkolására sem elegendő. Az alispán javasolja, írjon fel a bizottság a földmivelésügyi miniszterhez a bibarmegyei alispán által kiadott rendelet ügyében és bogy az állami utakon végzett munkák térítési diját igyekezzék méltányos összegben megállapítani, az államépitészeti hivatalt pedig utasítani javasolja, bogy a törvényhatósági utakra kiszállítandó ftd- anyag térítési diját szintén méltányosan emelje fel. Ambrus Sándor hozzájárul az alispán icdit- ványáboz. A gazdák panaszánál arra kér felvilágosítást, hogy egy igásnapszám mennyiben van megállapítva s amidőn az államépitészeti hivatal főnöke azt válaszolja, hogy az 2000 koronában van megállapítva, kijelenti, hogy az 500 koronát méltánytalannak tartja s annyit mindenesetre kell fizetni, mint amennyiben az igásnapszám meg vau állapítva. Terényi Péter vármegyei aljegyző fegyelmi ügyében a vármegye közig, bizottsága az eljárás lefolytatására más vármegye alispánjának delegálását kérte a minisztertől. Erre vonatkozólag a miniszter rendelete leérkezett amely szerint a miniszter a fegyelmi ügy teljes lefolytatására Csanádvármegye alispánját, illetve Csanádvár- megye fegyelmi választmányát bízta meg. Ambrus Sándor kifogásolja, bogy a döntésre is idegen vármegye szerve delegáltatok, holott a törvény értelmében senki az ö saját törvényes fórumától el nem vonható csak érdekeltség esetében, ő pedig ilyen érdekeltséget e vármegye fegyelmi választmányánál nem lát; kérdi a fö ispánt, hogy mily okból tett ilyen értelmű fel- terjesztést. Elnöklő főispán válaszában kijelenti, hogy őt felterjesztésének megtételében egyedül az vezette, hogy ezt a személyi ügyet ebből a vármeSzerkesztöség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Megjelenik szerdán és szombaton gyéből teljesen kikapcsolja; amennyiben azonban Ambras Sándor bizottsági tag felszólalása folytán a bizottság úgy határoz, bogy a fegyelmi ügyben az itteni fegyelmi választmány döntsön, ez esetben kész ily értelemben felterjesztéssel élni. Dr. Daimel Sándor alispán kijelenti, hogy annak idején avval a célzattal tette ő is azon indítványt, hogy más vármegye delegáltassék a fegyelmi eljárás lefolytatására, hogy ebből az ügyből Bákésvármegye teljesen kikapcsoltassék. Török Gábor helyesli úgy az alispán, mint a főispán intencióit. A delegálásnak nemcsak az érdekeltség, de az elfogultság is egyik oks, mert akármennyire is akarjuk ezt a kérdést elfogulatlanul bírálni, akkor, amikor a vármegye alispánja van érdekelve egyik részről, a másik részről egy alárendelt közeg, lehetetlen, hogy azok a bizottsági tagok, akik állandó érintkezésben vannak az alispánnal, bizonyos elfogultsággal ne tekintsenek az ügy elbírálása elé. Ambrus Sándor tudja, hogy a bizottság nem szívesen foglalkozik az ügygyei, ez azonban egyáltalában nem nyújt elegendő alapot arre, hogy a bizottság fegyelmi választmánya rneliőz- tessék ebben a kérdésben. A döntésben megnyugszik s bár ö magát elfogultnak nem érzi, nem kíván felírni, azonban konstatálja, hogy ez az eljárás nem egyezik meg a törvénnyel, mert ismétli, senki el nem vonható saját törvényes bírósága elől. A kir. pénzügyigazgaíó jelentése ezúttal kimerítően beszámol a forgalmi adó kezeléséről s annak azon községekre háruló előnyeiről, amely községek a forgalmi adó kezelését átvették. Á vármegye 27 községe közül eddig 18 község vette át a forgalmi adó kezelését s különösen hangsúlyozza a jelentés, hogy akkor, amikor a községek ezután saját erejükre lesznek utalva, amikor háztartásuk fedezéséről maguknak kell gondoskodni, akkor egy ily bevételi forrást kiaknázás nélkül hagyni — enyhén szólva — könnyelműség. Ennek megvilágítása céljából felsorolunk néhány nagyobb 8 néhány kisebb községet s ezekkel szembsn összehasonlításul olyan községeket, amelyek vonakodnak a forgalmi adót saját kezelésbe venni. A feltűntetett összegek 15 hónap eredményét mutatják és pedig kerek számban: Gyula város beszedett 25 millió koronát és kapott 4 milliót. Békéscsaba 74 milliót, ebből a város 13 milliót kapott, Gyoma bevétele 5 millió, jutaléka 949 ezer korona, Békés 7 millió beszolgáltatása mellett 1 millió jutalékban részesült stb. A kisebb községek közül: KörÖ3ladány 1 millió koronából 176 ezer koronát, Köröstarcsa 385 ezer koronából 56 ezer koronát, Gádoros 876 ezer koronából 146 ezer koronát kapott stb. Ezekkel szemben azokban a községekben, ahol az állam kezeli a forgalmi adót — és pedig a jelentés szerint pénzügyi közegek által elég hiányosan ellenőrizve — tehát szakértői kezelés és reális ellenőrzés mellett ezek az összegek többszörösükre fokozhatók, az eredmény a következő- képen mutatkozik: N.-szénás 588 ezer, Szentetornya 306 ezer, Bákéssámson 301 ezer, Pusztaföldvár 190 ezer, Doboz 653 ezer, Gyulavári 120 ezer, Ujk gyós 628 ezer, Kétegyháza 647 ezer és Endrőd 1 millió korona. Dr. Berthóty Károly a pénzügy igazgató jelentését tadomásul veszi, kéri azonban a pénzügyigazgatót, hogy adandó alkalommal a kir. pénzügyigazgatóság kiküldött közegei a legteljesebb útbaigazítást adják meg a közs. jegyzőknek, mert dacára annak, hogy a jövedelem és vagyonadó régen életbe van léptetve, az összeíró közegek még igen tok elemi kérdéssel nincsenek tisztában s igy a hiányos összeírások úgy az összeíró küldöttségeknek, mint m3gáaak a pénzügyigazgató- ságnak is igen sok felesleges munkatöbbletet okoznak. Kir. pémiigyigaxyató: a felvetett kérdés a legközelebbi kivetésekkel egyidejűleg realizálódik. Az általános kereseti adótól szóló törvény életbe lépett, ez egyúttal alapja lesz a jövedelemadónak is, — a jövedelemadóról szóló törvény azonban még nincs beterjesztve a nemzetgyűlés elé. Török Gábor nagy h.bának tartja, hogy az. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, Lapunk mai száma 4 oldal
