Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-03-14 / 21. szám
2 Békés 1923. március 14 adóösBzeirásokat, amelyek törványszerint az összeíró bizottságokra’vannak bízva, egy felfogadott dij- nok végzi s ilyenek készítik elő azt a nagyfont03ságu dolgot, s ilyen összeírás alapján kerül az ügy az előadó kezébe, nagyon természetes, hogy igy jó munkát csinálni nem lehet. Kifogásolja, hogy több évekről egyszerre történnek meg az adókivetések. Igyekezui kellene azon, hogy ily nagymérvű késedelmek a jövőbsa ne furdaljanak elő, hanem az előkészületek úgy meglegyenek téve, hogy minden esztendőben meg lehessen csinálni az adókivetést. Kir. pénzügyigazgató válaszában utal arra, hogy az adókivetéseknél felmerült torlódások oka az oláh megszállás, az azt megelőző forradalmak. Az ezen idők okozta zavarokat megszüntetni nehéz és hosszú időt igénylő feladat, azonban ma már nyugodtan mondhatja, hogy ezek a torlódások megszűntek s a jövőben — ha ciak ismét valami előre nem látott zavarok ebben az államot meg nem akadá'yoznák — a rendes mederben fognak folyni. A városi kertek és utcák parkírozásáról. Irta: Pethő János bir. tanfelügyelő. Most, midőn az erkölcsi világrend teljesen felborult, midőn a pokol sátánjai felszabadultak s átvették a világ uralmát, mikor már az ellenség vitézségét nem becsülik meg, hanem a hazaáruló csehekből és a legyőzött s földig tiport mócokból és rácokból győzőket csinálnak, midőn a háború előidézéséért olyan nemzetet vádolnak, amelyik 400 év óta nem rendelkezett a hadsereggel, tudva hazudnak mindenfelé, talán jó lesz felkeresni azt a teret, ahonnan paradicsomi illat száll felénk s ahol vallás és nemzetiségi különbség nélkül mindenki csak gyönyörűséget és lelki felfrissülést talál. Ez a tér a virágkultusz. A kultúra haladásával halad a virágkultusz is, jelenleg Hollandia vezet e téren s évenként sok-sok millió hollandiai forint tiszta haszna van belőle. A virágkertészet azonban évről-évre nagyobb tért hódit már hazánkban is, eddig hazánkban a legelhanyagoltabb ága a virágkertészetnek a díszcserje volt, most azonban már az is kezd fellendülni. Hiába dicséri valaki a délszaki növényeket, a mi mérsékelt égövi flóránk sokkal szebb, mint a forró égövi, mi egy magas, árnyékot nem adó s csak a tetején egy pár levéllel tengődő pálmafa a mi hárs-, cser-, tölgy-, bükk-, fenyőfáinkhoz képest ? Vagy lehet-e egy napon kimondani a narancs- vagy citromfát a teljes virágzásban levő almafánkkal ? En szebbnek tartom a mi szerény százszorszépünket a bozontos, tüskés kaktusznál. Az udvar, az utcák s a terek parkírozásánál nagyon óvatosan és bizonyos szaktudással kell eljárni. Aki az ilyen munkára vállalkozik, annak tudnia kell, hogy mely diszfa vagy díszcserje nő magasra, félmagasra, vagy melyik egészen törpe, melyik a teljes napfényt, melyik a fél s melyik a teljes árnyékot, melyik növény szereti a kövér, melyik a homokos s melyik milyen földet, melyiket lehet nyesni és melyiket nem, melyik hogyan szaporítható s miket kell télire betakarni. Az udvar, illetve diszkért parkírozásánál szem előtt tartandó, hogy kezdve a hóvirágtól, nárcisz, jácint, ibolya és tulipántól egészen az aszter és krizantém umig állandóan virágos legyen a kert; de legyen a kertben Jukka, buxus, thuya, taxus (tiszafa), mahonia, evonymus (pap- sapka) és fenyő, hogy télen legalább is zöldüljön. Magától értetődő dolog, hogy a kert akkor szép, ha állandóan gondozva van, ne legyen benne dudva, a pázsit nyirva legyen s az utak gereblyézve, a virágok megkapálva legyenek, továbbá a sárga és száraz ágak azonnal eltávolitandók, junius-augusztus hónapokban — esős napokat kivéve — a virágok minden nap, még pedig bőven öníözendők; különösen a rózsa hasznos indika sok-sok vizet szeret. Gyula városában, különösen az Erdélyi Sándor-uton remek szép diszkertek vannak, ki vált a Weisz Mór féle diszkért még Párisban is kelthetne feltűnést, Ezen kert megtekintésénél mégis fájt a szivem, mikor megpillantottam a 4 drb agyonnyomoritott magnóliát (japán liliomfa) ez a kert legértékesebb, legszebb s legimpozánsabb díszfája, melynek még békében is 100 korona volt darabja, most talán megfizethetetlen. A magnolia nem bokornak, hanem fácská- nak nevelendő, hogy a táperő egy törzsbe menjen, tehát csak egy ág hagyandó s a többi gondosan lemetszendő. Ezen diszfa a legkövérebb földet szereti, még emberi vagy sertéstrágya sem sok neki; télire nem kell betakarni, mert már április 1 —15 ike között teljes virágzásban van, még pedig milyen! ? Ha jól van gondozva, akkor a virágja valódi látványosság Képzeljünk el egy nagy mákvirágot, de teljeset, húsosabb és vastagabb szirmokkal, mint a tubarózsáé ez a mag- noliavirág. Ez idei júliusban már meg vannak a bimbók, melyek a jövő tavasszal fognak nyílni, ezen bimbók télen át erős vadgesztenyeszerü hártyával vannak bevonva Van ezüstfehér, tejfehér, rózsaszínű, karminpiros, sötétpiros, lila, sötétlila és tarka szinü magnoliavirág. A magnolia glanco nyáron virágzik. Az igazságügyi palota előtti taxus (tiszafa) szintén szép, értékes és piros apró bogyókkal biró diszfa, ezt azonban kúp, pirauis, henger, hasáb vagy egyéb formára szokás nyesni, mert a nyesést nagyon bírja. Nem tartom célszerűnek, hogy a főutcákat vadgesztenyével fásitják, mert ez a fa már augusztusban sárgul s gyümölcsével szemeteli az utcát, ennél sokkal megfelelőbb a hársfa, de miután az lassan nő, még ennél is szebb és impozánsabb a celtiszfa, az, ha megfelelően van nyesve, több méter hosszú, dús lombozatu vesszőket bocsát magából s lehajtó természeténél fogva a fa pálmaszerü alakot nyer, gyorsan fejlődik s fekete apró bogyóit az átvonuló fenyves- madarak nagyon szeretik, ilyenkor rakásra lehet őket lőni. A celtiszfát nagyon szeretik a vad- galambok is. Ha Gyula városának lenne megfelelő fedezete, az utcák parkírozására nézve következő javaslatomat terjeszteném elébe, példának véve a Bonyhádi utat: Az ut két oldalán, a házak mellett aszfalt, vagy legalább betonjárdát kellene készíteni. A köves ut jobb és bal oldalán jegenye- akácot ültetnék. A kövezett ut, — illetve a két sánc jobb és bal oldalán levő, nyáron csupa por s máskor csupa sár-utakat bevetném fűmaggal, csak a házak kapuihoz hagynák bejáró utakat. Az igy be pázsitozott volt úttesteknél a járdák és a sáncok mellett 1—1 sor celtiszfát ültetnék; minden négy celtiszfa közé, vagyis az általa alkotott négyzet közepébe hármasával ültetnék felváltva hybiskust, thujafát, budléját, lonicera tatarikat és egyesével taxust, erős növésű tamorix ot és ezüstfenyőt; hármasával lehetne még ültetni cydonia japonicát is (japán birs). Közvetlen a két sánc mellé s a kövezett ut felé sövény módjára deutzia crenata candidissimát (gyöngyvirág cserje) ültetnék, — a vasúti utcában pld. már spireát ültetnék. Mindkét cserje gyökérfelosztás utján gyorsan és biztosan szaporítható s mikor júniusban virágzik, olyan, mintha csak hóval lenne befedve. Ha tőlem függne, én a Kossuth teret szintén beparkiroztatnán, vigyázva arra is, hogy a gimnázium homlokzatát ne rejtsem el a fák mögé, hanem előtte nagyobb teret hagynék virágágyaknak s pázsitnak. Ide egy domináló helyre, egy kör közepébe muzát ültetnék (ennek fél m. széles és 2 m iiosz- szu levelei vannak), a többi ágyakba canna indica, nyári chrisantenum, szőnyegvirágok yuk- kával a közepén stb. ültetnék. A pázsiton ide-oda már nemesebb s értékesebb díszcserjéket lehetne ültetni egyesével, pl. Berberis vulgaris atropurpurea(biborlevelü sóskafa) calyeanthus floridus (fűszeres cserje, rendkívül illatos és szép virágú cserje, melynek a fája is illatos, crategus coccinea pléna (diszgalagonya); Cydonia japonika Manlei (ebből készítik Párisban a legfinomabb parfümöt); Hydrongea pariculato grandiflóra (nagyvirágu kertifa, szereti az árnyékot) ; paeonia arborea (fanemü bazsarózsa); philadelphus Lemoniei erecta 1’ Avalanche (illatos nagyvirágu jázmin), prunus pordus (törött megy); prunus triloba, (virága mint a pompás rózsa) ; weigelia Satumé (úgy a levele, mint a virágja csoda szép); Xantoceras sorbifolie (jacintcserje); Cerasus Hizakura (felséges virágú japán cseresznye) ; malus coronaria (diszalma) stb. Kuriózum gyanánt valami félreesőbb helyre ptelea trifolintá-t is lehetne ültetni, virágja zöld, szegfűszeg illatú s lombjától minden ágybéli ugrándozó állatka megdöglik. Gondolom jelen javaslatomat minden gyulai orvos ur szívesen Írja alá. Ismerem Gyula város közönségének és a polgármester ur finom Ízlését és estétikai érzékét, — remélem, hogy az itt kifejezett óhájom, ha nem is rögtön és egyszerre, hanem idővel és successive valóra fog válni. A növényvilág csodás szépségein elmélkedve meggyőződünk arról, hogy a természet törvényeire vonatkozó ismeretünk csak a külszínt érintik, a lényeg rejtve marad előttünk s az Istentagadó Nietzsche és Hackel természetrajz- hamisitók voltak, mert már Arisztoteles mondta, hogy minden Istentől és Isten által van. Külpolitika. London. Az angol alsóházban azon kérdést iutézték a kormányhoz, hogy meghatározták-e már a pontos összeget, melyet jóvátétel cmen Magyarországnak kell fizetnie és számot vetettek-e, hogy mennyi fizetést lesz képes Magyarország teljesíteni? A kormány azon választ adta, hogy ez a kérdés a jóvátételi bizottsághoz tartozik, de a kérdés első részére C3ak tagadó válasz adható s ennélfogva a kérdés második része tárgytalan. London. Egy képviselő az alsóház mai ülésén kérdést intézett a kormányhoz, hogy igaz-e az a hir, hogy a kisantant meg akarja szállani Magyarország egyes részeit abból a célból, hogy jóvátételi fizetéseket biztosítson maginak. A külügyminisztérium alállamtitkára kijelentette, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak. Konstantinápoly. Az angorai kormány elkészítette ellen javaslatait és fatár által küldi a szövetségeseknek. A török nemzetgyűlés most bevárja, hogy ellenjavaslatai milyen fogadtatásra találnak a szövetséges kormányoknál ? A magyar-cseh árucsere egyezmény ügyében folytatott tárgyalások egyelőre nem vezettek még az egyezmény megkötésére, de meg lettek állapítva azon aiapelvek, melyek szerint a kát szerződő fái a kölcsönös kereskedelmi forgalomban a behozatal és kivitel kezelése tekintetében el fog járni. A végleges egyezmény megkötése mielőbb remélhető. Berlin A Ruhr-vidék megszállásának jellege nem változott. A francia miniszterelnök ngy nyilatkozott, hogy kormánya semmiféle közvetített tárgyalásba nem megy bele, de Franciaország kész meghallgatni és alaposan fontolóra venni azon hivatalos javaslatokat, melyeket Németország eléje terjeszt. A franciák előnyomulása különben az utóbbi napokban szünetelt. Mill ií. Március Idusa. A magyar nemzet történelmében öröské emlékezetes nap 1848. március 15. A magyar rendek elhatározták, hogy V. Ferdi- nánd királyhoz feliratot intéznek, melyben kívánják, hogy a király Magyarországnak régi- jogai szrrint való szabad alkotmányt s öaálló kormányzatot adjon. Egyidejűleg elhatározták, hogy minden adók és terhek — ideértve a hadügyi költségek fedezését is — az ország minden lakosára arányosan legyenek felosztva ; az urbérrendszer töröltessék el s ennek kárpótlását ez állam vállalja magára; a városoknak az országgyűlésen szavazatjog adassák s a képviselők nem a megyéket, vagy C3ak a nemességet, hanem az egész népet képviseljék. A rendek ezen mozgalma a népet is magával ragadta s a radikális ifjúság a mozgalom élére állva 12 pontba foglalta Ö3sze a nemzet kívánságait, melyek a következők voltak: Felelős, független magyar minisztérium felállítása ; a cenzúra eltörlése; az országgyűlésnek Budapesten évenkint egybehivása; vallásszabadság és törvény előtti egyenlőség; a magyar katonaságnak hazahívása és az idegennek az országból eltávolítása; a katonaságnak felesketése az alkotmányra ; nemzeti testőrség felállítása ; amnesztia a politikai bűnösöknek ; esküdtszéki törvénykezés ; tan- és vallásszabadság; az egyesülés Erdélylyel; a helytartóság eltörlése. Ezen 12 pontot március 15-én egy küldöttség vitte, ólén Kossuth Lajossal, Bécsbe, hol kedvsző fogadtatásra talált s a császári kézirat József nádort Magyarországon császári képviselővé, Batthyány Lajos grófot Magyarország miniszterelnökévé nevezte ki. Ezen vívmányok legértékesebbje az ur- bériaég eltörlése és a jobbágyság felszabadítása e napon véglegesen ténylegessé váltak, egyéb pontok azonban a folytatólag előállott zavarok miatt csak utóbb, lassankint mentek teljesedésbe. Március 15. tehát méltó emléknapja a magyar népszabadságnak.
