Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-02-24 / 16. szám
IiV. évfolyam 16» szám Szombat Ayala, 19^3. február 24 Előfizetőn! Arak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési di] előre fizetendő. POLITIK AI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 10 korona. felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Botrányok. Még alig egy esztendős ez a nemzetgyűlés (az egész intézmény pedig alig mnlt három éves), még egy-két apró, sürgős törvényen kivül mit sem alkotott az ország javára, de már beleírta nevét a mai magyar történelem gyászos lapjaira. Beleírta azokkal az éppenséggel nem épületes és nem gyönyörködtető jelenetekkel, amelyek ott napról- napra lejátszódnak. Maholnap a válogatatlan sértő és gyalázó kifejezések kedvelői a par lament karzataira fognak feljárni, a nyelvész, aki a magyar nyelv gúnyolódó, gyalázkodó kifejezéseit akarja összegyűjteni, a nemzetgyűlés naplóját fogja végig tanulmányozni Es a pszihológus, vagy a pszihiáter, abi az emberi indulatok keletkezését, forrongását és kitöréseit akarja tanulmány tárgyává tenni, szintén a parlamenti karzat rendes látogatója lesz. Ha a nemzetgyűlés hű képe az országnak, összesüritése és vászonra vetítése az országban uralkodó állapotoknak és hangulatoknak, akkor rettenetes és mélységes ellentétek lehetnek ebben az országban emberek és emberek között, elvakult és elvadult gyűlölködés tátongó szakadékai választhatnak itt el egymástól embereket és embercsoportokat. Ijesztő sejtésünk azt mondja, hogy ennek valóban igy kell lennie, mert különben lehetetlen volna, hogy intelligens, komoly férfiak, egy nemzet kiválasztottjai, olyan gyűlölködéssel, több: lenézéssel és megvetéssel álljanak szemben egymással, mint azt a nemzetgyűlésen látjuk. És ezt a helyzetet nem szabad pusztán egyéni bűnök következményének betudni. Nem szabad, nem lehet egyéni törekvések, túlfűtött egyéni ambíciók forrongását, kavargását látni ezekben a jelenségekben. Nem. Az egyéni törekvések, a személyes érvényesülési vágyak rendszerint zajtalanul, feltűnés nélkül törekszenek kielégülni. Csendben, titokban működnek inkább, semhogy nagy zajt csapjanak. A nemzetgyűlés elkeseredett csatározásaiban a legellentétesebb világnézetek és életfelfogások ütköznek össze. Tehetetlenségre kárhoztatott erők igyekeznek felszabadulni. Elnyomott igazságok döngetik börtöneik ajtaját. A szembenálló felek min- denike őriz, védelmez és érvényesüléshez akar juttatni egy-két ilyen igazságot, de mindenik a maga igazságának diadalát, sőt életét félti attól, ha a másikét is szabad érvényesüléshez engedi. Innen a végletekig menő, elkeseredett, botrányokba fulladó harc. Szembenáll egymással a türelmetlenség, a másik fél igazságainak teljes, a priori tagadása, lekicsinylése és semmibevétele, a tökéletes érzéktelenség, a mások lelkének mélyén is élő és tiszteletben tartandó igazságok iránt, a sanda meggyanusitása minden, a magunkétól különböző életfelfogásnak és világnézetnek, ezekből az elemekből táplálkozik az a gyűlölködés, amely szidalmakat, sértéseket szór és öklöket mozgat meg. Nem volna-e szebb, de egyszersmind eredményesebb, mindnyájunk javára haszno sabb, ha a főként felületességből és tudatlanságból fakadó mindezen szenvedélyek és hibák megfékezésével és kiirtásával igyekeznének a nemzet atyái megérteni egymás törekvéseinek valódi mibenlétét, az állam- fentartó igazságosság sziklájára állva érvényesülni engedni a szemben álló meggyőződésekből mindazt, ami azokban igazság és a nemzetre hasznos. Mily rövid idő alatt mekkora előhaladást tehetnénk közös vágyaink, közös törekvéseink felé, ba nem volnánk mindenik oldalon egyformán eltelve azzal a téves bittel, hogy csak a magunk igazságai egyedül üdvözítők, a másoké vizsgálat és megfontolás nélkül elvetendők. belpolitika. Károlyi Mihály egész vagyona az államra száll. A budapesti kir. törvényszék szerdán kihirdette Károlyi Mihály hazaárulási perében az Ítéletet. Bűnösnek mondotta felségsértés, hűtlenség büntette miatt és minden vagyonának elkobzására ítélte. Károlyi Mihály gróf minden vagyona igy az államra szállott. M I M_jB K. A gyulai ág. ev. egyház folyó hó 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakár a Gróf Károlyi Sán- dor-utcai állami leányiskolában istentiszteletet tart. A gyulai székely magyar asztaltársaság febrnár havi összejövetelét február 24 én este 8 órakor, vacsora után, a Kereskedelmi Csarnok helyiségében (Komló) tartja meg. A református nőegylet megalakítása. Február 18-án az újvárosi olvasókör nagytermében megalakult a helybeli református nőegylet. Az alakuló közgyűlésre az országos ref. nőegylet főtitkára : özv. dr. Misley Sándorné úrnő érkezett le Budapestről, ki a gyűlésen a szokásos imát végezte. Az alakuló közgyűlés elnökül egyhangúlag Marosy Aranka úrnőt választotta, ki elfoglalta az elnöki széket és kijelentette, hogy a reá váró nagy munkát szívesen vállalja és együttműködésre nivja fel a református nőket. Az alapszabályok ismertetése és elfogadása után a közgyűlés aielnökül id. Puskás Andrásáé egyleti tagot, titkárul Kalas Ferenc ref. lelkészt, pénztárosul Rozsnyainé Kovács Erzsébet, jegyzőül özv. Tőmöry Lajosné egyleti tagokat választotta. Kimondotta a közgyűlés, hogy a ref. nőegylet három szakosztályának megszervezése haladéktalanul folyamatba tétetik. A közgyűlés végén özv. dr.. Misley Sándorné bibliai magyarázat alakjában szólt a nőkhöz és gyönyörűen, világosan kifejtette azt a szép hivatást, mely a nőkre vár. Vezér- gondolata volt, hogy a protestáns nő semmit, nem tesz önmagáért, hanem mindig és mindenben a Krisztust szolgálja, neki kíván áldozni, őt tekinti élete középpontjának. A közgyűlés imával £8 énekkel fejeztetett be és lelkes hangulatban oszlott szét. A taggyüjtés és szervezés munkája erélyesen folyik. TÁRCA. Petőfi Sándor költészete. Irta: Békésváimegye és Gyula város hivatalos Petöfi-ünnepélyén felolvasta Csura Miklós fögimn. tanár. Petőfi Sándor költészetének birodalmát csak tallózva ismerjük. Csikorgó kutgém, méla ko- Icmpu juhryáj, féllábu gólya, fogvacogó cigány, szamáron vágtató juhász, ntimötődöm Paló Pál, guggoló Sári néni, a völgyben nyiló kerti virágok, mindmegannyi régi ismerősünk. Petőfi poezise a zsenik hatalmas, felhőkbe szökkenő, merészen meredek hegysége, melynek megmászása nehézkes, de annál gazdagabban kárpótolja kitartó szellemi turistáit. Az érzések és természetmegfigyelések színfoltjai és szinpompái páratlanul lágy harmóniába olvadnak össze. Ismerős szinek és hangok beszélni kezdenek s föltárják a szeleteiben megolvadó költő szivének harangvirágját. Képzeletének napja belesüt gondolatainak tózsaszin fátyolu felhőin át s megvilágítja s biborfényben füröszti az Alföld egy szerűségében is gazdag világát. Ha költészetét átérezve értékeljük, ha beleéljük szegényes énünket ftjedeimileg gazdag fantáziájába, tündér- kertben járunk, hol ararygyantót izzadnak a fák, vékony, lilaszinü félhomály az árnyékuk, az utak gyémánttal poror.dozottak, beszélő patakok kúsznak, a viz fenekén gyöngyök tündökölnek s a rózsalugasban méhek muzsikálnak. S a magyar Géniusz játékos pajzánsággal százesztendő előtt a kiskőrösi mészáros bérlőnek fabölcsőjébe tette le népünknek eme legnagyobb költőóriását, melléje téve az őszinteséget pólyának, amit a költő sírjába magával vitt szemfedőnek. Fagyos téli éjszaka volt, Szilveszter éjszakája. A dacos tél táncra perditette a csillogó hószemecskéket A méla hold egykedvű tunyasággal nézte a koboldok téli táncát, mintha ő sem sejtette volna a zsoltáros ajkú szülőkkel együtt, kit szül az 1823. év első órája. Mint az angolok nagy Burnse, Petőfi Sándor is szalmafödél alól sir bele a nagyvilágba s később féktelen, dinamikus képzelete varázslatos álompalotákat épit oly szeszélyesen merész és merészen szeszélyes kézzel, hogy még a képzeletkorbácsolta lelkiszem is megszédül szépségének vakitó fényétől. János vitézében olyan aetheri finomsággal leheli oda Tündérország szemkápráztató képét, hogy a világirodalom nagyjainak nagyjai is dermedten állanak az ál- mélkodástól. Nem olyan klasszikusan hideg mint Goethe, nem olyan lányosán érzelgős, mint Schiller, nem embermegvetéssel világgyülölő, mint Byron, nem betegesen szarkasztikus, mint Heine, nem raffináltan misztikus, mint Poe, nem dekadensen őszinte, mint Baudelaire, hanem egészséges magyar fuvallatu levegő, magyarosan egészséges érzés ütközik ki minden sorából, szinte sir az érzés azon melegében megirt verseiben. mintha előttünk buggyantak volna ki szivéből, elevenen frissek, hamvasak, mint a szedetlen, száron pompázó virágok, meggyűltek a költő lüktető, meleg vérével: „Vágd meg a szavakat és véreznek.“ Petőfi sokszor, csaknem mindigaz „énnek“,, az „egyénnek“, önleikének legszentebb, de szentségében is legegyszerűbb érzését oly biztos kompozícióban merevíti meg, amilyent keresve kereshetünk akármelyik irodalomban is. Minden közleményében, a legrövidebb daltól a János vitézig, sosem mond többet, sosem kevesebbet, mint amennyit kell. Világirodalmi jelentőségét is ennek köszönheti. Érdekes, hogy időrendben költőbarátja, Arany János volt az első, aki kimondja, hogy Petőfi a világirodalomban is számottevő költő ; utána a francia esztétikus, Saint- René Taillandier Petőfit tájképei miatt a XIX. század legkiválóbb egyéniségei közé sorozza A világ legnagyobb mesegyüjtője, a német Grimm szemlét tart a költőfejedelmek között s igy nyilatkozik : „A legmagasabb költői ihlet a századok folyamán ötször testesült meg. Az első in- karnáció volt Homeros, a második Shakespeare, a harmadik Goethe, a negyedik Petőfi, az ötödik Mistral.“ A magát Goethénél is többre értékelő, betegesen önérzetes Heine Petőfit magához hasonlónak tartja, sőt bevallja, hogy egyik-másik dalában még őt is felülmúlja. A költőnek nagyon is filozófus s a filozófusnak nagyon is költő Nietzsche, a maga antikrisztusi nagyságában sem átallotta, hogy Petőfi „Felhőit“, szerinte a kor legzseniálisabb filozófiai költeményeit, megzenésítse. Coppée, a franciák legrajongóbb Lapuk mai aiáns 4 oldat.
