Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-12-22 / 102. szám
3L¥* évfolyam 1Ö3. sKásraa.. Szombat %ak, 1923. december 22. Előfizetést árak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 3000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonKarácsony. »Parancs adaték ki Augusztus császártól, hogy irassók össze az egész világ*. A hatalmas és szerencsés imperátor legyőzvén minden ellenségét, a világ urának érzi magát és tudni akarja, mit bir, hány embernek parancsol, nevének említésekor hány fő hajlik meg hódolattal, a hatalmas birodalomban. Parancsa elér a távoli Judea kisded Betlehemébe is és alig ér oda, megszületik ott a világ igazi Uia, akinek nincsen szüksége arra, hogy összeírássá birodalmának lakóit, mert »mindenek Ö általa lettek és nála nélkül semmi nem lett, ami lett«. A népszámláló biztosok bizonyára örvendetes tudomásul vették, hogy a császár alattvalói Bethlehembeu is megszaporodtak egygyel és sürgős munkájukban nem nagyon értek rá törődni az égen feltűnt üstökössel és az istállóban összecsődült jámbor pásztorokkal. Legfeljebb mosolyogtak kelet misztikus lelkű népének együgyüségén. Hogyan is sejthették volna a jászolban fekvő újszülött fiúcskáról, hogy minden hatalom neki adatott a földön, hogy a világverő Róma e Kisded számára készít egy viiágközpontot, ahonnan egykor kormá nyozni fogják mindazokat, akik az 0 nevében hisznek. A hatalmas, a győztes imperátor előtt igazán meghódolt szinte ez egész világ; nem volt erő, mely meg ne remegett, nem volt nagyság, amely le ne borult volna előtte. De mégis minő szánalmas volt ez a félelemszülte hódolat azzal az egyszerű, de az em béri lélek rejtélyes mélységéből jövő hóúolat- tal szemben, amellyel a kisded Jézust első látogatói, a jámbor bethlehemi pásztorok üdvözölték. Mennyivel teljesebb és tökéletesebb volt az a hódolat is, amelyben a tudós keleti természetvizsgálók, ezek az igazi szabadgondolkodók részesítették a Megváltót, kinek látták csillagát napkeletén és elhozták tudásuknak, alázatos lelkűknek és odaadásuknak teljes hódolatát. Ma is igy áll szemben a világ a Megváltóval. Az egyszerűek, a romlatlan leiknek állják körül imádattal a betlehemi jászolt és ezekkel együtt járulnak oda a meggyőződés szülte igazi hódolattal az emberi tudás valódi, diadalmas bajnokai, akik bátran odakiáltják napjainkban a gyötrelmek tömkelegében vergődő emberiségnek : »minden probléma megoldása Krisztus«. A betlehemi kisded csakugyan azért jött, hogy minden problémát megoldjon s megoldatlan problémái az emberiségnek csak azért vannak még, mert a világ öt még meg nem ismerte, mert az övéi még nem fogadták be őt mindnyájan. A betlehemi jászol ott áll előttünk minden esztendő karácsonyán, hirdetve hirdeti, kínálva kínálja a maga igazságait, az alázatosságot, a pompának, a hatalomvágynak önkéntes megvetését, mi elmegyünk az isteni szeretetnek és bölcseségnek e jászola előtt és lelkünket nem nyújtjuk oda bőséges táplálkozásra. Csoda-e, ha gyötrődik, vergődik az emberiség, ha nyomorának problémái nem kevesbednek, de napról- napra szaporodnak. Amig az emberiség vagy a jámbor pásztorokkal, vagy az igazi bölcsekkel meg nem hajol tiszta alázattal a betlehemi jászol előtt, addig súlyos problémái meg nem oldódnak, addig a karácsonyi este meleg, szeretetteljes békéje esztendőnként csak egy napig fog tartani, az esztendő többi napjai pedig harcnak és háborúságnak lesznek tanúi, amelyek nyomában pedig esak nyomor és pusztulás támad. Közeledjék hát végre az emberiség az isteni jászolhoz a betlehemi pásztorok áhítatával és a napkeleti bölcsek, meggyőződésével, fogadja be a világ az Ó világosságát és akkor igazán megismerjük megváltásunk értékét és szüntelenül örvendezhetni fogunk a karácsony békéjének. Az ország karácsonya. A magyar közgazdasági' élet ádventje még nem ért véget. Azt reméltük, hogy a kis Józuska meghozza az országnak a várvavárt külföldi kölcsönt, uraink és parancsoltunk azonban, ugylátszik nem gondolnak arra, hogy Magyarországnak karácsonyi ajándékul kedveskedjenek a kölcsön biztosításával. A népszövetség magyar albizottsága most tárgyalja a magyar kölcsön ügyét és miután a pénzügyi bizottság a Londonban kidolgozott tervet utóbb Parisban a magyar álláspont kárára olykóp módosította, bogy azt a magyar kormány el nem fogadhatta, a magyar albizottság most a pénzügyi bizottságot egy újabb javaslat kidolgozására utasította Sikerült elérni, hogy a pénzügyi albizottság ennek az uj tervezetnek az elkészítéséhez még karácsony előtt hozzáfogjon. El is kószül-o evvel még az ünnepek előtt, nagyon bizonytalan. Meglepő dolog volna, ha karácsony előtt, sőt az is, ha uj - esztendő előtt történnék valamely döntés a kölcsön ügyében. Hiszen a népszövetség pénzügyi bizottságának uj tervezetei kell készítenie, ehhez pedig az a néhány nap, amely ebben az esztendőben még hátra van semmiesetre sem elegendő. Igaz ugyan, hogy nagy bajt nem okozna, ha csak januárban hoznának kedvező határozatot, ámde ez a halogatás inkább annak a jele, hogy vagy csökkent az antantban a hajlandóság a mi gazdasági talpraállitásunkra, t Arc a. AMERIKAI KÉPEK. Irta: M1L1S ISTVÁN, műépítész.*) Két hónap kevés idő ugyan ahhoz, hogy alapos és végleges benyomásokat szerezhessek Amerikáról, de mindamellett érdekesek azok, különösen, ha szoknak irom le, akiknek nincs részük abban, hogy legalább egy napra is élvezzék egy uj világrész különlegességeit és érdé kességeit. Az első benyomás, amit New Yorkba érve szereztem az, hogy itt nem ismerik a né'külö- zést, mint szegény, öreg Európában. Van itt minden bőven : pénz, élelem, ruházati és közszükségleti cikkek. Amerika (értve ez alatt az Egyesült Államokat) a túlzások hazája. Minden óriási méretű itt, főként a „bussines“ (üzlet); mindent üzleti szempontból ítélnek meg. De nem folytatom az általánosítást, hanem rátérek benyomásaim részletességére. Nagyipar, építőipar: Engem főként ez érdekeit. Hát bizony a viszonyok most itt sem a legjobbak. A nagyipar, ha nem is pang, de gyengén dolgozik, úgyszintén az építőipar is. Hanem azért munka van annyi, hogy a használható erők kapnak foglalkozást. Az építkezés különb sen New-Yorkban szépen meg ndult. Legnagyobb*) Az alább következő leírás egyik volt iskolatársam' nak és barátomnak Milis I. műépítésznek hozzám irt leveléből valő. Nevezett hosszú ideig élt Németországban, ahonnan a múlt év nyarán költözött át Amerikába. Két hónap alatt szerzett impressziói sok érdekes adatot tartalmaznak ,az,Újvilág «letérői, ezért nem tartom érdektelennek annak a „BÉKÉS“ hasábjain valő közzétételét, iférey Gyula. részt a város belsejében: üzleti házak, kereske - delmi lerakatok, áru- s lakóházak (az u. n. felhőkarcolók) épülnek 10—20, sőt 30 emelet magasságban is. Az építkezés főanyaga a vas és vasbeton. Á külső városrészekben igen elterjedtek a faépitkezések. Különösen Chicago külvárosai úgyszólván teljesen faházakból állanak. A ház teljesen favázból lesz építve, kívül deszkaboritással, belül papirszerü masszával ellátva, vagy belécelve és vakolva, amelyre a tapétát alkalmazzák Me- nyezetek, lépcsők, tető, veranda is teljesen fából vannak. A külvárosban majd minden családnak külön van ilyen villaszerű lakóháza. A szobák méretei bizony kicsinyek, viszont azonban a legigénytelenebb munkásnak is meg van az ő 3—4 szobás lakása, külön hálószobával. Általánosan használt itt a villanyvilágítás, a gáz-sparherd, a mosó-, porszívó gép ; mindenkinek van éjjel-nappal hideg és melegvize. (Itt említem meg, hogy itt nem spórolnak a szappannal, de a papírral sem.) Igen érdekesek a belváros üzleti házai, melyek legnagyobb részt „felhőkarcolók“. A telek méregdrága, az idő pénz, s igy magától kialakult az az építkezési mód, hogy lehetőleg közel egymáshoz épüljön fel és dolgozzék a véros üzleti világa. Az épület nem egyéb, mint egy vas-, vagy vasbeton oáz, egy kalitka, amelynek külső és belső falai csak vékony válaszfalak, üveg ablakokkal. Minden ház bőven el van látva lifttel (itt „elevater“). E liftek oly ügyesen van nak konstruálva, hogy bármely emeleten a le-, vagy felszállani kívánó utas a liftajtónál csengővel jelezheti a liftben levő kezelőnek, hogy „utas vár.“ Helytelenül csengőnek neveztem a jelzést, tulajdonképen egy gomb, melynek megnyomására a liftvezető orra előtt egy jelzőlámpa gyullad ki. Minden emeleten a liftajtók előtt van egy alsó s egy felső lámpa, melyek kigyulladása jelzi, hogy lefelé vagy felfelé menő lift jön e. Van azután még egy óramű is az ajtók felett, melyen mutató jelzi, hogy a lift mely emelet magasságában és merre halad Az irodák minden kényelmi eszközzel el vannak látva. Minden szobában telefon, minden asztalon villanyiámpa, a mennyezeten ivlámpa, nyáron szellőző készülékek. Mosdók törülközőkkel, szappanokkal, hideg s meleg vizzel. Az építőiparban fő a praktikusság, olcsóság és a gyors építkezés. Egy ügyes homlokzat rajzoló műépítész itt nem igen talál méltánylásra; annál inkább a konstruktőr, itt meg a konstruktőrök között is a specialista boldogul a legjobban. Idegennek, bevándoroltnak a kezdet nehézségein át kell esnie: más a nyelv, más a mérték és sulyrendszer. No meg special vállalatoknál a sok sablonszerű képlet, táblázatok, stb. Egy mérnöki irodában a legtöbb mériíök csak gép; csak a „designer engineer“ (tervező mérnökinek van bizonyos korlátolt szabadsága az elmélet ügyes alkalmazásával. — Szóval Amerikában a szépség, a stylszerüség nem főkellék, fő a praktikusság, a h sználhatóság, no meg az olcsóság. Érdekes a belvárosi nagy házaknál, hogy előttük a járda alatt is kihasználják a tért; ez a „basement“ (pince) egy része itt lesz az áru a házba beszállítva, amennyiben a járda szélén egy 50 —80 cm-es négyszögü akna van (persze használaton kívül lefödve) lifttel, amelyen az áru a kocsiból direkt bekerül a raktárba Forgalom, a város külső képe, reklám: A legmélyebb benyomást az emberre a 10 — 30 emeletes házak teszik. Nem szépek; olyanok, akár egy jóizlésü pesti gőzmalom. E házak tele vannak boltokkal, irodákkal. A reggeli órákban fél 8 és fél 9 közt valóságos népvándorlás indul Lapunk mai száma 8 oldal
