Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-04-21 / 32. szám
liV. évfolyam 3S. szám» Szombat Gyula, 1933. április 31 Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KfiZOAZDÁSZATT HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 25 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Cscnba MagjErcmsíg nem ország, Egész Magyarország mennyország! zdsi sá gepolt! ik á nk • Az ország sorsának intézésétől távolállók csak azt érzik, hogy sehogyan sincsen rendben ennek íz országnak a közgazdasága. Azt érzik, hogy ebben a csonka-országbaD, ahol azért minden élelmiszer bőven megterem, nem volna szabsd ilyen állapotoknak lenniök, nem volna szabad ilyen drágaságnak lennie. Nem lett volna szabad odajutnunk, hogy széles rétegei a lakosságnak alig tudják munkájukkal a mindennapi kenyeret is megszerezni, uem is beszélve a ruházkodásról és a legminimálisabb szellemi szükségletekről és egészen elejtve a jövőről való gondoskodás szükségét. Pedig ma százezrek, munkabíró és dolgozni is akaró százezrek épen csak a mindennapi kenyeret tudják maguknak biztosítani, azt is szűkén, minden egyébről le kell mondaniok és arról, hogy valami tisztességes módon jövőjükről, öregségükről is gondoskodni tudjanak, még álmodniok sem lehet. Ennek azután az a következménye, hogy munkabíró férfiak ezrei hagyják el csonka-országunkat és oda mennek megélhetést keresni, ahol ennek kedvezőbb feltételei vannak. Mit jelent nekünk a munkaképes lakosság számának csökkenése, nem kell bővebben magyarázni. Mit jelent az integritás szempontjából, a nemzeti jövő szempontjából ez a külföldre igyekvés, felesleges fejtegetni. Ennek pedig nem kellene igy lennie. Megdöbbentő tényeket és adatokat olvasunk a közgazdasági szaklapokban azokról a sorozatos és rendszeres hibákról, amelyeket köz- gazdasági ügyeink intézői elkövettek és elkövetnek. Korlátokat létesítenek ott, ahol teljes kereskedelmi és forgalmi szabadság állana a lakosság és az ország közgazdaságának érdekében ; korlátlan szabadságot enged nek ott, ahol szigorú korlátozásra volna szükség. Elkésnek minden jó intézkedéssel, sietnek minden rosszal. Lanyhán megy a helyes rendelkezések végrehajtása, kíméletlen szigorral a rosszaké. Mindezen hibák pedig nem elszórtan előforduló, minden közintózkedésnól előforduló tévedések, hauem egy rendszernek, egy szellemnek a következményei. Alinak a szellemnek, annak a rendszernek, amely azt hiszi, hogy egy ország közgazdaságát is úgy lehet intézni, mint egyéb politikáját: párt- szempontokból, rokonsági, barátsági »kéz kezet mos« alapokon. Amely politikailag, pártpolitikailag ! »gutgesinnt« embereket állít oda is, ahol ennek a szegény csonka-országnak közgazdasági életét kell irányítani és a legkisebb gondja sincs arra, hogy ezek a férfiak a feladatukra termett, nagytudásu és bő tapasztalata emberek legyenek, akiknek munkája előtt minden pártpolitikai tendenciáktól mentesen csak egy cél lebegjen: az ország közgazdasági érdekeinek védelme. Amig ez a rendszer gyökeresen meg nem változik, amig ez a szellem ki nem pusztul, addig pana*zkodhatuuk és sirhatunk, közgazdasági helyzetünk jobbra nem fordul, esőn ka-országunk népének megélhetése kedvezőbbre nem fog fordulni. Akkor emelked- hetik a koronánk értéke, elmaradhat a jóvátétel, bővülhetnek határaink, mi maradni fogunk, amik voltunk: gazdaságilag tehetetlen, javainkat okosan felhasználni nem tudó, szomszédainknak kiszolgáltatott koldus náció. Külpolitika. Bukarest. A szakminisztériumokban tanácskozások folynak arra nézve, hogy a gabonakivitel: illetéket vagononként 30.000 leire emeljék. Ezt a terhet hír szerint azzal is súlyosbítani akarják, hegy kötelezni fogják az exportőröket, hogy minden tranzakció után bizonyos kvótát leadjanak a vámok javára. Az nportőrök között nagy izgalmat vált ki a készülő rendelkezés. Athén. Az Agence d’Ocient athéni tudósítója beszélgetést folytatott Plastiras tábornokkal, a görög forradalmi bizottság vezetőjével, aki a laueannei konferenciával kapcsolatosan a következő kijelentéseket tette: »Nem hiszem, hogy a törökökkel meg lehessen egyezni, emig meg nem verik őket. A görög hadsereg győzelmet tudna aratni fölöttük, ha a szövetségesek pénzügyi támogatást nyújtanának nekünk. Tíz gyalog- és egy lovasezredünk áll a Mariea partján 350 ágyúval, repülőgépekkel és munícióval felszerelten. A görög hadsereg ellátása, ruházata és felszerelése jó s bármely pillanatban kész felvenni a harcot. A csapatok szelleme kitűnő. A katonák égnek a vágytól, hogy kiköszörüljék a Szmirnánái szenvedett csorbát. Nem akarunk háborút, de attól félünk, hogy csakhamar ismét harcokra kerül a sor s hogy az ántántnak a görög hadsereg utján kell majd békét teremtenie Kís-Azsiában. Ctynla város közgyűlése, A városi képviselőtestület április 17-én dr. Csrte József h. polgármester vezetésében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tagok nagy számban vettek részt. A napirend előtt több felszólalás történt a nyomorenyhiíő adó címen kivetett buzaegyenértéknek magas kulcsban való megállapítása és az adónak egyes esetekben aránytalan kivetése miatt. A felszólalók szavazásra kívánták bocsátani a kérdést, különösen azon szempontból, hogy a segéiyadó a megszavazás napján érvényes búzaárban vettessék ki, mely akkor 9 ezer korona körül volt és nem a kivetéskor már felemelkedett 12 ezer koronás buza- egyenértékben. A felszólalás és interpellálás felett a közgyűlés napirendre tért, mert az ügy különben is általában felebbezés alatt áll, az esetleges aránytalan kivetések pedig külön is megfeleb- bezhetők. A fővámbivatal felállítása ügyében dr. Csete József ismertette a fővárosban történt tárgyalásainak anyagát és a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a város részére és nevében felajánlott engedményeket, felhatalmazta a polgármestert a szerződésnek a kincstárral való megkötésére. Az újonnan szervezett városi mérnöki állásra Szaday Ferenc választatott meg. A pűcí helypénzdíj négyzetméterenkint 30—120 koronára emeltetett. A közgyűlés elfogadta a közlegelőkön termő szélfüvirág gyűjtésére nézve az állandó választmány javaslatát és átengedte a Gyulai Atlétikai Clubnak, illetve a Testnevelési Egyesületnek sportcélokra a vásártérből kérelmezett területet. Sajnálattal vettük tudomásai, hogy az ipa- rostanonc iskola elhelyezésének ügye még mindig nem jutott nyugvópontra. Amennyiben ez a kérdés akár a helyiség hiánya, akár más okokból a jövő tanév kezdetéig sem jutna dűlőre, elengedhetetlennek tartjuk, hogy az összes iparostanon- cok részére legalább is a közismereti osztályok — ismétlőiskohiszerúen — megszerveztessenek és pedig, ha másképen nem lehet, az egyes felekezetek szerinti megosztással és elkülönítéssel. Mert sz mégsem járja, hogy a tanoncok önhibáinkon kívül és saját mestereik jóindulata sürgetése dacára éveken át ne juthassanak valami olyan alkalomhoz, hogy az elemi iskolában megszerzett ismereteiket, tudásukat rendszeresen ismételhessék és a haladó éyekkel mindent elfelejtsenek. Különben e tárgyban április 16-án jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 32321. VII. száma rendeiete, mely az iparosíanouc iskolai tanítás zavartalan menetét biztosítja. A közgyűlés végül 1 millió korona segélyt szavazott míg a Szentpálfalván újon felállítandó református elemi iskola felépítésére és ezzel a tényével a város egy nagy nyűgöt vett a nyakába, mert megnyitotta a felekezeti iskolafenntartók segélyezésének eddig gondosan zárva tartott zsilipéit. Az OMKE alakuló gyűlése. Mint már lapunk előző számaiban is jeleztük, e hó 18 án, szerdán este városunkba érkezett dr. Balkányi Kálmán az OMKE ügyvezető- igazgatója és dr. Bodroghy József titkár, adóügyi szakreferens abboi a célból, hogy az OMKE gyulai fiókja megszervezésében részt vegyenek s a város kereskedelmét az aktuális és a kereskedelmet érdeklő kérdésekről tájékoztassák. Dr. Balkányi Kálmán és dr. Bodroghy József esti 8 órakor a Gyulai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulatának Koralóbeli helyiségében tartott értekezletén Reianer Arthur a Gyulai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulatának elnöke fogadta és üdvözölte. Beszédében rámutatott azokra a snlyos viszonyokra, melyek között Csonka Magyarország kereskedelme él s egy szép hasonlattal, melyben a Csonka Magyarországban megmaradt városokat a kisebbik fiúhoz hasonlította, kinek a háborúban elesett bátyja ruháit kell elviselnie, rámutat arra a fontos hivatásra, melyet az OMKE egész Nagy Magyarországra szabott, de ezidő szerint csak Csonka Magyarországot szolgáló szépín kiépített szervezete betölteni hivatott s melyei az OMKE az eddigi tapasztalatok szerint nagy és erős akarattal, tudással és szorgalommal eredményesen b8 is tölt. Az üdvözlést dr. Balkányi Kálmán köszönte meg s egyúttal megtartotta széleskörű tudással, látókörrel s tapasztalatok birtokában felépített előadását a kereskedelmet érdeklő kérdésekről. Bevezetésében az OMKE tradieióktíszteietét emelte ki s azt a tényt, hogy az OMKE maga elé s tagjai elé mindig régi, tapasztalt s hosszú munkás múltra tekintő kereskedőt áüit példaként. A gyulai kereskedelmi életnek magának is megvannak azok a tényezői, kik a jófeereskedő példaképei. Ezek élén a most közelmúltban betöltött 50 éves fordulót ünneplő Braun és Czinczár céget látja, melynek jelenlévő alapitóit Braun Mórt és Gyulai Czinczár Adolfot az OMKE budapesti vezetősége megbízásából és nevében 50 éves jubileumuk alkalmából melegen köszönti. Előadása során megemlékezett mindazokról a nehézségekről, melyek a magyar kereskedelem zavartalan működését gátolják, igy a devizaellátás, a behozatal és kivitel, lakásrendelet, lakásépítő akció körüli anomáliákról s az ezek megszüntetése érdekében az OMKE által kifejtett munkásságról. A kereskedőket összetartásra buzdította s felhívta őket, hogy az összetartás és érdekképviseletük keretéül az OMKE szervezetét válasszák s ezért alakítsák meg az OMKE gyuiai szervezetét. Különös érdeklődés kísérte előadásának azt a részét, mikor a jóvá- tétefi problémának a kereskedelmi kamarák nemzetközi konferenciáján Rómában történt megbeszélésének során szerzett tapasztalatairól számolt be, ahol az amerikaiak részéről az a vélemény jutott kifejezésre, hogy a jóvátétel kérdését diplomaták nem, hanem okos kereskedők és pénzemberek fogják megoldani. Utána dr. Bodroghy József titkár, sdóügyi szakreferens tartotta meg adóügyi előidását, melyet már előzőleg nagy és széleskörű éidekiődés előzött meg. A hozzáfűzött várakozásokat teljes mértékben beváltotta, mert nagy elmélyedéssel és hozzáértéssel megboncipiált előadásában mind1. a punk mad Máma 4 oldal
