Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-04-21 / 32. szám

2 Békés 1923. április 21. azon kérdéseket érintette, melyek kereskedelmi életünket adóügyi téren érdeklik s világos okfej* léssel mutatta ki annak a nagy és a kereskedelmi életre káros hatását, hogy az adóügyi törvények és rendeletek összeállítása nem a kellő alapos­sággal, csak hevenyészve történik s helyesbítések, pótlások a törvényeket és rendeleteket csak hossza hónapok és évek követik. TJgy Balkányi Kálmán dr., mint Bodroghy József dr. előadását a nagyszámban jelenlevők nagy tetszéssel kisér­ték. Miután Reisner Artur elnök OMKE kikül­dötteinek lefáradásukért és előadásaikért köszö­netét mondott, az értekezlet elhatározta, hogy az OMKE gyulai szervezetét felállítják s annak meg­szervezését Reisner Artur a Gyulai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulatának elnöke vezetése mellett egy bizottság fogja keresztül vinni. m t mm m* Olvasóinkhoz ! A változott viszonyok és a lapok elő­állításának napről-napra növekvő költségei miatt kénytelenek voltnak lapunk árát ismét felemelni. ‘ Kétoldalas lap ára 15 K Négyoldalas lap ára 25 K Hatoldalas lap ára 30 K Gyula, 1023. április 20. Tisztelettel: A kiadóhivatal. Bangha páter Gyulán A gyulai és békés­csabai katolikus hívek meghívására f. hó 26-án, csütörtökön, városunkba érkezik újjászületni akaró csonka országunk egyik legbuzgóbb apostola, a keresztény sajtó megteremtője, Páter Bangha Bála dr., a Jézus társaság tagja. A páter résztvesz és beszédet mond a városunkban tartandó keresz­tény sajtó gyűlésen, este pádig az Urak Mária- Kongregációja a Kaszinóban teaestélyt rendez a tiszteletére. A nagyhírű szónok és elévülhetetlen érdemű nemzetnevelő itteni látogatása és szerep­lése elé érthető érdeklődéssel és várakozással néz felekezeti különbség nélkül városunk lakossága. Újabb adományok a vármegye által festetendő gróf Tisza István arcképére. Jelentettük, hogy Brandt Vilmos főispán kezdeményezésére egy akció indult meg gróf Tisza István arcképének a vármegye közgyűlési terme számára való meg­festésére. A költségek előteremtésére megindított gyűjtés eddigi szép eredményét az adakozók ne­veinek s adományainak feltüntetésével szintén kö­zöltük, s megírtuk, hogy közel 300000 K gyűlt össze. Ez az összeg azóta a következő adomá­nyokkal bővült: Bosenthal Adolf (Békéscsaba) 50000 K, Horgosi Kárász István (Szeghalom) 25000 K, gróf Széchényi Antal (Póstelek) 15000 K, Reck Géza 10000 K, Almády Géza (Csorvás), Ambrus Sándor (Gyula) 2000—2000 K, dr. Sze­gedi Károly (Békés), dr. Sailer Vilmos (Békés­csaba), Bányai Imr8 (Újkígyós), Komlódy József (Vésztő), dr. Lovich ölön (Gyula) 1000—1000 K. A gyűjtés még folyamatban van. A Tisza emlék- bizottság megalakítása a napokban fog meg tör­ténni. Budapesti árutőzsde. A gabonaárak csekély kínálat mellett újból emelkedtek: Baza tisza- vidéki 24200—22500, rozs 14500, zab 15000— 15200, tengeri 11000, korpa 6900—7000 K. Ta­karmány : elsőrendű réti széna 6500, lucerna 7000, zabosbükköny 7000, alomszalma 4000 K. A Békésvármegyeí Általános Timi tóegylet gyulai járáskőre Gyulán, április 20-án népes gyű­lést rendezett. Tantó János népművelési egyleti titkár érdekes előadást tartott, melyben az iskolán kívüli népművelés fontosságát bizonyította. Hatá­rozati javaslatot nyújtott be, mely szerint minden tanító ajánlja fel, hogy az iskolán kívüli népmű­velés érdekében évenkint egy előadást ingyesen tart. A járáskor felhívja tagjait, hogy a budapesti nagygyűlésre minél többen jelentkezzenek és a résztvételi dijakat már most előre űzessék be. A gyulai Újvárosi Olvasókör folyó hó 22 -én délután 3 órakor választmányi ülést tart, melyre a választmányi tagokat ezúton hivja meg az elnökség. Ai orsz selyemtenyésziési felügyelőség ér­tesíti a selyemtenyésztöket, hogy a búzaárnak emelkedése folytán a gubóár ma a következő: I. oszt. 1000 K, II, oszt. 600 K, Hl, oszt. 25 K. A. százesztendős Petőfi ß Miért zárjátok el az utamat ? Miért zárjátok el az utamat ? Bocsássatok ! Előre vonnak vágyaim, de én Használni s nem ragyogni akarok. Veszélyben a hon s tettre hivja föl Minden fiát, S reményeim szikláin állok én, Lelkemre százszoros visszhang kiált. Szilárd reményem, mint a sziklakő, Mely nem remeg, Hogy helyemen majd becsület marad, Hogy a hazáért sokat tehetek. A tettek vágya, tettek ereje, Mint vad patak Folg rajtam át, amelynek habjai Szilaj morajjal mélybe omlanak. Fölnézek a nyárdéli napba és Nem fáj szemem. Lenézek örvény fenekére és Lenézek bátran, nem szédül fejem. Közönséges napokban csak megáll Más is helyén. De majd ha minden ember tántorog, Ottan leszek majd s nem tántorgok én ! És jönni fognak rettentő napok, Amilyeneket Csak álmodik most holdas éjeken Az örülésig rémült képzelet. Nem várok én dicsőséget s dijat Munkámért . . . Kötelességet ingyen tenni kell S kötelesség munkálni a honért. És a dicsőség? Isten hirivel Tovább mehet, Nem kell nekem kacér leány, midőn Ölelhetem hü feleségemet. Miért zárjátok el az utamat ? Bocsássatok, Élőre vonnak vágyaim, de én Használni s nem ragyogni akarok. Békésesaba város törvényhatósági várossá átalakulása ügyében április 17-én dr. Berthóty István polgármester elnökletében a városi kép­viselőtestületből és a város előkelőségeiből egybe­hívott nagyobb bizottság megbeszélést folytatott. A megjelenteket a polgármester tájékoztatta az ügy jelenlegi állásáról, melynek tudomásul vétele és többoldalú hozzászólás után a bizottság a tör­vényhatósággá való átalakulás ügyét nagy lelke­sedéssel teljes mértékben és egyhangúlag ma­gáévá tette. A főgimnázium Ifj zenekarának április 15-én rendezett hangversenyén felülűzettek: Bo­ros József 100, Krupitzer A. 50 Sonkovits A.-né 200, Gyarmati G.-né 50, Nagy Olga 100, Hir- mann J.-nő 150, Trsutthwein Gy. 150, Garay J.-né 50, Uhrin J. 100, Mihalik J. 100, Reisner A -né 200, Dr. Gombkötő F. 200, Reisner B. 200, Oravecz J. 400, Dabányi N.-né 100, Dr. Kon­koly T. 500, Bállá K,-né 200, Szegedi J.-né 100, Tizvári L.-né 200, N. N, 50, Dobay János díjta­lanul készített nyomtatványokat, Bekker Antal-eég pedig díjtalanul villanykörtéket kölcsönzött. A nemesszivü adakozók fogadják ez utón az intézet vezetőségének leghálásabb köszönetét. A Napközi Otthon. Az állami elemi iskola kebelében működő Napközi Otthon intéző-bizott­sága hálás köszönettel nyugtatja az alábbi ado­mányokat: Gróf Almásy Dántsné 5'5 kg. zsír és 10 kg. liszt. Bozsek Andrásné 15 kg. krumpli és 8 kg. zöldség. Csutak Imréné 300 K. Az Erkel Ferenc Sakk-kör meghívására dr. Sebők Loránd szanatóriumi orvos, jeles amatőr sakkozó által április 15-én rendezett sakkszimul­tán fényesen sikerült s egy igen kellemesen el­töltött délutánt szerzett a sakkozóknak. A szi­multánban 12-en vettek részt. Az eredmény fé­nyesen igazolja dr. Sebők Loránd sakktudását, amennyiben 11 játszmát fölényesen nyert meg s ezek között többet gyönyörűen felépített kombi­nációval 8 osak egyet veszített és pedig Kru­pitzer Kálmánnal szemben. Egyben a sakk-kör elnöksége ezúton közli tagjaival, bogy a megálla­pított programúihoz híven április 22-én (vasár­nap) délután 3 órai kezdettel a Polgári Kör kis olvasótermében vegyes villámverseny fog tartatni. Az elnökség felkéri a kör tagjait, hogy a verse­nyen minél többen szíveskedjenek résztvenni. Április 29-én (vasárnap) délután 3 órai kezdettel Bakos József sakk-köri igazgató tart különböző végjáték variációkról előadást. Holtnaknyllvánltások- Karácsonyi István gyulai szitás, aki 1886-ban született, Uielay Er­zsébet férje, a 101. gyalogezredben, 1918 október 2-án az olasz harctéren hősi halált halt. — Rack Ferenc eleki földmives, 1884-ben született, Ziel­bauer Alojzia férje, a 2. honvédgyalögezredből, 1914-ben az orosz harctéren eltűnt.— Wittmann Ádám eleki vendéglős, aki 1878 ban született, Ruck Magdolna férje, a 2. honvédgyalogezredből, 1915 őszén a szerb harctéren eltűnt. — Dalmadi István dobozi földmives, aki 1887-ben született, Yass Zsuzsánna férje, a 2. honvéd gyalogezredből román fogságba esve 1917. óta eltűnt. — Svanda János gyulai aranyozósegéd, 1880-ban született, Högye Margit férje, a 67. gyalogezredből, 1915 március havában az orosz harctéren eltűnt. Eljá­rás a gyulai kir. járásbíróságnál megindítva. Mire képes az indulat. Békésen vasárnap délután összeszólalkozott Szabó Sándor ottani lakos a feleségével. A szóváltás annyira elmérge­sedett, hogy a férj előrántotta revolverét és négy­szer belelőtt az asszonyba, aki velőtrázó sikoltás­sal és vérbeborulva esett a földre. A férd a tett elkövetése után főbelőtte magát és azonnal meg­halt. Az asszonyt beszállították a csabai kórházba, ahol hétfőn délelőtt nagy kínok között meghalt. Mezőgazdasági mnnkások kitüntetése. A földmivelésügyi miniszter Békési Ferenc dobozi, Lovács József csorvási, Máté Pál gerendási, Kazai István vésztői és Hirt Ferenc gyomai mező­gazdasági cselédeket, továbbá Gál Imre szeghalmi, Ökrös Sándor vésztői és Barta Sándor füzesgyar­mati lakosokat mezőgazdasági munkásokat 1000— 1000 korona tiszteletdijjal, illetve jutalommal és elismerő oklevéllel tüntette ki. Leugrott a vasad hidrái. Szerdán este Bé­késcsabán, a pályaudvar felett Jaminába átvezető vasúti átjáró hídról Nagy Julianna, 21 éves aradi születésű leány leugrott egy berobogó mozdony elé. Az ugrást eltévesztette és nem a mozdony útjába, hanem a sínek mellé znhant, hol fejét összezúzta. Kórházba szállították ahol pár óra malva meghalt. A cserebogarak és a szarkák Irtása. A termésEv: rajznak ezen két jeles alakja nagy nép­szerűséget szerzett magának a költészetben, de most indexre kerültek. A cserebogárról meg van énekelve, hogy ha megkérdezik, megmondja mikor lesz nyár ? (no, az idén éppen ideje volna már), azt is megmondhatná, sokáig élünket sőt van olyan kedves, hogy eldönti, vájjon a legény a babájáé lesz-e? A szarka tudománya sem utolsó, mert csörögve bejelenti, ha vendég áll a házhoz. Ez a két kiváló tudós most nagyon kompromit­tálva van. A cserebogárról kitűnt, hogy kukaca, csiinsza a földben mindent összerágesál, eleszi előttünk a krumpli javát, kettérágja a föld alatt a szöllő gyökerét. A szarka pedig egyenesen az államrendörség detektivtestületének kezére való gonosz imposztor és orgazda, mert elhordja a csirkét, kis libát, rucát, sőt a kis mezei nyálak­ból készít magának nynlpástétomot. Aminthogy ez mind igaz is l Most a cserebogár és szarka ellen statárium van hirdetve, bárhol találtatnak^ kiirtandók, a szarkák elpusztitandók és fészkeik leszedése kötelező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom