Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-11-22 / 93. szám
LZ¥. évfolyam 93. »xám Szombat Clynla, 1933. november 19. Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Saerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 10 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csatiak, Drinápoly. Heghatotlaii, elszorult szivvel és könuy- ' belábbadt szemmel olvassuk, bogy a törökök visszakapták Csanakot és vasárnap fogják visszakapni Drinápolyt. Csanak a Dardanellák ázsiai partján fekvő erősség, a legfőbb védelmezője a tengerszoros bejáratának, melynek ágyúi tették lehetetlenné a világháborúban a tengerszoi os elfoglalását, a szemben levő partnak a Gallipoli félszigeten összegyűjtött autant-haderő által való megközelítését. Drinápoly már Európában van, Konstante nápolytól mintegy 200 kilométernyire északnyugati irányban. Szent városa a törököknek, mert itt vaunak eltemetve a XV. és XVI. század nagy szultánjai, akik mint elsők viselték Mohammed utódainak méltóságát, a kalifátust. Ez a város már az 1912-iki balkán-háborúban szerepelt, midőn az egyesült Balkán-államok hadereje, főkép azonban a bolgároké előtt, kapitulálni volt kénytelen. A békekötésben el is vesztették a törökök a bolgárok javára, de a világháborúban létrejött szövetség megkötésekor a bolgárok visszaadták a törököknek. A sóvresi "békében (ez a törökök trianoni békéje) természetesen ismét elveszítették a törökök Drinápolyt, ezúttal a görögök javára. S most, ime, mindkét nevezetes helyet visszakapja a török. A hatalmas várat is, a megszentelt várost is. Hogyan lehetséges ez? Törökországot legalább is úgy leverték a világháborúban mint bennünket, Törökországnak éppen úgy vannak a török uralommal állítólag elégedetlen idegen nemzetiségei, mint nekünk, Törökországnak is voltak és vannak megfélemlített, gyáván meghunnyász- kodó államférfiad mint nekünk. És mégis, Törökország talpra tudott állani és képes volt lerázni magáról a bilincseket, amelyeket reákovácsoltak. Képes volt talpraállaui és visszaszerezni mindazt, amire nem egy világhatalom áhítozott már mohó étvággyal és amiről az elbizakodott világ már álmodni sem merte volna, hogy valaha ismét a töröké lesz. Miként történhetett ez ? Honnan vette Törökország azt az erőt, mellyel ezt el tudta érni ? Hiszen Törökország nem 1914. óta, de 1911. óta visel állandóan háborút. Az olaszok által indított tripoliszi hadjárat alatt nem csekély erőfeszítésébe került Törökországnak, hogy meg tudta akadályozni az olaszok merész, hóditó terveit. Mialatt a békekötésről tárgyalt, megtámadták őt az egyesült Balkán-államok. Véres csaták után, közvetlenül Konstantinápoly falai előtt állította meg a diadalmasan előnyomuló balkániakat a nagyhatalmak parancsszava. Alig múlt el egy esztendő, Törökországnak is be kellett avatkoznia a világháborúba. Talán egyik nép sem harcolt annyi fronton, mint a török. A saját frontjain, a balkánin, a Gallipoli-félszigetin, a kisázsiain, a kauká- zusin, az egyptomin kívül ott volt a török katona Galíciában is, Verdunnél is. És a török harcolt is mindenütt vitézül, nem cseh- rnódra vett részt a világháborúban. Végül őt is a földre sújtotta a túlerő és a kimerülés. A földre sújthatta, de térdre nem kénysze- rithette. Alig telt bele három óv, az elteme- tettnek hitt török talpraállott és a legszó • gyenteljesebb meghátrálásra kónyszeritette világhatalmas ellenségeit. Mikép volt ez elérhető ? A törököknek — ezt feleljük erre a kérdésre — nem volt Károlyi Mibályuk, a törököknek nyakára nem ült egy nemzetközi, vörös bandita-társaság, aljas, belső ellenségek nem fogták le karjait, nem szívták életerejét, nem pusztították erkölcseit. Mindaz a métely, ami Magyarország erőit rombolja és pusztítja: vallási megosztottság és ennek következtében vallási közöny, istentagadó szabadkőművesség és nemzetközi szociáldemokrácia, még ismeretlenek a török állami és társadalmi életben. Annyi konkolyhintő nem hemzseg a nagy törők birodalomban, mint amennyi a mi megszükült, kis hazánkban. Annyi belső harc, országos és helyi veszekedés az egész világon együttvéve nem folyik, mint magyar hazánkban. És ha ezen nem tudunk segíteni erős, elszánt akarattal és ha kell, kemény, kíméletlen ököllel, akkor a mi elszakított erős Csanakjainkat és megszentelt Driuápolyainkat soha többé nem fogjuk kebe lünkre ölelhetni. Uj lakásügyi miniszteri biztos. A gyulai lakásügyi kerület eddigi miniszteri biztosa, dr. Brandt Vilmos főispán egyéb nagymérvű elfoglaltsága miatt a miniszteri biztosságról lemondott és utódául a népjóléti és munkaügyi miniszter Várady-Szakmáry Arisztid nyug. kir. kúriai bíró, gyulai lakost nevezte ki. Az uj miniszteri biztos a sajtó utján is közli, hogy hivatalos helyisége Gyulán, Árpád- utca 20. szám alatt van és hogy folyamatban levő lakásügyekben informálás, közbenjárás végett senkit sem fogad, egyéb tudakozódások és panaszok előterjesztése végett pedig kizárólag csak minden hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig jelenhetnek meg hivatali helyiségében az érdekelt felek. Di*. Lovich Ödön kitüntetése. Magyarország kormányzója a miniszter- elnök előterjesztésére dr. Lovich Ödönnek, Gyula város polgármesterének a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ezzel a címmel, a vonatkozó kormányzói elhatározás szerint, a méltóságos címzés jár. Dr. Lovich Ödön érdemeit, melyekkel erre a kitüntetésre reászolgált, azt hisszük csak egy későbbi, forradalmi hangulatoktól mentes közéleti társadalom fogja felismerni és méltányolni tudni. Addig is szívből gratulálunk. II I K_iS M, A nyomorén) hiíő mozgalom. Brandt Vilmos, Békésvároiegye főispánja, afii az országos nyomor- eDyhitő mozgalom érdekében vármegyénkben oly sikeres tevékenységet fejtett ki, a kővetkezőket közli a közönség tájékoztatása eéijából: Egyes lapoknak az a hire, mintha az országos Ínség kérdését legközelebb tórvényhozásilsg rendeznék, arra a félreértésre szolgáltathat okot, hogy a Kormányzó ur kezdeményezéséből folyamatban lévő országos inségenyhitő mozgalom további társadalmi támogatására szükség nincs. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy a Horthy akció továbbra is változatlanul az eddigi módon folyik és legfeljebb arról lehet szó, hogy a leszűrendő tapasztalatok alapján a nyomorúság elleni küzdelmet a jövőben állandósított szervezetben lehet folytatni. Arra azonban senki sem gondol,, hogy a folyamatban levő és minden részében eredményesen működő mozgalmat most egyszerre félbeszakítsák és az idei télre törvényhozási nton gondoskodjanak az Ínségesek támogatásáról. Az önkéntes áldozatkészség megnyilvánulásától ennélfogva ne tartson vissza senkit az a téves elgondolás, hogy az állam úgyis törvénnyel gondoskodik az Ínségesekről és igy nincs szükség arra, hogy társadalmi utón hozzájáruljanak az ínség enyhítéséhez. Ellenkezően bármennyire elismerésre méltó módon nyilvánult is meg eddig a társadalom jó szive, a mozgalomnak a drágulással egyre növekvő óriási szükségletei a társadalom áldozatkészségének további fenntartását, sőt fokozását teszi múlhatatlanul szükségessé. Templomszentelés Orosházán. Az orosházi róm. kath. hitközség iegi óhaja vált valóra azzal, hogy gróf Széchényi Miklós váradi püspök ott díszes templomot építtetett. A szép románstylü templom, amely a környék egyik legszebb temploma, Siegel Albin budapesti műépítész terve szerint készült és tízmillió korona költségét maga a püspök fedezte. A váradi káptalan tagjai az oltárt és a szószéket készíttették egymilliós költséggel. A Jézus sz. Szivét ábrázoló gyönyörű oltárképet a püspök fivére : gróf Széchényi Jenő festette. A templom megáldását nagy ünnepségek keretében vasárnap végzi Brim Lőrinc gyulai püspöki helynök, az ünntpi szentbeszédet dr. Schriffert Béla váradi püspöki irodaigazgató mondja. A magasztos ünnepségen részt fog venni a hitközségi küldöttségek élén a békésmegjei papság legnagyobb része, megjelenését kilátásba helyezte gróf Széchényi Jenő is. ■ ......................— ' ■ - ' ' ' „G yulai Verseny-Szövőde“, Gyula, Szent István-utea 9. szám. — Sürgönyeim : Versenyszövőde. íeoc 2-3 Vállalunk bérszövést, készítünk Ia vásznakat minden méretben, valamint lepedőt, törülközőt és pohártörülőket, továbbá minden e szakmába vágó szövött árukat. Laniuik must száma 4 olds).
