Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-05-24 / 41. szám
LIT. évfolyam 41. szám. Szerda Gyula, 1922. május 24. Előfizetést őrak: Egész évre . . . 100 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes színi ára 3 korona. Gyula Táros és Lukács György. Legutóbbi számaink egyikében a legnagyobb tárgyilagossággal, minden harag és minden vádaskodás nélkül bizonyítottuk he a »Gyula és Vidéke« Lukács György személyét illető vádjainak teljes alaptalanságát. Azt hittük, hogy conciliáns, nyugodt hangunk, a történelem itélőszéke előtt teljesen helytálló érveink, ha a mostani csúf választási izgalomban meg nem is győzik, de legalább városunk kultúrájának megfelelő hangnemre hangolják cikkeit. Sajnos — csalódtunk. A hang, amelyen a nevezett lap ir, nap- ról-napra durvább lesz és vádjai olyan igazságtalanok és rágalmazók, hogy a biróság szigorú Ítéletét kell, hogy maguk után vonják. Legutóbbi számában többek között ezeket írja : »Lukács György azért akar képviselő lenni, hogy az emberek nyomorúságából minél több jó üzletet csináló szanatóriumokat sikeritsen.« Ezért a legnagyobb könnyelmű- seggel és rosszindulattal odadobott vádért Lukács György — amint biztos forrásból tudjuk — sajtópört indit a »Gyula és Vidéke« ellen, amely pörnek kimenetele nem lehet kétséges. Hisz nines ember Gyulán, de nincs az egész nagy Magyarországban, úgy a megmaradt csonka hazában, mint az elszakított részeken, aki ne tudná, hogy a Lukács György vezetése alatt álló József kir. herceg szanatórium egyesület 2 szanatóriuma: a gyulai és debreceni tisztára altruistikus intézmények. Ezek a szanatóriumok nemhogy egy fillér haszonnal dolgoznnáak, de mint minden magyar jótékony intézmény, milliós deficittel. Az egész háború alatt a tüdőbeteg közkatonák és tisztek százai kerestek és nyertek gyógyulást a két szanatóriumban és a hátralékos ápolási dijakért, amelyek akkor sem voltak elegendők, a ma már nem létező hadikincstár százezrekkel tartozik. Amikor az összeomlás hekövetkezett, a szanatóriumokat is végromlás fenyegette. Csak a Lukács György önfeláldozása, szervező ge- nialitása mentette meg a két intézetet az anyagi összeomlástól. Ő mentette meg az őt megértő magyar társadalom felbuzditásával a szegénysorsu betegeknek a 2 szanatóriumot és tett ezáltal óriási szolgálatot a hazának. Ma a 2 szanatórinm ismét folytathatja nemes működését. A debreceni Auguszta szanatórium, mert a klinikák felszerelését az idegen megszálló hadsereg elrabolta — helyet ad 2 tudományegyetemi klinikának, amellett, hogy Felelős szerkesztő: DÖBAY FERENC naponta 100 szegény tüdőbeteget ápol. A gyulai József-szanatóriumban ma 168 beteg áll ápolás alatt, ezek közül 119 munkásbiz- tositó pénztári tag, 23 a magyar államvasutak betegsegélyző pénztárának tagja, 3 a budapesti kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyző pénztárának tagja s ezekért a beutalók fizetik a népjóléti minisztérium által megállapított minimális ápolási dijakat, mindössze 23 olyan beteg vau ott, akik meg tudják fizetni a csekély ápolási dijat. Hol van itt az üzlet — hol a haszon ? Talán ott, hogy több mint 15 éve egy fillér anyagi ellenszolgáltatás nélkül vezeti a szanatórium egyesület ügyeit Lukács György ? Nem, a haszon ott van, hogy száz és száz szegény beteg lesz a köz és családja kimondhatatlan hasznára újból munkaképes. A haszon ott van, hogy a szanatóriumot környékező nagyszámú tanyai lakosság tisztességes keresetforráshoz jutott a szanatóriummal, ugyanúgy mint a gyulai kereskedők és iparosok nagy- része s ezáltal az egész város. A biróság pártatlan Ítéletet hoz ez és a többi vádak felett, de addig is, amig ez megtörténhet, ítél — jó előre Ítélt — egy olyan biró, aki nagyon közel áll a Gyula és Vidékéhez. A »Békés« 1910. május 29-iki számában szóról-szóra, betűről-betűre ez található : „A Friedrich-vendéglöben dr. Sehr iff ért Ferenc üdvözölte a jelöltet nagy tűzzel, nemes hevülettel elmondott beszédben. Hivatkozott arra, hogg mig az ellenpártok részéről a jelöltek a rágalmak egész özönével árasztják el a Lukács-párt nemes egyéniségű jelöltjét, addig Lukács György soha egyetlen durva megjegyzést még nem tett ellenfeleire. Soha nem illette őket kemény és rágalmazó szavakkal. Az ö ereje éppen szavai tárgyilagosságában és igazságában, valamint nemes tetteiben és munkásságában van.“ 12 év előtt ezeket mondotta a „Gyula és Vidéke“ mai szerkesztője. Ami igaz volt akkor, igaz ma is. A gyulai választókerület közönsége akkor is Lukács Györgyöt tüntette ki bizalmával, ma is ezt teszi meg, még akkor is, ha most dr. Schriffert Ferenc az önmaga által elitéltek táborába lépett át. Ha dr. Schriffert Ferenc azóta el is felejtette Lukács György »nemes tetteit«, Gyula városa nem felejtette el. Gyula város lakossága ma is, mint 1910-ben, tudja, hogy mit köszönhet Lukács Györgynek. Mint főispán első ténykedése IHeglelenlk szerdán és szombaton. volt, hogy felépítette a vármegye közkórházit részére a nagy elmegyógyintézetet, amelyért akkor Szeged és Kecskemét versengett s a melyet az 5 közbenjárására Gyula kapott meg. Ez a nagy intézet lett alapja Gyula nagy kórházának, amelynek ma párja nincs az országban. 0 vitte keresztül, hogy a pénzügyigazgatóság palotája Gyulán épült fel s tette ezáltal elvitázhatatlanná a város megyeszékhely voltát. Főispánsága alatt épült fel a gyulai színház, amelyhez a magyar állam szubvenciót adott s amelyre addig vidéken nem volt példa. A 100 év előtt megszűnt gyulai főgimnázium újra létesítését ő kezdeményezte és a terv sikeréért mindent elkövetett és nagy fáradságát a város hasznára teljes siker koronázta is. A tejszövetkezet létesítése is az ő nevéhez fűződik. Az ő közbenjárására jött ide Serbán miniszteri tanácsos és alkották meg a gazdák és fogyasztók együttes javára ezt az intézményt, amelynek első tt elnöke 5 volt. 0 buzgólkodott gróf Almásy Dónesnével együtt azon, hogy a Fehérkereszt gyermekmenhelye államosittassók és rakta le alapját ezzel a mai minta intézménynek. Mint miniszter sem feledkezett meg szeretett városáról. 0 vette fel az állami polgári leányiskola építését a budgetbe és alkotta meg annak gyönyörű épületét. Mindezt olvashatja az idegen a »Békés« 1910. évfolyamában, de Gynlaváros közönsége ezt úgyis jól tudja azon a sok más alkotáson kivül, amelyet a helyszűke miatt felsorolni nem is lehet. Az a lelkes ünneplés, amelyben programmbeszédje elmondása óta is mindenütt, ahol megjelen, része van — ezt fényesen bizonyítja. A nagymagyarvárosi kör tekintélyes gazdái ép oly meleg szeretettel fogadták, mint az ipartestület derék tagjai. Az elmúlt esték egyikón a Ludvig-vendéglö- ben, majd a Göndöcs népkerti pavilonban több százfőnyi gazda, iparos és munkás közönség előtt ismertette irányelveit és mindenütt magával ragadta hallgatóságát. Ugyanez történt a kisrománvárosi körben és Kótegyházán is ahol diadalkapnval várta a község apraja- nagyja. Nagy szónoki tehetsége, a szavaiból kisugárzó és tetteiben megvalósult emberszeretet, valamint mély tudományos felkészültsége mindenkit meggyőzött arról, hogy a jelöltek közül ő alkalmas arra, hogy a gyulai kerületet a nemzetgyűlésen képviselje. 6, mert ma már mindannyian tudjuk, hogy a parlamentben nagy eszű s nagytudásu emberekre van szükség, s mert ma már elhisszük Szent István dupla maláta különlegességek főlerakata Udvari és Tavaszi Uvíl Weisz Mór és Társánál, Gyulán. 464 14—* Kapunk mai száma 4 oldal.
