Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-05-06 / 36. szám
LIV. évfolyam 30. szám Szombat fifty ula, 1033. május 6. Előfizetési Irak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Dúinj'c JÖ Ijj J\> jlLí ö POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay .János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FEKEXC legjelenik szerdán és szombaton. Hemzeti tevékenység^ Az őszirózsás forradalmat követő tanácsköztársaságnak nevezett társadalmi tévelygésre beköszöntött oláh, rácz és cseh kalózkodás a szükehh határok közé szorított Magyarország gazdasági romlását idézte elő. Az orzsiát ült tébolyodottak enervált hosszúja a »rendesináló jó barát« alattomos kétszinüségével kicsalta az önvédelem fegyvereit s amikor a világháborúban oroszlánként győzött magyart az önvédelemre képtelenné tette, ugyanakkor a hírhedtségig gyáva módon állig fegyverkezett fel. Semmi köze sem volt a jognak, a tisztességnek, a jellemnek ehhez a szemérmetlenül kierőszakolt kényszerhelyzethez. Azt az együgyüeknek szóló hibbant dajkatnesét, mintha az oláh nemzetiség valaha a becsületes hóditónak csupán külső látszatával is szerepelt volna Magyarország oknyomozó történelmében, csakis az elmegyenge nagykorú idióták képesek elhinui. A prédára összetohorzott hiénahanda kapzsiságánál csupán a magyar nemzettől való félelme volt nagyobb. Ez a szertelen félelem, ez a végtelenségig fajult gyávaság rajzolta meg a természetellenes határvonalakat és ez iparkodik összekötő kapcsokat sikeriteni az évezredek óta természetes határt képező Kárpátok felhőkbe- nyulé láncolatából. TÁRCA. Appcnjfi „Emlékiratai“. ii. Egyetemi tanulmányait Apponyi felerészben Bécsben (1864—1866), felerészben Budapesten (1866—68) végezte. Bécsi évei alatt inkább foglalkozott bölcsészeti, mint jogi tanulmányokkal, egyetlen szórakozása pedig a zene élvezése volt, amire Bécsben, a világ első zenei metropolisában, bőséges alkalma volt. A magyar országgyűlésnek 1865-ben történt megnyitása egészen Magyarország és Budapest felé fordította érdeklődését. A következő egyetemi évben Budapesten iratkozott be. Ekkor alakult ki lelkében teljes határozottsággal a vágy, hogy politikai pályára lépjen. „Politikai pálya alatt a parlamentet értettem és mindazt, amit az ember a parlamentben elérhet; szónoki babérokra áhítoztam és becsületesen jót akartam tenni, az igazságot szolgálni, de ezen az utón dicsőséget is nyerni. Nagyon ambiciózus voltam, az első sorokba kívánkoztam, de magától értetődőnek vettem, hogy csak tisztességes utón, azaz: meggyőződésemet követve és hirdetve. Hogy az ambíció kedvéért meggyőződéseket lehessen megtagadni, azt nem is értettem, még kevésbbé számítottam a lehetőségek közé. Idealista voltam az egész vonalon, hála az égnek, hogy az voltam Elzárta a magyar nemzet elől a létfen- tartás, a boldogulás termékeny forrásait, bitorolja azokat az erdőket, melyüknek lakói alig vannak alacsonyabb műveltségi fokon, mint hirlalóik. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem erőszakos fellépésük tartóssága folytán ideiglenesen megbénult, — ezzel kapcsolatban pedig pénzügyi helyzetünk romlott meg. — A legfelsőbb határhoz közeledő mennyiségben kibocsátott magyar bankjegyek névértékű immár alig éri el az előállított papír és festékanyag beszerzési árát. Beköszöntött az a szomorú korszak amikor az állam legfontosabb eleme: az értelmiségi osztály az anyagi és hamarosan az erkölcsi tönk szélére jut. Senkiuek se jusson eszébe annak feltevése, hogy a társadalom bármelyik osztályát feleslegesnek, herének tekintse. A legkisebb műveltségű földmunkás ép oly szükséges alkotó része az államgépezetnek mint épen a főiskolákat kitünően végzett legmagasabb rangú hivatalnok, vagy tudós, da csak akkor, ha tudását, gyakorlati ismereteit mindenki becsületesen, lelkiismeretes igyekezettel a közérdek szolgálatában hasznosítja. Ezen a földön csakis annak van létezési, érvényesülési jogosultsága, aki képességét, tudását Krisztusi szeretettel önzetlenül fordítja a megcsonkított magyar haza üdvösségére. és — sok csalódás után, kevesebb lelki frisseséggel ugyan, de rendületlenül az vagyok ma is.a A politikai pályára nagyon alaposan akart elkészülni. 1868 ban letette a bírói vizsgát. Azután főkép a nemzetgazdasági tudományban akarta magát tovább képezni, egy-két évet kül földi utazással szándékozott eltölteni és csak ezután letenni utolsó vizsgáját. Budapesten hamarosan érintkezésbe került a korszak kiváló magyar férfiaival. Deák Ferenc előtt 1867. tavaszán egy dalmáciai küldöttség olasz tolmácsaként szerepelt, id. Andrássy Gyula többször kitüntette érdeklődésével, báró Eötvös József házának pedig gyakori vendége volt és a kiváló férfiú nem tartotta méltóságán alulinak a politikai beszélgetést a fiatal jogászszal. 1869 ben azután elindult Apponyi európai útjára. Legelőször Párisba ment, ahol mindennapos vendége volt Montalembert-nek, a kiváló államférfiunak és szónoknak, a tizenkilencedik század katolikus mozgalmai egyik legnagyobb alakjának, magyarorszagi Szent Erzsébet eletiró- jának. Az ő révén alaposan megismerkedett Franciaország helyzetével és politikájával. Még ugyanebben az évben jelenvolt a Szuez- csatorna megnyitásán. „A francia Géniuszt ünnepelték. De a nagy mü gazdasági gyümölcseit már készült leszedni az angol, a hatalmas örökség után pedig már kinyújtotta kezét a német. És mikor e sorokat írom, összetört az a büszke A prédaieső utód államok az erkölcsi alap teljes hiányával, a szuronyok és az árulás eszközei folytán alakultak ki, létezésük nélkülözi az erkölcsi alapot, fennmaradásuk tehát nemzetközi elveknél fogva nem lehet tartós. Annál kevésbbé leszünk a baksis rendszeren dédelgetett, erőszakban vájkáló, lelkileg analfabéta, pipogya utódállamocskák meghódított alattvalói. lSelp«»lUlka. Gróf Bethlen István miniszterelnök vasárnap Egerben volt, ahol nagy ünneplésben részesítették. Résztvett az ottani Keresztény, Kisgazda, Földmives és Polgári Párt na£ygjülésén, ahol az egész országnak szóló kijelentéseket tett. Többek között igy szólott: — Elérkezett az ideje annak — úgymond — hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül egyesüljenek a magyarok egymással, hogy egymást szeretve, egymással kezet fogva igyekezzenek a haza sorsát megmenteni. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra, mert az osztálypártok beleviszik a politikai küzdelembe még az osztályellentéteket is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. Ezért tartottuk és tartjuk most is szükségesnek, hogy erős, egységes párt alakuljon, amely együttérzéssel elfogadva a magyar értelmiség vezetését, erős kézzel vegye kezébe az ország kormányzatát és igyekezzék ezt a nemzetet kivezetni abból a süiyedésből, melybe annak idején, 1918-ban a felelőtlen emberek behatalmi épület is, amelyen Bismarck és Moltke lángelméje dolgozott, és amely organikus erejénél fogva az örökkévalóságra látszott rendeknek. Mi mindent láttam e félszázadon át 1 Elsősorban hazám feltámadását, büszke reményeit, azok lehanyatlását, végül azt, ami megsemmisülésnek látszik. Lesz-e feltámadásunk ? Megélem-e annak legalább hajnalhasadását ?“ Ezernyolcszázhetven tavaszán hat hetet töltött Rómában, a vatikáni zsinat idején. Megismerkedett a zsinat vezéralakjaival, Manning érsekkel, az anglikán hitről az Egyházba visszatért westminsteri érsekkel, Ketteler és Dupanloup püspökökkel „Óvakodtam attól, — irja ezzel kapcsolatban Apponyi — hogy a fenforgó kérdésekben (a csalhatatlansági dogma volt a zsinat főtárgya) állást foglaljak; egyszerűen bevártam és előre elfogadtam az egyház döntését és, midőn sok lélekemelő jelenség mellett elszomori- tóakat is láttam, csak megerősödtem abban az alapvető tételben, melyhez való ragaszkodás egyedül mentheti meg az embert attól, hogy összes meggyőződéseivel minduntalan hajótörést szenvedjen, hogy t. i. élesen meg kell különböztetni az elvet, az intézményt azoktól az emberektől, akik azt időnként kóviselik és hogy ez utóbbiak gyarlóságai miatt nem szabad az elvet, az intézményt magát megtagadni, annak kultuszában meginogni. Áll ez a vallásról, az egyházról, úgy mint más intézményekről is.“ Szent István dupla maláta Udvari és Tavaszi 464 10—* különlegességek főlerakata ÖUil Weisz Mór és Társánál, Gyulán. LiumKk mai »zárna 6 eidMi.
