Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-05-06 / 36. szám
2 Békés 1922. május 6. taszították. Mi erős egységes, nagy Magyarországot akarunk. Nem szövetséges, régi monarchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a halottakat feltámasztani nem lehet. Külpolitikai téren a másik célunk — és ezt a célt békés fegyverekkel és nem háborúval akarjuk elérni — hogy a magyar nemzet újból egyenlőséggel bírjon a többi nemzetekkel szemben. Mikor 1918-ban Európa térképét újból rendezték, az amerikai köztársaság elnöke. Wilson, próíétai szóval megrajzolta a világ képét, igazságot, egyenlőséget és jogot hirdetett a népek között. Ez a prófétai szó azonban csalóka fény, csalóka méeses, mely csak arra szolgál, hogy az éjjeli lepkéket magához csalja, hogy azok szárnyaikat a mécses lángjában megperzseljék. Mi voltunk azok az éjjeli lepkék, akik ebbe a tűzbe beleröpültünk. Megperzseltük szárnyainkat és most látjuk, hogy nincs igazság, nincs egyenlőség és nincs igazi jog az európai népek között, mert csak győzők vannak és legyőzőitek. A győzők oldalán van minden jog. Azt látjuk, hogy ennek következtében a beavatkozási politika nyert tért, amelynek segítségével beleavatkoznak belső ügyeinkbe. Látjuk, hogy ezt a nemzetet leszerelték, fegyverétől megfosztották, szomszédaink ellenben minden korlát nélkül fegyverkeznek és fenyegetnek bennünket. Hiába van papiroson egyenlő jog, ha a jog háta mögött nem áll egyenlő erő. Mi tehát külpolitikánkban arra törekszünk, hogy mivel bennünket lefegyvereztek, szomszédainkat is fegyverezzék le, mert amig ez meg nem történt, addig folytonosan beleavatkoznak Középeurópa népeinek politikájába azok, akik fel vannak fegyverezve. Abban a világban élünk, amikor egyik nemzet a másikkal szemben könyörtelenül kihasználja az előnyöket, mikor egyik nemzet a másiknak a jogát tisztelni nem hajlandó. Lehetséges volna-e, hogy ilyen világban mi nemzetközi frázisok után indulva, odadobjuk nemzeti felfogásunkat és érzésünket, mely egyedüli biztosítéka a magyar nemzet haladásának. Mi demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sorsának irányításából. Ez nem jelent osztályuralmat, ez mindenkinek a részesedését jelenti a saját értéke, súlya, tudása szerint. Ellenségei vagynnk azoknak, akik a felekezeti békét msgrontják. Magyarország hercegprímása nemrég fényes beszédben rámutatott a Szent István-társulat nagygyűlésén erre és kifejtette a felekezeti béke alapelveit. Rámutatott a keresztény felekezetek együttműködésének lehetőségére. Minden szavát aláírom. Dj annál nagyobb sajnálattal állapítom meg, hogy az ő szavát nem mindenki követi. Eltekintve attól, hogy nekünk nem a felekezetet, hanem a vallástalan- ságot kell üldözni, hogy nekünk nem a zsidókat kell üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követtek el, de ezeket éppen úgy kell üldözni, mintha azt keresztények követték volna el. A magyar kormány minden körülmények között minden felekezetnek egyforma mértékkel mér és fog mérni a jövőben is. Azt hirdetik némelyek, hogy itt egy protestáns kormány uralkodik. Akik ezt hirdetik, azok a felekezeti béke ellen vétenek. Mi protestánsok tudjak, hogy mivel tartoznak a nemzet katolikus többségének. Mi Szent István koronájának fényét nagyra becsüljük. A mi törekvésünk is az, hogy ebből az országból királyság legyen, de csak akkor oldjuk meg ezt a kérdést, mikor egyenlőségünket a a többi nemzettel szemben visszanyertük és amikor önszántunkból dönthetünk ebben a kérdésben. Gróf Bethlen István beszéde gyulai szempontból annyival inkább érdekes, mert ugyanaznapon és csaknem ugyanazon órában dr. Lukács György Gyulán a miniszterelnök beszédével teljesen azonos szellemű és goudolatmenetü beszédet mondott. A nemzetgyűlési képviselőválasztások napjait a belügyminiszter .május 28-ra és junius 3-ra tűzte ki. Arad-, Békás-, Bihar vármegyékben május 28-án lesz a választás. Az nj nemzetgyűlést a kormányzó f. évi junius 16 napjára hívta egybe. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Külpolitikai hírek. Zita királyné ideiglenesen Spanyolországba költözik. Károly király családjának Spanyolországba való átköltözése el van határozva. Zita királyné, amint gyermskei annyira felgyógyultak, hogy útra kelhetnek, előreláthatólag május 7—15-ika között Spanyolországb» utazik. Minthogy azonban a san-sebastiani kastélyban Krisztina anyakirályné lakik, Z ta királynét és családját, valószínűleg a királyi kastély mellett levő kastélyok egyikében, vagy a Madrid környékén levő rillákb/m fogják elhelyezni. XI. Pius pápa a világbékéért. A Vatikán nem kevésbbé fontos szerepet játszik a génuai konferencián, mint bármelyik nagyhatalom. A pápa most — mint Rómából jelentik — Gaspari bibornok államtitkárhoz levelet intézett, amelyben azt a hő óhajtását fejezi ki, hogy az egÓBz világon mielőbb az igazi béke helyreállítását lássa. A génuai értekezletre kitűnő benyomást gyakorolt a pápa békelevele. Lloyd George-ot a nagy angol államfiérfiut, szintén a legnagyobb örömmel tölti el a levél és minden tekintetben elismeri annak megállapításait. Olcsó hét! A forgalom növelése és a vevöközönsóg vásárlásának megkönnyítése végett árainkat kisórletképen e héten 10%-kal a napi áron alul bocsájtjuk vevőink rendelkezésére. Szandálok, vászoncipők, színes ingek és valódi olasz kalapok nagy választékban Nádas* divatáruházában IVsKUUB Gyulán, a postaépületben. 447 7-10 Molnár Albert mérnök irodája Gynla, Kossnth-iér 18. sz. 559 32-* Ebben az esztendőben érte el Apponyi nagykorúságát és elfoglalta helyét a főrendiházban, de ezt nem tartotta komoly politikai tevékenység színhelyének; nem is vágyott még parlamenti szereplésre, mert még nem tartotta magát kész embernek. Gyakorlati ismereteket akart szerezni és e végből belépett az akkori földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba és ott a külkereskedelmi osztályba kérte beosztását. Az a remény hajtotta, hogy sok hasznos gyakorlati dolgot tanulhat a hivatalnoki pályán ; hamarosan meggyőződött azonban, hogy lehet ugyan sokat tanulni, de csak nagyon hosszú idő alatt. Hivatali teendői — külföldi konzulátusaink jelentéseinek és a külföldi kereskedelmi szerződéseknek magyarra fordítása — inkább nyelv- gyakorlatokkal, mint közgazdasági ismeret-gyarapodással szolgáltak. Néhány hónapi működés után tehát kilépett a minisztériumból. Mint a főrendiház jegyzője jelent meg első alkalommal a képviselőházban, azzal az érzéssel, mint irja, hogy jövendő működése színterére iép. Akkoriban ugyanis az országgyűlés két háza üzenetek által érintkezett egymással. Az ilyen üzenetvivő főrendiházi jegyzőnek ennyi mondani valója volt: »Tisztelt képviselőház! A főrendiház megbízásából van szerencsém átadni a . . . törvényjavaslat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvi kivonatot és annak alkotmányos tárgyalását kérni.“ Apponyi is ennyit mondott és midőn mon- dókája befejeztével leült, Pulszky Ferenc ült melléje és igy szólt: Gratulálok öcsém a hangodhoz ; nagy tényező ez a szónoki sikerben ; Kossuth Lajos is ennek köszönte szónoki hatásainak nagy részét; remélem, meg lesz benned a többi is “ A parlamenti szereplés és ezzel a szónoki működés lehetősége nem soká váratott magára. 1872-ben képviselő lett Apponyi és hamarosan megtartotta szüzbeszédét. A költségvetésbe a kormány Országos Zeneakadémia felállítására vett fel bizonyos összeget. Az előző országgyűlés ezt, mint fényüzési kiadást, törölte. A kormány az uj országgyűlés elé is előterjesztette de ismét erős ellenzésre talált. Ehhez szólt hozzá Apponyi. Beszéde előtt megkérte Deák Ferencet, aki igen ritkán ment be az ülésterembe, hallgatná meg az ő első beszédét. Deák ezt megígérte és igen nagy feltűnést keltett, mikor Apponyi nevének felhívásakor Deák egész kíséretével megjelent a teremben és tüntető érdeklődéssel Apponyi felé fordulva, elfoglalta helyét. A Ház füle és rokonszenve biztosítva volt és a beszéd elérte azt, amit igen ritka parlamenti beszéd ér el: a zeneakadémiai tétel nagy többséggel keresztül ment. Ennek a szereplésnek lehetett folyománya, hogy 1873 ban a Liszt Ferenc művészi pályájának 50 éves jubileumán rendezett diszbanketten az első pohárköszöntő elmondására Apponyit kérték fel. Mintegy a nemzet nevében kellett tehát Lisztet felköszöntenie. Beszéde, mely művészeti, közelebbről zeneművészeti tárgyú és a nemzetközi közönségre tekintettel, német nyelvű volt, igen nagy hatást tett. "Énnek a hatásnak emléke három évvel később egy külföldi szónoki sikerre adott Apponyinak alkalmat. Wagner Richard tiszteletére Bayreuthban nagy ünnepséget rendeztek. Egész Németország szellemi kiválóságai együtt voltak. Az ünnepi szónok a berlini főpolgármester volt, aki azonban, politius létére, sehogysem tudott a nagy művészi esemény hangulatába beletalálnl és beszéde hideg zuhanyként hatott a közönségre. Ekkor az ünnepély legfőbb rendezője, Schleinitz porosz államminiszter neje, megpillantotta az egyik mellékasztalnál szerényen meghúzódó fiatal Apponyit és valósággal reárontva, azt kéri tőle, — emlékeztetve őt a Liszt Ferenc-ünnepen mondott beszédére — hogy mentse meg a helyzetet,egy stil- szerübb felszólalással. Apponyi a legnagyobb meglepetéssel szabadkozott és lehetetlennek mondotta a vállalkozást. A hölgyek azonban nem tágítottak és erre Apponyi öt percnyi gondolkodási időt kért. Ha addig talál megfelelő tornát, akkor beszél. Maga elé tette az órát, a hölgyek pedig aggódva figyelték töprengését. Az öt perc letelte előtt csakugyan eszébe jutott valami: Wagner küzdelmes művészi pályájának és müvei hőse, Siegfried merész vállalkozásának összehasonlítása. Intett a hölgyeknek és fel is hívták szólásra. A dolog várakozáson felül sikerült, a közönségből olyan lelkesedés tört ki „aminőnek — irja Apponyi — ritkán voltam tanúja.“ Wagner is melegen, meghatottan ölelte át Apponyit. Ennek a bayreuthi eseményeknek egy késői utóhangja negyven évvel később, 1916-ban játszódott le Stockholmban. Vöröskeresztes küldetésben járt itt Apponyi és összetalálkozott Miksa badeni herceggel, a későbbi (a császárságban utolsó) kancellárral. Mikor Apponyit bemutatták, azt kérdezte a herceg: „Ön az az Apponyi, aki Bayreuthban azt a hires beszédet tartotta, amelyről ott még ma is beszélnek?“ Fájdalmasan juttatta ez a kérdés Apponyinak eszébe a mi viszonyaink kicsinyességét, amelyek oly kevés figyelmet keltenek a külföldön, még a szövetségeseknél is, hogy Apponyi nevének említése csupán egy negyven év előtti pohárköszöntőre emlékeztette a magas állású német államférfim. De mutatja ez — Apponyi szerint — a művészetnek a napipolitika fölé emelkedő, általános emberi vonatkozását is. Mesteri szónokká a parlamentben lett
