Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-27 / 26. szám
Censorat: P. M1SCFTIA. ÜLI. évfolyam. Egyest szám ára 1 korona. Gyula, 1920. március 2Í. 26. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Vyiltlér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér DOBAY JÁNOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és uyilttcrek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Gyula város közönségéhez! Közlöm a város közönségével, hogy március hó 30-án reggel 8 órakor az entente katonai missiója a város átvétele végett városunkba érkezik. Felkérem a város közönségét arra, hogy ebben a reánk nézve történelmi órában ehhez méltó ünnepélyességgel és komolysággal viselkedjék. Adjon örömének kifejezést olyan módon, hogy az senkire sértő ne legyen, tartózkodjék minden olyan cselekvéstől, amely ünneprontó lehetne. Mutassa meg a város közönsége azt, hogy amint tudott nyugodtan viselkedni az elmúlt időszak minden nehéz fázisában, úgy tud nyugodtan és komolyan ün nepelni is. Különösen felhivom a közönség figyelmét arra, hogy a rendfentartás közegeinek minden intézkedését vonakodás nélkül teljesítse, mert azokkal szemben, akik fegyelmezetlen magaviseletét tanú sitanának, maguknak másokkal szemben bármiféle erőszakosságot megengednek, vagy éppen ez ünnepi órákban bűncselekményeket követnének el, a legszigorúbb megtorlást leszek kénytelen alkalmazni. Gyula, 1920. március 26. dr. Jantsorits Emil, h. polgármester. Mindent helyre lehet hozni, ha mindnyájan a legmesszebbmenő áldozatkészséget tanúsítjuk. Minél nagyobb áldozatokra, lemondásra vagyunk hajlandók, annál hamarabb felépülnek a romok és annál hamarabb beköszönt reánk ismét egy szebb, boldogabb korszak. A betevő falaton kivül mindenről le kell mondanunk és ha készek és képesek vagyunk ezt megtenni, akkor szinte hihetetlenül rövid idő alatt ismét jó módhoz jutunk és telleni fog fokozatosan mindenre, amiről most áldozatképpen lemondunk. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor oda fogunk jutni, hogy kényszerítve leszünk még a betevő falatról is lemondani és olyan keserves helyzetbe kerülhetünk, melyből azután már az önkéntes lemondással sem tudunk szabadulni. Különösen le kell mondanunk a fényűzésről, legelsősorban arról a fényűzésről, melynek eszközeit a külföldről szerezzük be és ami pénzünk értékét csak rontani képes. A fényűző ruházati cikkek legnagyobb részéért a pénz külföldre megy, minden ilyen fillérrel külföldi adósságunk szaporodik és pénzünk értéke romlik, vásárló ereje csökken. Mennél többet vásárolunk ilyen cikket a külföldön, annál drágábban kapjuk, mindon egyes újabb vásárlásnál az előbbi vásár árainál tetemesen magasabb árakat kell fizetnünk. A közvetítő kereskedelemnek is kellő hazafiságot kell tanúsítania e téren és nem szabad vásáFclelős szerkesztő: DOBAY FERENC rolnia fényüzósi cikkeket a külföldön. Ha senki sem juthat ilyenekhez kereskedéseinkben, akkor megszűnik a vá gyakozás, mig a kínálat csábítja a közönséget és egyénre, közre káros költekezést és pazarlást okoz. Elég sok minden szükséges és nélkülözhetetlen cikket vagyunk és leszünk kénytelenek vásárolni a külföldtől, eléggé fogja ez is rontani pénzünk értékét és szaporítani külföldi adósságunkat, ne növeljük ezt egy fillérrel sem szükség nélkül, ne szaporítsuk egyetlen olyan garassal sem, melyet hiú fényüzósi cikkekért adunk. Üdvös volna azután lemondanunk minden olyan értékünkről és vagyontárgyunkról, melynek az állam sokkal nagyobb hasznát veheti, mint mi magunk. Sok érték bever a magánosok páncélszekrényeiben, asztal- és almárium fiókjaiban, sokszor használatlanul, mindig terméketlenül, hasznot nem hajtóan. Mennyivel hasznosabban pihenhetnének ezek a kincsek az állam kasszáiban. Nem kellene tőlük örökre megválnunk, csak rövidebb-hosszabb időre kölcsön adnunk, letétbe tennünk az államnál, hogy az hitelét emelhesse és rendezhesse ezekkel az értékekkel és ezzel emelhesse mindnyájunk jólétét. Csak ötletszerűen emeltünk ki egynéhány kötelességet, melylyel e súlyos időkben a hazának tartozunk. Megszámlálhatatlan módon jöhet az egyén az állam segítségére, a hazafiui, jó érzés, cselekvéseink következményeinek komoly megfontolása mindig meg fogja nekünk mutatni, hegy mit kell tennünk és mit kell kerülnünk, hogy e nyomasztó helyzetben hazánknak hasznára legyünk. Csak egyet kell megfontolnunk és soha egy. pillanatra sem szem elől*tóvesztenünk. Azt, hogy az egyes csak a közület, az állam által élhet és boldogulhat, elsősorban tehát az állam jólétéről, kedvező anyagi helyzetéről kötelességünk gondoskodni, hogy biztosíthassuk a maguuk egyéni jólétét. Minél több áldozatot hozunk a köznek, annál több előnyt biztosítunk önmagunknak. Minél többről tudunk lemondani az állam javára, annál többet tud az nekünk visszaadni és számunkra biztosítani. Aki azonban csak saját magára, csak a maga egyéni jólétére gondol, az keservesen megcsalód- hatik, mert nem lehet az egyesnek olyan nagyszerű jóléte, mely az állam, a közület összeomlásával meg ne semmisülne. Ha pedig mindenki csak magára gondol, akkor ez az összeomlás mindennél biztosabban, elkerülhetetlenül bekövetkezik. Önfeláldozó, mindenről lemondó áldozatkészség, ez, egyedül ez hozhat még reánk boldogabb jövőt. Az tij magyar földbirtok-reform alapelvei. Nincs ingyen birtok. — 500 holdon alul nincs kisajátítás. — Nincs szabad birtokforgalom. A nemzetgyűlés legfontosabb munkájának egyike a földbirtok-reform lesz. Kubinek Gyula földmivelésügyi miniszter elkészítette tervezetét, amely lényegesen eltér a régi Megjelenik szerdán és szombaton. Buza-féíe és egyéb ismert reform-tervektől. Rubinek tervezete szaktanácskozás elé kerül és csak azután jut a nemzetgyűlés elé, de hogy mikor, azt ma még nem lehet meghatározni, mert a szaktanácskozást a tiszántúli érdekeltség nélkül nem tarthatják meg, a Tiszántúl pedig csak hetek múltán vehet részt ilyen tanácskozáson. A reform alapja az a gondolat, hogy birtokhoz kell hozzásegíteni azt a dolgozni vágyó földmives népet, amelynek egyáltalán nincs, vagy alig van birtoka. De ez nem történhetik a szerzett jogok sérelmével, a tulajdonjog elkobzásával és a termers, főleg a többtermelés érdekeinek figyelmen kivül hagyásával. Alapelv az, hogy e cél elérésére az állam kisajátítási jogot szerez bizonyos földbirtokokra. Nem minden földbirtokra. Ezt a tervezet kifejezetten hangsúlyozza. Ötszáz holdon aluli földbirtokokra egyáltalán nincs kisajátitdsjjog. De még ötszáz holdon feíth sincs feltétlen kisajátítási jog. Csak abban az ecetben, ha az illető község határaiban a közép- és nagybirtok együttesen a község határa egész területéből egyharmadánál többet foglal el. A vételárat szabad egyezkedés vagy az ingatlanforgalmi tanács állapítja meg. A kisajátítandó földbirtok megszerzése szabad egyezkedés utján történik. Ha a kisajátítást kérő és a kisajátítást szenvedő fél nem tud megegyezni, akkor az ügy a megalakítandó ingatlanforgalmi tanács elé kerül, amely megállapítja a vételárt. A kisajátítás után megszerzett kisbirtok el nem idegeníthető. Korlátozó rendelkezések fogják megakadályozni, hogy a kisajátított kisbirtokok üzérkedő célzattal összevásárolhatok és újból közép- vagy nagybirtokká egyesithetök legyenek. Kisajátított kisbirtok csak kisajátításra jogcímmel bíró kisgazdára vagy föidmivesre mehet át. A birtokforgalom szabályai Hogy a kisajátítást ne lehessen kijátszani, a törvénytervezet a birtokforgalmat engedélyezéshez köti. A kisajátítandó birtok ellenértéke készpénzben, vagy a felek megegyezése szerinti módon történik. Az állam azonban a kisajátítást azok számára is lehetővé teszi, akiknek nincs vagyonuk. E célból járadék-kötvények kibocsátásával járadékbirtokokat létesít és a kisajátító a birtok értékének évi 4 százalékát fizeti, de ha időközben tőkéhez jut, úgy az egész hátralékos tartozását egyszerre vagy részletben kifizetheti. A kisajátítás sorrendje. A kisajátításhoz joga van mindenkinek. A sorrend azonban a tervezetben fokozatosan meg van állapítva. Másokkal szemben elsőbbsége van : 1. a hadirokkantaknak, 2. a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak, 3. az arany ás ezüst vitézségi érem tulajdonosainak (éremilletményük tőkésítésével együtt), 4. akinek a község határában egyáltalán nincs birtoka, 5. akinek csak törpebirtoka van, mely azonban előnyös gazdálkodásra alkalmas és igy tovább. A fokozatok hosszú sorozata állapítja meg, hogy a kisajátítási igény milyen sorrendben érvényesíthető. w w Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, feikörös sfb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 1-10 Lapunk mai száma 4 oldal.
