Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-03-27 / 26. szám

a Békés 1920. március 27. Politikai hetiszemle. Nagyváradi lapok a forrás megnevezése nélkül közük, hógy a békekonferencia fő­tanácsa elutasitotta a magyar békedelegáció­nak a népszavazásra vonatkozó indítványát és a magyar békeszerződést eredeti szövegé­ben minden változtatás nélkül elfogadta. A oécsi »Neue Freie Presse« március 10-i száma hosszabb cikkben ismerteti a »Times«-nek egy cikkét, mely szerint Magyar- országnak a határok revíziójára vonatkozó követelései véglegesen elutasittattak. Az olasz külügyminiszter szerette volna a döntést ki­tolni, de a franciák és angolok merev maga­tartása következtében kénytelen volt engedni. Kimondotta a legfőbb tanács állítólag azt is, hogy a békeszerződés gazdasági, pénzügyi és katonai feltételeinek reviziójára sincs ok, mert ezeknek a klauzuláknak revíziója szükség­képen maga után kellene hogy vonja az oszt­rák és bolgár békeszerződések megfelelő határozatainak revízióját. Magyarország állító­lag felszólítást kapott, hogy tiz napon belül irja alá a békét. E hírekkel némileg ellen­tétben áll az a későbbi keletű bukaresti hir, hogy a békekonferencia arra kérte a román kormányt, hogy Yajda-Yoivod helyébe mi­előbb uj delegátust küldjön, mert a meg­bukott miniszterelnök bejelentette a konfe­renciának, hogy a békekonferencián való további*részvételre nem érezheti magát fel­jogosítottnak. Bukarestből jön az a hir is, hogy egy legutóbbi minisítertanács elhatá­rozta, hogy a főhadiszállást április elsején feloszlatják és ugyanakkor leszerelik a tarta­lékos tiszteket és altiszteket is. A tényleges tisztek bevonulnak csapataikhoz. Az előké­szítő munkálatokat úgy a csapatparancsnok­ságoknál, mint a hadügyminisztériumban már megkezdték. Az orosz szovjetkormány nemrégiben békeajánlatot tett az összes hatalmaknak. Most annak a hire jön, hogy Japán visszautasí­totta ezt a békeajánlatot. Nyilvánvaló, hogy Japánnak oly céljai vannak Kelet-Szibériában, melyek miatt még szükségesnek látja a ha­diállapot fentartását. Kelet-Szibériában tel­jesen berendezkedik Japán és ez a hatal­mas földrész valószínűleg elvész Oroszország számára. Bizonyos azoiiban, hogy Japán térfoglalásával hatalmas fellendülést fog venni Ázsia eme keleti része, ahoL az orosz uralom semmiféle kultúrát és fejlődést nem volt képes teremteni. Minő szemmel nézik . azonban ezt a hódítást a távol keleten ér­dekelt európai hatalmak, különösen Anglia, az könnyen elképzelhető. A németországi forradalmat most már csakugyan befejezettnek lehet tekinteni. — Csütörtökön, 18-án újból egybegyült Stutt­gartban a német nemzetgyűlés, amelyen 270 képviselő vett részt. Fehrenbach elnök és Bauer kancellár elitélő beszédet mondot­tak a levert katonai pucscsról. A kancellár köszönetét fejezte ki a népnek és tisztvise­lőknek, akik szintén hívek maradtak a de­mokráciához. A bűnösök szigorú megbünte­tését ígérte. A nemzetgyűlés hétfőu már Berlinben tartotta ülését. A német nép a katonai forradalom eme gyors elfojtásával tanúságot tett arról, hogy egyedül a békés, termelő munkát tartja alkalmasnak a bi­rodalom régi jólétének és hatalmának visz- szaszerzésére. A régi kormány és államforma talán vissza fog térni, ha arra szükség lesz, de élőszakos eszközökkel, a nép akarata el­lenére való visszaállítását a nép nem haj­landó eltűrni és ilyen kísérlet jó hosszú ideig Dem számíthat sikerre. Szerencsére a katonai pucscs olyan gyorsan leveretett, hogy nem tette szüksé­gessé az. ántánt beavatkozását és szigorú rendszabályok foganatosítását, amik Német­országra újabb anyagi és erkölcsi károkat hárítottak volna. Ellenkezőleg, a demokrata kormány gyors sikere hatalmasan megerősí­tette a győzők bizalmát Németországgal szemben. Ennek jeléül tekinthető az a nyilatkozat is, amit Millerand francia minisz­terelnök tett a Daily Chronicle tudósítója előtt, kijelentve, hogy a franciák nem érez­nek gyűlöletet a legyőzött ellenséggel szem­ben és nem utasítják el a Németországgal való gazdasági együttműködés lehetőségét, de azt meg kell előznie a békefeltételek teljes végrehajtásának. * A magyarországi »nemzeti szociáldemok­rata« párt, amely a volt szociáldemokrata­pártnak uj elnevezése, kétségtelenül meg­találta a helyes utat, melyen a párt életre­való és a hazára is üdvös reformkövetelései a legbiztosabban és a legsimábban meg­valósíthatók. Erre mutat a Népszavának egy legutóbbi cikke, melyet abból az alka­lomból irt, hogy Bécsben Kolozsvári Balázs álnév alatt állítólag Kun Béla tollából szár­mazó röpirat jelent meg, mely hevesen tá­madja a magyarországi szociáldemokrata pártot. Azt irja többek között a Népszava: »Ismerjük ezt a hangot és ennek a hang­nak a lovagját. Tudjuk, hogy ezek a lova­gok csak olyan helyzetben merészkednek a napvilágra, amikor a szociáldemokrácia már kikaparta a tüzből a gesztenyét, mikor el­távolította az útból a szabad szó és az agitá­ció akadályait. A szociáldemokraták nem forgatták a véres kardot, mert ellene vannak minden vérontásnak, az ő forradalmi államuk gyökerei nem a vérben sarjadnak, hanem a kölcsönös emberi megértésben és szolidari­tásban.’ Igaz, hogy ez az ut talán hosszabb, mint az, amelyet a III. Internacionale el­méletben elképzel, de megfelel a praktikus életnek és a világ társadalmi fejlődésének, mert a sikereket nem a homokra épitett kalandocvállalkozásoktól várja, hanem a tör­ténelmi fejlődés követelményeitől.« Ha a munkásság régebben is ennyire függetleníteni tudta volna magát önző és el­vakult vezéreitől, sok borzasztó dolgot nem kellett volna megérnünk. HIKE M. 30 nap . Április Tavaszhó Csütörtök Péntek Szombat 1 Nagyesüt. Hugo holdtölte 2 Nagypéntek Paul. Fér. 3 N.-szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 4 C. Husvétvasárnap 5 Husvét hétfő F. Vince 6 Coelestin 7 Epifán 8 Dénes 9 Dömötör 10 Ezechiel Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 11 C I. Unasini. Leó 12 Gyula p. 13 Hermeneg 14 Jusztin vt. 15 Anaszt 16 Lambert 17 Ánicet Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 18 C. Miser Apollon ujhoid 19 Timon 20 Tivadar 21 József olt. 22 Szotér Kájus 23 Béla 24 Gvörgv Vasárnap Hétfő Kedd . Szerda Csütörtök Péntek 25 C. 3. Jubilate Mark 2tí Kletusz Maic. 27 Zita sz. 28 Kér. Pál 29 Péter vt. 30 Sz. Kát. Zsófia A nap kél 1. héten 5 óra 29 p., nyugszik 6 óra 38 p. A nap kél 2. héten ,5 óra 15 p., nyugszik G óra 46 p. A nap kél 3. héten 5 óra 01 p., nyugszik 6 óra 56 p. A nap kél 4. héten 4 óra 50 p., nyugszik 7 óra 06 p. Zászlóbontás, A megszállott területek kiürítésével kapcsolatban napirendre kerül­tek a magyar követválasztások is. Gyulán, március 25 én megtörtént az első lépés és a Keresztény Nemzeti párt megalakult. Az alakuló gyűlésen százon felüli választó je­lent meg, köztük a város minden részéből kisgazdák is és a gyűlés egyhangúlag el határozta a Keresztény Nemzeti párt meg­alakulását, a tömörülést a keresztény és nemzeti jelszó alatt; egyidejűleg elnököt, alelnököt, titkárokat és választmányt válasz­tottak. A gyűlés a legszebb rendben és egyetértésben folyt le egyhangú határoza­tokkal. Szeghalom nagyközség átadása a román csapatok részéről csütörtökön megtörtént s ezzel egyidejűleg a magyar nemzeti sereg egy különítménye átvette a községet. A község fel van lobogózva és örömben úszik, csak azt sajnálják, hogy sokkal nagyobb számú magyar katonaságra számítottak, mint amennyi bevonult s a jó előkészület nem ta­lált elegendő fogyasztóra. Ugyanaznap Füzes­gyarmatról is kivonult a román csendőrség 8 teljesen magára hagyta a községet, melyet a bevonuló magyar járőrök azonnal birtokba vettek és a esendőn szolgálatot beosztották. A sarkadi cukorgyár, mely eddig a román kormányzat jogkörébe volt beosztva, március 24-én a gyár önkormányzatába vissza lett bocsátva. Az átadásnál a gyulai prefek- tura, valamint Sarkad község elöljárósága képviselve volt. Itt említjük meg, hogy hét­főn este a sarkadi cukorgyár leégéséről szárnyaló hir mese volt, mert az aznap este fél 10 órakor az északi égboltot átfogó nagy vörös tüzfény egy, a Körös gátján kigyuladt szalmakazal égéséből támadt. IVagy rablótámadás Remetén. Kedd és szerda közötti ejjel egy beiorőbanda rémsé- ges rablást vitt véghez Kalandra Béla sar- kad-remetei uradalmi erdész lakásán mely közvetlen a sarkadremetei hídnál magáno­sán áll az országút mellett. Éjfél táján egy teherautomobílon 7 katonaruhás, felfegyve­rezett rabló törte fel a házat, melyet telje­sen kifosztottak; bútorokat és egyéb érté­kesebb tárgyakar., fehérneműt, arany és ezüs­töt, az összes pénzt, felszerelést, ruhájuktól, szóval mindent, még a család ujján volt gyűrűket is elrabolták, közben a ház lakóit durván bántalmazták és minden ruaáiktól megfosztották. A kirablás ténye több órán át tartott; a háznál lévő lábasjószágot és apró baromfit — amiről ugylátszik nem volt tudomásuk — meghagyták. Ebből az látszik, hogy a tettesek a helyi viszonyok­kal ismeretlen idegenek voltak. A közbe* csülésben álló család iránt általános a rész­vét. A tettesek ismeretlenek, kézrekeritésü- kön a csendőrség nagy buzgalommal fára­dozik. Házasságok. Szectirmai Mihály állami tanitó házasságot kötött Névery Zahár Ilo­nával, Ötvös Mihály kőműves Sál Erzsébet­tel, Tokaji Sándor rzabómester Tárnái Vik­tóriával, Nagy Ferßnc földmives Kukla Máriával. Halálozások. E héten elhaltak Gyulán : Veres Karolynó Csat Erzsébet 43 éves, So­mogyi János napszámos 53 éves, Paulik Mária 70 éves, Lupucz István 34 éves, Ka­nalas György 25 éves, Kátai Julianna 43 éves, Fekete Béla földmives 20 éves, özv. Illés Józ’sefné Kafi Rozália 75 éves korában. A gyulai nagymagyarvárosi olvasókör husvét másodnapjan tancvigalmat rendez a Király vendéglőben. Halálozás. Balogh Szidónia, néhai Ba­logh János törvényszéki irodaigazgató leánya március 23-án életének 32. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát özvegy édesanyja, több testvére, testvéreinek gyer­mekei gyászolják. Egy ifjú szerencsétlensége- Góg István 15 éves ifjú, Góg Péter polgártársunk fia, szombaton reggel a tanyán lóra kapott, hogy egyik közeli tanyára üzenetet vigyen. Útközben, amint egy szélesebb árkon átug- ratott, a ló rövidebbet ugrott a kelleténél és hátsó lábai az árokparton visszacsúszván, beledőlt az árokba ; maga alá temette az ifjút, aki a nagy nyomástól halálos belső sérülést szenvedett és vasárnap reggel meghalt. Engesztelő szózat. Nitti olasz minisz­terelnök a Matin londoni tudósítójának gzt mendta, hogy Európának most már nem lehet egyéb feladata, mint hogy dolgozzon és munkára késztessen minden népet kivétel nélkül. Tizenöt hónap óta, úgymond, már elfelejtették a béke megteremtését. Majd igy folytatta : — Éltünk anélkül, hogy számot vetet­tünk volna azzal a háromszáz millió német­tel, osztrákkal, magyarral, orosszal és török­kel, akik munkájukkal nélkülözhetetlen köz­reműködői Európa felemelkedésének. Véget kell vetni egy olyan politikának, amely még tizenöt hónap eltelte után is ellenségnek tekinti Európa háromszáz millió lakosát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom