Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-03-06 / 20. szám

Cpnsnrat: Dr. liuatean. ILII. évfolyam. Gyula, 1930. március €» Egye«» syiáara ára 1 korona 20. uásn. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intázendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Siirsnus corda ! Föl a szivekkel. Teremtsünk tiszta szivet keblünkben azoknak a szent érzéseknek, melyeknek nemsokára át kell venniük a lelkek­ben uralmukat. A tiszta szív nem ismer önző ér­dekeket, nem gyűlöl és nem szeret ezeknek az érdekeknek sugallata szerint, hanem sze­reti önzetlenül a jót és gyűlöli a gonoszt. — Gyűlöli a gonoszt, hogy szerethesse és meg­védelmezhesse a jót, mint ahogy a jó pásztor elveri a farkast a nyájtól, melyet őriznie és védelmeznie kell. Abban a nagy mnnkában, melynek fel­adata elválasztani a társadalom farkasait és hiénáit a bárányoktól és juhoktól, biztos irány­tűre és meggondolt, körültekintő vezérekre van szükség. Végzetesen pusztító munka volna, ha úgy irtanék a gyomot, hogy vele együtt ki­tépnék a jó és hasznos füvet, vagy pláne, ha épen a jó növényt pusztítanék el és a gyomot meghagynék. Biztos kézre és tiszta látásra van szükség, ezt pedig csak a tiszta szív, az érdekek sugallatától nem befolyásolt igazság- érzés biztosíthatja. Aki a nagy munkában való részvételre jelentkezik, annak felül kell emelkednie min­den részleges érdeken, annak nem szabad egy csoport, egy osztály bizalma letéteményesének tekintenie magát, annak úgy kell látnia az emberiséget, mint egy nagy családnak tagjait, amelyben minden egyesnek a jóléte az összes­ségnek a jóléte és minden egyesnek baja vala­mennyinek baja és veszedelme. Hiába állottuk ki a megpróbáltatások egész sorozatát, ha ezt a nagyszerű igazságot meg nem láttuk, meg nem szívleltük vagy követni Dem tudjuk. Aki azt hiszi, hogy megint folytatni lehet ott, ahol másfél esztendővel ezelőtt elhagytuk, a kapzsi­sággal, a meggazdagodási vággyal, az irigy­séggel és a gyülölsóggel, az keserves, minden előbbinél keservesebb csalódásra fog ébredni. Borzasztó tévedésbe esnék az, aki azt hinné, hogy az az országot és világot csaló rém­uralom képes volt teljesen lejáratni és egészen hitelvesztetté tenni azokat az eszméket és törekvéseket, melyeket zászlajára irt, de a melyeket komolyan megvalósítani sohasem akart. Azzal, hogy azok az eszmék szélhá­mosok és világcsalók hamis lobogójára kerül­tek, értékük és jelentőségük nem enyészett el és azt hinni, hogy az álvezórek megérde­melt tönkremenetelével eltemethetjük a milliók törekvéseit is, vakság az eseményekkel és az emberiség vágyaival szemben,aki ezt véli, annak fogalma sincsen arról, hogy mit követel az emberiség egyetemes java. De nem okult semmit az sem, aki még mindig azt hiszi, hogy a gyűlölet és az osztályharc politikája célra vezethet, aki azt gondolja, hogy a régi harci fegyverekkel, a más osztályok helyzetének rövidlátó nehe­zítésével valami hasznosat, jót el lehet érni. Az ilyen felfogás és gondolkodás épen olyan távol van a szociális gondolkodástól, az ilyen ember szociális érzésű társas lénynek nem nevezhető. Azt a helyes középutat eltalálni, mely sem gyülölségbe, sem bosszuáliásba át nem mehet, mely egyként képes kiirtani a kapzsi­ságot, mint az irigységet, ezt megtalálni a feladata a közei jövőnek, ennek buzgó és szerencsés keresőit kell kiválasztanunk és vezéreinkül követnünk és ehhez van szüksé­günk az emberiséget szerető, igazságórzettel eltelt erős, emelkedett és tiszta szívre. Huszár Károly beszéde. A magyar miniszterelnök a magyar nemzet­gyűlés egyik legutóbbi ülésén, mely az ideiglenes államfőről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, hol Ugrón Gábor és gróf Andrássy Gyula is felszó­laltak és a javaslat egyes intézkedéseit és a kor­mányzó jogkörét kritizálták, valamint a mai kor­mányzat jogosultságát is mellesleg érintették, a vitában záradékul a miniszterelnök nagyobb be­szédet mondott, amit közérdekű vonatkozásánál fogva egész terjedelmében közlünk. Huszár Károly miniszterelnök szerint a romlást nemcsak a kalandorok és hazaárulók okozták, hanem széles rétegek nyavalyái, a tör­vényhozás belső romlottsága és bizonyos ténye­zők gyönge8ége. A katasztrófa oka az, hogy bi­zonyos erkölcsi erők elhalványultak. El vagyunk szánva az ellenkezőjét tenni annak, ami baj volt a múltban. (Zajos taps.) Akik küzdöttek is a ve­szély ellen, oly eszközökkel tették, amelyek a mai kornak meg nem felelnek. A konzervativek is, a demokraták is hibát követtek etí Andrássy azt mondotta, hogy ma nincs kormány. Abban az értelemben, ahogy azt alkotmányos országban képzelik, az országnak tényleg nincs kormánya, de ezt a kemény szót még sem érti, mert ha visszanéz a forradalom előtti kormányokra, olyan gyengeséget talál azokban a nagy időkben, amit a történelem még kemény kritikával fog illetni. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Közbekiáltások a kisgazdapárton: Itt hagyták az országot! Bécsbe mentek kártyázni! Huszár Károly miniszterelnök: A kormá­nyokat idejében figyelmeztették a veszedelemre, de mosolyogtak és a klerikálisok sötétlátásának mondották. Két századdal lehetett volna meg­akadályozni a forradalmat és a kormány élen álló emberek a két századdal sem tudtak rendel­kezni. (Viharos tetszés.) Könnyű most szemre­hányást tenni nekünk, hogy mi nem voltunk rendes kormány. Férfiak vagyunk, akik életünket kockáztattuk (Taps minden oldalról), mikor ama augusztusi napon összeállottunk, hogy bármi tör­ténjék, vezetjük a nemzet ügyeit, mig a nemzet maga nem választja képviselőit. Könnyű itten bírálatot mondani, de könnyebb volt konflison és autón szétrebbenni. (Viharos taps.) Andrássy Gyula gróf izgatottan verdesi a padot és tiltakozik az ellen, hogy ő megszökött volna. Huszár Károly (Andrássy felé fordulva) : Nem reá vonatkoztatta, amit mondott. Teljes fél­reértés, ha Andrássy Gyula azt hiszi, hogy róla kívánta mondani, hogy ő megszökött. Mi államfő nélkül, jóformán hadsereg nélkül, pénz nélkül. . . Friedrich István/hadügyminiszter : Megkezd­tük a honmentést ... (a demokrata oldalon fel­kiáltások : És a zsidóüldözést!) Huszár Károly miniszterelnök: Sokan közü­lünk a börtönök mélyén korspiráltunk. (Viharos éljenzés és taps.) Nagyon fájlalná, ha Andrássy Gyula magára venné, amit mondott, hiszen a kormány végzett munkájában Andrássynak is rendkívüli része van. De kétségtelen, hogy And­rássy Gyula szavaival az ideiglenes kormány te­kintélyét gyöngítette. A szóló azokat értette, akiknek módjukban lett volna erélyesebb rendszabályokkal megakadá­lyozni az ország pusztulását és nem tették. Mi, úgymond, államfő nélkül, hadsereg és pénz nél­kül, minden reális eszköz nélkül vállalkoztunk arra, hogy az országot szerencsétlen helyzetéből kiszabadítsuk és ezt a vállalkozást végre is fog­juk hajtani. (Igaz ! Úgy van !) Nekünk nin*s olyan centráiis hatalmunk, mint volt a régi kormány­nak, mi miniszterek voltunk, de amikor telefonál­ni akartunk hatóságainknak, bizonyhogy kiütöt­ték a kagylót a kezünkből. Kormányon voltunk és nem tudtunk még az ország szabadon levő részével sem érintkezni. És ebben a nehéz hely­zetben mégis helyünkön maradtunk. Nem akar­tam Andrássyt bántani, mert nekem Andrássy nagyon sok ügyben segítőtársam volt. De a mi históriai igazolásunkra kénytelen voltam ezt fel­hozni, mert abban a pillanatban, mikor az ország­nak erős kormányra van szüksége, hogy a rendet fenn tudja tartani, nem tartom helyesnek, hogy az ország tekintélyét kisebbítsék. Egyébként in­tézkedéseinknek provizórikus jellege van. Amit tettünk, azért tettük, hogy az országot megment­sük. Természetes, hogy a munka nem lehet tö­kéletes. A nemzetgyűlés által megválasztandó kormányzó fogja kinevezni azt a kormányt, amely azután előterjesztést tesz a végleges alkotmányról. (Viharos taps és éljenzés.) Az pedig mese, hogy a nemzetgyűlés a nemzet megkérdezése nélkül húsz évig akarna együtt lenni. Esetleg még a két év sem lesz szükséges, mert ha a kormány javasolni fogja a kormányzónak a ház feloszlatását, akkor a kor­mánynak módjában is lesz ehhez a többséget megnyerni. A kormányzó hatásköréről ugyanaz a véle­ménye, mint Andrássynak. Vagy méltó a kor­mányzó, hogy megválasszák és akkor bizalommal is kell lenni iránta, vagy nem. De miután ebben a pillanatban azt látja, hogy a nemzetgyűlés túl­nyomó többsége azt akarja, hogy egy ember akarata szembe ne kerülhessen a nemzet akaratá­val. A kormányzó azt semmi esetre sem fogja személyes sértésnek tekinteni. A választásokról elmondhatja, hogy a kor­mány egyetlen polgárt sem akadályozott meg abban, hogy véleményét szabadon nyilváníthassa. Korteskedések, jelöltek visszaélései voltak jobbról is, balról is, a közigazgatás is követhetett el hi­bákat, ám az bizonyos, hogy a legfőbb hatóság ezek ellen a visszaélések ellen mindig tudott vé­delmet nyújtani. A nemzetgyűlési választások alkalmát nagyon sokan föl- akarták használni arra, hogy bizonyos agitációs szabadsággal az elmúlt hónapok szomorú mérgét oltsák be újból a nemzetbe. Ez ellen ő mindig küzdött és köteles­sége is volt küzdeni, hiszen most is napról-napra mutatkoznak jelenségek amellett, hogy a hamu alatt ég a parázs. Bizonyos, hogy Magyarországon olyan választás még nem volt, mint a legutóbbi, amely tökéletes nyugalomban folyt le. (Élénk tetszés.) Érdeme a választásnak az is, bogy a megvesztegetés korrupcióját és a pálinka butító erejét megtörte. Nagyon fájlalta Ugrón Gábornak azt a ki­jelentését, hogy kevés a bü fia Magyarországnak. Sok százezer ember az ellenkezőjét bizonyítja. Haller István kultuszminiszter: Van egy kivétel, a zsidók! Huszár Károly miniszterelnök: ebben a Házban csak látszólag van két nagy párt és csak látszólagos helyzet az, hogy vita esetén a szava­zásnál a kisebbség fog dönteni. A valóság az, hogy mindnyájan egyetértünk a nemzeti és ke­lirPQ nalarknkprf (b0P0S> sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb meny­UIPS [jqiquiumci i nyiségért elkűldönk. g98 5_io Weisz Mór én Túrna, OynSa. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom