Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-06 / 20. szám
2 Békés 1920. március 6. resztény eszmében és a kisebbségnek csak ellenőrző szerep fog jutni. Erre az ellenőrzésre pedig szükség van, mert vége ott a parlamentarizmus- nab, ahol hiányzik az ellenzék ellenőrzése. A miniszterelnök beszéde után a nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta az ideiglenes államfő megválasztásáról szóló javaslatot. Magyar hazánk jövő fejlődése az, ami most előttünk úgy áll, mint a legnagyobb és legnehezebb feladat. Inkább kérdés még, csak azután lesz feladat. Egyet merhetünk állítani, hogy sem a törvényhozás alapiránya, sem a királyi hatalom jogköre, sem az uj állami élet fő iránya nem járhat a régi nyomokon. Az uj Magyarország sorsintézőinek tudniok és azon mély meggyőződéstől kell áthatva lenniök, hogy a fejlődés csak akkor nyugszik szilárd alapon, ha sikerül megteremteni a társadalom minden rétegének együttműködését. Nsm tudok elgondolni és nem is lehet elképzelni más megoldási módot az együttműködés megteremtésére, mint azt, hogy uj irány főjellemvonása a demokratikus irány lesz. Itt nem vesződhetünk annak fejtegetésével, hogy mit értünk demokrácia alatt. Nem akarjuk ezt a szót kinpadra vonni és nyújtani vagy elvagdalni belőle. Röviden annyit, hogy minden törvénynek olyannak kell lenni, mely elsősorban is a nép legszélesebb rétegeinek érdekét és boldogulását tartja szem előtt. Mert most igazán csak a munkás kezek és munkás fejek, a szellemi és fizikai munkások százezrei menthetik meg az országot. Senki más. Tehát nem is lehet, nem is szabad más érdeket szem előtt tartani, mint azok boldogulását és érvényre jutását. Sok intézmény megdől a régi Magyarországból, mert sok uj eszme és uj gondolat vert gyökeret a magyar nép szivében. Olyan nagy és tanulságos időn és megpróbáltatáson vergődött keresztül, hogy annál jobb és szebb iskolát aligha lehet átélni. Az uj Magyarország népe nem a régi nép, a régi keretek között nem fér meg. Uj bor lett a magyar nép, szenvedései és könnyei, fiainak vére és izzadsága öntözte meg a szőlőtöt, amelyen az uj bor termett. Az uj bor pedig uj tömlőt kíván! Ez a krisztusi szózat most ráillik a magyar népre is. A magyar nép széles rétegeinek meg kell találnia a maga boldogulását és erre semmi áldozatot sajnálni nem lehet és nem szabad. Bizonyos az, hogy nagy áldozatokat kíván ez elsősorban is azoktól, akik az évszázados régi világnak oszlopai voltak. Az oszlopok súlypontja most átcsúszott a szellemi és fizikai munkások vállára, a magyar haza alappillérei rajtuk nyugosznak. A kiváltságok megdőltek, velük együtt minden fajtája a kiváltságos intézményeknek is. Egy kiváltság lesz ezután, a közös hazáért való áldozatos munka kiváltsága, -melyben annyit várhat jutalmul 'mindenki, amennyit teljesített. Mikor azonban munkáról szólunk, nem tulajdoníthatunk a fizikai munkának semmi elsőbbséget, mert az beteges szélsőség volna, mely szomorú sülyedést hozna felvirágzás helyett! Egytől azonban nagyon kell óvakodnunk, amire megtanít a múltnak sok szomorú tanulsága. A rohamos át nem gondolt, előre nem látó intézkedés az, ami nem enged természetes és lassúbb átmenetre időt." Ennek az átalakulásnak nem szabad vizáradásszerü hömpölygő hullámtömeghez hasonlítania! Ennek az átalakulásnak meg kell találnia a maga mesterkéletlen és fejlő- dé8szerü természetes lefolyását, mert amint alig van az élet fejlődésében ugrás, úgy itt sem lehet szerencsés végződéssel az ugrásszerű haladás. Lehetnek nagy lépések, de nem lehetnek olyanok, melyek alul kicsúszik a talaj, mert zuhanás lehet a vége. Máról-holnapra nem lehet mindig és mindenütt változtatni. Személyek félretolása nem jelent mindig rendszerváltozást. A nemzetgyűlés feladata megvetni az uj Magyarországnak alapját törvényeiben, kormányzati irányában és közigazgatási szellemben. Nem ismerjük a nemzetgyűlés összetételét, de hisszük, hogy tagjai a reájuk nehezedő súlyos feladat egész terhét érzik. Bízvást hinnünk kell, hogy nem jut érvényre egyetlenegy olyan egységet és Ö8szemüködést megbontó irányzat, mely rövid dicsőségért hosszú bajt kovácsol. Mi hisszük, hogy a magyar nép lelkének és legbelsőbb alap- érzésének, jellemének lesznek törvényes gyermekei azok az uj törvények, melyek elé olyan nagy vágyakozással tekintünk. Mi hisszük, hogy a magyar nép minden hü fia bizalommal tekint a jövő elé és nem nehezíti meg a működését és nem gördít olyan akadályokat, melyeken megtörik a legjobb akarat is. Hisszük, hogy a közös hazaszeretet most félretétet velünk minden mellék- tekintetet és a különböző pártállásu rétegeket is együttműködésre tudja bírni. De hisszük azt is, hogy egyik párt sem akarja önmagának lefoglalni a hazaszeretetet, mert ez a kisajátítás nemcsak jogtalan, de egyben oktalan is. Mindenesetre megbontja azt az egységet, melyet mindnyájan hangoztatunk, de ritkán váltjuk valóra. És még egyet! Csodát nem várhatunk. Nem várhatjuk, hogy máról-holnapra minden jó rendben haladjon, hogy varázsszerüen begyógyulnak a sebek! Nem lehet elfelednünk, hogy a rettentő áldozatok, a kemény munkanapok csak még ezután jönnek. De ha az egészséges és igazságos demokratikus szellem megnyilvánul, tud a mi népünk várni és tud tűrni, tud éhezni és tud nyomorogni, tud sokat áldozni, mert érzi, hogy sorsa, jó kezekben van letéve, érzi hogy megbiz- hatik vezéreiben, akik a rájuk nehezedő megbízásnak minden jóakarattal, tudásukkal és főkép a magyar nép igazi ügyeinek szemmeltartásával megfelelnek. (—) Hírek a nagy világból. Az orosz szovjetkormány erősen dolgozik a békekötés érdekében. így megkörnyékezi a legfőbb tanácsot, mely már tényleg tartott is e kérdésben ülést. Ez a kérdés azoban nagyon bonyolult. Legfőbb nehézség e tárgyalásban az, hogy kétféle világfelfogás küzd egymás ellen, mert más a nyugati államok demokratikus kormányainak iránya és más a zsarnoki jellegű erőszakoskodás, a mit még mindig kifejt az orosz szoyjetbormány. Ep ezért nagyon nehéz a szovjetkormánynak magát megértetni a nyugati szövetséges államokkal. A legfőbb tanács nyilatkozatot adott ki, melyben a szovjetkormánnyal való magatartására nézve kijelenti, hogy a kereskedelmi összeköttetés 6llen nincs kifogása, mert a gazdasági helyzettel számot kell vetni. Nyers anyagok és élelmi szerek hiánya miatt az összes államok között ezeknek kicserélése nagyon is szükséges. Románia és Lengyelország is kapott az orosz szovjetkormánytól békefeltételeket. Isy pl. a románoknak nyújtott békefeltételekben megkívánja az orosz szovjetkormány, hogy ismerje el Románia nemzetközi tényezőnek a szovjetkormányt, adjon általános amnesztiát az oroszországbeli román szökevényeknek és politikai bűnösöknek. Fizessen Románia kártalanítást a vörös hadseregnek Moldvában és Besszarábiában hagyott hadifelszerelésért. Viszont az orosz szovjetkormány kötelezi magát arra, hogy elismeri Románia teljes jogát Besszarábiában és visszaadja a Moszkvában levő román állami kincset, ami még megvan. Az antant felfogása ebben az, hogy a szomszéd államok szabadon tárgyalhatnak a szovjetkormánnyal, de ha valamelyiket megtámadná, a többiek minden erejükkel segíteni fogják. Az orosz kérdés elintézése nem várathat már magára sokáig. Mindig bizonytalanságban lebeg Európa sorsa, mig ezzel az országgal nincsenek rendezve az ügyek. Annál is inkább, mert Ukrajna és a moszkvai szovjet között már megállapodás létesült az együttműködésre. Nemzet- gazdaságát, közálelmezését, szociális védelmét, pénzügyét mindkét köztársaságnak egy külön bizottság igazgatja. Sőt olyan bizottság létesítéséről is tárgyalnak, mely előkészíti az egyesülést a két köztársaság között. Az igy megerősödött Oroszország nem súlytalan tényezője Európának ! Csehországban erősen dolgoznak, hogy mielőbb megalkossák az uj ország alkotmányát. A köztársaság elnökét két évre választja a szenátus és a képviselőház együttesen. Legfelebb kétszer lehet megválasztani egymásután. Kivételt C3ak a mostani elnökkel szemben tesznek, mert a C3eh nemzet úgy akar hálás lenni Missarykkal szemben, hogy az ő megválasztása egész élettartamára szól. A nagy világfelfordulásnak egyik nagyon erős tápláló forrása volt a Dardanellák által a Feketetenger kijáratainak sorsa. Törökország védte jogait, viszont Oroszország életre való jogot követelt, mert nem akart tovább fulladozni a saját zsírjában, tengeri kijáratot követelt! Most dől el a török béke sorsa is. Annyi már bizonyosra vehető, hogy a törököket megfosztják a tengeri bejárók őrzésének jogától, mert az erődöket le kell rombolni, ott török hadsiőt tartani többé nem lehet. Nagyon fontos intézkedés az is, hogy megdől a török önkényuralom és a nem mohamedán kisebbségek, melyek a múltban oly sokat szenvedtek, felszabadulnak. Konstantinápoly sorsa még nincs eldöntve, de ha a történelmi jogot vesszük figyelembe, a görögöket illetné meg ez a város. Búcsúszó. Gyula város nagyrabecsült közönségétől ezúton búcsúzom. Amidőn működési köröm megváltoztatásával Gyula városát elhagyom, távozásom alkalmával kötelességemnek tartom, hogy elköszönjek attól a közönségtől, melynek érdekeit, mint választott köztisztviselő h'osszu éveken át szolgáltam, melynek örömében osztoztam, bajit, bánatát mindenkor megértettem 8 amelynek sorsát, ameny- nyiben lehetett, elviselhetővé igyekeztem tenni. Kötelességemnek tartom, hogy elismerésemet fejezzem ki az irányomban tanúsított jóindulatú támogatásért a város közönsége, különösen pedig a város gazdaközönsége iránt, mely az utóbbi időben a reá rótt igazán súlyos szolgáltatásokat becsületesen, zúgolódás nélkül teljesítette. Adja Isten, hogy erre a jobb sorsra érdemes városra a jövőben derűs napok következzenek, hogy a polgárok egymást és különösen az érdekükben munkálkodó tisztviselői kart megbecsüljék, hogy a város polgárai egymással békében és szeretetben éljenek és hogy a szomorú korszak, mely egy évvel ezelőtt lelketlen és tudatlan emberek bujtogatása folytán polgárt polgártársa ellenségévé tette, soha többé vissza ne térjen. Őszinte szívből kívánom, hogy Gyula város fejlődjön, haladjon és az ily irányban buzgólkodó tisztviselőknek és polgároknak nemes munkájához sok sikert és szerencsét kivánok. Gyula, 1920. március 3. Dp. Bucskó Koriolán, Nagyvárad város polgármestere. 524. és 563—1920. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1919. évre előirt országos betegápolási pótadó és hadmentessógi dij kivetési lajstromok a pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. § a értelmében, továbbá a vármegyei közigazgatási, katonaelszállásolási pótadó és ebadó lajstromok 1920. március 6 tói március 14 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva „ adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1920. évi március hó 5-ón. 558 í-i Papp Gyula h. adóhiv. főnök. H I B E M. A román királyi csapatok Gyuláról való kivonulása és a város feletti kormányzatnak a magyar nemzeti had3ereg által való átvétele, illetve az átvétel időpontja izgatja mindenek felett városunk lakosságát. E kérdésben napra és órára meghatározott pontos terminust kitűzni nem lehet, mivel a határnapot egyes előre nem látható mo- mentomok késleltethetik. A közönség tehát leghelyesebben teszi, ha izgatottságát mérsékeli és rendes foglalkozásában elmerülve nyugodtan várja az előbb-utóbb úgyis bekövetkező nagy eseményt. A teljes nyugalomra különben is felcétlen szükség van, mivel a kivonulás zavartalan biztosítása és a városi lakosság békéjének fenntartása érdekében a túszok emelése is ténylegessé válhatik, amire nézve intézkedések is tétettek. Egy zavargás esetén pedig a városra különös büntetések háramolhatnak. Készülnek Budapestről haza a tiszántúliak. A tiszántúli területek kiürítésével kapcsolatban a magyar nemzeti hadsereg megszállja a tiszántúli városokat, melyek igy magyar katonai vezetőség alá jutnak. A magyar lapok közlése szerint a Máv. igazgatósága az innen Budapestre menekült egyének és családok visszaszállítására külön vonatokat fog indítani a józsefvárosi teherpályaudvarról, és pedig március hó 3-tól kezdve Mezőtúr, Szarvas, Pasztatenyő, Kunszentmárton, Szentes, Hódmezővásárhelyig, — március 9 tői fogva pedig Karcag, Püspükladány, Debrecen, Nyíregyházáig. Egyelőre csakis hazatelepülőkről van szó, akik egyéb célból akarnak utazni, azok is jöhetnek, de 8 héten belül a visszautazásra engedélyt
