Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-09-25 / 78. szám
fegycs szám ára 1 korona. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. LII. évfolyam Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Ctynla, 1920. szeptember 25. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. 78. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Egyetlenegyszer sem hagyhatjuk tiltakozás nélkül azt az állítást, hogy Magyarországon „egynéhány ember“ csinálta a forradalmat és a bolsevizmust és csupán ez az egynéhány ember felelős hazánk tönkrejutáoáért. Legújabban Bethlen István gróf, mondotta azt hmvásárhelyi programm- beszódében, hogy mindaz, amit évszázadokon keresztül építettünk, „néhány gonosztevő“ aljas munkája által rövid időn belül megsemmisült. Tiltakoznunk kell eme beállítás ellen, nem azért, mintha nem volnánk mi is meggyőződve, hogy a legelvetemültebb gonoszság szövetkezett a vezérekben a legkorlátoltabb együgyüséggel arra, hogy ebben az országban mindent tönkretegyen, hanem azért, mert ez a beállítás azt a következtetést akarja levonni az általa felállított tételből, hogy csak azt a néhány aljas gonosztevőt kell felelősségre vonni, illetve hasonlóknak újabb felülkeroke- désót lehetetlenné tenni és akkor megint minden rendben lesz, minden maradhat a régiben, intézhetjük továbbra is a nemzet, a haza sorsát a régi nyomokon. Tiltakoznunk kell azért, mert ez a hamis beállítás úgy igyekszik feltüntetni a fölöttünk elmúlt 30—40 esztendőt, mintha itt minden a legtökéletesebb rendben lett volna, hogy a világot felforgató rettenetes háborút is baj nélkül kiállottuk volna, ha az a „néhány gonosztevő“ nem tolakszik oda a fórumra és fel nem forgat mindent. Ez a felfogás, eltekintve attól, hogy emberfeletti, szinte isteni tehetséget tulajdonit néhány embernek, már csak azértis fonák és tökéletlen, mert hiszen, ha csakugyan egy pár emberen múlt itt ebben az országban lefegyverzés és bolsevizmus, akkor ezt ugyan könnyű lett volna megakadályozni és akkor igen súlyos mulasztás volt azok részéről, akik ezt tehették volna és nem tették. íme, mihelyt ide jutunk a kérlelhetetlen logika törvényei alapján, mihelyt csak egy lépéssel megyünk vissza az okok sorozatának kutatásában, rögtön megdől a „néhány gonosztevő“ teóriája. De tovább is kell mennünk az okok kutatásában. Mert világos, hogy annál a magyarázatnál sem állhatunk meg, hogy „néhány gonosztevő“ csinálta és néhány vak és süket politikus meg nem akadályozta. Ez megint csak arra a megállapításra vezetne, hogy minden rendben volt, csak egy kissé több éberség, több bátorság lett volna szükséges és mindent meg lehetett volna akadályozni. No, ilyen kényelmesen mégsem lehet elintézni a novemberi lefegyverző forradalom és a márciusi világcsaló diktatúra keletkezését. Igenis, hogy hasonló katasztrófák megismétlődését a közeli és távoli jövőben elkerüljük, hogy a mai helyzetet is nyugvópontra juttathassuk és az újjáalakulás utján megindíthassuk, őszintén és alaposan fel kell tárnunk az igazi okokat és nem szabad a „néhány gonosztevő“ teóriájával megelégedni. Nem szabad fel nem ismernünk azt a rideg közönyt, azt a bűnös nemtörődömséget, mellyel kormányok és a társadalom a nemzetietlen irányú lelkeket megmételyező agitációval szemben viseltettek ; azt a könnyelmű közönyt, hogy még a jobb, hazafiasabb érzésű rétegeket se igyekeztünk visszatartani a destruktiv irányzatoknak való behódolástól. Egy elpusztult, elkónyelmesedett filiszter-íársadalom és mindig csak a hatalom felé tekintő kormányok aluszékonyságának, érzéketlenségének volt a következménye, hogy amikor a destruktiv, hazafiatlan, nemzetközi irányzatok elérkezettnek látták az általános támadás idejét, akkor a nemzeti irányzatnak, a józan szociális törekvéseknek szervezett hadseregük egyáltalán nem volt. Ez idézte elő azt a példátlan helyzetet, hogy a nemzetrontó, országfelforgató irányzatok kardcsapás nélkül birtokukba vehették ezt az országot és szinte egészen zavartalanul elvégezhették rettenetes, pusztító munkájukat. Okuljunk a múltból, vigyázzunk és ne hagyjuk továbbra is szervezetlenül azokat a hatalmas nemzeti erőket, melyek ezt az országot ezer éven át fentartották, mert csak ezek képesek a hazát ismét megmenteni. Dr. Egán Imre megérkezése. Vármegyénk uj főispánja, borostyánkői dr. Egán Imre pénteken, 25-én délután a rendes személyvonattal érkezett városunkba számos képviselő és hírlapíró társaságában. Régi, jobb világra emlékeztető pompával ment végbe a fogadtatás; városunk hatósága munkát és költséget nem kímélve, tette hatásossá a fogadás külsőségeit. Lovas bandérium, feldiszitett házak, az Erdélyi Sándor- ut és Árpád-utca sarkán pedig Ízléses diadalkapu tették ünnepélyessé a bevonulást. Az állomáson Gyula város képviselőtestülete várta a főispánt, akit a vonatból való leszállása után dr. Csete József h. polgármester üdvözölt. A főispán barátságos szavakkal köszönte meg az üdvözlést, azután a vendégekkel és a fogadására megjelent urakkal együtt kocsira ülve, a vármegyeházára hajtatott. A vármegyeháza lépcsőházában a vármegye tisztikara várta élén dr. Daimel Sándor alispánnal. Rövid üdvözlés után a főispán lakosztályába vonult. Az ünnepélyes beiktatás szombaton délelőtt lesz. TAUtGY. ad. 300—1920. Békésvármegye tanítói karához! Azok a fájdalmas jelenségek, hogy a lakosság egy része sok helyen már teljesen eifásult a mai szomorú viszonyok közt s egyáltalán keveset törődik területi csonkaságunkkal s észre sem veszi azokat az egyébként hangos szóként figyelmeztető jelenségeket, melyek az értelmiségben hazafias fájdalmakat váltanak ki, kell hogy az értelmiséget cselekvésre kényszerítsék oly irányban, melynek nyomán a népnek meggyőződésévé kell tennünk, hogy jólétünk és nemzeti becsületünk okozati összefüggésben áll hazánk területének visszaszerzésével. Arra kérem tehát a tanító urakat, hogy ki-ki községe értelmiségének azon körével, mellyel közvetlen érintkezésben áll s rokon leikénél fogva jobban érzi a hazafias fájdalmakat, mint az értelmiséghez nem tartozó egyéb foglalkozásúak, fejtsék tevékenységüket egyöntetűen az ‘apostoli munkában körülbelül a következő irányban. 1. Amilyen gyakran csak tehetik, foglalkozzanak azokkal, kiknek élethivatása kevésbé engedi az olvasást, az elmélyedést a világpolitikába, érintkezzenek minél gyakrabban azokkal, kiket az intelligenciának kell műveltségénél fogva felvilágosítani, szemléltessék tőlünk elszakított magyar testvéreink szenvedéseit, vegyék ajkukra azoknak panaszait s általában igyekezzenek mindnyájunkban felkelteni s állandóan ébrentartani a magyar önérzetet és büszkeséget. Ki kell fejteni a magyar nemzeti egységet; ki kell domborítani azt, hogy osztáiyküiőrbség nélkül mindannyian alkotó részes vagyunk a magyar szent koronának s igy testvérek vagyunk s egymást úgy kell támogatnunk, mintegy szeretetlen összetartott család tagjai. Arra kell igyekezni, hogy ezen gondolat minden magyar falunak és városnak életében, mint alaptörvény szerepeljen. 2. Hassanak oda, akinek a községben feltétlen tekintélye van, az hívja össze a nép értelme- sebbjeit hetenkint eszmecserére s beszélje meg velük a teendőket. 3. Rendezzen a tanítói kar minél gyakrabban hazafias ünnepélyeket s a község értelmisége tartsa kötelességének, hogy azokon megjelenjen s azok jelentőségét felszólalásával növelje. 4. Kérem s kötelezem a tanítótestületeket, hogy az ifjúsági egyesületeket szervezzék meg s hassanak oda, hogy azoknak vezetésében való részvételt az egész értelmiség tartsa hazafias kötelességének. így lehet a néptanító valóban méltó viselője nevének s a csak nagy vonásokban jelzett irányú hazafias munka teljesítésére az értelmiség van egyedül hivatva. Kérem annak idején munkálkodásuk eredményének bejelentését. Gyula, 1920. évi szeptember hó 21-én. Mikler Sándor, kir. tanfelügyelő. II I BE M. Lelkészi beosztás. A tiszántúli ref. egyház- kerület püspöke a gyulai ref. egyházhoz beosztotta lelkészi szolgálatra dr. Godács Imre nagyszent- miklósi rendes lelkészt, ki egyben mint menekült lelkész is a román megszállott területről ide érkezett közénk. Kisérje áldás működését. Vasúti összeköttetésre van kilátás Magyar- ország és Románia között, mely a közel jövőben megnyílik és vele együtt a levél és a csomagforgalom is. A Budapesten e tárgyban folyó tárgyalások sikerrel biztatnak.; Minket érdeklőleg szó van Budapest—Arad—Brassói közvetlen vonatról, mely első sorben lesz beállítva a menetrendbe. ügy hírlik, hogy ezen közlekedési bevezetést gazdasági és kereskedelmi, sőt politikai közeledések isj követni [fogják, erre azonban nem szabad vérmes reményeket építenünk. A bábomban eltűntek hozzátartozóinak figyelmébe ajánljuk, hogy akiknek valamely katona hozzátartozójuk eltűnt, vagy elesett és ez eddig hivatalosan megállapítva nem lett, ezután a honvédelmi minisztériumhoz forduljanak tudakozódásaikkal, mert ez a minisztérium átvette a puhatolódzások ügyeinek intézését a Vöröskereszt Egylettől és a Hadigondozótól. Halálozás. Minden mélyen érző szivet megrendítő haláleset történt Gyulán, kedden este. Kiska Lajos városi ifjú adótiszt heves bélbántal- maktól gyötörve orvosi műtét végett a vármegyei kórházba vitette magát, de még az operáció kezdetét sem vette, már a helyszínen kiszenvedett. Kora ifjúsága óta a városi adóügyi osztályban hivatalnokoskodott, munkás életét gyakori katonáskodása többször megszakította, a háború befejezése után megújult erővel és ambícióval indult hosszas munkálkodásával kiérdemelt uj hivatalának ellátására, mig most a halál lezárta életpályáját. A megboldogult 38 évet élt, felesége, 7 kiskorú gyermeke, özvegy édesanyja, testvére, nagyszámú jó barátai és tiszttársai gyászolják. Temetése szeptember 23-án volt nagy részvét mellett. A hadifoglyok hazaszáliitási költségeinek fedezésére rendezett három napos országos gyűjtés, ami Gyulán is házról-házra járva ejtetett meg, Gyulán 29 ezer koronát eredményezett. A pénz a fente miitett célra már rendelkezési helyére kiutaltatott. Kabaré Kélegyházán. A kétegyházi hadirokkantuk nemzeti szövetsége e hó 12-én anyagi és erkölcsi tekintetbsn fényesen sikerült kabarét rendezett. A műsort a cigányzenekar nyitotta meg. Azután Szekeres Andor szóló éneke, utána Scher Elvira szavalata, Ottlakán István monológja, msjd Szekeres Andorné magyar népdalai, melyeket Törők Mihály kisért zongorán, később Baila Ibolyka monológja következett és a műsort Decker István és Balog István párjelenete zárta be. Az Lapunk ma; száma 4 oldal.
