Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-09-15 / 75. szám

LII. évfolyam

Gyula» 1920. szeptember 15.

Egyes szám ára OO fillér.

75, szám.

Előfizetési árak:

Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f

Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal:

Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza.

Egyes szám ára 60 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC

Megjelenik szerdán és szombatonNem sokáig

árulhattak zsákba macskát egyes politikusok, akiket tájékozatlan polgárok bizalma a nemzetgyűlés padjaira juttatott. Mégis csak ki kellett gombolkozni és megmutatni mi van a szivek mélyén. Most már beléjük látunk. Az a meleg rokonórzés, mely Sándor Pál és Gaal Gaszton között megnyilvánult, mindent megmagyaráz, mindent leleplez. A nagykereskedelem, a banktőke és a börze tipikus képviselőjével egy gyékényen árulnak a közép- és nagybirtokosok. Mi tudtuk, mi mondtuk ezt, de nem hallgattak reánk. Nem hittek szavunknak. Minden érdekük, minden törekvésük közös ezeknek az uraknak. Elfintorítják ugyan az orrukat, ha együtt kell lenniök, megmossák a kezüket a parolázás után, de mikor a földre áhitó nép, a tisztességes megélhetésért küzdő munkás jobb sorsot, nagyobb részt kór abból, a mi ebben az országban mindnyájunk munkájának eredménye, akkor össze fognak, akkor egymásra találnak, akkor vetélkednek egymással a fegyverek keresésében, az intrikák szövésében, melyekkel meg tudnák hiúsítani az ő zsebükbe, az ő zavartalan jólétükbe vágó jogos törekvéseket. Csak egy különbség van közöttük. Sándor Pálók azzal a nyíltan, őszintén kimondott programmal kerültek a nemzetgyűlésbe, hogy nagytőkére, nagykereskedelemre, börzére feltétlenül szükség van; ők azt hirdették és vallják most is, hogy a nagytőke és a nagybankok által teremtett organizáció nélkül ez az ország még koldusabb volna, mint aminő. Ez akármilyen veszedelmes és önző tanítás, de becsületes, nyílt politika volt. Ámde Gaal Gasztonékat abban a tudatban választották meg az általános, titkos választójog alapján, hogy első dolguk lesz az igazságos vagyonmegosztást és az igazán egyenlő teherviselést megvalósitani. Egy megtévesztő elnevezést is adtak pártjuknak: elnevezték kisgazdapártnak. Ki gondolta volna, hogy ennek a pártnak leghangosabb szereplői, legbefolyásosabb szóvivői Gaal Gaszton és társai lesznek, akik nyíltan szembeszállanak a kormány ama terveivel, melyek a háborúban bekövetkezett rettenetes vagyoni egyenlőtlenségeket akarják, annyira amennyire, kiegyenlíteni.

Mert jól jegyezzük meg, még nincsen ám szó a földreformról. Dehogy. Úgy látszik, e felől Gaal Gasztonók még nyugodtan alhatnak. Most még csak a vagyonadóról és jövedelemadóról van szó. Arról, hogy akinek egy millió korona évi jövedelme van, az fizesse egynegyedrószét adóba, akinek 40 millió vagyona van, az fizessen hatszázezer korona vagyonadót. Csak erről van szó és arról, hogy ezzel az államnak 60 milliárdot tevő adósságát segítjük törleszteni és akkor a megmaradó háromnegyedrésze annak az egymilliós jövedelemnek rögtön többet fog érni, mint azelőtt ért az egész jövedelem. Csak erről van szó és ez máris lázba hozta Gaal Gasztonékat, annyira öntudatlan lázba, hogy nem átallották az ország színe előtt Sándor Pálékkal ölelkezni. No, de az ország ezt nem fogja elfelejteni.

Feladataink;

Ha Gyula város történetében lapozgatunk, fájó szívvel kell tapasztalnunk azt a nagy hanyatlást, amelyet a város a magyar középkor vége óta szenvedett. Hiszen abban az időben az Alföld egyik legjelentékenyebb városa volt Gyula, mai napság pedig még Békésmegyében is, ahol pedig megyeszékhely, csak másodrangu szerepet, tölt be. S ha a jövőbe tekintünk, bizony ott sem látunk semmi vigasztalót Gyulára nézve, mert, bár Gyula várost a természet annyi széppel és jóval, a fejlődés, gazdagodás és kultnrálódás annyi lehetőségével látta el, a saját fiainak gondatlansága, nemtörődömsége miatt teljesen elmarad versenytársai mögött. Mert hogy nagy a versengés a környező városok közt, azt csak az bem látja, aki behunyja a szemét. Sőt azt lehet mondani, hogy nemcsak elmarad a város a versenyben, hanem egyáltalán részt sem vesz benne, halad a maga utján, visszafelé, mint a rák. S ez annál sajnálatosabb, mert, mint mondám, oly szép jövő állana előtte, ha kihasználná a terrné- szetnyujtotta előnyöket. Igaz ugyan, hogy most egyelőre a határ közel volta megakadályoz bennünket abban, hogy tevékenységünket távolabbra is kiterjesszük, de a gyulai határ maga is oly nagy kincs, hogy kellő kihasználás mellett egy évtized tervszerű munkája bámulatos eredményeket tudna elérni. Pedig egy évtized egy város életében nem nagy idő.

Természetesen egyszerre nem lehet minden, kitől azt kívánni, hogy uj utakra lépjen s uj íráoyt kezdjen a gazdálkodásban. Hiszen ismerjük a magyar természetet s ezzel nekünk számolnunk kell. De másfelől viszont épen azért, mert ismerjük a magyar fajban rejlő sok jó tulajdonságot is, igyekeznünk kell azokat kihasználnunk s fejlesztenünk. S igyekeznünk kell azok kihasználása utján magyar hazánk további fejlődését biztosi- 1ani, hogy még a mostani szűkre szabott határok között se veszítsük el a reményt, azt a reménységet, mely biztosítja számunkra Magyarország teljes területi épségét.

De mindezekhez gazdasági, anyagi erők is kellenek, sőt, hogy kellő kulturális munkát fejthessünk ki, előbb gazdasági alapokat kell hozzá építenünk. Ez legyen tehát első feladatunk, hogy Gyula várost olyan gazdaggá tegyük, amilyenre helyzeténél fogva tehetjük. Hiszen ha Gyula valamelyik fejlett kultúrájú nyugati államban volna, valósággal úsznék az aranyban. Gondoljuk csak meg, hogy ha azt a sok vizet, ami Gyula körül részint folydogál, részint áll, mind felhasználnók kertöntözésre, mekkora gazdagságot jelentene az, amellett, hogy a város maga is bőségesen el volna látva oicsó élelmiszerekkel. Mert hiszen mit használ az, ha itt a tisztviselőknek adnak néhány négyzetméter földet ? Vájjon segitettünk-e azzal a város élelmezési viszonyain ? Alig 1 Sokkal .célszerűbb volna, ha azok, akiknek vízhez közel van a földjük, — pedig hányán vannak ilyenek — összeállanának s akár együttesen, akár külön-külön is már most öntözésre rendeznék be földjüket, hogy már a jövö tavasszal elláthassák nemcsak a várost bőven konyhanövényekkel, hanem még a külföldnek is jusson belőle.

Olyan kérdés ez, amit állandóan felszínen kellene tartani, hiszen az egész városnak, a gazdagokat sem véve ki, sőt az egész országnak érdeke, hogy mindenki megkapja a maga élelmiszerszükségletét. S különösen a földnélküii tisztviselőknek, akik intelligenciájuknál fogva is hivatva vannak a vezetésre, felvilágosításra és buzdításra, s akik szintén nagyon rá volnának szorulva e téren is a segítségre, volna kötelességük épen a saját érdekükben minél többet foglalkozni a kérdéssel és keresni a megoldást már a jövő tavaszra.

A tisztviselők is legjobban tennék, ha nem külön-külön bérelnék ki azt a néhány négyzetöl földet, hanem szövetkezuének egymással s együtt bérelnének egy nagyobb területet valahol viz közelében, azt berendeznék vizőntözésre s igy onnan

elláthatnák magukat sokkal kevesebb munkával s kevesebb, költséggel sokkal több élelmiszerrel. Igaz ugyan, hogy azzal is érveltek ezen kis kertek mellett, hogy igen egészséges foglalkozás. Hiszen ez lehet igaz, de az igenis egészséges lesz, ha több élelmiszerhez jutnak s ebben a család minden tagja fog részesülni, amellett pedig mindig helyesebb dolog, ha a tisztviselő a maga munkakörében fejt ki inkább nagyobb munkát. Az mindig hasznosabb lesz a társadalomra.

Persze nem ez az egyetlen teendő. Sőt ez épen csak egyik nagyon is kis része a ránk háruló feladatok hosszú sorozatának. De ez is olyan sürgős feladat, hogy már most kell gondoskodnunk a megoldásról. A többi feladatokról majd később szintén szó esik még. m i.

HIKE M.

Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyés püspök a Széchenyi grófi családban küszöbön álló nász alkalmából vármegyénkbe érkezett és szeptember 13-án Gyulán is rövidebb ideig tartózkodott.

Meghívó A gyulai köztisztviselők és közalkalmazottak kertészeti csoportjának t. tagjait a folyó hó 19-én délelőtt 11 órakor, a városháza nagytermében tartandó közgyűlésre ezennel tisztelettel meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1. Az elnök Gyuláról való eltávozásának bejelentése és uj élnék választása. 2. Különböző bejelentések és indítványok. Pala80vszky Sándor csoport elnök.

A Move lóver8enyi alkalmi bálja szeptember 8 án a vármegyeház dísztermében pompásan sikerült. Az erkölcsi és anyagi eredmény felülmúlta a rendezőség legvérmesebb reményeit is. A nagyszámú hölgyközönség, ízléses festői toalettekben gyönyörködtető látványt nyújtott s mellettük és mögöttük a férfiak fekete serege sorakozott versenyre készen, várva a jeladást, mely őket táncba szólította. A négyeseket 60 pár táncolta ; a viruló leányok rózsás sorozatát az ifjú menyecskék kedves, kellemes alakjai tették változatossá. Az egész bálon rég nem élvezett vidám derültség és jóleső melegség sugárzott át. Ez érthető is, mikor a férfisereg életéből a háború és az azt kővető felfordulások teljes 6 évet nyomtalanul elsikkasztottak és pedig az életnek legszebb éveit. Egészen természetesnek tartjuk, hogy az ifjúság most kárpótlást kere3 és ahol erre alkalom nyílik, azt kizsákmányolja. Ez a bál a megszállás aluli felszabadulás óta a legnevezetesebb társadalmi események egyike volt és valószínű, hogy egy másik ily bazafhs célú egyesület szintén programmjába veszi és megismételteti. A bálon a jótékonycélra felülfizottek: Dr. Zilahi Kiss Jenő 140, dr. Ladies László, dr. Major Simon 100—100, Csatlós Balázs, Szabó András, Ulmer Tibor, Wittmann Ferenc 70—70, Bachó Gyula 50, Pánczél József, Ríth József, dr. Szirbik Bálint 40—40, Ondrus Cyrill 30,

Hadházy Andrásné, Hammer Mihály, Hirth Ferenc, dr. Kraft Ervin, dr. Sauer Gabor 20—20, dr. Gally Károly, Lukács Endréné, N. N., Teréuyi Gida 10—10 korona. — Ugyanezen estére a Polgári Körbe is volt kitűzve egy táncmulatság, mely azonban közönség hiányában nem volt megtartható.

Hirdetés. Folyó évi szeptember hó 2-án, Gyulán a Megyeháza utcában egy kocsibötö-lánc találtatott, igazolt tulajdonosa a m. kir. államrendőrség gyulai kapitányságánál átveheti.

Házasság. Dundler Gyula, a polgári fiúiskola osztályvezető tanára szeptember 11-én tartotta esküvőjét az anyatemplomban Székely Erzsikével. Az esketési szertartást Dr. Székely István budapesti tud. egyetemi tanár szép alkalmi beszéd kíséretében végezte.

Tiszti táneestélyt rendezett a békéscsabai háziezred tisztikara Békéscsabán a Vigadó helyiségében. A táncestélyt a szinházban tartott hangverseny előzte meg. Úgy a hangverseny mint a bál minden tekintetben fényesen sikerült.

Lapunk m»; uáma 2 oldal.