Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-05-24 / 15. szám

3 Békés 1919. május 24' és védi. Arra is rájutottunk, hogy a társadalmi békés együttélés, a becsületes, tisztességes élet- felfogás, az igazi egyenlőség és szabadság, a munkaszeretet és törekvés valódi biztosítékai vég­eredményben is a vallásban vannak lefektetve, minden egyéb csak csalódás és ámitás. Es ha úgy gondoljuk, hogy mindezekre rá kell, hogy neveljük ifjúságunkat, akkor elsősorban is nevel­jük a vallásra, akkor megadtuk a szilárd és meg nem ingatható alapot, melyre egy becsületes, munkás, értékes életet fel lehet építeni. Dr. Pallmann Péter. Ftomán költőktől. 1. A. fecske rég elköltözött. (Eminescu.) A fecske rég elköltözött Köd ül a sárga lomb között A tájra ráborult az ősz, Ó mért nem jössz, ó mért nem jössz! Emlékszel-e, hogg egykoron Sétáltunk künn a rónákon, Virággal volt a rét tele Emlékszel-e, emlékszel-e ? \ Most ősz van már s csak lombhullás, Szomorú gyászos hervadás, Ködbe borult a nagy határ S te nem jössz már, te nem jössz már ! II. Őszi fény . . . (Soricu.) Ha majd a rózsák mind elhervadtak már És köd terül majd el a hegytetőn, Halk, nesztelen lépttel, bus éjféli órán Eljövök érted, én szép szeretőm ! ... Ha majd a rózsák mind elhervadtak már! Ne tudd meg soha, mint szeretlek én ! Nyugtot a szivem már úgysem talál, Csak őszi napfény most az én szerelmem És temetőben nyíló rózsaszál! ... Ne tudd meg soha, mint szeretlek én ! Ha majd a rózsák mind elhervadtak már, S virágos utad sápadt, lombfedett, Halk. nesztelen lépttel eljövök hozzád S egy régi mesét mondok el Neked. ... Be kár Hogy akkor nem hiszünk mesékké már! III. Ha angyal volnék. (Ecatarina Pitis.) Ha angyal volnék, lennék a társad, Ki látatlanul utadon kisér S várnék, míg te is eljönnél ide Ha öreg leszel s a hajad fehér. Őrként a mennykapuba állnék én S tétova lépted, ha ide vezet, Elődbe jönnék szótlanul, némán És megfognám a reszkető kezed. Leborulnék az Ur elébe, mig te Félve várnál, feletted mint ítél S megmondanám, hogy én megbocsátottam Neked, mit én ellenem vétettél! Ford.: dr. Lichtfusz István. Én. A fájdalmam mindég szivembe zártam A panaszom nem tudta senkisem S mig lihegve űztem a boldogságot, Titkon könnyes volt mindig a szemem. Az élet csak ütött és reményem is Hazug volt mind és álom valahány, Mig utamba jött, mint tündér álomkép, Fehér ruhában egy fehér leány. Egy percig akkor való lett az álmom, Egy percig csak, mig némán elhaladt. Aztán sírva futottam fel a hegyre S megcsókoltam a hideg kőfalat. L. I. HÍREK. A román királyi pár május 23-án reggel 8 órakor Nagyváradra érkezett, hol fogadására nagy­szabású előkészületek történtek. A királyi párral együtt utazott a román trónörökös és Heléna fő­hercegnő is. A királyi párt a vasútnál a vár­megye prefektusa, dr. Papp Koriolán üdvözölte, a város polgármestere pedig régi szokáshoz hiven egy tálcán kenyeret és sót nyújtott át neki. A városbavonulás után a királyi pár és család a görög keleti templomban rövid imát hallgatott, azután a görög katolikus templomot látogatta meg; ennek végeztével Radu Demeter g. kath. püspök palotájában elfoglata vendégszállását. A tulajdonképeni napirendet a szent László-téren tartott csapatszemle vezette be, melynek befejez­tével a vidéki küldöttségek hódoltak a király előtt. Hasonlóan a királyné is tartott kihallgatást, hol leginkább özvegy román hölgyek és olyan érdekeltek jelentek meg, akiket a bolsevisták meg­károsítottak. Délben egy órakor a hatodik divízió tisztikara dezsőnét adott, melyen a királyi család jelen volt. A királyi vendégek délután 3 órakor megtekintették a róm. kath. székesegyházat s látogatást tettek gróf Széchenyi Miklós megyés­püspöknél. A hatóságok fogadása külön történt s késő estig elhúzódott. A bevonulási útvonalon a házak fel voltak lobogózva, este pedig a házak kivilágítva s az ünnepélyes napot fáklyásmenet zárta be. A román királyi pár Gyulán május 24-én a reggeli vagy délelőtti órákban átutazik. A vo­nat azonban nem fog Gyulán megállani, hanem csak Csabán s a megérkezés ideje eddig nincs pontosan meghatározva. Bákésciabán őfelségéik kiszállanak s az állomásnál fogadják a vármegye és közeli városok, községek küldötteit. Ezek kö­zött lesz — mint értesülünk — Gyula város ve­zetősége is, sőt a közönség részéről is sokan óhajtanak résztvenni s a váro3 már gondoskodott, hogy a jelentkezők számára 50 kocsi álljon ren­delkezésre. Katonai hirdetmény tétetett közre Gyula város hatóságától május 20-ról, melyben felhivat­nak Gyula város területén tartózkodó tényleges, tartalékos és népfelkelő tisztek, valamint tovább­szolgáló, tartalékos és népfőlkelő altisztek, hogy összeírásuk céljából 3 nap alatt Gyula város ka­tonaügyi osztályánál jelentkezzenek. A jelentke­zés elmulasztása szigorú büntetéssel jár. A gyulai románság vasárnapi nemzeti ün­nepélye A kisrománvárosi kitközség hívei nem­zeti zászlójukat vasárnap szentelték fel. A szen- telési aktust — mely a kisrománvárosi templom­téren történt — Popovici Sándor nagyrománvá- rosi, Mladin Romulus kisrománvárosi, Godescu, az I. vadászezred lelkésze, Pompilius Piso alkor- mánybiztos lelkész és dr. Muntean István nagy- románvárosi lelkészek végeztek. Az ünnepély fé­nyét emelte dr. Marcus prefektus, Basarabescu és Lazarescu ezredesek jelenléte szépszámú tisz­tek kíséretében és egy diszszázad I. vadászezred- beli katonaság kivonulása. Az elhangzott alkalmi beszédek a jelenlevő óriási naptömegre felemelő hatással voltak. Lazarescu ezredes megható sza­vakkal adott kifejezést azon örömérzelmeinek, hogy Gyulán, itt a románság szélén ily derék s a szent ügyért lelkesülő románokat talált, miáltal jogosultságot nyert a már megtörtént felszabadí­tás szükségessége. Az ünnepély katonai diszfel- vonulássai végződött, mely alkalommal a vitéz román katonaság, mint mindenkor, most is kifo­gástalan és dicséretre méltó fegyelmezettséget tanúsított. Házasságok. Dr. Csatáry Lajos gyulai tör­vényszéki jegyző május 22-én délben vezette ol­tárhoz az anyatemplomban bájos menyasszonyát, Rácz Mariska urleányt, a belvárosi iskola köz­kedveltségben álló kedves tanítónőjét. — Reisner István vegyészmérnök f. hó 18-án házasságot kö­tött Leitner Paulával Debrecenben. Házasságkötések Gyulán. Hanga Béla nagy­váradi mészáros és hentesmester házasságra lépett Búj György gyulai kisbirtokos leányával Szidó­niával. — Névery Károly nyerges és szíjgyártó- mester Oravecz Károly gyulai polgártársunk leá­nyával. — Gebei Ferenc vasúti alkalmazott Kiss Ferenc leányával Katalinnal. — Moldován János kisbirtokos Oprea Flórával, Oprea Lázár leányá­val. — Rusz Mihály kisbirtokos Marián Katiczával. A városi főszámvevő visszarendelése Alcser Antal, a városnak tulajdonképeni számvevője, akit a volt nemzeti tanács állásától felfüggesztett s aki ellen a letűnt kormányzatok mesterségesen kel­tettek hangulatot, mert a nyílt felhívásokra sem adatott ellene érdemleges panasz, a polgármester által állásának újra elfoglalására hivatott fel s azt tényleg újból el is foglalta. Ezen intézkedés a várost pénzügyileg előnyösen érdekli, mert a pénz­tárt a hat hónap óta tartó kétszeres fizetésektől mentesiti. Az időjárást illetőleg meg kell állapítanunk azon meteorotogiai terminust, hogy hűvösebb a normálisnál. Egész májusban eddig állandóan nem hűvös, hanem hideg volt. Több napon fagy, dér pedig 10 reggelen volt s hajnali 4—5 óra között a hómérő egyszer sem emelkedett 7 fok­nál magasabbra a nulla felett; a szél állandóan északi és napok óta nem szünetel. A gyümölcs a eseresnye kivételével tönkrement, a szőllő is sokat szenvedett. Némi termés van meggy, ring­lótok, birs és dióból, de a legfontosabb beszter­cei szilva, őszi és kajszinbarack végképen tönkre­ment. A gabonafélék elég jól állanak, a repce szépen virít, a kukorica kélőben van. A kerti és konyhavetemények meleg idő után só­várognak. Vásári hirdetés. Gyulán, az 1919. évi ta­vaszi országos vásárok a következő napokon tar­tatnak : május 30-án, 31-én és junius 1-én. És pedig az első napon szarvasmarha-, juh- és ser­tésvásár, a második napon ló és gazdasági szer­számvásár, a harmadik napon kirakodóvásár. Az elkerített állatvásártérre is szabad szekérbe fogott állatokat bevinni, de csak akkor, ha a szekérbe fogott állatok is szabályszerű marhalevéllel van­nak ellátva. Be kell jelenteni a gépkocsikat. Az erdélyi csapatok főparancsnoksága Biharvármegyére nézve már elrendelte az összes személyautók, teherautók motoros kerékpárok tulajdonosainak, hogy jár­müveiket junius 1-ig az illető vármegyei szék­helyen levő kerületi parancsnokságnál bejelentsék, hol ezen jármüvek külön számot fognak kapni. A rendelet rövidesen Békésvármegyére is ki lesz terjesztve, ahol azonban kevés ilyen kocsi akad, mert a használható ilyen jármüveket a forradal­miak nagyrészt elirányitottak. Eljegyzés. Szilágyi István asztalosmester kedves leányát Rózsikat eljegyezte Gyepes József szíjgyártó iparos Gyulán. Eljegyzés. Gyepes Jakab iparos polgár­társunk kedves leányát Mariskát eljegyezte Szi­lágyi Sándor asztalos iparos Gyulán. Házasság- Guba György gyulai malom­tulajdonos oltárhoz vezette Mayer Ferencné gyulai étterem- és szállodatulajdonosnőt. A 200 és 25 koronás bankjegyek minden ajánlás és kedveskedés ellenére sem bírnak a közönség igaz szeretetébe férkőzni, pedig nincs más szépséghibájuk, mint azon feliratok „E jegy 1919 évi junius 30-ig más bankjegyekkel fel­cseréltetik.“ Megnyugtatjuk a közönséget, hogy ez nem jelenti a bankjegyeknek ezen határnaptól való érvénytelenségét, mert az osztrák-magyar bank már a kibocsátáskor tudatta hivatalos hirdet­ményben. hogy a 25 és 200 koronás bankjegye­ket még 6 évig, azaz 1925 április 30-áig teljes értékükben beváltja. Ezen bankjegyek sem a köz- társasági sem a szovjet kormány saját külön bank­jegye, hanem épugy az osztrák-magyar bank ki­bocsátása, mint a többi bankjegy s azért a bank éppen úgy felel, akár a 10, 20, 100 vagy 1000

Next

/
Oldalképek
Tartalom