Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-05-24 / 15. szám
1919. május 24. Békés 3 koronásokért. Ennélfogva ezen bankjegyek teljes értékkel bírnak jnnius 30-án túl is, vásárló értékük pedig hivatalosan is biztosítva van. A postadijak május 25-t61 kezdődő felemelésére ismételten felhívjuk a közönség figyelmét azzal, hogy a lapunk múlt számában közzétett tarifa teljes egészében helyes és érvényes. SZÍNÉSZET. Özv. Krémer Sándorné színtársulata csütörtök estén tartotta megnyitó előadását az Erkel Ferenc színkörben, mikor is színre került a „Szenvedély“, Arkübasev drámája Bródy Sándor fordításában Gyulán először. A darab világhírű ugyan, de a piros szinlapon hirdetendők közé tartozik, ami annyit jelent, hogy ifjú lányok számára tilos. Alapdispositiója túlzóan naturalista, ezen irány a fordításban mesterére talált, szinte hemzsegett a természetes, sőt vastag kitételektől és kijelentésektől. Az a társadalom, melynek ilyen fokú erkölcsi romlottság lenne a hü korképe, az a társadalom elveszett. A darab cime a „Szenvedély“ helyett akár Ösztön ész nélkül is lehetne, amiről a második felvonás társas jelenetében a főszereplő Vjezeszov biológiai okfejtéssel filippikázik, mondhatnók iskolát csinál és ezt üzletszerüleg, mint nagyvágó vezeti. A darab nélkülözi az igazi dráma kellékeit és a klaszicitás törvényeit, mert hiányzik belőle a történelmi igazságszolgáltatás és az erkölcsi irány. Az általános züllöttségben elbukik az ártatlan és megmenekül a főbünös. Mint életkép azonban érdemes és nagystílű alkotás, de örökéletre nem hivatott. A drámai főszemélyzet bemutatkozása sikerrel járt. Deák Lőrinc (Vjezeszov) bár némi indispositióval küzdött, szerepét helyes felfogással és megértéssel adta, Sponer Ilonka (Zina) és és Rásó Ida (Larissza) úgy a férjcsaló, mint a megcsalatott asszony szerepében excelláltak, Ernyei János (Nikoláj) a felszarvazott férjet jobban már nem is alakíthatta volna. Nagy Laci (Szuvorin tiszt) rideg és kimért szerepébe melegséget öntött, a többi szereplők s az egész előadás színvonalon állottak, jók voltak. A precíz, gondos rendezést egy Ízben világítási defektus befolyásolta. Ezzel kapcsolatban kérnünk kell, hogy a színkör kétfelöli külső oldalán a volt világítás újból berendeztessék, mert a kijövetel a külső sötétségben balesettel járhat — A zenekar jól összeállított és előadása jól betanult és egybevágó. A társulat működése elé a legszebb reményekkel nézhetünk. A közönség szép számmal. A színkör nem hűvös, de tanácsos mele gebben öltözködni. Pénteken „Pillangó főhadnagy ment, szintén újdonság, jó szereposztással, melyről bővebbet lapunk jövő számában. Aláírási felhívás a román nemzeti kölcsönre. ROMÁN KIRÁLYSÁG. Pénzügyminisztérium. Közteher 5 százalékos nemzeti kölcsön 1919. évi kibocsátású kincstári jegyekben. A nagyszebeni Kormányzótanács pénzügyi osztályának kibocsátása. Aláírási felhívás: Az 1919. évi január havi törvényhatározat alapján a Kormányzótanács pénzügyi osztálya a Román Állam által garantált 1919. évi 5 százalékos kincstárjegyeket bocsát ki. Ezen kölcsön célja, hogy a román királysággal egyesülj; ‘ Erdély, Bánát és magyarországi területek állami igazgatásának újjászervezésére szükséges kiadások fedeztessenek. Ezen kölcsön 200, 500, 1000, 5000 és 10000 osztrák-magyar névértékű címletekben bemutatóra szóló kincstári jegyekben lesz kibocsátva. Ezen kincstárjegyek a román királyság kormánya pénzügyminiszterének, a Kormányzótanács pénzügyi osztálya főnökének, a pénztárnoknak faximiljével és egy sajátkezű ellenőrző aláírással tesznek ellátva. Ezen kölcsön mentes lesz minden már érvényben levő vagy a jövőben behozandó adótól. A kincstárjegyek bármely közpénztárnál biztosíték vagy óvadékként névértékben elfogadtatnak. A lejárt szelvények pedig ugyanott készpénzben beváltatnak. A kincstárjegyek névértékűk 50 százaléka erejéig évi 4 százalék kamat mellett bármely közpénztárnál elzálogosíthatok. Az agrár reform-tervezet alapján a kincstár- jegyek a parcellázott földek árában névértékűkben elfogadtatnak. A kincstárjegyek névértékűk után évi 5 százalékkal kamatoztatnak, amely célra azok négy évre szóló nyolc darab félévi kamatszelvényekkel lesznek ellátva. Az első szelvény 1919 augusztus 1-én esedékes. A román állam ezen pénztárjegyeket 1923 fesruár hó 1-én lei-ekben és azon árfolyamon fogja visszaváltani, amilyen árfolyam a korona és lei között meg lesz állapítva. A kincstárjegyek vásárlóinak azonban 100 korona névérték után legalább 50 lei biztosittatik. A román állam fentartja magának a jogot, hogy a visszaváltásra kijelölt határidő előtt hat hónappal a »Monitorul oficialc-ban (hivatal lapban) közzétett külön hirdetmény utján ezen kölcsönt egészben vagy részben a kijelölt határidő előtt is felmondhassa. Ebben az esetben a hiányzó le nem járt szelvények értéke a kincstárjegyek névértékóből levonatik. A visszaváltás végett be n9m mutatott kincstárjegyek 30 óv múlva elévülnek. A lejárt és be nem váltott szelvények pedig lejáratuktól számított 5 év múlva évülnek el. Ezen kölcsönre eszközölt aláírások redukálhatok. Az elveszett, megsemmisült vagy ellopott kincstárjegyekről az 1918. november 15 iki 3380. számü törvény határozat értelmében tulajdonosaiknak másolatok lesznek kiadva. Ezen törvény rendelkezéseiről tudomás szerezhető a fizetési helyeken. Kormányzó Tanáss Pénzügyi osztály Dr. Vlad Aurél s. k., osztályfőnök. A fent közölt feltételek mellett az 5 százalékos nemzeti kölcsönre újabb aláírásokat elfogad a Bihoreana Takarék és Hitelintézet Részvénytársaság. Az eredeti aláírások már lezárattak ugyan, mégis a Kormányzó Tanács pénzügyi osztálya kivételesen megengedte, hogy tekintettel az aláírások eszközlésének és elfogadásának mindeddig fennforgóit akadályaira az újabban megszállott területeken további aláírások eszközöltessenek. Az ezután aláírandó kincstári jegyek szelvényeiből — eltérőleg a fent közölt általános feltételektől — az 1919 augusztus 1-én esedékes szelvény le lesz vágva s így a legközelebbi szelvény 1920 február 1-én lesz esedékes, miért is az ezúttal aláírandó pénztárjegyek árfolyama a 100 korona névérték helyett csak 98 korona 75 fillér lesz. Oradea Mare, 1919 május hó 20-án. „Bihoreana“ . Takarék és Hitelintézet Részvénytársaság9. és 10. sz. rendelet (kibővítve). Mink, az erdélyi csapatok főparancsnoka, a katonai törvénykönyvek 32. és 57. §. IR pontja értelmében, a hadsereg érdekében és az ország védelmére elrendeljük: a Tiszáig elfoglalt területre vonatkozva, amely hadműveleti területnek tekintetik. 1. Bárki sajátmagának elrejt, elősegít, vagy biztat elrejteni, vagy vesz élelmiszert, vagy bármiféle anyagokat, felszerelést, közlekedő eszközöket, állatokat stb., amelyek a magyar hadsereg, vagy a magyar állam tulajdonát képezték és amelyek most a román hadsereg és államnak hadizsákmányát képezik, ítélet végett a hadi törvényszék elé lesznek állíttatva és öt évi fogházzal és 10.000 lei pénzbüntetéssel lesznek sújtva. 2. Ezen ítélettől mentesek azok, akik ezen rendelet kifüggesztésétől számítva 3 napon belül őszinte nyilatkozatot tesznek a birtokukban levő elrejtett dolgokról. 3. Aki gyújtogat, rombol, vagy rongál középületeket, ami a hadseregnek, államnak vagy polgároknak szükségesek, ha bűntettét végrehajtotta, vagy csak hozzá fogott, vagy csak megkísérelte a végrehajtását, hasonló tettek bűnösei az okozott kártérítésen kívül ítélet végett a hadi- törvényszék elé állíttatnak, a katonai törvény- könyvek 56 §. II. pontja értelmében 10 évi fogházzal lesznek megbüntetve. 4. Bűntársak, orgazdák, valamint azok Is, akik biztattak és utasitattak és akiknek a hozzájárulása nélkül a tettet nem lehetett volna végrehajtani, bűnrészeseknek tekintetnek és úgy lesznek megbüntetve, mint a főbünösök. 5. A harmadik és negyedik pontnak ellenszegülői meg lesznek büntetve nemcsak mint az államnak erkölcsi és anyagi rossztovői, hanemabban az esetben is, ha elősegítenek egy hasonló rosszat. 6. Az a holyiség, ahol elő fognak fordulni a 3-ik pontba fölsorolt esetek, s amelyben a bünrecsábitók nem lesznek fölfedezve, ha az a falu kicsi úgy 10.000 lei pénzbüntetéssel, ha város 100.000 lei-ig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek sújtva. 7. Ugyanazon büntetéssel lesznek sújtva azok a faluk, ahol fegyvereket, vagy muníciót találnak, ha nem találják meg azokat, akik eldugták 8. Abban az esetben, ha lázadás, vagy ismeretlen tettesek által és rábizonyithatatlanok által patrulok, őrszemek, csendőrök vagy bármely rendőri és köztisztviselő személyek le lesznek gyilkolva, az a helyiség, ahol a gyilkosság történt ismeretlen tetteéek által, ha falu 20.000 lei pénzbüntetéssel lesz sújtva, ha város 200.000 lei pénz- büntetéssel, azonkívül kötelesek a legyilkoltak családjait kárpótolni. 9. E rendelet ellenszegüléseinek a megállapítását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok, csendőrtisztek és bárki más a katonai rendőrtisztek közöl végzi. 10. E jelen rendelet közhírré lesz téve, amennyiben lehet lapok által, minden faluban ki lessz ragasztva, a hadbíróság székhelyén, hadbiró- ságoknal, térparancsnokságoknál, a csendőrségi helyiségeknél és a községházaknál. Köztudomás végett dob által is ki lessz hirdetve. E formaságok végrehajtása meg lesz állapítva jegyzőkönyvileg katonai rendőrtisztek által. E rendelet büntető hatályban életbe lép három nap után a főnt emlisett végrehajtásoktós s csak azon személyek lesznek megbüntetve, akik e három nap eltelte utáu esnek bűnbe. 11. A 9. és 10. ez. rendelet határozatai, amelyeket szintén e parancsnokság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lépnek abban a pillanatban, mikor e rendelet életbe lép. Kiadva Parancsnokságunknál ma. Nagyszeben, 1919. május hó 6-án. Erdélyi csapatok főparancsnoka: 9IÄRDÄRESCU tábornok. Vezérkari főnök ; PAAAITESCU tábornok.
