Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-05-17 / 13. szám
Iil. évfolyam. (üynla, 1919. májas 17 • 13. szám Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Olvasóinkhoz ! Március 23-a óta ma jelenik meg ismét a »Békés«. Kevés dolog jellemezheti jobban azt a helyzetet, melyben ez év nagyböjtje alatt részünk volt, mint az, hogy a »Békés« megjelenése meg lett szüntetve. Nem kellett nemcsak a szelleme, a hangja, nem kellett még a neve sem. Örök talány marad, mit és kit féltettek a »Békés«-től. A »Békés« sohasem gyűlölt, nem üldözött senkit, nem akart eltiporni sem osztályokat, sem nemzetiségieket, nem csinált különféle listákat embertársainkról, a »Békés« megértést, szeretetet, szabad- elvüséget, demokráciát hirdetett ötven esztendőn át. Most is ezt fogja tenni és a mai állapotokra is sok mindennél jellemzőbb, hogy, ime ismét megjelenhettünk. Hisszük, hinnünk kell, hogy velünk együtt ismét feltámadnak eszményeink, a szeretet, a megértés, a szahadelvüség, az igazi demokrácia. Önzés volna azonban tőlünk, ha a magunk szempontjából nézuők a változásokat. Ehhez sem jogunk, sem hatalmunk nincsen. Mi mindig egyetemes érdekeket tartottunk szemünk előtt. Egy városét, sokszor az országét, minden az egyéneket egymástól elválasztani alkalmas körülmények és állapotok figyelmen kívül hagyásával. Mi nem látunk fajokat, nemzetiségeket, folekezeteket, mi csak embereket és polgárokat látunk. Emberi jogokat, jogrendet, békés állapotokat sovárgó embereket és polgárokat. Ki merné kétségbe vonni, hogy mindenféle eszmének, mellyel az emberiséget valaha is boldogítani akarták, végső célja az volt, hogy jogokat, bókét és nyugalmat biztosítson az embereknek személy különbség nélkül? Ki lehetne oly dőre, kifogásolni azt, hogy az emberek meghajolnak ama hatalom, amáz erő előtt, mely nekik mindezeket a javakat biztosítja. Minden eszmék között a materializmus az, melynek legkevesebb erkölcsi jogosultsága lehet, szemükre vetni az embereknek, hogy az anyagi lét feltételeinek biztosításáért talán készek egynémely ethikai javakról egészben vagy részben lemondani. A nagy erkölcsi erők és javak védelméről nem fogadhatunk el leckét azoktól, akik számtalanszor bizonyítékát adták, hogy csak egy szentséget ismernek, az anyagi jólétet, Igenis, vannak korszakok, mikor el kell ismernük, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy elsősorban az anyagi lót feltételeinek megszerzésére gondoljanak, A legtöbb dolognak és a legtöbb eszmének értékét és jelentőségét az adott helyzetek határozzák meg. Abszolút értékek talán nincsenek is. Vannak helyzetek, melyekben még az élet sem abszolút érték. De beszéljünk világosan. Meg lehetünk győződve, mert hiszen látjuk, hogy mindazok a javaink, melyek egy kultur-társadalom alapjait teszik és amelyeket féltenünk kellett, a személyes szabadság, a tulajdon szentsége, a nemzetiségi és vallásszabadság, melyekért évszázadok küzdöttek és véreztek, ismét biztosítva vannak, biztosítva lesznek, biztosítva kell, hogy legyenek, a Wilsoni s gyulafehérvári programm alapján. A közel ötesztendős világháború után, egész Európa katasztrofális szenvedései közepette és az elmúlt hónapok szakadatlan aggodalmai és izgalmai után az enyhülés, fellélekzés, a józan körültekintés lehetőségének időszaka ez reánk nézve. Adjunk ezért hálát a gondviselésnek és használjuk fel ezt a magunkbatórésre, helyzetünk józan megítélésére, jövendő feladataink bölcs kijelölésére. A román kormányzat Békésvármegyében« A meglepően jól fegyelmezett és kellően felszerelt román hadseregnek előnyomulása következtében Gyula, város és varmegyénk is román impérium alá került április 25-én az esti órákban. A Gyulára két irányból bevonuló hadosztály a város vezetősége részéről hivatalosan fogadtatott, a tornyokon fehér lobogó lengett s a város és környéke minden ellenállás nélküli megadást tanusitott. A bevonulás óta teljes rend és nyugalom van, a város parancsnokságát közel három héten át a román katonai hatóság gyakorolta. Maniu Gyula, a nagyszebeni kormányzó- tanács elnöke Békésmegye polgári kormányzójává, dr. Marcus Mihály gyulai ügyvédet nevezte ki, titkárává pedig egy kolozsvári volt katonatisztet Stetiu Romulust osztotta be. Az uj pre- fectus átvette hétfőn hivatalát s programmját illetőleg a vármegyeházán a következő irányelveket fejtette ki: Munkássága pártatlan, objektiv lesz és a közérdeket, a megértést fogja szolgálni, fentartva a szeretetet, a becsülést és barátságot, mely erények őt Gyula városhoz és az egész vármegye minden rendű, rangú és nyelvű lakosához ezer szállal fűzik. A becsületes munkát azonban elvárja mindenkitől az egész vonalon. A tisztikar helyén marad, valamint a bíróság és minden magyar ember, aki kötelességét híven teljesiti. Esküt egyelőre nem követel senkitől, ennek letételét, illetve feltételeit későbbi rendelkezés fogja szabályozni. A tisztviselőktől azonban elvárja, hogy semmisnek tekintve a kommunista rendelkezéseket, a régi magyar törvényeknek megfelelő szellemben álljon és működjék kiki a maga helyén, mindenben elfogadva a nagyszebeni kormányzó- tanács rendelkezéseit. Az előadott programm koDcilians hangja jó benyomást keltő volt s annak bevégeztével a vármegye erkélyén megjelent az előző napon nagy ünnepséggel felszentelt román trikolór. A kinevezett kormánybiztos egyúttal megbízást kapott Csanád és Csongrád vármegyék kormányzatára is. Tekintettel a gyulai kormánybiztosság nagy területére és annak administrálásával járó óriási munkára, a kormányzótanács a perfektus mellé helyettest is nevezett ki Pompilius Piso volt hadsereg lelkész, azelőtt abrudkerpenyesi g. kel. lelkész személyében, ki hivatalát át is vette. Gyula város polgármesterévé az uj prefektus dr. Bucskó Coriolán gyulai városi főjegyzőt nevezte ki, kinek személye és hosszú közszolgálatban kifejtett működése, úgyszintén egyéni kvalitásai teljes biztosítékot nyújtanak jövő működésének helyes irányelveihez megnyugvást nyújt. Tisztelgések és ünneplések. A román királyi hadsereg Békésmegyében operált csapatainak parancsnoka Dabija tábornok április 28-án érkezett városunkba. A fogadtatás a Kossuth-téren történt nagyszámú közönség jelenlétében. Itt állott fel a Horia-ezrednek belényesi fiukból összeállított egyik százada. Késő délután több autón érkezett vezérkarával együtt Dabija tábornok. Először is megszemlélte dr. Marcus Mihály mint a gyulai román nemzeti tanács elnöke üdvözölte, élénk szavakkal ecsetelvén azokat az érzelmeket, melyeket a vármegye románjai éreztek, midőn a román királyi csapatok bevonulásával a bolseviki bandáktól megszabadultak. Válaszában a tábornok megköszönte a szívélyes fogadtatást és kijelentette, hogy a román hadsereget két cél hozta ide, először a magyar- országi románok felszabadítása, másodszor pedig az összes magyarországi népek megmentése a bolsevizmustól. Miután a gyulai román nők nevében Iván Silvia kisasszony mondott üdvözlő szavakat, a tábornok a polgári hatóságok vezetőiből alakult küldöttség elé lépett, melynek élén magyar nyelven dr. Schriffert Ferenc mondott üdvözlő beszédet, reámutatván arra a békés egyetértésre, melyben vármegyénkben a különféle nemzető lakosok évszázadok óta élnek. A tábornok román nyelvű beszédében azt válaszolta, hogy nem a magyar nép ellen visel háborút, hanem irreguláris bandák ellen; a magyar népet tiszteli és becsüli és működését ez a beesülés fogja irányítani. Mindkét beszédet dr. Marcus Mihály tolmácsolta A közönség lelkesen megéljenezte a daliás, fiatal tábornokot, aki a fogadás után dr. Marcus kíséretében gróf Almássy kastélyába hajtatott, ahol megszállott, másnap pedig csapatai után Békéscsabára távozott. * Május 11-én, vasárnap, Gyula város lakosságának ritka szép ünnepségben volt része. A nagyrománvárosi gór. kel. templomban zászló- szentelési ünnep tartatott. A nagymise után a papság a hivők nagy számával együtt kivonult a templom előtti térre, ahol egyházi és katonai disz keretében folyt le a zászlószentelés. Az ünnep jelentőségéről dr. Muntean István lelkész mondott nagyhatású beszédet, mire dr. Bucskó KonoLapunk mai száma 4 oldal.
