Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-04-20 / 7. szám, Vörös Zászló

G Vörös Zászló 1919. április 20. ismertelek akkor, mikor a kollégiumba jártál, mondd, miért nem maradtál ott ? . . . Miért nem mentél haza az édesapádhoz inkább és miért nem mondtad neki azt, hogy: „Apám, én asz­talos leszek.“ Igaz ember, szegény ember, bol­dog ember lettél volna. De te tiz esztendőn ke­resztül nem vetted észre a tévedésedet; tiz esz­tendei tanulás és imádkozás között elfelejtetted, hogy Létay Rózsika, a búzavirág szemű pol­gárista lányka tiz évvel idősebb lett, s hiába, hiába várta vissza a kalandos, bolondos Csóthy Sanyit. Te nem tudtad a mai napig, hogy tiz gyönyörű tavasz suhant el a kolostor falai mel­lett, — tiz virágos tavasz, tiz drágakő az éle­tedből. Te ma uj miseáldozatot mutattál be az egek Urának, s az oltár előtt térdepelve nem is gondolhattál arra, hogy messze valahol, ma ve­zeti esküvőre Létay Rózsit egy frakkos gavallér ; Rózsit, a kisirt szemű, mirtuszkoszorus szép menyasszonyt, kinek nevét valamikor Csóthy Sanyi véste be bicskájával a sétakerti festetlen padokba. — s aki ma éjszaka bizonyára reád fog gondolni egy magát boldognak tudó üres- lelkű férj ölelő karjaiban. Angelus, a te esküd is hamis, a Rózsi esküje is. Én akartam ezt igy, a Fantomod, a Sorsod. Tiz év után juttatom hát eszedbe azt a lányt, tiz év után, mikor már tiz szerelmes tavasz robogott el a kolostor falai mellett, tiz illatos, csókos szép tavasz, miket visszahozni többé nem lehet . . . A szakállas gnóm elhallgatott s Pater An­gelus fölegyenesedett. Eleresztette a vasrácsot és hátat fordított a nyitott ablaknak. Az égen ekkor már sok-sok csilag sziporkázott szelíd ragyogás­sal. Pater Angelus körülnézett a dísztelen, fakó kis cellájában, melynek árnyékos sötétjében reszketni vélte ennek a csudaszép, gyilkos illatú nyárutói estnek halkan mesélő szilhouettjét. Levetette magát a kemény ágyra és behunyta a szemét. Reszkető két kezét rászorította a homlo­kára. Először színes fény pontocskák repdestek az erősen leszorított pupillái alatt, majd meg­nyílt előtte a cella mennyezete és egy bólogató nyárfagallyon ülve ott termett előtte ismét a szakállas gnóm. Kimért, nyugodt hangon beszélt. — Angelus, te nem idevaló vagy, ez a világ nem a te világod. Minden lépésed itt egy- egy nagy tévedés. Nem érzed-e a távoli gyönyörök hívogató varázsát ? . . . Nem látod-e, hogy ez a barna darócruha elrutitja ruganyos, daliás teste­det ? . . . Nem gondolod-e. hogy ott künn a nagy­világban sokkal szebb az élet ? . . . Még nem késtél el. A Rózsit megtalálod. Megtalálod a más karján, de ez nem tesz semmit, hiszen ez igy szokás. Találsz sok, nagyon sok Rózsit, egyik szebb mint a másik ; rózsaszínű szép testükkel vágyakoznak utánad az élniakarás mámoros éjszakáin. Hollófekete hosszú hajukkal betakarják a mosolygó arcodat, hamvasfinom karjaikkal át­ölelik a nyakadat, rádhullatják a szerelmes könnyüket, mert sokáig vártak rád, — Angelus, vár rád millió holdvilágos éj, vergődő, forró asszonyszivek, csók, dal, szerelem . . . (Folyt, köv.) Szegedi nemzetőr kerületi parancsnokság. Kerületi parancs. Gyula, 1919. évi április hó 15-én. A nemzetőri főparancsnokság folyó évi április hó 8-án kelt 4348. Nőkb. számú távirati rendelete alapján az eddigi nemzetőrség testü­letileg beleolvadt a vörös őrségbe. Nemzetőrök ! Amikor a főparancsnokság eme rendeletét tudomásotokra hozom — visz- szapillantva a volt nemzetőrség eddigi műkö­désére — büszkén kijelenthetem, hogy a volt szegedi nemzetőrkerület állományába tartozó nemzetőrök 1918. évi november havától mos­tanáig, a nagy átalakulások nehéz napjaiban mindenkor becsülettel, odaadóan teljesítették a rend és közbiztonság fenntartása érdekében súlyos szolgálataikat, úgy hogy megbízható magatartásuk, öntudatos proletár vasfegyelmük és az uj proletárvilágnak megfelelő politikai magatartásuk és felfogásuk nemcsak közis­mertté lett, hanem méltóvá tette őket arra, hogy az újonnan megalakított vörös őrségbe testületileg átvegyék. Minthogy azonban az uj vörös őrkerületek területei nem azonosak a volt nemzetőri kerület területeivel, nem része­sülhetek abban a szerencsében, hogy derék volt nemzetőreimmel továbbra is együttműköd­hessek. Mielőtt a forradalmi kormányzótanács által kijelölendő újabb beosztásomat elfoglal­nám, nem mulaszthatom el, sőt kötelességem­nek tartom, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki becsületes, hű és mintaszerű szolgálataitok és magatartástokért, mellyel a rendfenntartást célzó nehéz munkában bennetek mindig lel­kes és erős támaszra találtam s most arra kérlek titeket — volt nemzetőr-elvtársaim, — hogy az alábbiakban körvonalazott irányelvek minden­kori szem előtt tartása mellett a vörös őr fő­parancsnokságnak, ezáltal a magyar proletár­diktatúrának kivétel nélkül mindannyian hűsé­ges, engedelmes, megbízható s derék tagjai legyetek; ezt kívánja minden magyar prole­tárnak saját jól felfogott érdeke. Az uj vörös őrség a proletárdiktatúra belső rendjének védelmére, biztosítására s egyben annak megszilárdítására alakult, tehát szükséges, hogy annak szilárd támasza le­gyen. Mint a vörös hadseregnek kiegészítő szerve, azzal együttműködve kötelessége még csak a minap megalakított uj világunkat, a dolgozó proletárok szabad, emberséges világát nemcsak megszilárditani, a külső és belső ellen­séggel szemben nemcsak megvédelmezni, ha­nem akaratát az ellenállókra és ingadozókra — ha kell, a terror erejével — rákényszerí­teni. Éppen ezért szükséges, hogy a vörös őrség fegyelmezett legyen, a rend, feltétlen engedelmesség és kötelességteljesités eszméi­től áthatott öntudatos proletárok zárt tömege, egy hatalmas mutatóujj, melynek ereje csak akkor félelmetes és nagy, ha minden tette az egységes, céltudatos, megalkuvást nem ismerő végrehajtás markáns bélyegével van ellátva. A kisebb helyeken megszervezett vö­rös őrségek tagjainak a fentieken kívül kö­telességük a proletárdiktatúra diadalmas és minden dolgozó magyart jobb sorsba emelő eszméit terjeszteni, az eszme híveinek gon­dolkodását a helyes irányba nevelni, de lég­ióként kishitű emberek s a minden alkalmat kihasználó ellenforradalmárok gaz munkáját csirájábah elfojtani. Nagy és nehéz munka van még hátra, ezután van még csak szükség derék, meg­bízható proletárokra, kik a Magyar Tanács- köztársaság által kijelölt parancsnokok, vagy saját kebelükből választott bizalmiférfiak ren­delkezéseit, esetleges parancsait minden körül­mények közt végre is hajtják, mert mindenkinek tudnia kell, hogy amit felülről elrendelnek, az a köz érdekében történik, az minden prole­tárnak saját érdeke. A rendbontókat, a parancs nem teljesítőket a forradalmi törvényszék elitéli s még súlyosabb a büntetés, ha az illető a vörös őrség tagja, mert annak jó példával kell előljárni. Mindenki ellenforradalmár, aki akár a vörös őrség kebelén kívül, akár belül az engedelmességet megtagadja, mert ez nyílt szembeszállás a proletárdiktatúrával, az ilye­nekkel szemben a proletár vasfegyelem sem­mi kíméletet nem ösmerhet és nem is ösmer. Északik a vörös őrség kebelén belül mégis el­lenforradalmi mozgalmat szítanak, vagy azt vezetik, azok a forradalmi törvényszék által a helyszínen azonnal halállal büntettetnek. Ezek a fontosabb irányelvek, melyekre — volt nemzetőr-elvtársaim — különösen fel akartam hívni figyelmeteket, láthatjátok, hogy a játéknak, a mindent megbocsájtás idejének most nincs helye s én bizton remélem, hogy az uj vörös őrség, a proletárdiktatúra magasztos eszméit védő tábor, melynek ti is harcosai let­tetek, ha annak rend és fegyelem lesz az él­tetője, az irányitója, a vörös őrség minden tag­jába bizalmat önt, minden tagjának minden el­lenforradalmi mozdulat letörésére rettenthetet­len erőt fog kölcsönözni s félelmetes lesz mindazok szemében, kik az uj renddel, a proletár világelmélettel még mindig nem tudnak megbarátkozni. Birtha Sándor s. k., volt nemzetőr kerületi parancsnok. ___i _ Kö szönetnyilvánítás. Alulírottak hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen íeleságem végtisztességén megjelentek. 35 í—i Poezkó István és gyermeke. Mindazok,kik felejthetetlen jó testvérem illetve sógorom elhunyta alkalmából részvé­tüket nyilvánították, fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Gyula, 1919 április 10. 33 í—i Serényi András és felesége. Elveszett egy fekete bőrtárca 22 kor. tartalommal, virágvasárnap délben a kath. templomtól a Winkler-patikáig. A megtaláló jutalom ellenében Kossuth-tér 9. szárhu ház­hoz vigye el. 32 l—l Földrajzi, történeti s más egyéb szépirodalmi könyveket veszek» Cim : I., Terényi-utca 7. 34 1—l Értesítem a tánckedvelö elvtársakat és elvtársnőket, hogy folyó hó 24-től a volt tánchelyiségemben u] tánctanfolyamot nyitok. A legújabb táncok : Salon Onestap, Fox­trott, Macsics, Brazilien, Rechteim és- Mexix. A legújabb táncokból privát órá­kat is adok — Beiratkozni lehet a tánc­iskolában a mai naptól kezdve — Szives pártfogást kór Stern Jenő 30 l—l oki. tánctanitó. Felhivás! Megboldogult, atyám hagyatékának ren- dezhetóse végett, felkérem mindazon iparos­társaimat és kereskedőket, kiknek a Schneider János és Mátyás építőmesteri cégnél bármily címen fennálló számlaköveteléseik, volná­nak, szíveskedjenek számláikkal azok kiegyen- lithetóse végett legkésőbb 15 napon belül iro­dámba fáradni annyival is inkább, miután később támasztandó követeléseket figyelembe venni nem fogok. Gyula, 1919 április 19. Schneider Mátyás 36 1—2 építőmester. Gyulán, II. Rákóczy Ferenc-utca 34. sz alatt használt férfi és női ruha állandóan kapható Sós Erzsébetnél. 384 2—3 Van szerencsénk tudomására hozni Gyula város nagyérdemű közönségének, hogy Bánffi József és társai a Vadász-kávéház­zal szemben levő Sal-féle koporsógj árban bádogos-műhelyt nyitottunk. Elvállalunk minden e szakba vágó mun­kát és javítást. Kész munka állandóan kapható. Kérjük a n. ó. közönség b. pártfogását.. Kiváló tisztelettel 212-5, Bánffi József és társai. Ugyanitt egy tanone felvétetik. Egy fiú tanulónak felvétetik Szilvás! Testvérek cipész-üzleté» ben Gyulán, Városház-u. 18. sz. a. 11 3—3 a! i I H B B A B i B B B B I I B B B fl B ■ 1 Értesítés. Értesítem Gyula város és vidéke kö­zönségét, hogy özv. IJferbach Rezsö- nénck a Kossuth-tér 31. sz. alatti temetkezést vállalatát megvettem s azt továbbra is üzembe tartom. — Az üzletet újólag berendezve úgy felszereltem, hogy a legegyszerűbb temetésektől a legdíszesebbig tudok a gyászoló közönség rendelkezésére állani. Felvállalt temetéseknél személyesen megjelenek és az esetleges megbízásokat gyorsan és pontosan intézem. Hullaszál- litásokat és exhumálásokat a legnagyobb pontossággal és gyorsasággal eszközlöm s bárkinek eme eljárásokról mindenkor készséggel nyújtok felvilágosítást. Amennyiben évek óta működöm temet­kezési vállalatnál, azon leszek, hogy min­denkor és mindenben ki tudjam a gyá­szoló közönség rokonszenvót és pártfo­gását érdemelni. Gyula, 1919 február hóban. Tisztelettel: 194 9-19 Sztupka Lajog. ■ B I I 1 B B I I I I 1 1 B B B I B B B ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom