Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-04-03 / 3. szám, Vörös Zászló Rendkívüli kiadás
Egfyes szám sirsa 4® UH. Rendkívüli kiadás. H /ÍR I \ ßu..i« team 9 9 __ Előfizetési árak: Egész évre 20 K — f. Fel évre . 10 ív — f. Egyes szám ára 40 fillér. A munka joga. Az emberi kinyilatkoztatás legnagyszerűbb fejezete megkezdődött. A munka tehát mától fogva nem iga, mely eddig csak a szegény proletárt nyomta és veritek csöppjeiből a kapitalizmus hizlalta föl magát. A munka nem is erény már, melyért külön elismerés jár, hanem a legmagasabb fórum : mely egyként parancsol mindenkinek, ki e földön élni akar. De tehernek se tekintse senki sem, mert szent joggá magasztosulván, minden emberi egzisztenciának feltétele és garanciája lett. Ma már nem márványba, hanem fogantatásra érett lelkekbe vésik a törvényeket és ennél szebbet, ennél emberibbet nem véstek márványba az elmúlt korszakok. Az emberek eddig szimbólumokba takarták eszméiket, az igazakat és a hazug eszméket egyaránt. A jog forrása azelőtt a hatalomé volt; az elnyomóké. De ahhoz nem volt bátorsága senkinek, hogy a forrásául nyiltan és őszintén az erőszakot hirdesse, mert ma minden jog forrása a munka. Egyéni hatalom, de van egyéni megbecsültetés és az ehhez való jognak a munka a forrása. Van szabadság, egyenlőség, függetlenség, de mindig és mindig csak a munka jogán. A munka szeretetén alapuló fegyelem élettermészetévé válik az embereknek, ez lesz az uj társadalom éltető levegője. És ebben a nagyszerű jogban nemcsak az emberek tisztulnak meg, de megtisztul ez a nemzetis. A munka joga és a munka szent kényszere jobb és tökéletesebb emberekkel fogja benépesíteni ezt az országot. Nem lesznek majd ezentúl Iferék, élősdiek, ingyenólők, nem lesznek gumirádle- ren utazó rabszolgatartók, pókhasu konponvágók, tantiem-zsebelők és osztalék-falók. Nem lesznek kalandorok és nem lesznek szerencselovagok, vabankőrök, tőzsdei spekulánsok, akik egyforma hidegvérrel vágták zsebre mindazt, amit kíméletlen csatározással a fölhajtott papiroson és a meghajszolt proletár százezrek bőrén kerestek. Nem lesznek olyanok, akik tátongó moloch-szájjal és soha meg nem telő bendővel elették a falatot mindenki elől és kaján mosolylyal nézték a teli hombár mellől a nincstelenek éhes vergődését. Csak kétféle ember lesz. Olyan, aki igazán kell, akire szükség van, FOLITIKAi HETILAF Megjelenik minden vasárnap mert dolgozik és olyan, aki fölösleges, mert nem dolgozik. A fölöslegesnek pedig nincs joga még az élethez sem a proletár-államban. VS1 síi g’Stfis» fos*dfelé . .. A népek felszabadítása. — Nemzeti kérdés és nemzetközi politika. — A kommunista Internationale irányelvei. — Uj erő, aj élet. Az első meglepetéseken túl vagyunk. Úgy jött ez a forradalom — az őszirózsás másik forradalom után, mint bíborvörös haj- nalhasadás, mint nyári zápor a lankadó virágokra. Tudtuk, éreztük, mert jönni kellett. Jönni kellett az igazi forradalomnak, mely végleg szakit a bukott régi rendszerrel, mely elsöpör minden íélszegséget. igazságtalanságot a föld színéről. Ez a forradalom a szegények forradalma, amelynek megszületéséért *a munkások ezrei vívtak keserves csatákat a szolgaság jármában évezredeken át. Nagy, hatalmas, dicsőséges nap volt e vérnélküli forradalom napja s bárha pirosra kellett volna festeni az utcát, akkor is megcsinálták volna, meleg, párolgó, piros proletárvórrel . . . Mert hát jönni kellett a jog és igazság forradalmának. Jönni kellett az uj idők hírnökének, egy szebb és boldogabb társadalmi élet teremtőerejének, uj hitte! és uj bizalommal körülvórtezve Oroszország felől, a cárizmus hajdani sötét világából szórták felénk az igéket, melyeket örömmel és elszántsággal, teli tüdővel és repeső szívvel szívtak magukba titkos éjszakákon a munkások apostolai. Rómregények és büntanyák kőkolosszusai közt, földalatti barlangokban, idegenben és száműzetésben táplálta lelkében a tettrekószsóget Marx és Engels eszmevilágának csudásszavu végrehajtója : Lenin. Krisztusi munkát végzett. Magyarországon is ütnie kellett a ka- kukkos órának : ki kellett múlni a kiváltságos osztályok és bitorolt előjogok finom szalonlepelbe bujtatott barbárizmusának. Dózsa György ivadékainak, a legendás turáni fajnak nem kellett a harci riadóba fújni: megindult egy intő szózatra ! Történelmi visszapillantást sem kell vetni a múltra: a jelen állapot is kiáltva mutatta árvaságunkat, elnyomottsá- gunkat. Csatlakoztunk orosz testvéreinkhez. Ezzel a lépésünkkel megmutattuk az utat: a világosság útját a kapitalizmus sötét karjaiban vergődő egész Európának. Lázas előmunkálatok, sok-sok ügyek intézése, nehézségek leküzdése közepette mégis mi történik ? Gyáva, aljas aknamunkát kezdenek a letűnt korszak nyomorult pribékjei. Hogyan ? Ki mernek állani a porondra ? Oh nem, mert féltik mocskos koponyájukat, mit egy nyisszentéssel elválasztanának áruló testüktől a proletárok. Hanem elhintik, elszórják a nép között a legfantasztikusabb rémhíredet, félremagyarázzák a kommunizmust, elferditik Szerkesztőség és kiadóhivatal: GYULA, Templom-tér 7. szám, hova az előfizetési dijak, kéziratok és a hirdetések intézendők. a szocializálás mibenlétét, rómmesóket találnak ki és azzal ijesztgetik az embereket, hogy most már a zsebünkben csörgő árva kótgaras is az államé lesz, — mindent elvesznek. Eltekintve attól, hogy akár gazdaságilag, akár politikailag ferdítenek az igazságos és való tényállásból s eltekintve attól is, hogy lassankint ezeket a fogadatlan prókátorokat el fogja a vörös hadsereg tüntetni a föld színéről, — néhány kérdés megvilágítására szükség van. * * * A kommunista párt programmja nem csupán egy ország népének felszabadítását hirdeti, ez az egész világproletáriátus felszabadításának : anemzetközi forradalom programmja. Ámde egyúttal ez a programmja valamennyi kis, elnyomott ország és nép felszabadításának is A rabló „nagyhatalmak“ hihetetlen kiterjedésű földet és hihetetlen tömegű népet raboltak össze maguknak. Szétosztották maguk között a világot. És nyilvánvaló, hogy ezekben az elrabolt országokban a munkásosztály és az egész «M|kó tömeg kettős jármot húz : a saját buffl^ziája jármát és ráadásul a hóditó burzsoáziáét. A nemzeti elnyomás nemzeti érzést idézett fel a proletáriátus elnyomott részében ; bizalmatlanságot ébresztett az elnyomó nemzettel szemben, nem téve különbséget annak osztályai között, mert a proletáriátus elnyomott része nem értette át kellőképen a helyzetét a „benszülött“ vagy „betolakodott“ proletáriátus egy részének kettős járma alatt szenvedne. Már pedig a munkásforradalom sikeréhez egyebek között szükséges, hogy az egész vonalon teljes kölcsönös bizalom legyen egymás iránt a proletáriátus különböző részeiben. Oroszországban is, Magyarországban is sovén nemzeti kérdést csináltak a népek bu- jából-bajából — cárok, királyok és főrendek tömjónezésére. Éppen azért, hogy testvéri bizalmat teremtsen az összes proletárok között: a kommunisták programmja hirdeti és vallja minden nemzet dolgozó osztályának a teljes elkülönítésig terjedő jogát. Itt nem a nemzetek önrendelkezési jogáról van szó, hanem csak a dolgozó osztályok jogáról. A munkások a burzsoáziával együtt nem alkothatnak testvériséget, nemzeti egységet, hanem csak a proletár és félig proletár tömegek. A proletárforradalom idején nem alkotmányozó „általános nemzeti“ gyűlések döntik el a kérdéseket, hanem a dolgozók tanácsai. A tőkés társadalmi rend letörésére, a francia és angol imperializmus meggátlására fogott össze Magyarország dolgozó népe is, azért egyesültek közös sorban, közös lobogó alá Magyarország munkásai. Ha ezt nem cselekszik, akkor a munkásosztály elvesztette volna hazáját, mert elvesztette volna hatalmát. Akkor a bankok visszajutottak volna a Lapunk mai száma 4 oldalt
