Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-03-16 / 11. szám
LI. évfolyam Gyula,, 1919. március 15. 11. szám Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. BÉKÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. Nemzeti ünnep. Kétféle ünnep van. Yan ünnep a kalendáriumokban és a törvényben és van ünnep a lelkekben. Március 15-én a magyar mindig lélekben ünnepelt. Most már a törvény alapján is meg kell ülni. Ne veszítsen ezzel ez az ünnep a bensősógóből, őszinteségéből és nemzeti jellegéből. Ma szinte hálát kell éreznünk az elmúlt korszakok uralkodó felfogása iránt, mely sohasem engedett hivatalos nemzeti ünnepet csinálni március 15-éből; mert ime, most az ifjú magyar köztársaság tisztelhette meg magát azzal, hogy ezt a napot törvénnyel országos nemzeti ünneppé avatta. Március 15-e örökké dicsőséges nap a magyar nemzet történetében. Soha el nem homályosuló példája a magyar faj ritka önfegyelmező képességének, a legnehezebb eszméket könnyen megérteni és azok belső igazságait leszűrni képes nyugodt észjárásának, íme, azon a hetvenegy esztendő előtt való esős szerdai napon, amikor már hetek óta tombolt Európaszerte a romboló forradalom, Pesten nem kergettek el senkit, nem börtö- nöztek be senkit, nem romboltak le semmit, hanem ellenkezőleg, kiszabadítottak a fogságból egy jámbor betüvetőt, kinyomattak egy zseniális kötleményt, melyben a legparányibb izgatás sem volt és közzétettek egy 12 pontos követelést, melyben egy sem volt teljeMegjelenik minden vasárnap FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBIT FEREN C sithetetlen. Ez a szerény forradalmi programm. melyért sokan gúnyolták ezt a napot és szereplőit, ez tette igazán nagyszerűvé, ünueppé, örökké dicsőségessé március 15-ót. Mily balgák voltak a gunyolódók, mily rövidlátók az ellenállók, akik nem tudták azonnal felismerni, hogy amely nép igy tud élni a szabadsággal, az méltó minden szabadságra. 1848. március 15-e nálunk a francia forradalom három nagy jelszava közül főként az elsőt, a szabadságot, valósította meg. Abból is elsősorban a legjelentőségesebbet, a gondolat-, a sajtószabadságot. Azt akarták azok a lelkes ifjak, hogy minden igazság, melyet az emberiség bölcsei leszűrtek, szabadon eljuthasson mindenhova az emberek tömegeibe, ahol annak szellemi vagy anyagi hasznát vehetik. Azt akarták, hogy minden szép eszme legyen mindnyájunk kincse, a káros eszméket pedig a milliók szabad meggyőződése vesse el magától. Ne legyünk méltatlanok március 15-ének nagynevű hőseihez, azzal, hogy megfeledkezünk annak a szabadságnak nagyszerűen becses értékéről, melyet ők nekünk oly szent hevülettel kivívtak: a gondolat és sajtószabadságáról. Ne csukjuk be füleinket,ha más meggyőződést hallunk hirdetni, mint amelyet mi vallunk a magunkénak, ne fordítsuk el tekintetünket, ha más véleményt kellene olvasnunk, mint amelyet mi alkottunk magunknak. Csak a hazugságtól, az ámítástól, a képmutatástól forduljunk el megvetéssel, de sohasem az igazságtól, mert legyünk meggyőződve, hogy ezzel nem az igazságnak, de önmagunknak ártunk. Az igazság előbb-utóbb mindig diadalmaskodik és eltiporja azt, aki nem akarta idejében felismerni. A megismert igazság ellen pedig ne tusakodjunk, mert az úgy is hiábavaló és természetellenes. Mi pedig az igazság? Az igazság pedig nem az, ami csak nekem igazság, ami itt vagy ott igazság, az emberek kisebb-nagyobb körében igazságnak tartatik, hanem az igazság mindenütt, mindenkire nézve egyformáu igazság kell, hogy legyen, ki kell, hogy elégítsen, meg kell, hogy nyugtasson mindenkit. Mikor igazságot keresünk, sohase a magunk igazságát keressük, hanem keressük a mások igazságát, mindenki igazságát. Annak a szabadságnak, melyért a magyar évszázadokon *tt küzdött, mely 1848-ban végre valóra vált, mindig az igazság szolgálatában kell állania, az igazság diadalra jutását kell elősegítenie. A szabadság nem egyeseké, a szabadság nem pártoké, a szabadság mindnyájunké, mindnyájunk legszentebb kincse, az emberméltóság legtökéletesebb, leghatározottabb ismertetője. Féltékenyen őrizni nemcsak a magunk szabadságát, de minden rendű és rangú embertársunk mindenféle szabadságjogát tisztelni és féltve védelmezni, a leggyönyörűbb, a legtökéletesebb erénye az embernek. Az elmúlt század második fele volt az / TARCA. Fohász! . . . Magyarok Istenei Ki fenn Őrködsz reánk, Hozzád száll sóhajunk, Tehozzád szól imánk. Nézz le e hazára, e sors verte népre, Kinek szent imája feltör a nagy égre S vedd pártfogásodba úgy, mint eddig régen, Vész felhő ne legyen a szép magyar égen! Ne engedd szent hazánk darabokra tépni, Ne hagyj ellenséget itt e földön élni. Elhagyott minaenki, árvaságban élünk, Egyedül Tebenned bízunk és remélünk. Te nagy Isteni Árpád hadának Istene! Csillagtrónusodról tekints e népre le ! Milliók imája ostromolja eged S ejti ki állandón mindenható neved. Mindenkinek egy az imája, sóhaja: Legyen szabad ez az agyongyötört kazal Áldd meg e szózatot, amely szent és örök, Melyben egy hős népnek hit lelke menny dörög l Mint szabad hon fia térdelek a földre, Mely millió hősnek lett a temetője, Mely e hősök által szentté lett és szabad, E hantokon élni rab népnek nem szabadi Eg, föld mindenható nagy Istene! Atyám! Ne hagyd elsülyedni ezeréves hazám! Ne hagyd elpusztulni ezt a dicső magyart. Kit az egész világ elsöpörni akart. Oltsad leikébe a kitartás szellemét, Tedd dicsövé, naggyá mint régen — nagy nevét! Övezze e népet dicsőség sugara, Legyen áldott, szabad ez a magyar haza ! Csillapítsad lelkünk szent háborgó tavát, Hallgasd meg e népnek síró, szent szózatát! DcnhoíT Emil. Falusi emberek. — Péczely József uj könyvei — Magyar nyelvű könyv sok jelent meg a háború alatt. Több mmt a mennyit a papirhiány miatt várni lehetett. Magyar könyv azonban igen kevés volt közöttük. E kevesek közül való Péczely Józsefnek most megjelent könyve, „Falusi emberek.“ Nemcsak azért mondjuk magyar könyvnek, mert tőzsgyökeres magyar ember irta, mert magyar emberek a könyvbe foglalt két novella szereplői és népies magyar nyelven beszélnek, hanem azért magyar könyv ez, mert Péczely alakjai egész lényükben magyar emberek, egyéniségük minden megnyilvánulásában a magyar jellemet látjuk, érzelmeikben a magyar lélek hullámai lüktetnek. A föld népének egyszerű fiai elevenednek meg Péczely tolla alatt. Azok a derék, de igénytelen emberek, akik úgy össze vannak nőve a magyar földdel, mint a fa, annyira hozzátartoznak, mint a rög, melyet minden esztendőben felforgat és széttör az eke, de amely mégis mindig örökké ott van az édes anyaföldön. Azok az egyszerű emberek, akik ezt az országot alkotják, fentartják; azok, akik a mindennapi kenyérért folytatott folytonos munkával tudatlanul is egy állam épületének tégláit hordják és rakják össze. Nem sokat beszélnek ezek az egyszerű emberek, de annál többet éreznek és gondolkoznak. És Péczely mesterien tudja érzékelhetővé tenni ezeket az egyszerű érzelmeket, világossá, érthetővé tudja tenni előttünk az egyszerű emberek logikáját. Egyéniségeket, jellemeket rajzol. Egyszerű egyéniségeket, tiszta, egyenes jellemeket Á Kőbányai Első Magyar Részvény Sörfőződe tavaszi sörkülönlegessége. ♦ Főraktár és palackozó telep: Weisz Mór és Türsa, Gyula. Telefon 26. 359 2-10 Lapunk nni száma 6 oldal.
