Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-12-13 / 73. szám
Beké» 1919. dumber 13. tekkel foglalkoznak és akik a művészetekben gyönyörűséget találnak, érzik a műnek, művészi alkotásnak lebilincselő hatását, mely bennük akár tudatosan, akár tudat alatt jelentkezhet. Az első kategóriába soroltatnak tehát a művészek és a müértők. A második kategória: az úgynevezett kontároké, mely a művészek s műértők közfelfogása által értékelt és művészinek tartott müvekben álgyönyörüséget talál. Ezen osztálynak a művészetekre gyakorolt hatása ép úgy kedvező lehet pártolása által, mint káros azzal, bőgj” hijjával vannak a müértésnek. A harmadik kategor.ába tartoznak azok, kik kifejezetten megvallják. hogy a közfelfogás által művészinek értékelt mű reájuk nézve semmi értékkel nem bír. Ezekre nézve a művészet olyan hatással vau, mint a hang az olyan fülre, mely nem reagál. Egyes művészetek, igy a zene, a színművészet tudatosan kiváltja azokból is a megfelelő érzelmet, akik a legcsecelyebb művészi értelemmel sem bírnak. Általánosságban el lehet fogadni azt szabályt, amely párhuzamba állítja az inteligenca egy bizonyos fokával. A mű nemértőre nézve a legszebb színpadi jelenet is kárbavesz s igen gyakran tapasztalható, hogy épp az ellenkező hatást váltja ki. így igen gyakran megtörtént, hogy a színházban a legszebb tragikus jelenetnél a karzati publikum nevetésbe tört ki; nem értvén át az iró és a színész művészetét, nem válthatta ki belőle a megfelelő hatást. Általában a zenét tartják a legintenzívebb hatású művészetnek, mely kedvező hallású egyéneknél bizonyos mértékben érzékeltetni tudja a hangulatot, s a mely, ha tudat alatt is, de éles választófalat tud vonni az egyén lelkében a komoly és vidám zene közt. All ez különösen a zene alsóbb fokán. A zene különben a társadalom miuden rétegében megtalálta kifejezőjét melyről a népdal tanuskodbatik, az egyes népek általános érzelem világát, gondolkodásmódját, faji és nemzeti sajátságát rögzítvén meg és sokszor művészi uiveanra emelkedett. A művészet célja az emberi élet utópisztikus' felfogása, a természet rejtett szépségeinek feltárása és kiemelése, a művészet maga egy-egy térbeli. időbeli, vagy egy térbeli és egy időbeli természeti processzusoak megismétlése a művészet szempontjának figyelembevételével. Mennél hüebb ezen reproduktió, mennél inkább közelfekvő a valósághoz, annál nagyobb művészi tökéletességre nézve jellemző- A művészet legmagasabb fokát állapítja meg azon hatáskiváltás, mely az egyéni öntudatban a művészi alkotás érzékeltetése ál tál uj színképet, uj fogalomismeretet rögzít m°g s még magasabb fokát adja meg azon jelenség, mikor ez a folyamat tudat alatt, önkéntelenül, bizonyos lelki kényszer hatása alatt történik. Hogy a művészeteknek mekkora a jelentősége egy intellectueiben meg van a készség a művészetek szeretetére, művelésére, m8Íy bármily mértékben is jelentkezik az egyénnél, a művészetek hakzna mellett bizonyít. Az intelRktuelnek szórakozás a zene, az olvasni való, a festészet, szobrászat remekeiben való gyönyörködés, a színház. Mindezek ma már szellemi szükségletét képezik az intelligens embernek. A művészetek k elvező befolyása az egyéni élet tökéletesítésére, a társadalom nevelésére elvitathatatlan. A görög s római művészetek, a középkori reneszánsz nagy befolyással voltak ajk állam politikai életére is, irányitólag, fejlesztőiig hatottak arra. Az államok felismervén a művészetek nagy jelentőségét, intézményesen támogatták azokat s arra hatottak, hogy a szegényebb sorsú geniek is megfelelő képzettségben részesülhessenek. Az állam és a művészet között tehát kapcsolat áll fenn, melynek hatását lépten-nyo- mon lehet tapasztalni. A művészi élet hanyatlása, a destruktiv korszakok, a művészetnek de- lodens irányokba való terelődése az állami életben is éreztette káros hatását. Oiy korszak, amely a művészetek terén improduktív voit, a hanyatlás, demoralizatió jeleit mutatta az állami életben is. A művészetek hanyatlásának hatását az állami életben igen közeliekre és szomorú példa teszi előttünk szemlélhetővé. A magyar művészetekben bizonyos hanyatlás már a háború előtti időkben mutatkozott. A centralista, futurista, kubista stb. irányzatok a festői és szobrászművészetek, a bolnapos, azután a »Ma* irányzat az irodalom s a zeneművészet terén, a színművészetekben a kabaré irányzat s a könnyű fajsúlyú operett, már eleve útját készítették annak a kaotikus állapotokat teremtő forradalomnak, mely a múlt évben bekövetkezett s amely az ízlések ijesztő elfajulását s a legképtelenebb müvésziet- len irányzatok uralmát eredményezte. A kommunizmus alatt bekövetkezett a művészetek államosítása, a művész akaratának terrorisztikus kényszerítése, mely eredményeiben mutatta annak szomorú hatását. A művészetek általános hatását az egyes népek műveltségének képe adja meg. A művészeteken nevelődöt'; népek a műveltségnek aránytalanul magasabb fokon állanak, mint az olyanok, ahol a művészetek meghonosítása későn indult meg. Amelyik állam a tiszta művészetek megismerését és meghonosítását el-ősegiti s a művészeteket ápolja, áldásos hatását is fogja tapasztalni. A művészetekről áll az, ami a szentirásról, hogy profán kezekkel nem szabad érinteni. Az illetéktelen szemlélőket a mű szépségei legke- vésbbé sem fogják 1 kötni, hanem sokkal inkább más pl. pornografikus szempontok fogják irányítani figyelmét, mely akár rossz, akár jószándéku- lag jelentkezzen, hatása kedvezőtlen lesz a művészetekre. Az illetéktelenek véleménye annál is inkább kedvezőtlen, mert ennek hatása nyomot hagy a produktiv művész lelkében és elkpdvetle- niti. A rosszindulatú kritika, mely illetéktelen egyéntől származik, megtalálja a maga útját hasonló illetékteleneknél, főleg olyanoknál, akiknek véleményére más, a művészetek felismerésétől távol álló indokoknál fogva adni szoktak s mert a rosszindulatú kritikára az illetéktelen publikum igen gyorsan hajlandó. A művészetek fejlődésére tehát követelmény, hogy tiszta, objektiv kritikán nevelődjenek, illetéktelenek és kontárok támadásából mentek, maradhassanak s k-dvező, békés időkben az állami intézmények támogatása által elérjék célúkat, mely az egyéni Ízlés fejlesztése által a társadalmi közfelfogás kifinomodásában a műveltség nagyarányú és széleskörű terjesztésében s egyes az állami élet fejlődését elősegítő intézményekre irányuló, kedvező hatásában all. 3196-1919. hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1919. évi adókivetési javaslat az 1883- évi XLIV. t.-c. 18 § a és az 1916 évi XXXIII. t.-c. értelmében december 9-tői december 17-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly célból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netáni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1919. évi december 9-én. 1564 1—t Papp Gyula, h. adóhiv. főnök. HL I If E K. .Aase halála, Szegényes szoba, árva bulorok . . . Aase ott fekszik rozoga ágyán, Mellette Peer Gynt, bolondos fia, Csapóiig képzelnie r'öpjie szárnyán. , Rózsaszín felhőkön hajtja vágya, Nagyságró!, messze szépségről beszél; Aase arcán simulnak a ráncok, Aase nem hallja, Aase már nem él. S csendül a borús halotti ének És beszél Peer hévvel mind tovább S vágyai a messzeségbe érnek S miről beszél e kalandos paraszt, Aase teste még itt a nyoszolyán, De elszállt lelke megismerte azt. Balasovszky Béla. Dr Wieland Sándor főispán. Békésvárme- gyének katonai közigazgatás alatt álló három járásának, u. m. az orosházi, szarvasi és gyomai járások élére a Debrecenben székelő katonai kormányzó dr. Wieland Sándor szarvasi főszolgabírót főispánná nevezte ki. Az erről szóló dekrétum szerint dr. Wieland Sándor ezt a tisztséget a lakosság közjóléte érdekében elfogadni volt köteles. Gyűjtésűnket a nyomorgó és fázó gyermekek részére dec-mber 15. napjával befejezzük. Hála és köszönet a nemesszivü adományozóknak, kik lehetővé tették a nyomor fakasztotta köny- nyek egy részének felszáritását. A gyűjtött összeg az adakozók számához viszonyítva elég nagy ugyan, de nem elég nagy egy alföldi váro3 vagyonos polgárai számához képest. Bizony sokan késlekedtek és lemaradtak, akiknek neve és adománya szaporíthatta volna a sort. Ezek máskor bizonyára jobban fognak sietni. A gyűjtött összeg fele része a helybeli iskolákba járó kisebb gyermekek segélyezésére lesz a tacférfiak ajánlatára készpénzben egyenletesen kiosztva, — másik fele pedig a helybeli socialismissió társulatnak átadva, hogy kisebb, még iskolába nem járó gyermekek segélyezésére szintén egyenlő részhányadokban általuk elszámolás mellett kiosztassék. A kiosztásról annak idején részletes jelentést fogunk tenni. Előző kimutatásunk összege volt Éhez újabban adakoztak : 18286 K. Dr. B irányi Ármin 200 kor. Róm. katb. fögimn. YII oszt. növ. 178 > Mikler Sándor 100 » D.ósi Iduska III, polg. oszt. tanuló 100 > All. gvermekmenhely tiszt, és aíkaim. Közkórházi al- és segédorvosok 1 napi 100 » fizetése 100 > Dr. Zoldy János 50 » ozv. Bálint Fereccnó 30 » D. E. 30 » Isten nevében 20 > Alcser Kláűka 20 > Papp Gyula 20 > Rrf. nagyobb fiú isk. növendékei 15 » Nadbázy Julia 10 » Cukron megosztozó társaság 9 » Kukla Jánosné 4 Összesen 19272 kor. A karácsonyi betlekemjárók, valamint az újévi és vizkereszti csillaggal járók ezúton vaunak figyelmeztetve, hogy a betlehemmel járáshoz december 24., 25. és 26 napjain, valamint az újévvel és vizkereszttel egybefüggőleg szokásos gyermek-betlehemezéshez rendőrhatósági engedély nem szükséges, ilyen igazolványt tehát rendőiségnél váltani nem kell és ilyen nem is adatik ki. Elégséges az, ha az illető ifjak a betlehemjárást az illető plébánia hatóságnál bejelentik. A uetaláni rendetlenségekért maguk a betlehemjárók, illetve szülők, gyámok vagy mestereik is felelősek. Ezzel kapcsolatban tudomásra juttatjuk, hogy karácsony estére, éjszakára, az éjféli misére, valamint Szilveszter éjszakára ai éjjeli közlekedési záróra és igazolványkényszer fel van függesztve. R .-ndőrfőnökség Gyulán. Házasságok A gyulai anyakönyvi hivatal előtt e héten házasságot kötöttek : Szabó Mátyás fóldmiveB Kurtán Juliannával, Nagy István föld - míves Tulkán Ilonával, Berger Ignác kereskedő Tannenbaum Margittal. Németi Károly föidmives Eszenyi Máriával, Kiss István fóldmives Kurta Erzsébettel, Hurguly Dávid fóldmives Szigeti Juliannával, Szigeti Péter fóldmives Juhász Rebekával. Halálozás. Bakker Ferenc, volt gazdálkodó és nagybérlő, később a gyulai betegsegélyző pénztár és Békésvármegye levéltár tisztviselője Garam- szentkereszten, hova még a háború folyamán látogatásba ment s a cseh megszállás miatt internáltatott. f. évi október 29-én ott meghalt. H - lálát neje született Szánthó Mária és nagyszámú rokonság gyászolja. Halálozások. E hét folyamán elhaltak Gyu- láu : őzv. Karácsony Mihályné sz. Bálint Terézia 83, özv. Krizsán Ttvadamé sz. Tomuczó Flórina 82 éves korában. A vagyonbiztonság körülbelül 10 nap óta lényegesen sokat engedett eddigi biztosságából. Különösen a város szélein és a központtól távolabb eső részeken, legkivált a tanyákon újabban sűrűn fordulnak elő tolvajlások ; az éj lovagjai különösen a baromfiakra vetették magukat. Minthogy sok lopási esetben az is hibás, aki meg hagyja magát lopni, mert nem volt eléggé gondos
