Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-07-09 / 28. szám

Egyes szám ár» 30 fillér, LI. évfolyam. %nla, 1019. julius 9 28. szám Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Pályaválasztás. ii. A földmivelés után a szétágazó ipari pálya az, mely legtöbb embernek nyújt munkaalkalmat, kenyérkeresetet, mégpedig legkivált olyanoknak, akik vagyontalanok s két kezük az egyedüli tőké­jük, mellyel elindulnak az élet vándorutjára. Az ipar sokféleségénél és különböző természeténél fogva a pályaválasztásnál beható gondolkozást és alapos megfigyelést kiván. Aki meggondolatlan felületességgel ugrik be valamely nem neki való ipari pályára, az magát egész életére szerencsétlenné teheti. Már pedig i »Késő bánat ebgondolat«. Vegyük szemügyra tehát az egyes iparágakat kivánalmaik szerint. Az első és általános főszabály az, hogy senki se menjen ipari pályára, aki legalább is az elemi iskola négy osztályát jó sikerrel el nem végezte; ilyen tanoncot nem is volna szabad ipari pályára engedni és beszegődtetni. Második főszabály, hogy vegyük figyelembe a gyermek hajlamát, kedvét és ne erőltessük őt olyan ipari pályára, amelyet nem szeret; vizs­gáljuk meg a gyermek arravalóságát, testi erejét, egészségét és ép érzékeit. Némely ipari pályák erősebb szervezetet feltételeznek, élesebb érzéke­ket igényelnek. A mely gyermek jól fejlett, ép, erős, egészséges, az menjen kovács, lakatos, gé­pész, vasutas, kerékgyártó, faragó, kőműves, ács, betonmunkás, falvorő, házkötő, kútfúró, hentes, mészáros, tímár, pintér, rézöntő, asztalos, molnár, fuvaros, kötélgyártó, szíjgyártó teknővájó szer­számkészítő stb. iparosnak. A középfej lettségü válassza a szabászati, csizmadia, cipész, takács, kalapos, szürszabó, kárpitos, bádogos, kocsi- gyártó, kályhás, fazekas, szitás, rostás, eszter­gályos, késes, kertészeti stb. pályát. A gyengébb testi Jerejüeknek megfelelnek a szabó, kalapos, szűcs, kékfestő, vegytisztító, szerelő, órás, szoba­festő, mázoló, díszítő, keztyüs, üveges, kosárfonó, kefekötő, sütő, cukrász,mézesbábos, szakács, pin­cér, fodrász, borbély, szappanfőző, gyertyaöntő, kéményseprő stb. iparágak. Finom érzékeket, különös ügyességet és fejlett ízlést kívánnak a műszerész, látszerész, nyomdász, hangszerkészítő, könyvkötő, szobrász, ércvésnök, fényképész, aranyozó, ékszerész és egyéb modern iparágak. Harmadik szabály az, hogy a szülő számítást tegyen saját és gyermeke vagyoni erejével, minő mértékben támogathatja őt az önállósításnál. Mert vannak egyes iparágak, melyek üzéséhez szükséges összes szerszám elfér egy kis bőrönd­ben és vannak, melyek egész telepet, gépeket, költséges mühelyberendezést, sok szerszámot igényelnek. Ezt szintén számításba kell venni, ámbár saját szerszámainak jó részét a legtöbb iparág maga is elkészítheti. Az ösipari foglalkozások szoros kapcsolatban állanak a földmivelés, a köznapi élet szükségleté­nek mértékével. Ezek helynez kötöttek, gyári munkával nem pótolhatók, nemritkán századokon át nemzedékről nemzedékre szállnak, munkájuk egyszerű formája és divatja egy emberöltő alatt alig változik. Ezek gyorsabban elsajátíthatók és jövedelmezők, de a hangya szorgalmát és a méh munkásságát feltételezik. A meghonosodott iparágak mint asztalos, lakatos, bádogos, kárpitos stb. ipar rohamosan fejlődő, folyvást változó, alkalmazkodó; — kül­földi vándorévek alatt fejleszthetők, de tökélete­sen soha meg nem tanulhatók. Ajkárpitos-kocsinyer- gesé összetett ipar, 4—5 iparágat egyesit egy személyben ; ércből, fából, bőrből, szövetből szőr­ből egyaránt dolgozik ; — farag, gyalul, kovácsol, szegecsel, fon, varr, szab, fest, fényez és diszit, ehezképest anyaga, szerszáma és munkája sokféle ; betanulása hosszadalmasabb, berendezése költsé­gesebb. Van az iparnak minden más pályák felett egy hasonlithatatlan nagy előnye és ez az ipar­szabadsága. Nemcsak művész hazája széles e világ, hanem az iparosé is, mert a jól megtanult ipari tudás is nemzetközi. A régi iparosok ki is használták az ipari pálya ezen nagy előnyeit, amire a céhrendszer alatt rá voltak kényszerítve s szülőföldjüktől távol vándorutjuk alatt tökéle­tesítették magukat mesterségükben. Eközben vi­lágot láttak, tapasztalatokat szereztek, nyelveket tanultak, uj szokásokat ismertek, összeköttetéseket nyitottak, főleg pedig tökéletesen megtanulták iparukat s bár sok nélkülözést, sok fáradságot, nem ritkán nyomort kellett elszenvedniük, de e nagy iskola után annál jobban megbecsülték az édes hazai otthont. Ez volt az igazi érettségi vizsgálat. Mindenféle ipar egyformán tisztes és becsü­lendő, egyformán szükséges és jutalmazó, csak tudás, szorgalom és takarékossággal legyen páro­sulva. A közmondás szerint: »A mesterségnek arany a feneke«. A nemzetek életében a földmű­veléssel egyeulőraugu az ipari termelő munka, és egymásra is vannak utalva, aminthogy a' társa­dalmi élet és rend örök törvényei szerint minden társadalmi osztály szükséges és egybe kell hogy fonódva legyen, mert egymás nélkül nem él­hetnek. Ne idegenkedjék tehát senki az ipari pályá­tól, hanem bátran szánja rá magát, a dolog nem szégyen. Vegyünk példát a nyugati nagy nem­zetektől, melyek roppant gazdagságukat müveit iparuknak, az annak nyomában és azzal karöltve haladó kereskedelmüknek köszönhetik; a fejlett iparra nézve nincs országhatár, ez meghódítja és adófizetőjévé teszi az egész világot. Sz. E. Hírek a nagy világból* Aradi, nagyváradi és kolozsvári lapok egy­értelmű tudósításaiból megállapíthatjuk, hogy a bolsevik-kormány ellenségeinek száma egyre nő és az a terület, melyen a kommunisták uralkod­nak rettenetes terrorjukkal, napról-napra szűkül. Ha nem merünk is hitelt adni azoknak a rém­híreknek, melyek egyik-másik lapban a kommu­nisták kegyetlenkedéseiről megjelentek az bizo­nyos, hogy uralmak végét érezve, a legvégső eszközökhöz folyamodnak, hogy hatalmukat amig csak lehet, fentarthassák. Remélhetőleg, rövide­sen tisztán fogjuk látni, mi volt Magyarország utolsó három hónapjának története: egy felfegy­verzett és elszánt, de igen kisded csoportnak ér­telmetlen garázdálkodása a pihenésre vágyó és lefegyverzett többséggel szemben. Franciaországnak háborudulta vidékei álla­potáról hoznak a lapok megdöbbentő statisztikai adatokat. A montmédyi járás lakossága 48 ezerről 13 ezerre spadt, a damvillorsié ötezerről 300 ra. A verduni járás 67 ezer lakosából több mint 60 ezer eltűnt. Számtalan járás akad, melyben egyet­len egy lakos sincs. HÍREK. A békéscsabai járás megszűnése. Tudva­levő dolog, hogy Békéscsaba községnek rendezett tanácsú várossá történt átalakulása folytán, a bé­késcsabai járás sorsának mikénti eldőlésével fog­lalkoztak nemcsak az illetékes hatóságok, hanem maga az érdekelt és nem érdekelt közvélemény is. Erős mozgalom indult meg úgy a járás fen- tartása, mint annak megszüntetése érdekében. Az akkori törvényhatóság utján az ügy végre a kor­mány döntése elé került, azonban a közbejött u. n. második forradalom, valamint a további események ennek a fontos kérdésnek eldöntését megakasztották. Minthogy pedig a kérdés sokkal fontosabb, semhogy annak eldöntése nyugodtabb időkre hagyható lett volna, a vármegye alispánja előterjesztést tett a kormánybiztosnak az ügyben való döntés végett. A döntés megtörtént, a kor­mánybiztos a vármegyei alispánhoz intézett ren­deleté szerint a békéscsabai járást megszüntette és Újkígyós községet további rendelkezésig a gyulai járáshoz csatolta. Házasság. Stéberl András gyulai hentes­iparos julius 6-án házasságra lépett Szák Katalin­nal, Szák György városi tiszti állatorvos nővérével. A gyulai anyakönyvi hivatalban történt házasság- kötés után az uj pár Békéscsabára kocsizott, hol az ág. ev. templomban részesültek egyházi áldás­ban, — Element Péter szabóiparos Tóth Máriával. — Mettler István lakatosiparos Szűcs Irénnel. — Oprics György kőműves Bárb Annával julius 5-én kötöttek házasságot a gyulai anyakönyvi hivatal előtt. Halálozás, özv. Hyross Györgyné szül. alastali Tanka Aranka Gyulavári—Solymosmajor- ban julius 4-én, 78 éves korában váratlanul el­hunyt. Temetése julius 6-án volt Solymosmajor- ból a gyulavárii temetőbe a gyászoló család, előkelő és nagyszámú résztvevő közönség jelen­létében. — Gyulán e hét folyamán elhaltak: özv, Szabó Jánosné Toldi Julianna 66 éves korában; Szposzta Péterné Hertelendi Anna 74 éves korában ; Gálosi János földmives 39 éves ; özv. Poór Istvánná Somogyi Anna 74 éves ; özv. Góg Péterné Horváth Rozália 80 éves korában. Utazási igazolványok kiadását illetőleg dr. Marcus Mihály kormánybiztos hirdetményben hozza tudomására a közönségnek, hogy utazási igazolványok csakis nélkülözhetetlen családi ügyek­ben, vagy közérdekből kifolyólag adatnak ki. Az utazási igazolványt megszerezheti minden büntet­len előéletű polgár, akinek ahoz igénye van, de közbenjárók igénybevétele szigorúan meg van tiltva, és aki közbenjáró utján akar utazási igazolványhoz jutni, az büntetésen kívül még annak is kiteszi magát, hogy igazolványt egy­általában nem haphat. Halálozás. Lapunk zártakor mély részvéttel értesülünk, hogy Lambert Ferencná szül. Fried­mann Teréz, Lambert Ferenc szintársulati kar­nagy neje több heti súlyos szenvedés után ifjú életének 28-ik évében elhunyt. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a békésmegyei közkórházból. Termés zár alá Vétele. A nagyszebeni kor­mányzótanács rendelete alapján az e tárgyban kibocsátandó részletes intézkedések közléséig is már előzőleg és a mai naptól fogva zár alá vett­nek nyilváníttatnak az összes azon termények, amelyek a 10Ü katasztrális holdas és 100 katasz- trális holdat meghaladó földtulajdonosok vagy gazdálkodó bérlők területein termettek; ennek következtében ilyen gazdaságban ezen termények eladása szigorúan meg van tiltva. Az ilyen gaz­daságok terményeire nézve a jelen rendelet kibo­csátását megelőzően kötött bármilyen jogügyle­tek, ígéretek, eladások semmiseknek nyilváníttat­nak. Az ellenszegülés szigorú büntetéssel jár. Az első aratási keresztek és vontatók a gyulai határban már megjelentek, sőt a cséplés is vigan folyik, de egyelőre csakis az őszi árpá­ból. A maghozam átlaga még nem állapítható meg, de a takarmányszalma gazdagon fizet. A tavaszi árpa, búza, rozs, zab érése megkésett, vágása csak e hét derekán kezdhető, a magot eddig baj nem érte. A késedelmes aratás súlyos helyzetbe juttatta az ellátatlan lakosságot, mert az e hétre kiadott liszttel a készlet teljesen ki­fogyott és kenyérben átmenetileg egy időre, de legalább is egy hétre nagy hiány lesz. A zugfor­galomban a liszt ára Gyulán 5—8 koronára szö­kött kilogrammonkint. Az orosházi evangélikns egyháztanács né­pes közgyűlést tartott, melynek tárgya volt az egyházban olőállott kommunista zavarokra vonat­kozó felügyelői jelentés és intézkedés. Az ügy Lapunk mai aiéma 2 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom