Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-07-09 / 28. szám
2 Békés 1919. julius 9. lényege az, hogy az orosházi evangélikus lelkészek a szabályszerű egyházi felügyelőség, mint hivatali felsőbbség ellen, hogy azokat helyükről eltávolítsák, a kommunistákkal társultak, sőt a lelkészek egyike nyíltan izgatott egy népgyülé- sen az egyházi szervezet ellen. Ezen magatartás az egyház belső békéjét feldúlta. A tanácsgyülés melyen 51 tag szavazott, nagy többséggel elhatározta a három lelkész ellen a fegyelmi eljárást. A vármegyei és országutak kavicsolása és heugerelése újból kezdetét vette s a javítás és pótlás most a Vármegyeház és Városház-utcán folyik, hol méltóságos lassúsággal hengereli a nagy szörnyeteg gép a macskafejü mészkődarabokat. Nagyszabású népgyülés volt vasárnap délután Gyulán a nagyromanvárosi templomtéren, melyen csaknem kizárólag román polgártársaink vettek részt. A gyűlés — melyen több szónok beszélt, a románságot illető belügyokkel foglalkozott és a legszebb rendben folyt le. Elemi iskolai tanulók (fiuk és leányok) részére julius 15-től augusztus 15-ig ismétlő tanfolyamot tartok. Célom a sok kényszerszünet okozta hiányok pótlása, különös tekintettel az olvasás, számtan és Írásra. A havi tanfolyam dija szemólyenkint 20 korona. Jelentkezni lehet Dobay János könyvkereskedésében. Ssentirmay Mihály, állami tanító. 695 1—2 Kivonat a SÍ. és 25. szánni (kibővítető rendeletekből. Bűnösöknek tekintendők: 1. Mindazok, akik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, utcákon stb. ha nem is rosszakarattal valótlan, vagy képzelt híreket hirdet, terjeszt, megvitat, mely hírek hadműveletekre, csapatok elhelyezésére és azok mozdulataira, valamint katonai hatóságok intézkedéseire és általában véve a román hadsereg ügyeivel kapcsolatban levő eseményekre vonatkoznak. 2. Ezen bűncselekmények első és utolsó fórumon Ítélve és büntetve lesznek a Pre- torok által egy évig terjedő fogházzal és 2000 Lei-ig terjedő pénzbírsággal. Midőn fenti cselekmények a végből követetnek el, hogy ezáltal a kémkedést vagy árulást elősegítse, a hadiállapot büntető törvényei — melyek érvényben vaunak — lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok. KZfl A ÉM5Í ET. Pénteken és szombaton két kis vígjátékot láttunk. Az egyik a hetvenes évek óta állandóan műsoron szereplő egyfelvonásos angol vígjáték, Cox és Box. Tárgyát már minden szinházbajáró ismeri A hetvenes és nyolcvanas évek közönsége sokat mulatott az akkor még nálunk kevésbbé ismert angol humorral megirt dialógu son. Ma már inkább arra használják a darabot, hogy rövidebb, egy-két íelvonásos újdonságok mellett vele az estét kitöltsék. Ennek a célnak kitünően megfelel. Szabadkai, Baróthy és Havi Rózsi dicséretesen buzgólkodtak, hogy mulattassák a közönséget. A másik vígjáték már sokkal modernebb alkotás. Sokoldalú ember irta, Biró Lajos. Bíró irt egy pár bizarr, de elég jó regényt, nehány színmüvet, a háború alatt egy csomó vezércikket ás ezért külügyi államtitkár lett a Berinkey kormányban. A „Francia négyes“ azonban ép oly kevéssé fogja nevét maradandóvá tenni, mint politikai szereplése. Egyetlen mentsége, hogy ő maga is tisztában van müve értékével, midőn komédiának nevezi. A darab cime maga már rossz, kávéházi vicc. A helytartó ezüstlakodalmát üli. Két férjes leánya feljön vidékről. A férfiak hajnalig boroznak és a két mámoros fiatal férj, a vők, felcserélik a szobájukat, mindkettő abba a szobába tér nyugodni, melyben sógornője alszik. Csak reggel sül ki a tévedés. Borzasztó kétségbeesés a háznál. A darab tartalma azután a jóvátételen való hosszas, unalmas töprengés, a megoldás pedig az, hogy mindenik férj a sógornőjét veszi el, a kivel jelleme, természete valóban jobban is egyezik. A darab szebb, tartalmasabb része az, miként jön reá a két ifjú pár és az éleslátásu mama, hogy milyen hirtelen kötötték a házasságot és egymással épen ellentétes természetű és jellemű fiatalok kerültek össze; az egyik leánynak férje épen a másik leányhoz illenék, sokkal jobban megértik egymást és megfordítva. Persze, az előzményt a fatális tévedést, már nem feledhetjük el és nem tudjuk úgy élvezni a fiatalok egymásra találását és a mama virtuozitását, mintha az a frivol történet nem zavarna. A másik nagy hibája a darabnak az a groteszk és erőszakos felfogás, melylyel a családnak az eseten felháborodó, komolyabb tagjait rajzolja. Az apa, akit rendkívül felháborít a vejei botrányos hibája, lehetetlen, képtelen figurának van rajzolva. Természetesen, úgy könnyű az erkölcsös világfelfogást nevetségessé tenni, ha olyan tehetetlenek, energiátlannak tüntetjük fel, mint a szerző a helytartót. Csak annak a bizonyságát adja itt a szerző, hogy az ő ethikájais megfeneklik a hasonló esetek erkölcsi elbírálásánál és jóvátételénél. Morál tehát nincs a darabban ; szomorú szülötte a darab annak az igyekezetnek, amely minden művészi készséggel csak a közönség alacsonyabb szenvedélyeire akar hatni, mert ezzel hálásabb publikumot vél toborzani. Az előadásról, a szereplők művészetéről már sokkal több jót mondhatunk. Pusztayné, a nagyszerű mama szerepében, gyönyörű játékot produkált. A leányai boldogságáért aggódó, amellett energikus és célját soha szem elől nem tévesztő, jólelkü édes anyát kiváló felfogással értette és érttette meg. Színlelése, mellyel tétovázó és határozatlan vejeit felbátorítja és önmagukhoz tériti, mesterien volt kifejezve. Cs. Spóner Ilonka és Rásó Ida, az asszonykák szerepében,; a tőlük megszokott rutinnal és könnyedséggel játszottak. Hálátlan feladat jutott Ernyeinek az apa szerepében ; úgy véljük, téves dolog drámai hősnek adni ennek az inkább komikusnak rajzolt alaknak ábrázolását. Egy tehetetlenségre, passzivitásra kárhoztatott tragikus szinész nem nyújthat sikeres alakítást. Mindazonáltal Ernyei megtalálta a kellő hangot és a legjobbat adta, amit ebben a szerepében adhatott. A színészek játékáért érdemes megnézni a darabot, a tartalmáért magáért csak akkor, ha ki tudjuk hámozni belőle azt a jót, a mit — Horatiussal szólva — még a legrosszabb darabból is menthetünk. Vasárnap délután a Baba, este a Leány- vásár került szinre. Gördülékenyen, szépen ment az előadás. Az elsőben Füredi Ilonka szép játéka kötötte le érdeklődésünket, kinek méltó partnerei voltak Sándor Sári és Szabadkai. A Leányvásárban is ők hárman és Csáky Antal aratták a legtöbb tapsot. Hétfőn este Ohnet örökké népszerű Vas- gyárosa vonzott teli házat. Ennek a századvégi, szentimentális regényírónak a közkedveltsége még mindig nincsen csökkenőben. Bármit mondjon a magasabb esztétika, az Ohnetéhez hasonló írások mindig népszerűek lesznek és az Ohnetek fajtája ki nem hal és mindig megtalálja a maga publikumát. Minden korban megtaláljuk azokat az írókat, akiket az irodalom akadémikusai mélységesen lenéznek, de akiket a milliók az egekig magasztalnak. Ernyey és Cs. Spóner Ilona, Derblay és Clarie szerepében, igazán finom, elsőrendű alakítást produkált. Játékuk semmi kívánnivalót nem hagyott. Szerepüket dicséretesen tudták, átértették és átérezték, minden affektáltság nélkül, természetesen, mégis lelkesen, igazi művészettel játszották. Cs. Spóner Ilonka tehetségét nem kell felfedeznünk, bármely magyar színpadon az elsők között lehetne és ha hangja erőteljesebb volna és színezni jobban tudná, legkiválóbb tragikáink mellé emelkedhetnék. Aki jobb Clariet akar látni, az már kényeskedő finnyás. A két főszereplő mellett ki kell emelnünk természetes, finom játékukkal Pusztaynét, Rásó Idát, Rátkai Vicát és Deák Lőrincet. Rásó Ida játéka külön dicséretet is érdemel. Egyenlő értékű partnere volt Spóner Ilonkának és a két tra- gika dialógjai legszebb részei voltak az előadásnak. A közönség érzett, élvezett és tapsolt. A szinielőadások heti műsora a következő : Szerdán B bérletben Boniáncz színmű; csütörtökön C bérletben Legóaybucsu operett: pénteken A bérletben Három a kislány operett; szombaton este B bérletben és vasárnap este bérletszünetben Pacsirlit operett kerül szinre. Vasárnap délután Tiszt tirak a zárdában Teljesen füst és szagtalan peiroIeiimpéHö kapható W a 11> á c s u á 1. 603 1—1 6742-919. Hirdetmény. Felhivatnak mindazok, akik a román csapatok átvonulása következtében valamely károkat szenvedtek, valamint azok, akiktől térítés vagy megfelelő szelvény nélkül élelmiszerek vagy más anyagok elvitettek, hogy eme körülményt 15 nap alatt Nádházy Gyula első aljegyző irodájában jelentsék be. A bejelentéskor köteles mindenki szenvedett kárának igazolására 2 tanút, vagy esetleg kezében lévő okmányt magával hozni. 697 í—i Dr. Bncskó Coriolán polgármester. ■............. .......... ................ ..........—■ Ki add 604 1"2 félfedeles hintó, igáslószerszám, gazdasági eszközök, daráló, mosógép, mángorló, puhafa-szekrények, asztalok, állványok, férfi ruhák és cipők, pokrócok. Megtekinthető: Árpád-utca 9. sz. a. ■-------------------------------------------------------------1 3 kocsi hereszéna eladó. Megtekinthető Gyula, Szentbenedek 24. szám alatt. 608 1—1 Kinek szép, fényes gallér és kézelők mosás és vasalásra van szüksége, az keresse fel Harth Izsó első gyulai férfi és női ruha vegytisztító és festő-intézetét Gyula, Városház-utca 18. 60S 1—2 Értesítés. „Király“ vendéglői a mai napon megnyitottam. Jó bor és megrendelt koszt kapható. Vendégeim jó pártfogását kérem. 60i 1-2 Tisztelettel Mathe, Egy ügyes tüzőnő és egy lanulóleány azonnal felvétetik Hlerza Béla cipész és felsőrészkószitőnél. 602 1—2 Gyermekruhák és pár magas uj cipő Erdélyi Sándor-ut 18. szám alatt eladó. 600 l-l Gyulán, Kossuth-tér 15. szám alatt 599 í-i egy üzlethelyiség^, mely egyesület helyiségnek is alkalmas, kiadó. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal. Weisz Mór és Társa központi szeszfőzdéjében takarmányozási célokra kifőzött szőlőtörköly kapható. 5971-2 Álló Íróasztal, nagy háztartási asztal és többféle bútordarab és háztartási felszerelés azonnal eladó Ugyanott két bútorozott szoba gargon lakásnak kiadó. 581 2-2 Erdélyi Sándor-ut 16. szám alatt. Műhely megnyitás ♦ ♦ ♦ Értesitem a t. közönséget, hogy a háború alatt megszüntetett Krausz Jakab (édes apám) szobafestő és mázoló műhelyét, melyet évtizedek óta elsőrangúnak ismertek, saját vezetésem alatt megnyitottam és a mai igényeknek megfelelő modern mintákkal és szerszámokkal felszereltem, igy abban a helyzetben vagyok, hogy a t. közönség legválogatottabb ízléseit is kielégíthetem. Vállalok cim és szobafestést, mázolást, fautánzást (fleder) és minden e szakmába vágó munkákat. Az érez és fürdőkád fényezésre a t. közönség figyelmét külön felhívom. A t. közönség szives pártfogását kérve — tisztelettel Krausz Miksa, festő 598 1—2 Gyula, Mágocsi-utca 12. Cenzúrát de locotenentul PETICA. Gyulán, 1919. a kiadótulajdonos Oobay János nyomdája.
