Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-06-21 / 23. szám

3 Békés 1919. junius 21. Hírek a nagy világból. Az antant és Németország közötti béketár­gyalás a svájczi lapok megbízható jelentései sze­rint még mindig nem biztat megegyezéssel, ami­nek oka, hogy az antant a Németországnak sza­bott szigora feltételeken nem akar enyhíteni, a német megbízottak pedig ezen feltételeket elfo- gadhatatlanoknak tartják. így a tárgyalások holt ponton állanak s a németek hazakészülnek Ver- saillesből, hogy újabb módozatokról tanácskoz­zanak. Olyan híreket is hoznak az angol lapok, melyek szerint az antanthatalmak Kan Báláékhoz jegyzéket intéztek, melyben meghívják őket a békekonferenciára. A külföldi lapok sokat foglal­koznak ezzel és úgyszólván mind elhibázott lé­pésnek tartják az eljárást, ha tényleg megtör­tént. Hivatkoznak a lapok arra az igen érdekes jelenségre, hogy maga a budapesti munkásszerve­zetek tekintélyes része is elégedetlen a bolsevista Kun Béláékkal, hogyan volna akkor helyeselhető meghívásuk a békekonferenciára, mikor az hely­zetüket mesterségesen megszilárdítja. De sokkal nyomosabb az az érvelés, hogy Kun Béla nem képviseli Magyarországot, sőt annak munkásszer­vezeteit sem, az ő aláírása nem lehet kötelező Magyarországra. Az uj magyar ellenkormány most már be- végzett tény. Szegeden kiadta az első számú ren­deletét, mely szerint a magyar tanácsköztársaság által kiadott összes rendeletek hatályon kívül he­lyeztetnek. Ezen uj magyar nemzeti kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező törvények értelmében bocsátja közre e rendeletét, mely azonnal hatályba lép s ezt gróf Károlyi Gyula mint miniszterelnök irta alá. E kormány francia protektorátus alatt működik feladata az egyesült antant csapatok támogatásá­val Budapestre bevonulni és demokratikus Pro­gramm alapján az ország kormányzatát a bolse­vikektől átvenni. TAAÜGY. A gyulai állami polgári leányiskola tanulói 5 éves találkozási szerződést kötöttek, mely 1924. julius 1-én délelőtt 10 órakor az iskolahelyiség­ben válik esedékessé. A találkozásra felkérték Kovalszky József igazgatót diszelnöknek, a rende­zésre Antaióczy Juci és Kun Erika osztály­társakat, mint jegyzőket, pénztárnoknak pádig Merksz Elvirát és Monori Böskét. A találkozás költségeinek fedezéséhez minden aláíró évenkint 5 koronával kötelezőleg járul, ami igen praktikus és a találkozás sikerét biztositó gondolat. Évzáró vizsgák a ref. elemi iskolákban. A ref. elemi iskolák évzáró vizsgái junius hó 29-én délután kezdődnek és a rákövetkező napok dél­előtti és délutáni idejében folytatódnak. A vizs­gák a templomban tartatnak meg. Sonett. Eejtett magányban, komoran sötéten moh-lepte fák kost áll egy kis templom ; egykor tán esren is sarándokoltak ott, ma elhagyott és régi rom. Egyik sarokban vastag portól fedve még ma is áll egy régi ssentelt kép, a Ssiisanya volt egykor rája festve, ragyogó volt s csodálatosan ssép. Ma olyan a templom, mint elhagyott vár imádkosni ide már seki sem jár s nem keres itt vigasst a bánat s a gond. És nem tudja senki, hogy nap-nap után a Mária képhes, imádkosni tán még most is ide jár: egy bus bolond. Dr. Lichtfusz István. JMEa várunk reád. Ma várunk reád. Ssobámra csend borul. Eső csapkodja künn as ablakot S kis asstalunknál mig ülök ssótlanul Érsem, sohsem voltam ily elhagyott. As asstalomon eltépett papírok Bámás kis fénykép, — egy ssomoru arc, Elkésett levelek, mit neked írok S lelkemben belül, néma végső harc, Amelynek vége, folytonos refrénje Hogy minden panassom: imába véss Mely képedhes ssól, hiss te vagy as énje ... De as nem felel most, csak nés, csak nés Miként anyám, ki a másik ssobából Könnytelt ssemével amíg reám tekint Anyai ssive tán reád átkot ssor — Astán ssótlanul csak leül megint És a húgomnak halkan odasugja: „— Hogy halvány vagyok — hogy ssemem kisirt — Hogy nem tudja mi less a bánat útja — Hogy régen nem kaptunk felőled hirt! —“ S mig hull a könnyünk. . . mig lelkem úgy éget, Mig kis ssobám ha csöndes, elhagyott . . . Er sem: * As én imám dönt kárhosatba téged S nem as, hogy anyám megátkosott! Ha késön jösss ! Dr. Lichtfusz István. HÍREK. Űrnap. A kereszténység kenyér és bor színe alatti áldozatának emlékünnepe, az TJrnap, a szo­kásos szertartásokkal és körmenettel tartatott meg. Az ünnepen óriási közönség vett részt és buzgó áhítattal követte az oltáriszentséget. Az ősi szo­káshoz híven zászlójuk alatt tömörültek a föld­művesek, a csizmadia társulat, a kovács kerék­gyártók, a cipészek. Egyéb foglalkozási ágak ősi zászlói zászlótartók hiányában vissza maradtak a templomban. A főgimnáziumi tanuló ifjúság gyönyörű fehér selyem lobogója alatt példás rendben sorakozott ; az utak friss füvei voltak borítva, a leánykák virágokat szórtak, a szépen feldiszitett négy sátorban áldás lett adva. A szertartásokat báró Apor Vilmos plébános végezte, a szentbeszédet Szabados Autal káplán mondotta. Verőfényes kellemes nyári nap kedvezett a szép ünnepségnek s bebizonyult, hogy a hivatalos katonai parádé és üdvlövések nem okvetlenül szükséges kellékek a fenséges szép ünnepély fényének emeléséhez. Egyházmegyei kinevezések. Gróf Széchényi Miklós megyés püspök Takácsy Dénes endrődi segédlelkészt Gyulára, Kálló Ferencet Újkígyósra, Lakatos Sándort Kígyósról B ékésszentandrásra helyezte át, Tímár László ujmisést Endrődre nevezte ki segédlelkósznek. Nyár kezdete van ma junius 21-én, szent Alajos napján, mely az évnek leghosszabb nappala. A nap reggel 4 óra 3 perckor kelt és este 8 órakor tűnik el e láthatáron, tehát csaknem teljesen 16 órából áll a nappal, mely ezen hosszaságát négy napon át állandóan megtartja s szent Iván napján, junius 24-én földünk ismét visszafordulni kezd a naptól, s ettől fogva a nappalok rövidülnek. Az őskorban e napot min­den pogány nép különös szertartásokkal ünne­pelte ; az ősmagyarokról annyit tudunk, hogy folyók, patakok partján, erdei tisztásokon nagy örömtüzeket raktak, áldozatokat tartottak, tánc, zene és énekek mellett egész reggelig mulattak. Ezen szokáshoz a keresztény egyház is alkalmaz­kodott jó darabig, s ezen korból maradt fenn a népies szentiván éneke, mely hosszúsága miatt később közmondássá vált s melyről Arany János is megemlékezik. E napokban látható Norvégia északi partjain az úgynevezett „éjféli nap11, mely a lehajtott föld északi sarkán keresztül Ameriká­nak déli 12 órakor világitó napot mutatja Európából is láthatóan s mely szép tünemény sok tudóst és természetbarátot csal ilyenkor Norvégiába. Kreesmarik János a szarvasi járás volt ér­demes főszolgabirája, országos képviselő, ki leg­utóbb a volt közös pénzügyminisztérium bosnyák osztályának volt főtisztviselőja nyugalomba vo­nult s állandó tartózkodásra szülővárosába, Szarvasra megy lakni. Kinevezés. Oubicsa Adám nagyváradi tör­vényszéki biró, ki Gyulán is hasonló minőségben hosszú időn át működött, táblabirói cimmel és jelleggel felruházva a hatodik fizetési osztályba neveztetett ki. Kiszabad alt békésmegyei (aszok. Meg­emlékeztünk annak idején arról, hogy vár­megyénkből a direktóriumok több helyről vittek túszokat; az igy méltatlan módon elhurcoltak között voltak Wenckheim Dénes gróf dobozi birtokos és fia Lajos, továbbá Kígyósról Wenck­heim József gróf, úgyszintén Ruszka Zoltán dobozi plébános és Göllner Antal dobozi ura­dalmi jószágkormányzó is. Ezen utóbbiakat éppen akkor tartóztatták le, amikor a direktórium előtt uraságuk szahadonbocsátása iránt interveniáltak. A népléiek és gondolkozás ingatagságára különö­sen jellemző a dobozi példa, hol gróf Wenck­heim Dénes nagybirtokos évtizedek óta együtt munkálkodott faluja népével ezek jóléte érdeké­ben, ott több közhasznú intézményt alkotott, úgyszólván valóban népszerűvé tette magát, sőt a köztársaság idejében a vagyonának az akkori törvények szerint esedékes bizonyos részét is átengedni felajánlotta, amiben a nép meg is nyugodott, mig egy hónap múlva ugyanezen nép mindent feledve, nemesszivü urasága ellen tá­madt. Örömmel értesülünk, hogy az itt sorolt öt túsz hosszas hányattatás után fogságából ki- bccsáttatott és Debrecenen át sok viszontagság közt szeretteihez hazaérkezett. Kova lehet tőlünk levelet írni? Gyuláról a posta levelet forgalmaz egész a Tiszáig nyúló területre, továbbá egész Erdélybe, Bánátba, Bács­kába és Romániába, szóval a francia, román és szerb megszállás alatti területre. Tőlünk számítva a Tiszántúli, Tisza—Duna közötti és Dunántúli részekre, igy Budapestre sem lehet egyelőre leve­let küldeni, a helyzet azonban rövidesen megvál­tozik. Csehek által megszállott vagy kommunista uralom alatti területre tehát egyáltalán nem ír­hatunk és nem sürgönyözhetünk, valamint otta­niaktól sem kaphatunk leveleket, sem csomago­kat, mert az elhatároló vonalakon át érintkezés nem lehetséges. Házasságok Gyulán, Alb János hentes és mészáros házasságot kötött Ardelean Katalinnal. — Csonka Lajo3 földmives házasságot kötött Csomós Máriával. — Elekes Ferenc földmives Szeredi Máriával. — Moldován Yazul Purzsa Szidóniá­val. — Budás Pál kórházi alkalmazott Búj Katalinnal. — Orgován Károly asztalos iparos Pólyák Rozália gyulai lakossal. A fehérháta bankók sorsában még mindig nem látunk tisztán, annyit azonban biztosan tu­dunk, hogy egyhamar becserélve nem lesznek. Az Osztrák-Magyar Bank fiókjainak főnökei Bécsbe utaztak s visszaérkezésük 8—10 napon belül nem várható. A nagyszebeni pánzügyminis- terium junius 18-ról hivatalos értesítést közöl, hogy a kritikus bankjegyek elfogadását csakis junius 30-ig tartja kötelezőnek úgy a hivatalos, mint a magánforgalomban. Ezen határidőig azok érvényéhez kétség nem férhet és feltétlenül el- fogadandók. Az Osztrák-Magyar Bank és fiókjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom