Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-06-21 / 23. szám
1919. junius 21. 15 é k é s 3 ezen bankjegyeket kicserélésre elfogadják, ha azok eredetiek; nem fogadják el azonban azokat a bankjegyeket, amelyeket a magyar forradalmi kormány hamisított. Gyapjutermelők figyelmébe. Rendkívül fontos hírről értesülünk, mely a gyapjutermelőket közelről érdekli. Ugyanis az Erdélyi Textilgyárosok szövetsége az idei gyapjúnak kizárólagos összevásárlási jogát az Angol-Osztrák Bank nagyváradi fióktelepére ruházta át, mely ezen nagyszabású műveletet a Bihoreána nagyváradi pénzintézettel együttműködésben fogja lebonyolítani. Drágább lesz a dohány. A dohányos emberek már amúgy se győzik sopánkodással. Vagy nincs pipába való (s ez a leggyakoribb eset), vagy ha elvétve kerülközik is egy-egy csipetnyi úgy kéz alatt, amolyan ál-albán, forró gőzben preparált ujkigyósi, tonatonnal pacsmagolt »purzicsán de meggyleveloncc, hát azt meg nem győzik, főként a gyönge tüdejüek köhögéssel, krákogással és »könyvedzéssel« miközben mélabusan emlegetik azt a mese-időt, amikor még a trafikban válogathattak a sokszor kigunyolt trafikban s kényre kedvükre addig ropogtathatták a finom kubák, britanikák végét, mig végbe is meglágyult a frafikos kisasszonyok szive. így. Most azonban úgy hírlik, hogy változások állanak be a dolgok rendjében. A trafikok megnépesülnek finom dohányfélékkel, szivarok és cigarettákkal, csakhogy «zek a drága csemegék drágák lesznek. Árosak. Az eddigieknek a duplájára emelődnek, ami kerek száz percent. Hm ! De ez ellen nem lehet egy szót se vetni, mert hát a dohány se maradhat hátrább a többi élvezeti eikktársánál. Jó is volna ! A nem dohányosoknak odase. A pipások meg . . . ? Vagy mélyebben nyúlnak a bukszába, vagy úgy keservükben elhatározzák, hogy . . . »pipáltam eleget« . . . Ami ugyan többnyire csak elhatározás szokott maradni. Jönnek haza a kivándorlók. A külföldi híradások jelentik, hogy a tiz év előtt elhatalmasodott amerikai kivándorlás hullámai most •visszafelé fognak őzönleni és mintegy 14 millió ember készül vissza onnan Európába. Tudvalevő, hogy e roppant tömeget annak idején az uj világ roppant gazdagsága, az aranybányák, a mindenkinek munkát nyújtani tudó hatalmas ipar és a mesés meggazdagodáa vágya csábította oda. Most a kivándorlóknál felülkerekedett a nemzeti érzés, továbbá azon remény, hogy a munkaalkalom és kereset most már Európában is nyitva áll s itt is a demokratikus világnézet van kialakulóban s itt is a 8 órai munkaidő s a teljes egyéni és politikai szabadság hajnala derül. Az amerikai üzleti világ most meg akarja akadályozni a tömeges visszavándorlást, mely végzetes csapás lenne az amerikai gazdasági és ipari életre, de pénzügyileg is nagy bajt okoz, mert ily rengeteg számú visszavándorló Amerika péuzének óriási tömegét, fejenként 5—10 ezer dollárt, összesen tehát 3—4 milliárdot, vagyis Amerika pénzének legalább háromnegyed részét magával kihozná, amit még Amerika gazdagsága sem bírhat ki jajszó nélkül. A munkabéreket, és a megkötött aratási valamint más munkámerződóseket, amelyek a forradalmi kormányok alatt állapíttattak meg, illetve jöttek létre — a vármegyei kormánybiztos érvényteleneknek nyilvánította ki, minélfogva tehát a munkabérek, valamint a megkötendő munkásszerződések, munkaadók és munkások között ezután szabadegyezkedés tárgyát képezendik. Amennyiben a munkások junius 2ä-ig le nem szerződnek és a megkötött szerződést az elsőfokú hatóságok előtt elfogadhatólag nem igazolják, közerőkként fognak kirendeltetni, esetleg a katonai parancsnokság által kényszermunkára elvitetni. A munkásság jogos érdekeinek megvédése céljából azonban figyelmeztetnek a munkaadók, hogy a szabadegyezkedést ne a munkásság kizsákmányolására igyekezzenek felhasználni, hanem a munkásszerződések és egyezségek megkötésénél az 1918. évi viszonyokat figyelembe véve az akkor szokásban volt bérösszegeket szem elől ne tévesszék. Tilos a kártyázás. A nagyváradi katonai térparancsnokság rendelete alapján a város területén levő összes kávéházakban, vendéglőkben, szállodákban minden néven nevezendő kártyajáték be van tiltva s a kártyázást csupa passzióból, tehát potyára sem szabad játszani. Semmi rossz nem származnék abból, ha e rendelet érvénye Gyulára is kiterjesztetnék. Megbüntetik az iskolakerülőket. A komunisták annyi jogot adtak az inasoknak, tanoncok- nak, hogy csak minden kötelezettséget lerázva nyakukból, teljes függetlenségük tudatában az iskolákat is skártba tették. Csak úgy mellé jártak, csavarogtak, politizáltak ahelyett, hogy a maguk és a köz javára művelődtek, nevelődtek volna. A viszonyok megváltozásával ezt a kellemes állapotot továbbra is szerették volna fenntartani, azonban a hatóság ezt nem tűri. Úgy a mestereket, / kereskedőket, mint azok tanoncait, ha rendesen nem küldik, illetve nem járnak iskolába, szigorúan meg fogják büntetni. A háborús lakbéreket nem lehet emelni. Érdekes határozatot hozott a héten a nagyváradi lakáshivatal. Egy fényképésznek felmondott a lakásadója, illetve nagyobb lakbért akart tőle kicsikarni. A lakáshivatal a házi gazdát keresetével elutasította s indokolásában kimondotta, hogy a házbérek emelése — melyek már a háborús drágaság idejében béreltettek — nem engedhetők meg, mert a béremelésnek a fogyasztó közönségre való áthárítása az általános drágaságot még jobban fokozná és különben is nincs semmi jogos alap arra, hogy az ingatlan már régen befektetett tőke csupán a konjunktúrák kihasználása folytán tulajdonosának további produktiv munkanélküli jövedelmet biztosítson. A szárazság, hovatovább haladunk, napról- napra érzékenyebb károkat kezd okozni. Az ősziek állják, bár a szemképződésükre kívánatos volna az eső, azonban a tavasziak, főként a kukorica nemcsak hogy nem fejlődik a hosszú szárazság alatt, hanem öregedik s félő, hogyha igy marad az idő 8—10 nap múlva már elkésik az eső. A vetemények is, a here, a fű, mind esőt áhítoznak. Jó, kiadós, huszonnégy óráig tartó meleg esőt. Irodalom. Magyar Szó cimen uj szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap indult meg Nagyváradon Tabéry Géza szerkesztésében. Az első szám tartalma irodalmilag elsőrangú esemény s elárulja, hogy nem vidéki színvonalon mozgó próbálgatás, hanem magasabb hivatott- ságu akciója egy országosan ismert Írónak. Munkatársai sorában az ország legjobb Írónak nevét olvassuk s igy a vállalkozást örömmel üdvözöljük. A Magyar Szó művészi címlapját Barát Mór tanár és kitűnő festő tervezte meg s a füzet alakja és kiállítása külsőképen is nagyon tetszetős. SZÍNÉSZET. Özv. Krémer Sándorné színtársulata Szabadkai József művezetésében Tol a nagy Krivá- non dalos játékot ismételte A bérletben telt ház előtt és nagy tetszés mellett. A darabot már egy Ízben ismertetvén, újólag dicsérettel és elismeréssel honoráljuk Farkas Imre szerzőnek pompás gondolatát, hogy a régi népszínművet a haladó ízlésnek és korszerűségnek megfelelőleg ily dalos játék cime alatt kell színre hozni. — Ez a darab dalos is, meg játék is. Ilyenekből minél többet kérünk. Ebben benne van a szülőföld iránti rajongó szeretet, az ősi röghöz való olthat - lan vágyódás, az erős nemzeti és faji érzés, mely a dollárok termőföldjéről is hazakészteti zabtermő sovány falujába a derék Baratye Jankót. Maga az előadás magas nívón állott. Baróthy (Baratye Jankó), Sándor Sári (Ancsura), Mészáros (Janó fiú) tökéletes művészettel játszottak, nemkülönben Marosi Sándor (Kiss Pista) is, aki a sértődött legény lelkiállapotát a sokszor felesleges káromkodásoktól eltekintve természethüen adta, de az összes szerepek kitűnő kezekben voltak és nagyszerű együttest nyújtottak. Szerdán B bérletben másodszor adatott Sardau színmüve A boszorkány zsúfolt ház előtt, mikor is a nézőtéren különösen müértő intelligens közönség volt túlnyomó számban. A darab ezúttal is nagyszerű szerzőjének és nagy concep- ciójának megfelelően kitűnő előadásban ment. Rásó Ida mint Zoraya mórnő szerepének átérzé- sével, tökéletes játékával imponált, Ernyei János (Don Enrigue), Marosi Sándor (Toledó kormányzója), Szabadkai József (Ximenes bibornok) a főbb szerepekben nyújtottak tanulmányszerü alakítást, de mély felfogás és lelkületi megértés volt Sponer Ilonka (Manuella fiatal rabnő), Sipos Nelli (Juanna), Havi Rózsi (Fatum) és Pusztayné (Afrida) játékában is. Különben megismételjük, hogy az összes szereplők egyesült erővel derekasan működtek s az előadás magas színvonalon állott, a közönség hálásan méltányolta a pompás játékot. A darabra igen sokan nem kaphattak jegyet s valószínűleg ez még többször napirendre kerül. Csütörtökön délután Stambul rózsája, esto pedig bérletszünetben Pillangó főhadnagy ismé- teltetett, mindkét előadás zsúfolt házzal. Nem lenne helyén ismétlésekbe bocsátkoznunk, de ezt kivételesen meg kell tennünk a Pillangó főhadnagy előadását illetőleg. Ez a darab Űrnapján este olyan előadásban ment, hogy abban szerzőjének is nagy gyönyörűsége telt volna. A jó színház mindenkor versenyen felül áll, mint elsőrangú műélvezet, ez az előadás pedig tökéletesen az volt. Az operett maga is mesterien van felépítve s a jó színészeknek térés mezőt nyújt a szerző tehetségeik érvényesítésére a jó szerepkörrel. Füredy Ilonka (Katinka), Rátkay Vica (Anna), Sipos Nelli (Rottenberg kadét) elevenséggel, pompásan játszottak, gyönyörűen énekeltek. Pelsőczy László a Rottenberg tábornok szerepét oly híven és tökéletesen tudja alakítani mintha egész életében valódi osztrák generális lett volna. Szépen quadrált vele Szabadkai József (Morvay ezredes), és Mészáros (Csolán hadi önkéntes) játéka, utóbbi sok derültséget szerzett, — de helyén volt itt minden játékos szivvel-lélekkel elősegítve a mulattató darab sikerét. Pénteken este C bérletben színre került Tiszt urak a zárdában operett, ugyanez megy szombaton este A bérletben és vasárnap este bérletszünetben, vasárnap délután Tóth Ede Falurossza tűzetett műsorra. . A jövő hét műsora: Hétfőn B bérletben Szenvedély, kedden C bérletben A baba, szerdán és csütörtökön Vejsitzki Lola zene és sziniaka- démiát végzett gyulai művésznő vendégfelléptével bérletszünetben Bolond, Pénteken A bérletben A tanítónő, szombaton és vasárnap Médi, vasárnap délután Pillangó főhadnagy. * A közönség köréből arra lettünk felkérve, hatnánk közre, hogy a felvonás közök lehetőleg rövidebbre vonassanak. Törvénykezés. Züllött leány. H. I. 23 éves hajadon, ki V. Gy, békéscsabai lakossal vadházasságban élt, Békéscsabán 1917. október havában szeretőjével együtt Gálik János sértett lakásába bemásztak s onnan edényeket és ruhanemüeket, továbbá ugyancsak október végén Kovács Pálné birtokából be- mászás után élelmicikkeket elloptak, végül H. I. egyedül Deutsch Iván sértettől kisebb tárgyakat bemászás után 200 koronán aluli értékben ellopott. A törvényszék H. I.-t 3 rendbeli lopás bűntettében mondta ki bűnösnek s 7 hónapi börtönre ítélte.
