Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-11-14 / 47. szám, Rendkívüli kiadás
3 Bek«* 1918. november 14 az emberi érzések ellen, úgy vegye el a népkormány méltó büntetését. (Est az indítványt a gyűlés elfogadja.) Dr. Ssékely: Mondjuk ki, hogy a vármegye népe osztatlan elismöróssel adózik a vármegye alispánja iránt. (Helyeslés) Grünfeld Jakab a fegyelmi ügyek tárgyalásánál a nép képviseletét is követeli. Dr. Martos József főügyész előadja, hogy a tisztviselők elmozdítását azért indítványozta, mert erre jogos alap volt. A népharag mozdította el őket! Minden panaszt szigorú bírálat tárgyává tesz és arról beszámol. Főispán: A bizalmi nyilatkozat megszavazása iránt tesz intézkedést. Telegdy ismételt kijelentése után Grünfeld és Faragó szólalnak fel. A forradalmi idők nem alkalmasak bizalmi nyilatkozatokra. Egyelőre ejtsük el azt indítványt Telegdy: Fogadjuk el! Demokratikus főispánunk van I A gyűlés ha nem is mondta ki, de szívben és lélekben együtt érzett Telegdy indítványával Füsesséry főispán negyed tizenkettőkor zárta bo a gyűlést. * * * Igen, nagy idők ezek ! Es e nagy időkben ismét feléd fordulok, öreg vármegyeháza, pávatollas, regényes múlt, dicső magyar múlt. . . . Kopott falaid közt uj élet, uj virág fakad, hidd el, a jövendő poétája megónekli szomorú haldoklásodat! . . . En csak búsulni tudok, mert én látom a te haldoklásodat s érzem a te szomorúságodat. Kapudra egyszerre csap Nyugat és Kelet buzogánya, — ne félj, vén vármegyeház, ez a sorsa mindennek, ami r^gi. Hallgasd te is az Újkor gyönyörű dalát . . . Somogyi Imre. Felhívás Gyula város népéhez! Ismételten hozzátok ^ fordulunk. Véreink, a kik annyi ideig odavanuak, rövidesen nagyobb csoportokban jönnek haza. Igyekezetünk, mint múlt felhívásunkban is olvashattátok, oda irányul, hogy őket mielőbb a muukás társadalomnak visszaadhassuk. Az eddigi berendezések szerint a vasúti állomáson a hazatérőket szerető szivek fogadják ; felvilágosítják a távollétük alatt beállott nagy változásokról, elhelyezzük és ellátjuk őket és igyekszünk nekik munkát keresni. Ámde ez a félig-meddig hivatalos gépezet nem lehet elegendő. Az embereket nem lehet egyformán kezelni. Mindegyiknek más a baja, más a természete. Mindegyik másként gondolkozik és állandó támogatás nélkül nem leli meg helyét az annyira megváltozott környezetben. Minden ember számára tehát ki kell keresnünk a város népéből azt a segítőtársat, a kiben legtöbb bizalma van, a kipek szivét kitárja, a kinek biztató, bátorító szavaira, jó tanácsára hallgat. A fogadó népbiztos bejelenti a hazaérkezettnek nevét és lakását, és ezt a helyi lapban az ezen célra nyitott állandó rovatban közzétesszük. Felkérünk most már benneteket, bogy ezen rovatot szorgalmasan olvasva kikeressétek azt, a kinek segítségére lenni kívántok. Sokszor már mint szomszédok is megtudhatjátok azt, hogy ki érkezett haza. Azonban a háború alatt valamelyes költözködés is volt és igy a rovatra ügyelni jó lesz. Egyszóval felkeresitek és megtudjátok tőle ügyét, baját kívánságait. Ezen adatokat szükség szerint fel is jegyezve eljöttök a városházára a népjóléti irodába, ahol a segítőtárs útbaigazítást kap a további teendőkre nézve. Nem szabad arra várnunk, hogy a szükölködők, a munka helyett hadműveletekhez szokott emberek önként jelentkezzenek. Azt is tudjuk egyébként, hogy az igazi szegénység legtöbbször szemérmes. A segítséget úgy kell ráerőltetni. Azt viszont nem lehet szem elől tévesztenük, hogy itt nem alamizsnáról, hanem kötelességszerü hazafiasságról van szó. Nem szabad őket egy pillanatig sem magukra hagynunk, nehogy az elhagyottság rémes érzése elkeseredésüket szerencsétlen magyar testvéreink iránt fokozza. De a segítő előzőleg is eljöhet hozzánk, ha úgy látja célszerűbbnek, hogy előbb egy és más tekintetben pártfogoltja iránt tájékozódjék. A segítőtárs természetesen nő is lehet, a kiről azt tartja a közhit, hogy érzései nemesebbek mint a férfié. De egyidejűleg fel kell karolnunk a már itthon levőket is. Nem feledkezünk meg továbbá az elesettek hozzátartozóiról sem. Most ezek az igazi elhagyottak. Nem szabad magunkat azon szemrehányásnak kitenni, hogy nem gondoskodunk róluk idejében mert nem jött meg senkijük. Ezért nincs pártfogójuk. Sőt épen ellenkezőleg. A haza nem tértek hozták számunkra a legnagyobb áldozatot, mikor vérüket és életüket ontották értünk. Utódaiknak, özvegyeiknek fokozottan kell tehát lerónunk hálánkat, hogy valamelyest elfeledtessük velük az őket ért nagy szerencsétlenséget. Jöjjetek el tehát mind, a kik részt akartok venni a mentés nagy munkájában. Városunk apraja, nagyja kell hogy felkerekedjen. Váljék nyüzsgő hangyabollyá a város, melynek tagjai az uj életet viszik szenvedő és segítésre szoruló embertársaiknak. Jó embereket keresünk, a kikkel ' a támogatásra szorulók nemcsak szóba állnak, hanem kiknek szivüket is kiöntik. Ne maradjon el senki. Mindenkire szükség van. Épen úgy a szeretet szent igéit hirdető lelkészre, mint a legegyszerűbb emberre. Egy kellék kell csupán : a jó szív. Tudjuk, igen nagy áldozatot kívánunk tőletek. Most hiszen elvárjuk, hogy éjjelt nappallá téve segítsetek szenvedő embertársaitokon. Épen ezért kifogást nem tűrünk. A megelégedett emberek számát kívánjuk ebben a városban szaporítani és ezen munka alól nem vonhatja ki magát senki. A mérhetleu szenvedést a mely ránk szabatott és a melynek bánata örökös nyugtalanságban nyilvánul meg, csak úgy enyhíthetjük, ha a háború ütötte súlyos sebeket gyógyítani sietünk. A hazajövök a mi védelmünkben vesztették el a békés polgári munka lehetőségeit, elvárhatjuk tehát, hogy most minden lehetőt elkövessünk annak mielőbbi visszanyerésére. Csakis úgy számíthatunk arra, hogy szegény hazánk romjain az uj Magyarország megszülethessen. Jertek és segítsetek embertársaitokon ! Ha többen leszünk, úgy időnként összejövünk, hogy a tapasztaltakat kicserélve a továbbiakra könnyebben tájékozódjunk. Sőt ha a uagy szám szükségessé teszi, az egy utcában lakó szomszédos segítőtársak tizenként bizalmi férfiakat is fognak választani maguk közül, a kik csekélyebb számuaknál fogva a segítőtársakkal illetve a vezetőséggel sűrűbben és behatóbban beszélhetik meg a teendőket. Munkaközvetítőt is állítunk fel, a hova a munkaadók és munkót keresők siessenek bejelentésüket megtenni. Ne késlekedjünk emberek. Sok a jó ember Gyulán. Nem kell benneteket nappal lámpával keresni. — Felkérjük az összes hit- felekezetek lelkészeit továbbá a politikai és társadalmi egyletek vezetőségét, hogy az eszmének híveket szerezve minél több „segítőtársat“ állítanak sorompóba. Ezek nevét is közölni fogjuk állandó rovatunkban, hogy ajhazaérkezőknek viszont módjukban legyen segítőtársat választani. Munkára fel ! Or. Keppich Frigyes. Megjegyzések fenti cikkhez: A segitő- tárt eszméje kivételével, a fenti cikkben felvetett javaslatok immár a megvalósítás etádiumába léptek és pedig a gyulai Nemzeti Tanács Összülésének és népjóléti albizottságának határozatai alapján. A »Békés« mint a Nemzeti Tanács hivatalos lapja ingyenes külön rovatot nyit a munkaadók és munkakeresők részére. A népjóléti iroda felállította a munkásközvetitő irodát mellékszerve gyanánt, ahol az ipari és gazdasági munkások mielőbbi jó elhelyezése biztosítva lesz. Hiszen nem kell egyébre gondolnunk, mint arra, hogy a foglyok eltávozása folytán mennyi hely vár betöltésre. Egyebekben a a tanács népjóléti bizottsága állandó érintkezést tart fenn a helyi katonai hatóságok szerveivel, mivel a hadból hazatért hőjtf} sorsának biztosítására a katonai hatósá^^, munkásközvetitők és munkásotthonok felállítására vannak utasítva. Az együttműködés hozhatja meg a kívánt eredményeket. (A szerkesztőség.) Hírek. filő a panaszokkal! Polgártársaink. Az elmozdított polgármester, főjegyző, főszámvevő és rendőrfőkapitány ellen a fegyelmi vizsgálatot a vármegye közigazgatási bizottsága elrendelte. Bz utón is felhívjuk mindazokat, akiknek az említett tisztviselők ellen panaszuk van, szíveskedjenek panaszukat a Nemzeti Tanács elnöke dr. Berényi Ármin polgártársunkhoz beküldeni. Szóbeli panaszok a panaszfelvételi bizottság előtt teendők. A bizottság legközelebb megkezdi működését. Hatalmas zsákmány. A galíciai 9-ik drago- nyos ezred Gyulán átvonulván, leszereltetett. A tránszport nagymennyiségű értékes élelmiszert, lovakat és íakarmányféléket hagyott Gyulán, ame lyek beszállítása és biztosítása napok óta igénybe veszi a Nemzeti Tanácsnak csaknem minden tagját. Üdvös dolog lenne, ha a lefoglalás városunk jólétét szolgálná. j A Polgári Radikális Pártba belépni óhajtók minden nap délucan 5-től 6-ig jelentkezhetnek a Kereskedelmi Csarnokban. (Komló). Hnnkásközvetito hivatalt állít fel a népjóléti iroda, amely iparosok és gazdák közreműködésével egy-két napon belül már meg is kezdi a működését. Keressék fel ezen intézményt munkára váró harcosaink, szeretett testvéreink minél nagyobb számban, hogy addig is, mig a népparlament a földek kiosztására vonatkozó törvényt meghozhatja és őket földdel megajándékozza, a képességeiknek és erejüknek megfelelő munka- vállalással sorsuk biztosíttassák. Nincs külömbség ipari vagy gazdasági munkás között, mind a két osztályba tartozókra, szóval a munkás kezekre nagy szükség van. Nincs annál boldogabb és nem lehet annál önzetlenebb ember, mint aki saját munkájából tartja fenn* magát és igy az állami élet rendjébe beilleszkedve segít az uj állami rend biztosítását megalapozni. Ismételten felhívjuk polgártársaink figyelmét arra, hogy a Nemzeti Tanács népjóléti irodája a városházán Nádházi jegyző szobájában napok éta megnyílt, az ott jelentkezők ügyes-bajos dolgaiban rögtöni intézkedéseket tesz és az arra szorulókat pénzbeli és természetbeni segélyben részesíti. Gyulai román testvéreink a Nemzeti Tanáccsal való szoros együttműködést óhajtván, küldöttségileg felajánlották delegáltjaiknak a Tanácsba való belépését. A gyulai Nemzeti Tanács átiratilag értesítette a küldöttséget, hogy szívesen veszi a románság együttműködését és delegáltjaiknak a gyulai Nemzeti Tanácsba való belépését. Német katonák átvonulása Gyulán. E hó 15—16-án Arad felől gyalog átvonuló körülbelül ötszáz főnyi német katonaság tart 2—3 napi pihenőt Gyulán. A német katonák a Szerbiában harcolt német hadseregnek képezik egyes részeit, akik gyalog kénytelenek a magyar vasutak túlterheltsége miatt hazájukba visszatérni. A magyar kormánnyal történt megállapodás szerint teljes felszereléssel vonulnak át. Felhívjuk Gyula város népét és nemzetőrségét, hogy az immár szabad német köztársaságnak a múltban velünk harcoló katonáival szemben teljes türelemmel és nyugodtsággal viseltessék. Mindenek fölött városunk békéjének és rendjének megóvását szem előtt kell tartanunk. Gyulán, 1918. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
