Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-11-17 / 48. szám
SO, évfolyam Ctyula, 191§. november 15 48. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 14 K — f Fél évre . 7 K — f Évnegyedre . 3 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBIT FERENC Megjelenik minden vasárnap A legsürgősebb teendő. A Magyar Nemzeti Tanács kétségkívül a magyar nemzet akaratát fejezte ki — mint a múlt vasárnap e helyen kifejtettük — abban az életbevágó és sürgős kérdésben, azonnali béke legyen-e avagy folyjék a további vérontás. Szerény nézetünk az, hogy csakis és kizárólag ebben az egyetlenegy kérdésben volt erkölcsileg illetékes a nemzet akaratát kifejezésre juttatni. Az azonnali békét megkötni kész kormány megalakulván, a Magyar Nemzeti Tanács feladata és hivatása megszűntnek tekinthető. A nemzet akaratát kifejezni hivatott orgánumnak, amit országyülés- nek neveztünk, állandó és folytonos működése éppenséggel nem szükséges ahhoz, hogy a kormányzás a nemzet kívánságainak megfelelően vitessék. A béke létrehozása körüli teendőket a kormány, alkotmányos felelősségének terhével, az országgyűlés avagy Nemzeti Tanács folytonos működése nélkül is képes végezni. Ez okból tehát a Nemzeti Tanács működése szintén szükségtelen volna. Az események azonban oly nagyjelentőségű alkotmányos kérdések, sürgős megoldását tették elodázhatatlanná, melyek mellőzhetetlenné teszik a nemzet akaratát kifejezni hivatott alkotmányos tényezőnek — az országgyűlésnek — működését és működése által ezen kérdések rendezését és megoldását. E kérdések legfontosabbika a magyar állami terület határainak megállapítása; a nemzetnek legsürgősebben nyilatkoznia kell abban a kérdésben, minden körülmények között ragaszkodik-e eddigi területe teljes integritásához, ha nem, területének mely részeihez ragaszkodik feltétlenül, ha kell, hare árán is és mely területek birtoka felett enged meg tárgyalásokat akár a leendő béke- konferencián, akár az aspiráló szomszédokkal közvetlenül. A magyar nemzet alatt még mindig a magyar állam ez idő szerinti területén lakó összes magyar állampolgárokat kell értenünk, meg kell nyilatkozniok tehát azon állampolgároknak is, akik olyan területen élnek, melyet egyes aspirációk elszakítani kívánnak. De nemcsak a magyar közjog szempontjából, de a Wilson-féle önrendelkezési elv megvalósulása érdekében is feltétlenül meg kell nyilatkozniok ezeknek az állampolgároknak. Addig, mig ez meg nem történik, egyetlen állampolgárunkat sem ismerhetjük el jogosítottnak és illetékesnek arra, hagy a magyar állam területe kérdésében tárgyalásokat folytasson, követeléseket támasszon. Követeléseket csak a nép támaszthat, melynek meg kell adni a módot, hogy akaratát befolyástól mentesen, szabadon kifejezhesse. Ha nem erre az álláspontra helyezkedünk, akkor egyenesem önmagunk cáfoljuk meg és hitelvesztettó tesz- szük azt az alapelvet, melyet politikánk alapjává tettünk : a népek önrendelkezési jogát. Ha nem kérdezzük meg a népet, ismét az a helyzet áll elő, hogy néhány ember, bizonyára jóhiszeműen, de megbízás nélkül olyan megállapodásokat fog létesíteni, melyeket a nép többsége nem fog helyeselni, sőt esetleg azokkal szembeszáll. A nemzetiségek képviselőiül jelentkező személyekkel való tárgyalásoknak csupán arra kell szoritkozniok, hogy megállapittassanak azok a módozatok, melyek mellett a népakarat megnyilvánitása megtörténjék, meghatároztassanak azok a területek, melyek lakosságának az állami hovatartozás kérdésében döntenie kell. Mindebből kétségtelenül következik, hogy a legfontosabb és legsürgősebb teendő, megkeresni a valódi népakarat megnyilatkozásának módozatait és lehetővé tenni, hogy a nép alkossa meg azokat az országos és helyi szerveket, melyek az eddig létezett, de tényleg hatalmukat vesztett szervek jogkörét örökölni hivatottak. E végből helyes és elmaradhatatlan intézkedés az általános, egyenlő, titkos, községenkónti választójognak tényleges megvalósítása és az eddigi országgyűlés megszüntetésének megállapítása. Ezzel azután tényleg visszaszáll minden hatalom a nemzetre és egyszersmind meg van határozva a mód, mellyel a nemzet akaratát kifejezze. Ennél többet cselekednie azonban szerény nézetünk szerint nincsen erkölcsi jogosultsága sem az önmagát túlélt, kilencedfél év óta együtt levő országgyűlésnek, sem a köjogi végső szükség által életrehozott Nemzeti Tanácsnak, sem a kettőnek együttesen. Minden egyéb feladat megoldása az általános, titkos, egyenlő választójog alapján ösz- szeülő népparlamentre vár. Az események rohamos fejlődése, a hallatlan belső és külső bonyodalmak parancsoló kötelességgé teszik ennek a népparlamentnek haladéktalan össze- ülését, mert ez, esakis ez fogja képviselni az egyetlen, tekintéllyel és szükséges erkölcsi erővel rendelkező közhatalmat. A nópparla- ment által alkotandó szervek fognak csak tekintéllyel és a szükséges hatalommal rendelkezni befelé és kifelé egyaránt. ßespublica. Ma minden óra, minden perc a történelemé. Az események vágtató paripákon rohannak, túlszárnyalják a legmerészebb fantáziákat is. Nincs szükség álapostolokra! Ami eddig történt, annak meg kellett történni, s ami ezután jön, az már csak megújhodása és megtisztulása lesz az eszmék diadalának. Százezrek lelkivilágában égtek azok a tüzek, amik az enyémben, százezrek ajkaira nehezedett a némaság átka, akárcsak az enyémre, s százezrek vártak egymásra, hogy cselekedhessenek!... Végre elérkezett az a pillanat, amikor összedobban minden szív és egymásra talál minden lélek. Négy hosszú esztendőn át szürcsöltük a keserű poharat, négy hosszú esztendőn át ontottuk vérünket messzi csatamezőkön s négy hosszú esztendőn át etettek bennünket háborús rendeletekkel ! . . . Megtanítottak bennünket üres gyomorral rohampzni, dolgozni, dalolni, nevetni, sírni. Az egykori csatamezők helyén millió fakereszt sorakozik egymás mellé, itthon árvák és özvegyek zokognak, — béna, beteg katonák járnak. Fekete kérdőjelek ezek, melyek ég felé merednek és azt kérdezik a háború intézőitől; miért ? Egy erős kar megindította a Kálvária-hegyen elhullajtott verejtékcsöppek lavináját, s nem volt hatalom, mely megállította volna útjában 1 Egy erős hang csendült végig a magyar mezők fölött, melynek nyomában zugás támadt és megnyilatkozása egy uj életre ébredt, sokat szenvedett emberiség féletmetes erejének. Megszületett Kossuth Lajos országa ! Szabad polgárai leszünk egy szabad, független, demokratikus Magyarországnak! . . . Károlyi Mi - hály a leggyönyörűbb, legigazságosabb és legideálisabb programmal állott ki a porondra. Akire egy-két héttel ezelőtt még követ dobtak, ma itt áll a nemzet előtt, mint a nemzet megváltója! Életünket és vérünket ilyen emberért I Győzött az igazság. Elég volt a könyből, vérből, hősi halálból. Békét és szabadságot! Szabadságot és hajnalhasadását a népek jogának, melyet porba tiprott a zsarnokoskodás. Megtörtént! . . . Ezért a szabadságért sóvárgott évszázadok óta minden magyar ember, ezért fejezték le Martinovicsit és társait, ezért került akasztófára az aradi tizenhárom, ezért csinált forradalmat Kossuth Lajos és ezért pusztult el Petőfi Sándor. Vigyázzunk Ha világszabadságot és jog- egyenlőséget hirdetünk, akkor nem szabad szem- elől téveszteni azt a körülményt, hogy aki amit mond és amint cselekszik, azért felelős! Nem szabad erőnket széjjelforgácsolni! Össze kell tartani; tömörülni kell a szellemi és fizikai munkásoknak egyaránt. A Tisza-uralom fel nem támadhat többet, a Wekerle igéretországa vissza nem térhet többet, mert a régi rendszert a forradalom örökre eltemette. De ne felejtsük el, hogy az ördög nem alszik s most, amikor egyik perc a másik percig kiszámíthatatlan, — még inkább szükség van okos, bölcs belátásra és higgadt filozófiára ! Félre a gyűlölködéssel! . . . Elő a kezeket testvéri kézfogásra! — Amilyen szép, impozáns és szűzi szent volt ez a vér nélküli forradalom, épp úgy: csendesen, de kíméletlenül ki kell söpörni mindem szemetet a társadalom kincsesházából ! Nekünk, becsületes magyaroknak életfeltétel az általános, egyenlő, titkos választójog. Csak a népparlamenten keresztül juthatunk el céljaink békés országába. Addig minket csak álmadózók- nak tartanak, amig Kossuth Lajos politikai hitvallásának a parlamentben nem emelünk oltárokat. S végül: életfeltétel a köztársasági államforma is ! A. fáklyákat már meggyujtották, tehát lobogtatni kell! Éljen a magyar köztársaság ! . . . Somogyi Imre. Megalakult a vármegyei Nemzeti Tanács. Pénteken e hó 15-én Békésvármegye, város és községeiben alakult Nemzeti Tanácsok kiküldöttei, Békéscsabán a városháza nagytermében ülésre gyűltek egybe, hogy a vármegye összességét érdeklő ügyek egyetemleges irányítás és ellenőrzés mellett a ma! uj kor szellemeinek megfelelőn intézhetők legyenek. Gyuláról a Nemzeti Tanács képviseletében Dr. Berényi Armin, Martos Manó, és Prattinger Ferenc, a vármegyei tisztikar részéről dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző és dr. Martos József vármegyei tiszti főügyész voltak jelen. Dr. Berényi Armin korelnök ismertette a Nemzeti Tanácsok együttes ülésének a célját és javaslatára az ülés kimondotta, hogy megalakítja a vármegyei Nemzeti Tanácsot, kéri, hogy a megalakulásra tegyenek javaslatot Görbics László orosházi Nemzeti Tanács elnökének javaslatára egyhangúlag a vármegyei Nemzeti Tanács elnökévé, Martos Manó, dr. Hazay Sternschuss János, dr. Székely Lajos, jegyzőkul dr. Vértes Andor és Nyilas András választattak meg. Dr. Martos József javaslatára kimondotta a gyűlés, hogy addig is, mig a vármegye törvényes szervei a népkormány rendelkezése alapján a népuralom vívmányainak megfelelőeg megalakulhatnak, a vármegye administratióját a maga hatáskörében irányítja, ellenőrzi s tanácsaival támogatni fogja. Elhatározta a Nemzeti Tanács, hogy sürgős előterjesztést tesz a magyar népkormány illetékes szakminiszterének a vármegye összes ellátatlan lakosainak kenyér magvakkal leendő ellátása iránt s ezért addig is, mig ez ügyben a kormány Lapunk mai száma 4 oldal«
