Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-19 / 33. szám
XLIX. évfolyam Gyula, 1917. augusztus 19 33. szám Előfizetési árakEgész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓIIN IíÁVID. Megjelenik minden vasárnap Az installáló vármegye. Békés vármegye uj főispánját dr. Fiises- séry Zoltánt a kedden délelőtt tartott rendkívüli közgyűlésén iktatta be a vármegye törvényhatósági bizottsága. Az installáció, valamint a főispán fogadásának mozzanatai a szokásos keretek között — bárha a háborús viszonyok miatt a külső pompa lehető kerülésével — folytak le, a beiktató közgyűlés iránt pedig igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, úgy hogy a vármegyeház tágas közgyűlési terme alig volt képes a közönséget befogadni. Ez az érdeklődés első sorban és főleg az uj főispán közönségünk előtt ismeretlen személyének szólt, de része volt abban a főispán változást okozó politikai körülményeknek, valamint annak a várakozásnak, arnely- lyel az installáción való részvételét megigórt Vássomji Vilmos igazságügyminister jövetele elé nézett a vármegye és város közönsége. Az igazságügyminister jövetele azonban elmaradt. Még hétfőn délután az a telefoni értesítés érkezett tőle, hogy az esti vonattal nejével együtt indulni fog, az utolsó percben váratlanul közbejött fontos kormányzati teendők azonban megakadályozták a jövetelben és a részére kirendelt szalonkocsi üresen jött le az éjjeli személyvonattal. Az elmaradást úgy Vázsonyi Vilmos, valamint az őt visszatartó gróf Esterházy Móric ministerelnök táviratilag mentették ki, üdvözletei küldve az uj főispánnak és az installáló Békés vármegyének. A beiktató közgyűlés lefolyása, kissé az ünnepi szin hátrányára, eltért a szokásos keretektől, amennyiben a programmszerü üdvözlő beszédeken kivül több felszólalás történt, amelyek részben a politikai vita mezejére tértek át és amelyek kapcsán a hangulatot némileg izgulttá és a helyzetet élesebbé tették bizonyos félreértések és az installációra hallgatókként felvonult egyének tüntető közbeszólásai. A politikai vitára egyébként maga a fő- ispáni székfoglaló adott alkalmat, amely mellőzve a vármegyét érdeklő közigazgatási, gazdasági és társadalmi kérdéseket, kizárólag a bekövetkezett politikai fordulattal és az annak központjában álló választójogi kérdéssel foglalkozott. A szépen megkonstruált beszéd a kormányt támogató pártok hiveinek körében ismételt tetszés zajt váltott ki, amely hangulat állandósulva a többi beszédeket is sokszor kisérte helyeslő vagy ellenmondó közbeszólásokkal. ügy az installációs közgyűlésen, mint azonkívül is általános megnyugvást váltott ki egyébként főispánunknak rokonszenves egyénisége és nyilatkozatai, amelyekből a komoly és egyetértő békés munkára való törekvést és készséget állapította meg mindenki, akinek az uj főispánt megismerni alkalma nyilott. A vármegye közügyéit eredménnyel szolgáló egyetértő, békés munka reményében kö- 'szöntjük mi is vármegyénknek immár beiktatott uj főispánját. A főispán érkezese. Dr. Fiizesséry Zoltán főispán családjával, valamint Perémy Gábor táblabiró lúséretében vasárnap reggel indult el Budapestről, hogy beiktatása végett vármegyéjének székhelyére Gyulára utazzék. A gyomai állomáson, ahol a vármegyében először állott meg a vonat, dr. Kiss László helyettes főszolgabíró a gyomai és endrödi elöljáróség elén fogadta és szép beszéddel üdvözölte a főispánt, aki szívélyes szavakkal válaszolt az üdvözlésre. Békéscsabán a vonatról- leszálló főispánt és vendégeket a központi tisztikar küldötte dr. Bert- hóty István főjegyző fogadta és kalauzolta a gyulai vonatnoz csatolt fentartott kocsijához, amely előtt Békéscsaba község elöljáróságával együtt Kiss László békéscsabai, Moldoványi János békési és dr. Konkoly Tihamér orosházi főszolgabirák vártak rá. A küldöttek nevében Kiss László békéscsabai főszolgabíró lelkes szavakkal köszöntötte a főispánt és családját, a föispánnénak és leányának szép csokrot adván át. Dr. Fiizesséry Zoltán főispán lekötelező szavakkal köszönte meg az üdvözlést, kérve hogy barátsággal fogadják és őszinte tanácscsal támogassák működésében. Az őszinteség és nyíltság biztosítani fogják az egyetértő munkát és annak sikerét. Ismételten megköszönve a fogadtatást a vonat indulásáig elbeszélgetett a tiszteletére megjelentekkel, majd a vármegyei tisztviselők kíséretében felszállott a vonatba, amely Gyulára., vitte őt. Itt a városi tanács élén dr. Lovich Ödön polgármester üdvözölte, mint e perctől fogva a város első polgárát, kívánván neki és családjának, hogy uj otthonukban jól érezzék magukat. A főispán jóleső érzéssel fogadta az üdvözlést, kifejezést adva annak a reményének, hogy uj otthonában megértéssel és törekvéseinek értékelésével fog találkozni. Az érkezettek a fogadó bizottság tagjaival együtt díszes kocsisorban hajtottak be a városba és pedig a főispán a vármegyeházára, családja pedig a Komló-szállodában fentartott ideiglenes lakására. T A H C A. Természettudományi egyetem Gyulán. — Bepold Károly memoranduma. — Királyunk harmincadik születésnapja alkalmából Repold Károly budapesti építész, Gyula város lelkes, derék szülötte, hatalmas memorandumban fordul az ország adakozó népéhez egy Gyulán tervezett és a király nevét viselő Természet Tudomány Egyetem megteremtése érdeké' ben. A memorandum kibocsátására sok esztendő búvárkodásának adatai alapján a háború irtózatos pusztításai mellett a legrombolóbb emberi betegségek itthoni pusztításai késztették, amelynek egyetlen orvosszerét a memorandum szerzője az uj intézmény fölállításában látja s erre a célra másoknak serkentése végett ő maga is egy nemes adományt jelent be: átengedi gyulai házát, az idevonatkozó épitési tervek díjtalan ellen őrzését, a befolyása alatt levő Szabad Színpad tiszta jövedelmének tiz százalékát s három könyvének jövedelmét. A szenvedő emberiségért Írott munkát a „Budapesti Hírlap“ Dyomán, körvonalaiban a következőkben ismertetjük: Ifjúságunk pusztulása miatt szakadatlan a keserűség és bánat a szülők között s a háború után ezek táborát növelni fogják még a felnőttek is, kik nagyrészükben a romboló betegségek csiráival fognak hazakerülni a harcterekről. Ezek megmentése is elsőrendű kötelességünk, a sebek enyhitgetésére azonban nem elegendő a vigasztaló szó, szükség van egy nagyszabású megfelelő intézményre, hol az arra hivatottaknak tanulni és tanítani lehetne s ilyen intézmény a Károly Király Természet Tudomány Egyetem. Egy ilyen irányú egyetem iölállitása, melynek legfőbb célja a bacillusok kiirtása volna s amely után milliók sóvárognak, ezideig elkerülte az intéző körök figyelmét. Sokan arra támaszkodnak, hogy ezt a nagy kérdést is elintézi majd az állam s azalatt megfeledkeznek róla, hogy az állam alapjában mi magunk vagyunk, együttvéve valamennyien, tehát a cél érdekében nekünk magunknak kell összefognunk htatiszlikai adatok szerint hazánkban oly rettentő a bacillusos betegségek pusztítása, hogy rövidesen háború nélkül is el fog senyvedni a népünk. Föltétlenül szükségünk van ezért egy olyan egyetemre, hol a minden emberi bajok forrását kutatnák, s e cél érdekében mindenekfölött a sajtónak kellene megmozdulnia s az uj egyetemen az egyes lapok aztán a begyült összegből magukról elnevezett alapítványi épületet emel-' tetnének Ezután nagy ismeretkörü készültséggel ismerteti a leghumánusabb magyar egyetem tárgyát. Az intézmény csúcspontját jelentené az ösz- szes tudományoknak, ahol összekerülne a világ valamennyi tudományága s ezek tiszta, világos összeegyeztetése s az azokból nyert nagy tanulságok hihetetlen szolgálatokat tennének az emberiségnek. Az egyes tanszékeket csakis úttörő tudósok nyerhetnék ei. Az egyetem megteremtéséhez megvan az alap és a hely is. Nem az egészségtelen fővárosra kell gondolni, hanem a távoleső csöndesebb vidékre. S erre a célra Gyula városa a legalkalmasabb. A szükséges anyag itt már készen várja az uj egyetemet, csak az irányítás jön kérdésbe, mig az anyagi részt a szenvedő emberiség maga intézné el. A gyulai szanatórium szabad levegőn, szép erdőben fekszik: ezt kellene kifejleszteni egyetemmé. Van itt hatalmas tüdőszanatórium, őrültek háza, lelencház, nagyszabású kórház, élükön a betegsegitő pénztárak egyik székhelyével stb. A város éghajlata, levegője, fekvése elsőrangú. Az uj egyetem alapját ügy lehetne összehozni, hogy Gyula városa a szükséges területet ingyen bocsátaná rendelkezésre. Támogatásra fölkérnék a királyt, a minisztériumokat s a gyűjtésre fölhívnák a vármegyéket, a városokat, a falvakat, szóval az ország egész népét. Lehetnének alapítók a róluk elnevezett termekkel és kísérletező szobákkal. A beiegsegitő és balesetbiz- tositó-pénztárak szintén e célra engednék át eddigi tőkéiket. Közadományoknál a nagyobb adakozók nevét márványtábla örökítené meg. Az állandó kiadások nem terhelnék az államot, mert sok forrás állana rendelkezésre, igy: az egyetemen föltalált szérumok értékesítésének óriási jövedelme, önkéntes adakozások s a felgyógyult súlyos betegek is hálával gondolnának vissza az intézményre. Az uj egyetem mindenképp korszakalkotó átalakulásra lenne hivatva, igy pl. idevonzaná a külföld számtalan nagy tudósát. Az erre irányuló akciót minél hamarabb meg kell indítani, hogy már hazatérő harcosainak is az uj intézmény hatása alatt találhassanak enyhülést. Az egyetem végleges fölállításáig a város rendelkezésre álló hajlékaiban lehetne elhelyezni az uj intézményt. A memorandum végül kimerítően sorolja föl azokat a méltóságokat, intézményeket és vállalkozásokat, a melyek csekély megadóztatása is óriási jövedelmeket biztosítana a szenvedők ez uj templomának. Repold memorandumára még visszatérünk. Lapnná: mai száma S olcial.
