Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

I. 4 Öngyilkossági kísérlet Katyatka Lajos 19 éves cs. és kir. 11. gyalogezredbeli gyalogos folyó hó 12-ikén öngyilkossági szándékból, szolgálati fegyverével mellbe lőtte magát. Súlyos sebével a békésvármegyei közkórházba szállították. Tettének okát nem tudják. Halálozás. Képiró Mihály nyugalmazott fog­házőr f. hó 6*án 56 éves korában hosszas súlyos betegség után meghalt. Harminc esztendeig szol­gált hűségesen és utolsó éveit betegségén kivüi fájdalmassá tette, hogy három hadbavonult fia közül kettő hősi halait halt. Nagy részvéttel te­mették el a ref. egyház szertartása szerint a re­formátus temetőben. Béke hamvaira. Aratás előtt két héttel a mostani időjárás eszményinek volna mondható, ha májusban és junius első felében bőségesebb esőink lettek vol­na. Mert tudvalevőleg aratást közvetlenül meg­előző hetekben mérsékelten meleg, száraz, szeles időt szoktunk kívánni, vagyis épen azt és olyan időt, amilyenben az elmúlt héten volt osztályrészünk. Ezúttal azonban nincs semmi örömünk, sőt a leg­nagyobb aggodalommal vagyunk a példátlan szá­razság miatt eltelve. Évtizedek hosszú sora óta nem volt rá eset, hogy egész május és junius hó első fele annyira esőtelen lett volna, mint az idén. Szinte csoda, hogy a növényzet úgy is van, ahogy van és még teljesen nem ment miatta tönkre. Mert egy jó eső, ha nem is mindent, de még igen sokat jóvátehetne. Leginkább sinylik a szárazsá­got a vélemények, legelők és a kaszalók. Ezek teljesen elsültek, a kikelt tengerire — mert saj­nos sok a földben veszett — még nem késett el az eső, a búza pedig, mely immár a réti földe­ken is elviragzott, noha annak is a szemképződés­nél nagy hasznára volna az eső, anélkül is meg fog érni. Általában a busa az, ami az összes nö­vényzet közül, ha nem is teljesen kielégítően, de aránylag a legtjjrhetőbben áll még. Folyó hó 12-én a déli órákban ritka szép természeti tüne­mény tűnt fel. A nap körül a szivárvány min­den színében káprázó gyönyörű udvar volt lát­ható, amely óriási körben övezte az izzó forró­ságban ragyogó nagy égi testet. Ilyen gyönyörű s terjedelmes napudvart a mostani nemzedék még soha sem látott és meg is indultak a találgatások, hogy micsoda jelentősége van. A pessimisták a háború meghosszabbítását, további szárazságot, az optimisták pedig a közeli békét és a jóságos esőt jövendölték belőle. Vájjon melyiknek a jóslata válik be ? Lopások- Folyó hó 7-én éjjel Csomós Já- nosné pejreti tanyájának disznóóljából egy 7 kilós kövér libát elloptak. Az asszony gyanúja a nála dolgozó Bilog Sándor 57 éves napszámosra irá­nyult. A gyanú alaposnak bizonyult, mert a rend­őrség kinyomozta, hogy a libát csakugyan Balog Sándor emelte el és azt egy kofának 66 koronáért eladta. A pénzt adósságok fizetésére és bevásár­lásokra elköltötte úgy, hogy már csak 16 koronát találtak meg a tettesnél, aki ellen az eljárás meg­indult. — Oltyán Mihályné Csabai-ut 62 számú házának padlását e hó 10-én virradóra feltörték s onnan egy sonkát, valamint 5 kg. szalonnát, 150 kor. értékben elloptak. A rendőrség nyomoz. Meneküllek köszöneté. Kézdivásárhely város képviselőtestülete, a közigazgatás és lakosság visz- szatérte után tartott első képviselőtestületi köz­gyűlésén meleghangú köszönetét tolmácsolta Gyula városa közönségének azért a vendégszerető-fogad- tatás és ellátásért, amelyben hozzánk menekült lakóit a hontalanság nehéz napjaiban részesítette. Erről a varost jegyzőkönyvi kivonatban érte­sítette. Ádilin Gusztáv ellen katonai inzultus, Bé­késcsabán nagy meltatlankodast és elkeseredést keltő eset történt. Ádám Gusztáv városi mérnök, a kora esti órákban kiment a vasúti állomáshoz és ut-közben anélkül, hogy erre a legkisebb okot, vagy ürügyet is szolgáltatott velüa, a 102. gya­logezred állományában levő egyik altiszt szóval, majd tettleg is inzultálta. Adamovic ezredes, aki minden tekintetben a legelőzékenyebben bánik a civil közönséggel, rögtön szigorú vizsgalatot indí­tott ugyan, de az inzultus körülményei és módja amelyek minden személyi indokot nélkülöz­nek, olyan sötét hátteret bizonyítanak, amely az egyéni sérelmet közsérelemmé, sőt annál is fel- háboritóbbá teszi. Ez okból Békéscsaba község képviselőtestülete kizárólag e miatt szerdán dél­után rendkívüli közgyűlésen tárgyalta az inzul­tust, amelyen az állandó választmány javaslatát, hogy a kormánytól a 102. gyalogezrednek Békés­csabáról való elvitelét és a házi ezrednek oda leendő visszahelyezését kérelmezik, hosszas, szen­vedélyes vita után nagy többséggel elfogadtak. A gyulai hitel és bőranyagbeszerzo szövet­kezet május 28-en tartóit évi kozgj ülésén, mely­ről egyik előző lagszámunkban beszámoltunk, évi Békés jövedelméből ezer koronát szavazott meg különféle helyi jótékonycélokra. Az ismételten megnyilat­kozott áldozatkészség annál figyelemre méltóbb, mert néhány hét előtt a vállalat ugyanilyen ösz- szeggel járult hozzá az Ipartestületi székház telek . vásárlásához, ami dicséretesen dokumentálja, hogy a bakkancsgyár igazgatósága nemcsak tudatában van annak, hogy a háborús nagyobb jövedelem társadalmi téren nagyobb követelményeket támaszt hanem igyekszik is eme fokozottabb követelmé­nyeknek megfelelő mérvben eleget is tenni. A lapunkhoz küldött ezer koronát a következő cé­lokra kívánják szétosztani: Gyöngyösi tüzkárosul- tak, A gyulai vöröskereszt egyletnek. A 11. gy.- ezred lábadozó osztagának. Csizmadia ipartársulat betegsegélyző alapjának 100—100 kor. Betegse- gélyző székház építésre 250 kor. Stefáuia men- helynek. Szegény gyermekeket felruházó egyesü­letnek. A gyulai általános ipartestületiek. Gyulai tűzoltó egyletnek. A gyulai rendőr legénységnek 50—50 kor. A háborút) m elesettek özvegyei és árvái gyulai alapja javara 75 kor. Erzsébet ápol- dának 25 korona. Közgazdaság. Rékésvármegyc Gazdasági Egyesületének igazgato-valasztmauya junius 17-én, ma d. e. 10 órakor sürgős gyűlést tart, amelynek tárgyát a katonai munkásosztagoknak a munkaadókkal szem­ben tanúsított követelő eljárása és magatartásának elbírálása és ezzel kapcsolatosan az aratási mun­kák biztosítása érdekében teendő eljárások meg­beszélése képezi. A dobozi vadászterületek bérbeadására teg­nap délelőtt tartottak meg az árverést, amelyen 18 árverező vett részt és azon a legtöbbet Ígérők az eddiginél három ötszörié magasabb haszonbért ajánlottak meg. Az I számú területet 3020 K- éft Keisner Arthur (régi haszonbér 820 K), a II. számút 4000 K-ért L°szich Gábor (1800 K), a III. számút 5000 K-ért Rosenthal Adolf (1020K.) bérelte ki hat évre. A gyulai vadászok egyrésze akik a múltban itt két tarületet béreltek, most elesett a bérlettől. Árlejtés nyomtatványokra. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatosag a részere 1917.—19i9. évek­ben szükséglendő irodaszerek és nyomtatványok szállítása, valamint a könyvkötői munkálatok tel­jesítésére árlejtést hirdet. Az Írásbeli zárt aján­latok beadásának határnapjául 1917. évi junius hó 25-ik napjának délelőtti 9 órája, azoknak fel­bontására és a tárgyalás tartására pedig ugyan­aznap délelőtti 10 órája tűzetett ki. Bővebb fel­tételek az irodavezetőnél tudhatok meg. Az idei selyemgubó beváltás a békéscsabai beváltó hivatalban junius 22 én veszi kezdetét. Színészet. Az Almássy Endre igazgatása alatt álló sze­gedi színtársulat tagjai szerdán és csütörtökön érkeztek meg Gyulára és folyó hó 15-én, pén teken nyitották meg a szezont a Dollárpapával. Szivünk mélyéből köszöntjük és üdvözöljük Tháliának előttünk már túlnyomó részben ösme- rős kedves papnőit és papjait és kívánjuk, hogy e nehéz időkben jól érezzék magukat szerény városunk falai között. A bérlet — mint azt már említettük — nemcsak viszonylagosan, hanem abszolúte jól sikerült. Az Erkel Ferenc színkör idestova húsz esztendős krónikájában az idei a legsikerültebb bérlet, ami biztos garanciája a szezon anyagi sikerének A szinidényt Gábor Andor Dollárpnpa cimü komédiája nyitotta meg. Tömeg-morál és tömeg-izlés szerinti mulatságos színjáték. Hol vagyunk már attól, hogy a színház nevel, irá­nyit. kultúrát terjeszt, nemesit! Az a kérdés ma, hogy valamelyik színmű kassza darab-e vagy sem és hogy lehet-e rajta mulatni? Az előbbi kérdés a szerző és -a színigazgató, az utóbbi kérdés a közönség kérdése. A mi ósdiságunkhoz tartozik, hogy mi még tartalmat, eredetiséget és jó ízlést is keresünk a színpadon. A főszerepet (Szekeres) a mi régebbi ismerősünk László Tivadar játszotta routinnal és temperamentummal Jó megjelenése és sympatikus játéka igen tetszett. Ungváry Miklós (Kolt.iy) szintén régebbi tagja a társulatnak igen jó tanár alak volt, sok erede tiséggel. Solymossy (Hoffmann) természetesen mint mindig, mióta ismerjük, kitűnő érzékkel és egészséges komikummal mulattatta hálás közön­ségét — ő is a régi megbecsült ismert gárda tagja és közönségünk kedvence Szilágyi Aladár (közjegyző), Matány Antal (a főispán fia), Ferenci Frigyes (Rosenthal orvos), Ocskay Kornél (ren 1917. junius 17. dőrkapitány) szintén a múltból származó barát­sággal üdvözölte a közönség, mely elevenen lüktető játékukban, különösen azonban az Ocs­kay rendőrkapitányában sok gyönyörűséget talált. Az uj tagok közül Cserényi Adél (Koltayné) sze­repét kedvesen játszotta, valamint Lendvay Lola (Kató) is igen kellemesen adta naiv szerepét, Biró Erzsiről (Gizi) még nem lehet Ítéletet mon­dani szerepe kicsiny és hálátlan volt. Ihász Lajos (főispán) sok igyekezettel játszott. Heti műsor : Hétfőn Schiller örökbecsű megrázó klasz- szikus drámája Ármány ós Szerelem. kerül szinre A két női főszerepet Luizat Lendvai Lola, a ki ez estén mutatkozik be igazi szere­pében és Lady Milfortot Gömöri Vilma a gyulai közönség régi kedvence adja Az igazgatóság elsőrendű kiosztásban mu­tatja be Schiller remekét, mely a Szegeden ren­dez-tt klasszikus ciklus egyik kimagasló ese­ménye. Ferdinándot László, az elnököt Ungvári, Kalbot Ihász, Luiza szüleit az üreg Millert Szi­lágyi, Millernét Cserényi, Wurmot pedig Harsányi játsza. A színtársulat tagjai a legnagyobb ambí­cióval készülnek erre a klasszikus estre, annyi­val is inkább, mert hisz a gyulai müértő közön­ség mindig nagy szeretettel fogadta a drámai előadásokat. . . , Kedden. A prágai ghettó legendás alakja a Goleni kerül szinre. A Golem történetér Kövessy Albert irta meg daljáték szövegnek. A Szulamith szer­zője tradicionális név a héber tárgyú darabok szinlapján. A megrázó jelenetek egész sora kö­veti egymást ebben a darabban, mely bizonyára a legenda ilyen formájában is rendkívüli hatás­sal van néző közönségére. A daljáték zenéje a legszebb héber dallamokból készült. Virányi Jenő a népopera zseniális karmestere állította össze sőt részben komponálta is a kitűnő mu­zsikát. A női főszerepet a rabbi leányát O. Hilbert Janka társulatunk széphangu énekesnője játsza, a kinek sem játék, sem ének tekintetében eddig hasonló szerepe nem volt A Golem címszerepé­ben Ocskay Kornél remekel, alakítása ez estén szenzáció számba megy, az első felvonásban a tehetetlen agyagember, a másodikban már sze­relmi hős, a harmadikban pedig egyenesen hé­rosszá magaszto'sul. Ha meg hozzá vesszük Ocskay csengő nagy terjedelmű hangját úgy biztosra vehetjük a Golem rendkívüli sikerét. A prágai rabbit Szilágyi Aladár személyesíti, hatal­mas basszusával és kiváló játékával emelve a darab sikerét. A komikus elemet Déry Rózsi kedvelt primadonnánk és Matány Antal képviselik. Az előbbi a rabbi szakácsnéját az utóbbi egy fiatal bocher szerepében kacagtatnak, pajkos- kodnak, énekelnek és táncolnak Rendkívüli ha­tása lesz a csókkettősnek és a második felvo­násbeli baba duettnek, két bájos táncszám, melyet nem győznek ujrázni. A rabbi leányának szerelmesét Sugár Gyula kreálja, a kinek a lágy hangulatos duettekben bő alkalma lesz szép kellemes baritonját értéke­síteni A visszautasított vőlegény érdekes burleszk szerepét Ferenci játsza. Sserdán: A Golem daljátékot megismétlik­Csütörtökön : A magyar színház szenzációs sikerű újdonságát a Névtelen asszonyt (Madame X) mutatja be a színház. Ez estén lép fel először Almássy igazgató is A címszere­pet, melyet a fővárosban Márkus E. kreált, ná­lunk Gömöri Vilmá ban talál méltó személyesitőre. Gömöri Vilmának ebben a szerepben volt legna gyobb és legőszintébb sikere Szegeden hol a Névtelen asszony 15 zsúfolt házat vonzott Drá­mai művészete, lelkessége a mellyel teljesen át­adta magát fárasztó és rendkívül erőltető szere­pének, magával ragadta a közönséget. A névte­len asszony Bisson mester egyik legkitűnőbb da­rabja. Az a Bisson aki eddig a bohózatok nagy­mestere volt, ime egyszerre egy megrendítő drámával lép a színpadra, egy drámával, mely jelenetről-jelenetre hatalmasan fokozódik és extá­zisba hozza közönségét Kitűnő hálás szerepe van Almássy igazgatónak, aki szintén régi ked­vence a gyulai közönségnek. Almássy fellépése elé mindig várakozással nézünk, mert tudjuk, hgy az ő markáns egyéniségével kiváló művé­szetével és alakitó képességével- színjátszó tehet­ségének mindig újabb és újabb fényes bizony­ságát adja. Vezető szerepeket játszanak még a kiváló újdonságban Szeghő Endre, ez a kitűnő jellemszinész, aki a megcsalt férj szerepét játsza realisztikus meggyőződéssel és László Tivadar,

Next

/
Oldalképek
Tartalom