Békés, 1917. (49. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-17 / 24. szám

1917. junius 17. Békés o aki fiú alakításával lep meg. A IV. felvonásban ő tartja a védőbeszédet az édes anyja mellett, aki a szeretőjét lelőtte, anélkül hogy tudná, hogy az anyja. Ez a jelenet a darab fénypontja és mesterien van felépítve. E nagyszabású újdon­ságban a szintársulat egész személyzete foglal­koztatva van. Pénteken A Bcrnát bácsi az idei évad legjobb és legmulatságosabb vig- játéka kerül bemutatóra. Bernát bácsi egy régi cég, aki ősz fejjel elakarja követni azt a bolond­ságot, hogy meg akar nősülni és pedig a pro- kuristája Rosenberg Adolf lányát akarja elvenni, aki azonban a fiatal utazóba szerelmes. Ebből az alapgondolatból indul ki a mese, amely kü­lönben oly jóízűen, annyi kedvességgel és ötle­tességgel van felcicomázva, hogy a közönség egész estén nem jön ki a kacagásból. A Bernát bácsi szereplői mind egytől-égyig kitünően meg­rajzolt pompás alakjai annak a milliőnek, mely­ben élnek és mozognak. A Bernát két fia és veje, az egyik egy tipikus mágnásutánzó lipót­városi beállításban Ihász pompás alakítása. A másik a kis Matány által kitünően bemutatott Würzburger-csemete. Bernát bácsi Szeghő Endré­ben talál kitűnő személyesitőre. Lendvay Lola játsza a fiatal irodistanőt, aki elcsavarja Ber­nát bácsi fejét és ez estén Málcsiku szerepében ismét hálás feladathoz jut. Az utazók típusát pompásan adja vissza Harsányi Miklós. Cserényi A., Biró E, Kunossy E, Hantos Irma, Szilágyi egy öreg 90 éves zsidó szerepében, László, Ma­tány, Ihász Ferenczi mind külön-külön hálás és jó szerepekhez jutottak és a legnagyobb kedvvel készülnek a Bernát bácsi pénteki előadására. Szombaton és vasárnap a Legénybucsn Strauss nagysikerű fülbemászó zenéjü operettje kerül először színre. A rendkívül mulatságos és kacagtató operett, mely Szegeden két évad alatt 47 előadást ért egyike a legjobb és legszebb operetteknek, melyek az utóbbi évtizedekben színre kerültek. A Varázskeringő zseniális szer­zője itt újra megtalálta magát, zenéje invenciózus, szövege finom discrét és mégis mulatságos. A fő női szerepet Déry Rózsi játsza, a ki egész estén uralja a színpadot. Egy pajkos grófkisasszonyt személyesít, aki virágárus leánynak öltözik, hogy meghódítsa vőlegényét. A vőlegény Ocskay, a kinek e neki való hálás szerepben bő alkalma nyílik nem csak pompás hangját csillogtatni, de színjátszó tehetségének újabb fényes bizonyí­tékát szolgáltatni. Mulatságos és kacagtató lesz Solymosi (Lőrinc kocsis) kitűnő szerepében. A Bachmayer családot egy felkapaszkodott par- venü alakot Ferenci, a leányát Stefit, Viola Margit személyesíti, a ki tulajdonképen ez es­tén mutatkozik be a gyulai közönségnek. Állandó nevetés kiséri Matány minden jelenését egy fel­sült szerelemes grotesk alakításában Az öreg grófi pár Cserényi Adél és Ungvári Miklósban talál kitűnő személyesitőre. Az operett zenéje annyira dallamos, szövege olyan mulatsá­gos, hogy a hallgató egyszeri nézésre nem tud vele betelni Vasárnap délután Tóth Ede örökbecsű klasz- szikus népszínműve a Falu rossza kerül színre a címszerepben Sugár Gyulával. A főszerepeket Déry Rózsi, Görnöri Vilma, Cserényi Adél, Hantos, Ungvári, Szegő Matány, Ihász, László, Rogoz Szilágyi játszák. A délutáni elő­adás kezdete fél 4 órakor, a rendes délutáni helyárakkal Szerkesztői üzenet. D E. Mindkettő elég hangulatos ugyan, de a közölhetés mértékét nem ütik meg. Hirdetmény. Néh. Zakar István örökösei tulajdonát ké­pező s a sarkadi határban levő (lábi bokor) 57 kis hold (1100 □-ölével) szántóföld junius hó 24-én délután 2 órakor a helyszínén árve­résen, egy tagban, esetleg 5 és 10 holdas dara­bokban el fog adatni. Feltételek Sarkad község közgyámjánál megtudhatók. Sarkad, 1917. junius hó 15-én. 260 1 — 1 Elöljáróság. MEGHÍVÓ A GYIILAVIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1917. évi junius hó 27-én délután 4 órakor Gyulán, a takarékpénztár üzlet­helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank-kai kötött megállapodás jóváhagyása iránt' határozathozatal. 2. Alapszabályváltozás. 3. Két igazgatósági és két felügyelő-bizottsági tag választása. Gyula, 1917. junius 16-án 258 1 — 1 Az Igazgatóság 2299-917. sz. Hirdetmény a fegyveradóra vonatkozó bejelentések tárgyában. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő, vadászatra használható lőfegyverek után, úgyszintén azon fegyverek után, melyek csa­ládtagjai, vadászcselódjei, a vadak gondozá­sára és erdőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, a vadak gondozására és erdőterüle­tek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező:, szőlő- vagy erdőgazdaságban alkalma­zott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birto­kában vagy használatában vannak. Az, aki csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában levő s vadászatra használható fegyvereket szám szerint s annak megjelölése mellett: vájjon egy- vagy két, csövüek-e be­jelenteni, a bejelentést lakásának pontos meg­jelölése mellett sajátkezüleg aláírni és az 1917. évi junius hónapban ana községi elöljáró­ságnál vagy városi adóhivatalnál benyújtani, ahol az adóköteles állandó lakását tartja. A bejelentés élő szóval is történhetik, mely esetben az adóköteles bemondása szerint a bejelentési űrlapot a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles kitölteni. Aki évközben jut adóköteles fegyver bir­tokába, tartozik ezt a fegyverét a birtokba vételtől számított 8 nap alatt bejelenteni. Azok kik a törvény értelmében adómen­tes fegyverek birtokában vannak, kötelesek ezeket a fegyvereket, egyszersmindenkorra az illető községi elöljáróságnak (városi adóhiva­talnak) arról szóló bizonyítványával ellátni, hogy a bejelentett fegyverek adómentesek. A községi (városi) közegek által a fegy­veradóról készített kivetési lajstromok a m. kir. pónzügyigazgatóságnak érvónyesitósi zá­radékával ellátva a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitótetnek, hogy azokat min­denki megtekinthesse, netáni felebbezósót be­adhassa, esetleg a másokat illető adókiveté­sekre, vagy esetleg fegyvereltitkolásokra nézve észrevételeit megtehesse. A felebbezósek az adóív kózbesitósót kö­vető 15 nap alatt, az észrevételek pedig a fent kitüntetett hűáridő alatt a kir pónzügyigaz- gatóságnál nyújtandó be, mely az észrevéte­lek alapján a szükséges intézkedéseket meg­teszi, a felebbezóseket pedig a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának elhatározása alá terjeszti. A vadászati jegy elnyerésére irányuló bejelentések szintén 1917. évi junius hónap­jában nyújtandók be az adóköteles (illetőleg kezes) állandó lakására nézve illetékes járási főszolgabírónál (városokban a polgármesternél) Horvát-Szlavonországokban pedig az I. fokú közigazgatási hatóság főnökénél. Ha. valaki évközben kívánja a vadászat gyakorlását megkezdeni, vagy eddig élvezett vadászati adómentessége megszűnik, a beje­lentést azonnal megtenni köteles. Az esetben, amidőn valaki már a köz­ségnél (városnál) befizette a fegyveradót és azután kiván vadászati jegyet váltani, a fegy­veradó igazolványt a kir. adóhivatal bevonja, s á befizetett fegyveradót a vadászati adóval együtt a vadászati jegyen kitünteti. Magától értetik, hogy a már befizetett fegyveradót új­ból nem kell befizetni. Az 1883. évi XXIII. t.-c 6. §-a értelmé­ben a vadászati adó alól ki vannak véve az ezen szakasz a) pontjában említetteken kívül: 1 a vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában álló vadász-cselédek ; 2. a vadak gondozására és vadászterüle­tek őrzésére alkalmazott cselédek; 3- a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál al­kalmazott csőszök, pásztorok, erdőkerülők ; 4 a hatóságilag fölesketett erdőtisztek, erdőőrök és a királyi erdőfelügyelősóg sze­mélyzete. Az adómentesség igazolásául szolgál az 1., 2. és 3 pontok alatt említett egyéneknél a kir. adóhivatal által kiállított fegyveradó igazolvány, a 4 pont alatt említett egyéneknél pedig az eskübizonyitvány eredetije, vagy hivatalos másolata. Az, aki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, avagy az adóköteles lőfegy­vereket — a törvényben meghatározott esete­ket kivéve — vadászatra használja, • az eltit­kolt, vagy adó alól elvont minden darab fegy­ver után 20 K-tól 40 K-ig terjedhető bírságot tartozik fizetni A befizetett birságnak egy- harmada a feljelentőt illeti. A vadászati adójövedóki kihágások az 1883. évi XXIII. t.-c 43 §-a értelmében to- roltatnak meg. Gyula, 1917. évi junius bő. Szikes György, 253 1 — 1 adóügyi tanácsnok. 2 hektó vörös kerti bor i== eladó,--------­lag yroniíínváros, Sáros u. 28. 256 l-l Gyulán, Hatvan-utca 9. számú ház szabad­kézből. — Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal. 2551-3 Zöldág-utca 46. szám alatt egy bútorozott szoba kiadó, ugyanott egy hordozható gőzfürdő eladó. 257 ^ Eladó ház. Gyulán, Kerecsényi-u. f. számú {”5rban ház eladó. r Értekezni lehet Zöldág-utcza 4. szám alatt. 259 1—1 Özvegy Demkó Míhályné Sióréti III. számú tanyáján egy jókarhan levő fSf* cséplőgép szabad kézből eladó. — Értekezni lehet a fent jelzett tanyán. 261 1—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom