Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-05 / 10. szám
* Békés 1916. március 5. ezredbeli népfólkelő a starogradi templom melletti ütközetben 1915. julius hó 19-én hősi halált halt. Néhai Mold József uradalmi erdésznek volt a fia, maga is atyja pályájára lépett, később azonban kisebb hivatali tisztséget vállalt. A 29 éves fiatalembert a háború folyamán sorozták be s elhunytéval vigasztalan bánatban hagyta fiatal nejét Eims Ilonkát, házasságuk második évében. A becsület mezején elesett hősben Bálint Ferenc járási irodatiszt sógorát gyászolja. Uj hidat ópit a kisvasút. Gyula város közlekedési és városrendezési kérdésének egyik fontos kivánalma közeledik a megoldáshoz. A Gyulavidéki h. é. vasútnak a Körös csatornát a Billitz-telek előtt átszelő hídja, mely elejétől fogva csak ideiglenes jellegű volt, az újjáépítés stádiumába jutott. Ez a körülmény Gyula városának fontos érdekeit érinti, mert bekövetkezett az a lehetőség, hogy az Erdélyi Sándor-utat a Kossuth-térrel nemcsak a gyalog-, hanem a kocsiközlekedés céljaira is megnyissuk. Már a vasút műszaki felülvizsgálata alkalmával a város kiküldöttei jegyzőkönyvbe vétették azt a kikötést, hogy az előre látható uj hid építésekor a hid úgy építtessék meg, hogy azon gyalogjárók részére is biztosittassék közlekedő ut. Azóta elkészült a városrendezési terv, amely az azóta a város tulajdonába került Billitz- féle télken a Kossuth-térre vivő kocsiközlekedést is tervbe vette. A vasutigazgatóság már 3 év előtt átirt a városhoz, hogy a hidat illetőleg pontosabban kőrvonalozza a kívánságait, amire a választ megkapta. Későbben értesítette a várost, hogy hajlandó az uj hidat a kívánságoknak megfelelően megtervezni, ha a város a felmerülő többlet költséget vállalja. A város kilátásba is helyezte a reá eső költségek viselését. Az elkészült terveket most megküldte a vasút a városnak és közli, hogy az építendő vashid 22703 koronát igényel, melyből a város terhére 12500 korona esik. Az uj hid terve a város érdekeinek teljesen megfelelő, jobb és baloldalán gyalogjáró utakkal a sínek a hid padlójába vannak sülyesztve s a kocsi közlekedés az e célra hagyott helyen felül a síneken is akadálytalanul bonyolítható le. Az uj utca nyitására tehát itt a kedvező alkalom, amit a képviselőtestület bizonyára nem fog el- szalajtani, annál is inkább, mert a költségek elég mérsékeltek. Egy önálló hid megépítése sokkal többe kerülne és amellett szépészeti szempontból sem volna más megoldás kívánatos. Bajok a gyepmester behivása miatt. Rendes körülmények között a gyepmesteri foglalkozás nem tartozik az irigyelt mesterségek közé. Egyedüli foglalkozás, ahol nem ismerik a versengést, a tülekedést, azért minden városban csak egy vállalkozó űzheti priviligiumként a köztisztasági teendőket. Iparának nincs szüksége reklámra, szerényen, zajtalanul, az éj leple alatt végzi el csaknem minden közhasznú munkáját, amiről ritkán szokás napvilág mellett beszélni. Ez azonban csak normális viszonyok mellett van igy. A hosz- szura nyúlt háború a gyepmesteri teendők rendes menete körül is súlyos bajok okozójává lett. A háború folyamán több ezer fővel megszaporodott a katonai helyőrségünk, ami a közvágóhíd forgalmát megsokszorozta. Maga ez a körülmény fokozott feladatok elé állította a gyepmestert, akinek lassanként elvitték segédmunkásait katonának. De behívták néhány hónapja magát a vállalkozót, Kovács Józsefet is. Azóta a vállalkozó felesége irányította két segédjével a köztisztasági teendőket. Az asszony azonban megbetegedett, egyik munkása pedig egy veszett kutya boncolásakor fertőzte magát és a Pasteur-intézetbe kellett- fel- küldeni. Azóta minden ilyen munka szünetek A város megkísérelte ugyan két Ízben is Kovács József felmentését, azonban eredménytelenül. Különös, hogy mikor a hatóságtól megkövetelik a város tisztán tartását, egy ilyen elsőrendű köz- tisztasági munkát végző embert, akit egyáltalán nem lehet helyettesíteni, mert nem akad e munkákra senki — elvisznek. A lassanként felgyülemlő szenny a legnagyobb veszedelmeket, ragályos betegségeket hozhatja a városra. A polgárságon kívül a katonaság *s panaszkodik a városnál, hogy a pöcegödrök megteltek. A polgármester pedig nem képes segíteni a bajokon. Egyelőre a katonaság panaszára azt a megoldást találta, hogy a gyepmesteri felszerelést ideiglenesen rendelkezésükre bocsátotta, hogy maguk végezzék el a tisztítást. De mi lesz a polgársággal ? Talán van fórum, amely ezen a tarthatatlan állapoton segíthetne ? Március hó a legkellemetlenebb alakban köszöntött be: zuhogó esővel. Ha valáh; kívánatos volt a régi mezőgazdasági kívánat hagyomány, hogy március száraz legyen, akkor az idén nemcsak kívánatos, hanem valóságos létkérdés mindnyájunkra nézve. Amitől Isten óvjon, ha a március következő napjai az első napok példaadását követnék, az valóságos katasztrófa lenne az egész országra s felérne egy vesztett háborúval. \ multheti esők következtében nemcsak a laposabb földeket borítja újra viz, hanem a magasabb földek is el vannak ázva és az a kevés búza, amit az ősszel és a múlt hónapokban nagy keservesen elvetettek, szintén a legnagyobb veszélyben forog. Tavaszi szántásról, mig a föld meg nem szikkad, természetesen szó sem lehet. Talán sohasem áhítoztunk úgy a böjti szelekre, mint most, — természetesen száraz szelekre, — melyeknek jótékony hatása talán nagyobb volna, mint a nagy szárazságot követő májusi esőnek, mely pedig tudvalevőleg minden kincsnél becsesebb és értékesebb. Ezer korona egy fényképért. Gaszner Béla kir. közjegyzőnél 1000 koronát helyezett el a Tolnai Yiáglapja egyetlen fényképért, amely a beküldött harctéri fényképek között a legjobb. Miután a zsűri sok elsőrangú fénykép között határozni nem tudott; az 1000 koronát tiz olyan katontiszt között osztotta szét, akik állandóau kitűnő fényképekkel látták el a Tolnai Világlapját. E katonatisztek fényképeit és neveit a Tolnai Yiláglapja e heti számában közli. Az illető tiszt uraknak egyenként 100 koronát; tehát összesen 1000 koronát kifizetett a lap. Zászléfelavatás. A Szegedy Zsuzsika kezdeményezéséből, a gyulai 2 honvéd gyalogezred menetalakulatának adományozott zászló felavatása február hó 27-én vasárnap délelőtt történt meg fényes ünnepélyes formák között, a református templomban. — A három szinü nehéz selyem zászlóra az angyalos magyar címer mellett a következő felirat volt aranyos szálakkal hímezve: ,,Adott az Isten az őt félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. LX. Zsolt. 6 vers. A reá erősített széles selyem szalag ezt a feliratot viselte :,,Isten vezéreljen győzelemről győzelemre‘‘! A megtelt templomban megjelent Nagy Arthur honvéd ezredes vezetésével a honvédkiegészitő parancsnokság tisztikara és a személyzet, s a zászló átvételére Kolozsvárról kiküldött két altiszt. Bagdy Dániel segédlelkész költői lendületű, szépségekben bővelkedő ünnepi beszédet mondott, az Erkel dalkör tagjaiból alakult énnekkar pedig hangulatos éneket adott elő. A templomi ünnepség után Nagy Arthur ezredes köszönetét mondott a zászló adományozóinak áldozatkészségükért, azután a tisztikar és a leányok egyrésze a zászlóval lefenyképeztette magát. — A múlt héten közöltük a zászlóra adakozók névsorát, melyből kimaradtak : özv. Áros Jánosná 5 K, Gáspár Istvánná 4 K, Csűri Juliska 2 K. Katonáinknak küldött harmonikára lapunk multheti számában közzétett felhívás folytán a következők küldték be szerkesztőségünkhöz hazafias adományaikat: Leopold Béla 3 K, Somogyi Janosné, özv. Furka Andrásné, Szilágyi Erzsébet, özv. Reinhart Józsefné, özv. Ebenhö Józsefné, Bandhauer György, Schröder Elza 2—2 K, Fábián Lajos, Spielmann Gyula, Leitner Menyhért 1 — 1 korona. Képeslapokért befolyt összeg 1 korona, özv. Yégh Gáborné 2 korona. A rokkant katonáknak Gyula város által kezelt alapja részére Moldovány János városi kocsis 2 koronát küldött lapunkhoz. Rendeltetési helyére juttatjuk. A gyulai vöröskereszt egyesülethez a következő adományok folytak be : M. kir. Állami Gyer- mekmenhely Gyula, 3 pár térdvódő, 3 pár keztyü és 2 pár érvédő. Rusz János gyula városi rendőr 10 korona a sebesült katonáknak. Zidor Mór kir. tanácsos, pü. ig. Gyula, seb. katonáknak olvasni való könyvek, 2 tucat játékkártya, és szivarvég. Seer Izsó 1 pár érvédő, Weisz Mórué 10 üveg zöld bab, 10 üveg befőtt. Házasság. Wittmann Mihály molnár-segéd március 4-én házasságot kötött Góg Teréziával Góg Ferenc polgártársunk leányával. Illich György cipész iparos ugyancsak március hó 4-én kötött házasságot Bottó Doohitával. Eljegyzések. Kovács L. Andor gyógyszerész, Kováos L. Mihály békéscsabai földbirtokos fia eljegyezte Parnen Renéet, dr. Parnen Jakab leányát Boksánbányáról. Sárkány János mérnökkari százados eljegyezte Thury Vilmát, néhai Thury Sándor volt pitvarosi jegyző leányát Szarvason. Elhunyt nyugalmazott tisztviselő. Jantyik Mihály Békésvármegyének volt tb. föszolgabirája és megyei virilis amint részréttel értesülünk, e hó 1-én Békésen szivszélhüdés következtében váratlanul elhunyt. Nevezett tisztviselő még csak 55 éves volt és a vármegyét majdnem egy negyedszázadon szolgálta híven és becsületes igyekezettel. Megrendült egészségi állapotára tekintettel ezelőtt mintegy 5 évvel vonult nyugdíjba és azóta csendes elvonultságban gazdasági dolgokkal foglalkozott. Jantyik Mihály özvegyet és három gyermeket hagyott maga után. A vármegye alispánja az özvegynek táviratilag fejezte ki a tisztikar részvétét. Háborús délután. Vasárnap délután tartotta meg a békési ref. főgimnázium a 4-ik Iionvéd- gyalogezred elesett hőseinek özvegye: és árvái javára hirdetett hangversenyét, mely nagy erkölcsi és anyagi sikerrel zárult. A hangversenyt az ifjúsági zene és énekkar nyitotta meg a Hymnus- szal, mely után Kórber Tivadar igazgató tartotta meg hatásos megnyitó beszédjét. Jantyik Mihály igen ügyesen szavalt. A «Kozák» cimü háborús jelenetben Berentés Lajos pompás alakítása nagy derültséget keltett. Igen jól sikerült az «Ejji látogatási jelenet is. Az est fénypontja a «Kis kadét» Farkas Imre egyfelvonásos operettjének előadása volt. A bájos darab minden finomsága érvényesült Végh Ilonka és Berentés Lajos, előadásában. A prológot kedvesen mondotta el Petrovszky Teruska. Az ifjúsági énekkar egy vadászdalt és egy bordalt adott elő nagy precizitással. A «Wacht am Rhein» előadásával végződött a sikerült est, mely mint értesülünk 600 koronát juttatott a jótékony célra. A csabai róm. kath kántorválasztást dr. Lindenberger János gyulai esperes-plebános elnök szerdán délután 3 órára tűzte ki. A választás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a hívek, főként pedig az asszonyok részéről, akiket azonban a csendőrség távol tartott a választási helyiségektől. Beliczey Géza képviselő indítványozta, hogy tekintettel a hívek izgatott hangulatára az iskolaszék halassza el a választást a háború végéig, mig dr, Pándy István hangoztatta, hogy a választást most keli megejteni. Az iskolaszék az elnök ismételt felszólalása után 8 szavazattal 5 ellenében akként határozott, hogy a választást elhalasztja Elszakadt villany-vezeték. A csaba-erzsébet- helyi villanyvezetéket vásott gyerekek csütörtökön délután kövekkel dobálták. Egyszer aztán az egyik fiú úgy eltalálta a drótot, hogy az elszakadt. A földre hullott vezeték sistergett, zúgott, lángok csaptak ki belőle, aminek nagyon örültek a gyerekek. Az egyik vakmerő suhanc a sistergő vezetéket arrább lökte a kezével de megjárta, mert az áram ugv megütötte, hogy elesett. Az ijedségen kívül azonban nem történt komolyabb baja. Lopások. Péntekről szombatra virradó éjszakán két helyen jártak hívatlan vendégek Csabán. Az egyik hely Czakó Pál gazda éléskamrája volt, ahonnan elloptak 18 sonkát és nagy csomó füstölt disznóhust. A rendőrség emberei a helyszíni vizsgálat alkalmával szegestalpu bakkancsok nyomait látták az udvaron, amiből arra következtetnek, hogy a lopást katonák követték el. A másik hely a selyem fonoda, amely most nem működik. Onnan egy csomó gépszijjat emeltek el amelynek manapság szintén nagy értéke van. Mindkét lopás ügyében erélyesen folyik a nyomozás. Talált tárgy. A vasúti állomásnál szolgálatot teljesítő rendőr február 27-én délelőtt a III. oszt. váróteremben egy tarisznyát talált, melyben egy szakajtó kendő és egy szalvéta volt. Tulajdonosa a rendőrségen átveheti. Választás Békésszentan dráson Békésazent- andráson megüresedett segédjegyző-anyakönyv- vezető helyettesi állásra Gáspár Károly okleveles jegyzőt-, a megüresedett községi ellenőri állásra pedig Janka Margitot választotta meg a képviselőtestület. Id. Guckl Ottó előnyösen ismert zongora- készítő és hangoló március hó végén városunkba érkezik. Ajánljuk a zongoratulajdonosok figyelmébe. Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvárus Gyula. 1—3 Csendörségünk ruha-reformja. Közel 35 éve, hogy a magyar csendőrséget, ezt a kiváló intézményt, megszervezték. Azóta változatlanul meghagyatott egyenruházata, az acélzöld zubbony, a kékszürke nadrág és köpeny, mely a zöld kakastollas kalap komolyságához annyira illet. Ez a ruházat a maga komorságával csak növelte és öregbítette azt a félő tiszteletet, mellyel a magyar nép ennek a kedvelt intézményének s derék embereinek adózik. A háború nagy vihara azonban — mint sok egyéb téren — a csendőrség ezen egyenruházata felett is átszántott s azt gyökerében megváltoztatta. Tudvalevő, hogy jó nehány éve már annak, hogy a hadseregnél a tábori egyenruha színe gyanánt a csukaszürke állapíttatott meg, amely azonban a háború folyamán ke- vésbbé mutatkozott célszerűnek, miért rövidesen áttért a hadvezetőség a zöldesszürkére (az úgynevezett ujzöld színre). A csendőrség — mint a hadsereg egyik szerve — tartotta meg egyen- ruházatának, ennek dacára is, a régi színét s csak folyó hó 2-án határozta el a király, hogy magyar csendőrségénél is a honvédség részére rendszere-
