Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-05 / 10. szám
1916. március 5. Békés 5 sitett tábori egyenruhájához színre hasonló tábori ruha rendszeresittessék. Ez a tábori ruha ál a sapka, zubbony, nadrág, köpeny és vállgallérból. A csendőrtisztek, tisztviselők s a lovascsendőr- legénység részére pedig egy a valamennyi tiszt és tisztviselő számára még a múlt év kora tavaszán rendszeresített szőrmés kabáthoz hasonló, csakhogy domború gombokkal ellátott szőrmés kabát (bekecs) rendszeresittessék. Legfelsőbb elhatározás szerint azonban a csendőrség buzér- vörös hajtókáival azonos hajtókát viselő csapattestektől való megkülömböztetésül a csendőrség jelenlegi buzérvörös hajtókái a zubbony gallérján elől és felül, sötétzöld posztóból készült 5 mm. széles, alul 1 mm. széles lapos szegéllyel, hátul pedig 1.5 cm. hosszú nyúlvánnyal van ellátva A köpeny és vállgallér buzérvörös hajtókái 5 mm. széles, lapos acélzöld posztószegéllyel vannak körülfogva. Közgazdaság. Kitüntetett községi jegyző. A földművelésügyi miniszter a cséplési bejelentések körül kifejtett buzgó és eredményes működésének elismerése fejében, Bakos Béla pusztaföldvár! községi jegyzőt 50 korona jutalomban részesítette. Békósvármegyei Gazdasági Egyesület, igazgató választmánya március hó 8-án, szerdán délelőtt 10 órakor az egyesület-székházában választmányi ülést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki bejelentések. Ezek során a múlt gyűlés határozatával az elnökségre bízott, a székházban titkári lakásnak átalakítandó, április hóra felmondott és értékesítendő bérlakás költségvetésének bemutatása. 2. Földművelésügyi miniszteri rendeletek bemutatása és tudomásul vétele. 3. Az 0 M G E-nek a cukorrépa termelés érdekében küldött átiratai bemutatása és tárgyalása. 4. A gyulai pénzügyigazgatóság átiratának tárgyalása, mellyel az Egyesület által megküldött, az önkezelésben levő birtokból elért tiszta nyereség megállapítására szolgáló földhaszonbérek kimutatását visszaküldi, mint a jelen viszonyoknak nem megfelelőt, helyesbítés céljából. 5. Folyó ügyek. 6. Esetleges indítványok. A cukor drágulása. A hivatalos lap keddi száma közli a kormány 714. számú rendeletét a fogyasztási cukor árának újabb felemeléséről. A rendelet az eddig érvényben levő alapárakhoz képest 14 koronával drágább árakat állapit meg az elsőrendű nagy süvegekre métermázsánként, ugyanakkor azonban az egyéb cukorfajtáknál fizetendő árkülönbözeteket is 1—2-50 koronával felemeli. A rendelet értelmében az alapár, az 1916 évi december hó 31-ig teljesített szállításoknál 100 kilogrammonként 111 korona, mely alapár 1917. január elsején és 1917. március hó elsején 100 kilogrammonként 50—50 fillérrel emelkedik. Ez az ár teljes kocsirakományokon, elsőrendű nagy süvegekre van megállapítva és kisebb, 50 métermázsáig terjedő mennyiségeknél métermázsánként 50 fillér, 50 métermázsánál is kisebb mennyiség szállításánál pedig métermázsánként egy korona árpótlék felszámításának is van helye. A rendelethez, — amelyben megállapított legmagasabb árak 1916. év március ho elsején léptek életbe — két -táblázat van mellékelve. Az I. számú táblázat az egyes fogyasztási helyekre szóló fuvarkülönbözetet teljes kocsirakányokra nézve magában foglaló alapárakat, a II. számú táblázat pedig azokat az árkülönbözeteket tartalmazza, amelyeket nem elsőrendű süvegekben, hanem egyéb fogyasztási cukorfajban, vagy más csomagolásban való szállítás esetén lehet az alapárakhoz hozzácsapni- Az egyes helyeken számítható legmagasabb árak az egyes <cukorfajok után, illetve csomago ásuk neme szerint a helyi közigazgatási hatóság által az illető helyen szokásos módon közhírré teendők. — A rendelet értelmében azok a cukor készletek, amelyek akár ■cukorgyári vállalatok, akár a cukrot ipari üzemükben felhasználó cégek, akár pedig a cukorkereskedelem birtokában vannak, úgyszintén azok a cukormennyiségek, amelyek az említett egyéneknél, vagy cégeknél a február hóban kiadott 508—916. M. E. számú rendelet 7. § a szerint szabadon forgalomba hozható 100 métermázsából még eladatlanul megvannak, 25 métermázsát meghaladó részükbe7i a jelen rendelettel újból zár alá vétetnek és zár alatt mindaddig megmaradnak mig birtokosuk a régi és jelenlegi alapár közötti különbözetet (métermázsánként 14 koronát) két százalékos pénztári engedmény levonásával a Cukorközpontnak készpénzben be nem fizette, vagy a készpénzt a Cukorközpont címére postára fel nem adta. Ugyanezek a rendelkezések irányadók a cukormenyiségek azon részére amelyeket a kereskedők 1916 év február hó 12^napja után szereztek be és március 1-én még birtokukban tartanak. A befolyó árkülönbözet felett a Cukorközpont a kereskedelemügyi miniszter egyetértő utasítása szerint rendelkezhetik. A kereskedők a március 1-én birtokukban levő cukorkószletet legkésőbb 1916. március 8-ig tartoznak a Cukorköz- pontnak újból bejelenteni. A rendelethez mellékelt I. táblázat szerint a cukoralapárak : Gyulán, Békésen, Kétegyházán, Körösladányban 113-30 K, Békéscsabán 113-10 K, Gyomán 112 75 K, Mező- berényben 112 95 K, Szarvason 11340 K, Orosházán 113-45 K, Tótkomlóson 113-90 korona. A II. táblázat szerint a kimért kockacukor 6 K 50 fillérrel, (eddig 4 K) a doboz kockacukor 3 koronával, (eddig 2 K) drágább a süvegcukornál. A kristálycukor ára pedig éppen annyi, mint a süvegcukoré. Az uj árakat a rendőrfőkapitány a napokban közzéteszi s ezek az árak számításunk szerint a következők lesznek: a kiskereskedelemben kilogrammonkint I-a finomitvány nagy süveg (10—12 kilogramm) szabadon 124 fillér, kockacukor ládákban (netto 50 kilogrammonkint) 131 fillér, kockacukor dobozban (bruttó 5 kilogrammonkint) 127 fillér, lisztcukór ládákban (nettó 5o kilogrammonkint) 131 fillér, lisztcukor dobozban (bruttó 5 kilogrammonkint) 127 fillér. Akinek földje nincs bevetve akár igaerő, akár vetőmag hiánya miatt, sürgősen jelentkezzék dr. Lovich Ödön’polgármesternél, aki gondoskodni fog róla, hogy ha csak az időjárás azt lehetetlenné nem teszi, senkinek a földje parlagon ne maradjon. A városi mezőgazdasági munkabizottságtagjait a legutóbbi kormányrendelet értelmében dr. Lovich Ödön polgármester kinevezte. A bizottság elnöke Toldi András városi képviselő, tagjai pedig Ár- gyelán György kerületi biztos és Emandity Konstantin városi képviselő. A bizottság tagjai hazafias kötelességen túl is erélyes emberekként ismeretesek, a város közönsége elvárja tőlük, hogy a kezünkbe adott hatalommal, a rájuk váró terhes feladatott közmegelégedésre fogják elvégezni, annál is inkább, mert a múlt esztendőben nem állott a hatóságnak módjában a mezőgazdasági munkák elvégzésére szorítani a megfelelő munkásokat. A jóakaratu figyelmeztetés hiábavalónak bizonyult. A most kijelölt bizottság bizonyára élni fog hatalmi jogkörével. Ellenőrizni és figyelni fogják különösen a gazdasági munka címén felmentett katonákat, hogy kellő szorgalommal végzik-e munkájukat ? Ha valahol azt tapasztalnák, hogy saját dolguk befejezését csak azért húzzák, hogy ne kelljen mások földjét is megmunkálniuk, a bizottság el fogja vonni igájukat a lassan haladó felmentetteket pedig berukkoltatják, még ha saját földjük műveletlenül maradna is ennek következtében. A bizottság különben már értekezletet tartott és megállapodott a részletes teendőkben. Burgonya vetőmagot rendel a város. Többek kérelmére a város elhatározta, hogy készséggel rendel a gazdakönönségnek jó minőségű vetni- való burgonyát is. Akik tehát ilyenre igényt tartanak, sürgősen jelentkezzenek dr. Lovich Ödön polgármesternél, hogy a szükséges mennyiségről gondoskodhassék. Vámszedés a füzesgyarmati felső állomáson. A vármegye törvényhatósági bizottsága Füzes- gyarmaton eddig csak az alsó állomáson fel- és leadott áruk után volt jogosított vámot szedni. A törvényhatósági bizottság azonban egyrészt méltánytalannak látta, hogy a füzesgyarmati állomáson fel- és leadott áruk kövezetvámmal ne terheltessenek, másrészt meg a közúti alap helyzetejis indokolttá tette, hogy annak jövedelme a megengedett módon szaporitassék, ennélfogva kérte a kereskedelmi minisztert, hogy engedélyezzen a vármegye részére a füzesgyarmati felső állomáson a fel- és leadandó áruk után is vámszedési jogot. A kereskedelmi miniszter a kérelem teljesítését amely ellen az érdekeltség is felebbezéssel élt, hosszú ideig tárgyalta; többször visszaküldte a vármegye felterjesztését kiegészítés, pótlás, adatok beszerzése stb. végett, meghallgatta a közigazgatási bizottságot, a kereskedelmi és iparkamrát, úgy hogy vármegyének még az 1912. évben hozzá felterjesztett kérvénye érdemleges elintézést csak a napokban nyert. A kereskedelmi miniszter leirata szerint a kért vámszedési jog 10 évre engedélyeztetett és illetőleg a füzesgyarmati alsó állomáson gyakorolt vámszedési jogot és a vám- dijszabályz. . kiterjesztette a felső állomásra is. Amint az államvasutak igazgatóságának értesítése, hogy a vámszedést 10 százalékos jutalék mellett elvállalja megérkezik, úgy a vámszedés azonnal . életbe lép, ... .................... Óv adék a hadifogoly munkásokért. Egy újabb miniszteri rendelet értelmében mindazok, akik hadifoglyokat kaptak, vagy kapnak munkásoknak, minden egyes hadifogoly után 30 korona óvadékot tartoznak letenni a polgármesternél készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban. A polgármester felhívja a gazdákat, hogy az óvadékot március 6-ig okvetlenül fizessék be, mert ellenesetben fogoly munkásaikat elveszik. Némelyek egy előbbi rendelet alapján már letettek egyénenként 20 korona óvadékot. Ezek is tartoznak ezt 30 koronára kiegészíteni. Irodalom. A nők egyetemi tanulmányai. Abból az alkalomból, hogy éppen 20 év telt el, mióta Wlassics Gyula bátor kezdeményezéssel nyitotta meg a nők előtt az egyetem filozófiai és orvosi karának kapuit. A No cimü feminista folyóirat magas színvonalú, tartalmas cikket közöl dr. Beke Manó egyetemi tanár tollából, amelyben azéles tudományos alapon, a társadalmi és gazdasági szempontok világos feltárásával ismerteti az intézkedés horderejét és méltatja Wlassics érdemeit. A nők jogi tanulmányairól psychológiai tanulmányt irt dr. Anita Augspurg, aki maga is a jogtudományok német művelője. Foglalkozik továbbá a folyóirat aktuális társadalmi és politikai kérdésekkel : dr. Ráth Endre országgyűlési képviselő a cselédek kötelező orvosi vizsgálatáról, gróf Teleki Sándorné a hadisegély szétosztása körül mutatkozó anomáliákról, dr. Gieswein Sándor a kulturvilág egységének szükségszerű fennmaradásáról, Josephine Levy-Rathenau a német nők kenyérkereső munkájáról ir. A vezércikk erélyes tiltakozásnak ad kifejezést azokkal a tendentiák- kal szemben, amelyek a most hivatásos munkába állott nőket a háború után elakarják munkahelyükről űzni. Törvényszéki csarnok. Heti blinkrónika. Lopás Gyurik György és Szűcs Sándor Szente- tornyán a Székács uradalomban a múlt év nyarán közös konyhán egy fedél alatt laktak. Jóban voltak. Gyurik Györgyné egyszer látta pénzváltáskor, hogy Szűcs Sándornak ÍOO kor. pénze van s mert azt is tudta, hogy a szekrény kulcsa a párna alatt szokott lenni, ellopta a párna alól a kulcsot és a szekrényből egyszer 60 koronát, egyszer 40 koronát ellopott és az urával elköltötték. Az asszony lopással, az ura orgazdasággal vádolva került a bíróság elé, de mert a tárgyaláson tagadtak, bizonyitás végett a főtárgyalást el kellett napolni. Csalás a hadisegéllyel Boldis Mihály békési lakos 1914. augusztus hóban hadbavonult A felesége szolgálatba állott, a gyermekeit pedig az anyjánál özv. Boldis Andrásnénál helyezte el. — Az öreg asszony : Boldisné azután elment a vasúthoz, hogy a fia után, aki vasúti munkás volt, a hadisegélyt felvegye. Fel is vette rendesen. De ugyanakkor elment Békés község elöljáróságához is, ahol a hadi segélyre szintén feliratkozott. Itt is felvette a segélyt. Két helyről gyűjtögette az állam pénzét mindaddig, mig a hatóságok rá nem jöttek a csalásra. Özv. Boldis Andrásnét rögtön feljelentették csalásért. A kir, ügyészség meg is vádolta. az öreg asszonyt, akiről még kiderült, hogy másik csalást is követett el, mert mikor Mihály nevű unokája meghalt, aki után a vasút segélyt adott, nem jelentette be a vasútnál, hanem a gyermek után tovább is épen úgy szedte fel a segélyt, mintha élt volna. A kir. törvényszék özv. Boldis Andrásné védekezése folytán a bizonyitás kiegészítése végett ez ügyben is elnapolta a főtárgyalást.
