Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-09 / 15. szám

2 Békés 1916. április 9. Hírek. Az 1898. évben született népfölkelésre kö­telezettek szemléje a kiadott miniszteri rendelet szerint április hó 14. és május 3-ika közti időben tartandó meg. A szemlék vegyes bizottság előtt fognak végbe menni. A vármegye h. alispánja a katonai hatósággal egyetértőleg a vármegyére nézve a szemlék határidejét megállapította és egy­ben kijelölte a polgári elnököket is. A szemlék ha­tárideje az alabbi napokra tűzetett ki: a békési járásban Békésre április hó 14, 15, Mezőberény községre 15, 16, Köröstarcsára 16, Gyula városá­ban április hó 18, 19-én, a gyulai járásban Gyula székhellyel Dobozra 19, Kétegyházára és Gyula­várira 20-án. A gyomai járásban Gyomára április 25-én, Endrődre 25, és 26-án, a szarvasi járásban Szarvasra április hó 27 és 28-án, Öcsödre 29-én. Kondorosra 29-én. Békésszentandrásra május 1-én. A békéscsabai járásban Békéscsabára április hó 14, 15 és 17-én, Újkígyósra április hó 17-én. Az orosházi járásban Orosházára április 18, 19-én, Békéssámsonra 19-én, Szentetornya és Gádorosra 20-án, Pusztaföldvár és Tótkomlósra 2ő-én, Csorvásra és Nagyszénásra április 26-án. A szeg­halmi járásban április hó 15 és 17-én lesznek a szemlék. — Polgári elnökök lesznek Békéscsabán Haan Béla, Gyomán Fazekas Zsigmond, Szeg­halmon dr. Tot Ákos, Szarvason Fehér Imre, Orosházán dr. László Elek, Békésen dr. Török Gábor megye-bizottsági tagok. Gyulán és a gyulai járásban vagy a h. alispán, vagy pedig az általa később megbízandó bizottsági tag fogja teljesíteni a polgári elnök teendőjét. JÖVŐ vasárnap, április 16-án, virágvasárnap lesz, a nagyhét eleje. Mivel a katholikus egy­ház szokásos szertartásai e napon hosszúak, az anyatemplomban délelőtt eltnarad a fél 12 órai szentmise. A gyulai községi bírói állással járó minő­sítést a város szervezési szabályrendeletében 8 osztály elvégzésében állapította meg. Ezt a minő­sítést azonban a képviselőtestület időközben le­szállította két középiskola elvégzésének igazolá­sára. A törvényhatósági bizottság ezt a városi fűzött méltó várakozásoknak, a szükségnek megfelelt-e ? \ Az alap felszerelés, berendezés, sokféle nehézségének leküzdésére tetemesen hozzá járul­tak Braun Mór és Czinczár Adolf nagykereskedő valamint Czinczár Dezső urak, akik 150 , gróf Széchényi Antal pósteleki nagybirtokos aki 14, dr. Jantsovits Emil ur aki 5 teljesen felszerelt ággyal gyarapították a szükséges mennyiségtől még távol álló felszereléseinket E nagylelkű adomá­nyokra, ritka áldozatkészségre mindig csak a legnagyobb hálával gondolhatunk. 1914. év november 15-től egész 19 5 év december 31-ig ápoltunk hadikórházunkban 1406 beteget, javarészt harctéri sebesültet 67912 ápolási nappal, vagyis egybetegre 48 ápolási nap jutott. A hadi kórház jövedelme a múlt év vé­géig 131472 korona volt, melyet a hadikincstár fizetett a betegápolásért eleinte naponként és fejenként 2 koronát, 1915. julius 1-től kezdve pedig 3 koronát folyósítva. Ápolt betegeink közül csak egy súlyos has­lövésben és 1 komplikált alkar törésben szenvedő beteget veszítettünk el, mind a kettő elhárit- hatlan vérmérgezésben halt meg. A többi java­részt gyógyultan (1095), kisebb részét javultan bocsátottuk el csapattesteikhez. A jelzett idő alatt 130 műtétet hajtottunk végre,ezek közül 51-et narcosissal, a többit helyi érzéktelenités igénybevételével. A háborús mozgalmakat együttkisérő ve­szedelmes fertőző bajoktól se tudtunk egészen megmenekülni, habár csak hálával gondolhatunk a gondviselés különös kegyeire, hogy ezen a ré­ven kórházunkat nagyobb bajok, kellemetlenségek határozatot jóvá is hagyta, azonban a törvény- hatóság határozata ellen a vármegyei főügyész felebbezéssel élt. A belügyminiszter most azután kijelentette, hogy a községi bírói állásra semmiféle qualifikatió nem szükséges, tehát a szervezési szabályrendeletnek kérdéses rendelkezése mint törvényellenes abból törlendő. Ez az eset megint amellett bizonyít, hogy törvényeink nincsenek olyan szabatossággal megfogalmazva, hogy azok minden magyarázatot kizárnának. A szóban levő törvényt jogász emberek egész csoportja aként értelmezte, hogy a városnak joga volt a községi biró állást minősítéshez kötni. A községi alkalmazottak háborús segélye. A vármegye b. alispánja a községi alkalmazottak részére járó háborús segélyeket a múlt hét folya- máu kiutalványozta. A segély az egész várme­gyére mintegy 40,000 koronát tesz ki. A községi alkalmazottak közül a községi jegyzők, segéd­jegyzők, továbbá a községi orvosok már megkap­ták régebben a segélyeket, most a községi állat­orvosok és mérnökök részére 400—400 korona segély, mig a rendszeresített községi állásokon élethossziglan alkalmazottak egyenként 200 korona segélyt kaptak, mely segély 10 havi egyenlő részletekben lesz kiutalványozva. Hősök kitüntetése. A király a bukovinai harctéren hősi halált halt Brenner Ernő 32. gya­logezredbeli századosnak kiválóan vitéz magatar­tása elismeréséül a vaskoronarend 3. osztályát a hadiékitménnyel adományozta. Elrendelte továbbá* hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatar­tásuk elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák: Nogáll Imre gyulai állami gyer- mekmenh lyi gondnoknak, a 307. honvéd gya­logezrednél beosztott népfölkelő főhadnagynak, valamint Rácz István a 30. honvéd gyalogezred­nél beosztott 2. honvédgyalogezredbeli népfölkelő hadnagynak. A király Dózsa József 2. honvéd gyalogezredbeli szakaszvezetőnek az ellenséggel szemben kötelességhü szolgálata elismeréséül az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. A hadseregparancsnokság, az ellen­ség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Fekete Géza fővárosi tanító földinket, (Schwartz Mihály nyug. városi tűzoltó fiát) a 101. gyalogezred fő­nem érték és kiváltképen jól eső érzéssel álla­píthatom meg azt, hogy a felbukkanó veszélyeket sikerült mindig lokalizálni, csirájában elfojtani, az intézet beteganyagának, személyzetének fertőzését elhárítani. Ápoltunk 25 hasi typhust, 2 vérhast, 2 trachomást, 2 ázsiai kolerát. Mind meggyógyul­tak, jóik hét, hogy a hasityphus betegek között nem egy igen súlyos lefolyású akadt. Az intézetnek jó hírnévnek örvendő, az ellenőrző katonai körök nagy elismerését kivivott, nehéz gondokkal járó élelmezését dr Lovich Ödönné, a fehérruha-raktár kezelését özv. Bren­ner Jaroszlávné úrnők vezetik a hadikórház fen- állása óta, több lelkes gyulai úrnő legnagyobb hódolatunkat kiérdemlő áldozatkész támogatásá­val, mig az ápolás munkájában hatalmas segítő társat nyertünk dr. Berényi Árminné úrnőben, aki mint az önkéntes ápolónők főnöknője, fáradalmakat nem ismerő, ügyszerető, gyöngéd, minden irányban megnyilatkozó gondosságával az orvosi sikerek elérésében főtámaszunk volt. Nem lehet átsiklanom oly könnyedén az önkéntes ápolónők nemes buzgósága felett se, akik szakszerűen képzett, kitartó, készséges közreműködésükkel a nehéz munkában mindig kedves segítőtársaink voltak. Az intézet kötelékében állott 11 önkéntes ápolónő közül azért a legnagyobb elismeréssel emlékezhetem meg Szabó Emilné, Gabrielliné, Heilingerné, Papné úrnőkről és Diószeghi Erzsiké kisasszonyról. A hadikórház irodája a kórház igazgatásá­nak széles mezejü munkáját végezte. Elintézett ezenkívül 760 ügy darabot. Mélyen érzett hálával hadnagyát az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. A gyulai 2. honvéd gyalogezredben újabban a következő tömeges kitüntetések tör­téntek : Az I. oszt. ezüst vitézségi érmet nyerték: Zsadányi János, Péter András, K. Bihari Ferenc szakaszvezetőb, Dolovácz Szvetozár tizedes és Frits János őrvezetö. A II. osztályú ezüst vitéz­ségi érmet: Walthier Gellért i és Petika János zászlósok, Süli Gáspár, Czinkóczky András, Lej- tény István, Gudra Árpád, Mandorf Emil, Szekér Károly, Márton Ferenc, Csendes József, Hammer Rudolf, Lőw János, Bogdán Aurél, Haász Már­ton, Morandini Lajos, Rácz Sándor tartalékos hadapródok, Rostás János őrmester, Árgyelán Traján, Valter József, Árgyelán Sándor, Juracsik Gáspár, Steigerwald Ferenc, Vancsiu Román sza­kaszvezetők, Gyulai István, Kardos Miksa, Fráter János, Kővágó György, Süli István, Nagy István tizedesek, Csúcsúk Mihály, Lengyel Sándor. Szerb Péter őrvezeiők, Igrisán György, Blaskó Sándor, Fogis János, Grida Péter, Jancu János, Kovács Vazul, Musztafa Sándor, Rangec Lajos, Szfergyáu János, Fodor Flóra, Tornyán Tódor, Dukarm József, Máté János, Angyal Pál honvédek. A bronz vitézségi érmet-. Lénárt Sándor, Vörös Ist­ván, Stritt János szakaszvezetők, Gulyás György, Boda Mihály, Czirner Lőrinc, Szilágyi István tizedesek, Pless János, Ring János, Szántó György, Tyukodi Sándor, Móricz János, Balogh Mátyás, Rosu Miklós, Major János, Luppej János őrveze­tők, András Márton, Barzin György, Bontó De­meter, Cseresei Tódor, Farkas József, Floka Pál, Iva Vazul, Janku Jón, Juhász János, Klopp György, Kondács Mihály, Krausz János, Magony Sándor, Müller Károly, Ocodán Pál, Pálfi Illés, Petreszku Adám, Rácz József, Rada János, Révész Péter, Sepecán Vitályos, Serb János, Stadt Se­bestyén, Szűcs Péter Tódor, Vesza János, Krich Ferenc, Tornán Sándor, Railand Péter, Andor Mátyás, Berlekovics József, Béki János, Domo­kos Péter, Micin Vasza, Urdás György, Vertács Illés honvédek, Katonai kinevezés. A honvédelmi miniszter a háború tartamára Matthiás Géza gyulai kir adóhivatali főtisztet, volt honvéd számjárulnokot, a gyulai 2 népfólkelő parancsnokság nyilvántar­kell kiemelnem azokat a kedves, buzgó szolgá­latokat, amikkel Marsits Zsuzsa, Szarvassy Mária, Czinczár Paula Lindl Jolán és Etelka, Lukács Incsi, Gödry Ilus, Czecz Icza kisasszo­nyok az iroda igazgatási tennivalóinak helyes el­látásához hozzájárultak. Dicsérettel kell kiemelnem az iroda személy­zetének: Wagner Ádám, Majerik József, Kopriva János, Leopold Sándor és Hevesi József urak­nak szorgalmát, ügyszerető buzgóságát. Gold- mann Mihály számvivő-őrmester úrról se feled - kezhetem meg, akinek ötletes, gyakorlatias, lel­kes közreműködésének a kórház alapvető beren­dezkedő munkálatainál nagy hasznát vettük. Végre sereghajtóul magunkról is néhány szót Úgy érzem ugyanis, hogy évi működésűnk­ről adott vázlatos beszámolóm rikítóan csorba maradna, hogyha hálás elismeréssel nem adóz­nám dr Szóbél Dávid, dr. Wertheim Iván és Lindenfeld Ferenc orvostársaimnak minden dicsé­reten felülemelkedő szaktudásáról, munkakész­ségéről, szorgalmáról, ügyszeretetéről, mely ki­váló orvosi erények nemcsak lehetővé tették az eredményes munkát, az elért jó sikert, hanem számomra együttgondolkozó, együttérző, baráti magatartásukkal könnyűvé tették a vezetést. Végére értem mondanivalóimnak t. köz­gyűlés és ha úgy lopva magamba pillantok, azt veszem észre, hogy lelkemet egyetlen nagy gondolat, egyetlen nagy érzés uralja, az, hogy jövő beszámolómat a már elfeledt béke jegyében mondhassam el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom