Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-29 / 44. szám
1916. október 29. Békés 3 Hangverseny a menekültek javára. A rövidesen kimúlt román betörés menekültjei javára e hó 21-én szombaton este a császári és királyi 11. gyalogezred tisztikara az Elsnic J. karmester vezetése alatt álló ezred-zenekar közreműködésével symphonikus hangversenyt rendezett a vár- megyeháza nagytermében. A zenekar hírnevéhez illő nagy és előkelő közönség gyűlt össze erre az alkalomra, elfoglalva az utolsó helyet is a teremben, amely megtelt volna akkor is, ha mégegy- szer olyan nagy. Kétszeres vonzóereje volt a hangversenynek. Az erdélyi menekültek sorsán való enyhítés vágya egyrészt, a kiváló zenei élvezet másrészt, amelyre már közönségünk biztosan számit mindig, amikor all. gye. zenekarát indul meghallgatni. Ebben a tudatában, mint még sohasem, úgy most sem csalódott. A kiváló műsor, az Elsnic vezetése és a zenekar rátermettsége olyan műélvezetet szerzett, mely az eddigieket is felül, múlta. A karmester figyelme a műsorban több számmal szereplő magyar zenével azokat is teljesen megnyerte magának, akik csak a magyar motivumu zenét szeretik. A hangverseny a harmóniát tehát nemcsak a zenei hangok között, de a lelkek gyönyörűségében is megteremtette. Az első műsor szám Dvorák «Az Uj világból» cimü E moll symphóniája volt. — Az egésznek az előadása magas színvonalon állott, de a Largo muzsikája különösen szívhez szólott. Azután következett Hunyadv László nyitánya. Kiváló érdeme Elsnic karmesternek, hogy ennek partitúráját sok utánjárással megszerezte és a nyitányt lelkiismeretesen, egyúttal tökéletesen betanította. Szinte éledt a hallgatóság, a midőn az egyébb részben is pompás symphonikus hangverseny közepén a magyar füleknek különösen kedves akkordokat és futamokat meghallotta. Át kell nyújtani az elismerés koszorúját úgy Elsnic karmesternek,mint a zenekarnak,mert a magyar zenét épen olyan érzékkel és átérzéssel játszották mint akár saját zeneköltőik darabjait.A Havannaise hegedűszóló művészi előadása után ugyanis megint magyar dal és csárdás hegedűszólója következett. A lassú kissé stilizáltan volt előadva. Ez nem volt kárára. Hangverseny terem pódiumán ez a szép. A cigányos játéknak finomabb árnyalata. A frisse — igen érdekesen — azonban a magyar ritmust és hangulatot is teljesen visszaadta, ámbár ez is abban a csiszoltabb öltönyben jelent meg, amely egy classicusokon növekedett zenekarnak mindig sajátja. Ezt a számot Grieg-dara- bok követték. A közkedvelt szerzőnek kiváló alkotásai a pompás előadásban nagy hatást keltettek. Különösen élvezte a hallgatóság »A törpék felvonulás«-át, amely typikus, szemléltető voltánál fogva egyike a legérdekesebb zenei müveknek. A műsort Liszt rapszódiája fejezte be bravúrosan előadott harmóniákban. A közönség valóságos ovációkat rendezett zugó tapsviharával és éljenzésével minden müsordarab után Elsnic J. karmester kiváló munkájáért és a zenekar teljesítményéért mert minden taktusban meglátszott, hogy a karmester az előadott darabok legkisebb részleteiben is otthonos és ezért pompásan uralkodik zenekarán, mely viszont az ő pontosan teljesített dirigálásával vezettetve, a biztosság érzetével játszik. — Az ovációk egyébként Rsilia alezredesnek és a 11. gyalogezred tisztikarának is szólották, akik olyan előzékeny, szives, résztvevő magatartást tanúsítottak az erdélyi menekültek iránt és javukra ezt az erkölcsileg fényesen sikerült hangversenyt rendezték, a melynek az anyagi eredménye is kiváló volt, a mennyiben 1100 korona tiszta jövedelemmel járt. Az estélyen felülfizettek: Cs és kir. 11. gyalogezred tisztikara 150 K, Gróf Wenckheim Fri- gyesné és Gróf Széchényi Antal 100—100 K, Gróf Wenckheim Dénes, Ambrus Sándor és dr. Ladies László 40—40 K, Ondrus Cyrill, dr. Lovich Ödön, dr. Lindeuberger János és Engel Vilmos 20—20 K, Laurencicz alezredes,« Dobay János, dr. Jantsovits Emil, Schillinger Lipót, Weisz Ede, dr. Daimel Sándor, dr. Berthóty István, dr. Herényi Armin, dr. Berkes Sándor és Vadas Márton 10—10 K, dr. Bucskó Koriolán és Reisner István 8—8 K, Nizsalovszky Endre és Nagy Jenő 4—4 K, Goldstein Mór 2 K. Elhalasztották a jövedelemadó tárgyalást Lapunk multheti számában közöltük a húszezer koronán felüli jövedelmek megadóztatása céljából működő adófelszólamlási bizottság tárgyalási napjainak sorrendjét, amelyet a pénzügyigazgatóság október 25-től kezdődőleg állított egybe. A bizot- ság azonban a kitűzött időben nem kezdhette meg működését, mert úgy Wenckheim Dénes gróf, elnök, mint Belicsey Géza helyettes elnök a tárgyalásokon való részvételben akadályozva voltak. Az elhalasztott tárgyalások a következő sorrendben fognak megtartatni: November 3, 4, 6, 7, Békéscsaba ; nov. 8: Kétegyháza, Kondoros, Kö- röstarcsa, Mezőberény : nov. 9 : Szeghalom, Nagyszénás, Gádoros ; nov. 10 : Szentetornya, Tótkomlós, Vésztő, nov. 11 : Békés, Békéssámson, Bé- szentandrás ; nov. 13: Csorvás, Füzesgyarmat, Gyoma, nov. 14: Orosháza; nov. 15. Doboz, nov. 16. Szarvas, Újkígyós, Körösladány, nov. 17. 18. Gyula. Az adóköteleseket a községi elöljáróságok névszerínt is értesíteni fogják adójuk tárgyalási idejéről. Uj adóügyi biztosi állások. A pénzügyminiszter az uj egyenesadó törvények végrehaltása céljából a személyzet szaporítását határozta el és újonnan szervezendő adóügyi biztosi állások betöltésére pályázatot hirdet. A személyzet szaporítás nem végleges, hanem csak ideiglenes, még pedig kötött határidőre két évre. Se nyugdíj, se kárpótlás nem jár vele, de ha két évig teljesen kifogástalanul működnek az uj tiszzviselők, akkor végkielégítésül megkapják egy teljes esztendei fizetésüket. Az adóügyi biztosi állásokat három csoportban szervezik meg. Az első csoportba tartozók fizetése évi 2600 K. s ezenkívül 93 K 33 f. háborús segély. Ezekre az állásokra pályázni lehet ügyvédi oklevéllel, vagy gimnáziumi, reáliskolai, felsőkereskedelmi iskolai érettségivel és ezek mindegyikén felül legalább öt évi kereskedelmi könyvviteli gyakorlattal. A második csoportba tartozók fizetése évi 2600 K. s ezenkívül havi 75 K 83 f. háborús segély. Pályázhatnak ide egyetemi, műegyetemi, vagy jogakadémiai absolutoriummal, keleti kereskedelmi, vagy gazdasági akadémiai végbizonyítvánnyal és legalább két évi gazdasági gyakorlattal. Előnyben részesül, akinek legalább egy évi ügyvédjelölti gyakorlata van. Yégül a harmadik csoportba tartozó adóügyi biztosok évi fizetése 2000 K. továbbá havi 58 K 33 f. háborús segély. Pályázni lehet községi közigazgatási vizsgával, felsőkereskedelmi iskolai érettségi és ezenfelül legalább két évi pénzintézeti, vagy kereskedelmi gyakorlattal, A lakáspénz ugyanannyi, mint a Vili, IX illetőleg X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők lakáspénze. Hivatalos kiküldetéseknél szabályszerű napi díj jár. A nyugdíjazott-állami, vagy vármegyei tisztviselők is pályázhatnak ha megvan a fentebb megkívánt előképzettségük. Ezek rendes nyugdijuk élvezetében meghagyatnak és ezenkívül még 2400 K tiszteletdijban részesülnek arra az időre, amig adóügyi biztosok. Már alkalmazásban álló állami tisztviselők szintén pályázhatnak. A pályázók kötelesek kimutatni magyar állampolgárságukat, születési helyüket, életkorukat, vallásukat, családi állapotukat, fedhetlen előéletüket, a fentebb megkívánt előképzettségüket, nyelv- és szakismereteiket, egészségi állapotukat, valamint azt, hogy katonai kötelezettségüknek miként tettek eleget és hogy ez idő szerint mely okból nem teljesítenek tényleges katonai szolgálatot. Ha a pályázó magát valamely állomáshelyhez vagy állomáshelyekhez kötné, ezt az állomáshelyet vagy állomáshelyeket a pályázati kérvényben megjelölheti, azonban az ilyen pályázóval szemben előnyben részesülnek azok a pályázók, akik nem kötik magukat valamely állomáshelyhez. A pénzügy- ministeriumhoz címzett és kellőképen felszerelt pályázati kérvényeket az állami szolgálatban nem állóknak, valamint az állami és vármegyei nyugdíjasoknak legkésőbb 1916. évi november hó 30-áig kell az illetékes főispán (főpolgármester) utján a pénzügyministeriumhoz (II. főosztály) juttatni. A már alkalmazásban álló állami tisztviselők pályázati kérvényeiket, a pénzügyministeriumhoz leendő szabályszerű felterjesztés céljából felettes hatóságuknál legkésőbb 1916. évi november hó 20-áig nyújthatják be. Halálozás- Tragikus körülmények között költözött korai sírjába Goldmann Sámuel, a gyulai kereskedő társadalom egyik régi közbecsülés- ban álló, szorgalmas, tevékeny tagja. Az életerősnek látszó kereskedő vasárnap délután a Komló kávéházban rendes partnerével kártyázott. Egyszerre, anélkül, hogy rosszullétről panaszkodott volna, a kártyát kiejtette a kezéből és halálsápad- tan, eszméletét vesztve lehanyatlott. A körülötte lévők lefektették s miután a jelenlevő dr. Szóbél Dávid orvos megállapította, hogy agyvérömlés érte, a beteget kotein lakására vitték, ahol keddre virradó éjjel anélkül, hogy pillanatra is magához tért volna, kétségbeesett gyermekei mélységes fájdalmára kiszenvedett. A derék ember hirtelen halála mély megdöbbenést és igaz fájdalmat keltett széles körökben. Árván maradt gyermekei iránt impozáns módon nyilatkozott meg a részvét, a boldogultnak szerdán délután végbement temetésén. Dr. Adler Ignác főrabbi a gyászoló közönséget könnyekig megható búcsúztató beszédben méltatta az elhunytnak erényeit, amelyek őt, mint családapát és polgárt egyaránt méltóvá tették az irányában, életében és halála után is megnyilatkozó becsülésre és szeretetre. Koporsóját sokan kisérték ki utolsó útjára. A halálesetről a következő gyászjelentést adta ki a család ; Alulírottak szomorodott szívvel tudatják, hogy a jó apa, após, nagyapa, testvér, sógor, rokon és jÓ- barát Goldmann Sámuel életének 61-ik évében, folyó hó 24-én hajnali */22 órakor lelkűk mélységes fájdalmára elhunyt. Megboldogult drága halottunk hült tetemeit folyó hó 25-én, délután VaB órakor helyezzük a gyulai izr. sirkertben örök nyugalomra. Gyulán, 1916. október 24. Goldmann Mihály, Dr. Goldmann Imre, Gold- mann Erzsiké férj. Ritter Arturná, Goldmann Mariska, Goldmann Juliska gyermekei. Goldmann Kálmán, Goldmann József testvérei. Goldmann Mihályné szül. Silbersteiu Etus menye. Ritter Artur veje. Goldmann Ferike, Ritter Rózsika unokái. Goldmann Kálmánná, Goldmann Józsefné, Reisner Zsanka, Reisner Sándor, sógornői, sógora. Levél orosz fogságból. Lapunk egyik munkatársa közérdeklődésre számot tartó levelezőlapot kapott egy orosz fogságban levő gyulai tart. hadnagytól, akinek Írását rögtön felismerte. Feltűnt azonban, hogy a levelezőlap küldője nem irta alá a nevét, hanem feladóként: Vasaldky Béla volt megnevezve. A címzett ki is vasaltatta a levelezőlapot, amelynek mindkét oldalán előtűntek a titkos Írással irt következő sorok: »B . . . 1916. aug. 20. Minduntalan halljuk, hogy az orosz hadifoglyoknak nálunk milyen jó dolguk van. A mienk nem mondható ilyennek. Ma őfelsége születésnapján reggel az orosz kantinban egy közös kapitány nem vette észre a belépő Drusina parancsnokot 8 nem tisztelgett neki. Nikiforoff alezredes ezért őt mellbe vágta, hogy a kapitány megtán- torodott s utána őrökkel bekisértette szutkiba (börtön). Nikiforoff állítólag részeg volt. A közös ebédlőben az idősebb tisztek ünnepi ebédet akartak tartani, de Nikiforoff megtiltotta ezt, sőt a húsfogyasztást is. Az orvosok ünnepi ebédét az utcára dobatta. Délután a két órai séta alatt az osztrák tiszti dalárda néhány hazafias dalt énekelt el s mi többiek hallgattuk a magyar barakk falához támaszkodva. Utána a magyar tiszti zenekar néhány dalt játszott el. Egyszerre a távolból egy kozák szakasz az összegyülekezett tiszti társaságra lovagolt, azt szétverte és őket barakkjaiba kergette. A legénységi táborban, a katholikus templombarakkban a fogoly lelkész istentiszteletet tartott a legénységnek s az oroszok őket onnan is kikergették s barakkjaikba csukták. Hasonló s még válogatottabb durvaságokból az utóbbi időben bőven kijut. A legénység, itt-ott a tisztek is megismerik a puska tusát. Ilyen a mi helyzetünk egy durva vázlatban ... Itt elégtételt kapnunk nem lehet s ha azt keressük: becsuknak. Hogy milyen a legénység helyzete, azzal nem akarom a hozzátartozókat keseríteni. Ha valaki szökést kísérel meg, úgy megszorítják az egész tábort s a barakkparancsnokot (rendesen idősebb tiszt) becsukják.Adjon e soroknak helyet a»Békés«- ben. Ha lehet juttassa nevemmel egy pesti laphoz is. Ez valamennyiünk kívánsága. Áz oroszok sok hazugságot írnak a németországi foglyaikról. Ezután önnek direkt irok. Melegítse mindkét oldalát lámpánál. Nevem nem irom ide, mert becsuknak, hogy belezöldülök. A kórház volt számvevője vagyok, a sport-egylet megalapítója. Szívélyesen üdvözlöm s sokan köszöntjük.« — Igaz fájdalommal veszünk tudomást a megalázó bánásmódról és gyötrelmekről, amelyeknek fogságban sínylődő fiaink szomorú osztályrészesei, de büszke öntudattal mutathatunk majd rá a békés idők beköszöntésével, hogy mi »barbárok« milyen más sorsban részesítettük — úgyszólván tejben-vajban fiirösztöttük az ő embereiket. Házassági évforduló. Csepregi György csabai ág. ev. lelkész, az arad-békési egyházmegye köztiszteletben álló esperese, szerdán ünnepelte nejével házasságuk negyvenedik évfordulóját a legszűkebb családi körben. A Vöröskereszt egylet dobozi fiókja a községben tartózkodó erdélyi menekültek javára október hó 28. és 29-én, Reisz Albertné vendéglőjének összes helyiségének termeiben színi előadást rendez. Színre kerül : Mikor a halottak visz- szacérnek. Irta ; Benda Jenő. Ezt követi : Az ördög mátkája. Népszínmű 3 felvonásban. Irta : Géczy István. Helyárak : I. hely 2 K, II. hely 1 K 20 f, Állóhely 60 fillér. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében köszönettel fogadnak.
