Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-29 / 44. szám

1916. október 29. Békés 3 Hangverseny a menekültek javára. A rövi­desen kimúlt román betörés menekültjei javára e hó 21-én szombaton este a császári és királyi 11. gyalogezred tisztikara az Elsnic J. karmester vezetése alatt álló ezred-zenekar közreműködésé­vel symphonikus hangversenyt rendezett a vár- megyeháza nagytermében. A zenekar hírnevéhez illő nagy és előkelő közönség gyűlt össze erre az alkalomra, elfoglalva az utolsó helyet is a terem­ben, amely megtelt volna akkor is, ha mégegy- szer olyan nagy. Kétszeres vonzóereje volt a hang­versenynek. Az erdélyi menekültek sorsán való enyhítés vágya egyrészt, a kiváló zenei élvezet másrészt, amelyre már közönségünk biztosan számit mindig, amikor all. gye. zenekarát indul meghall­gatni. Ebben a tudatában, mint még sohasem, úgy most sem csalódott. A kiváló műsor, az Elsnic vezetése és a zenekar rátermettsége olyan műélvezetet szerzett, mely az eddigieket is felül, múlta. A karmester figyelme a műsorban több számmal szereplő magyar zenével azokat is telje­sen megnyerte magának, akik csak a magyar motivumu zenét szeretik. A hangverseny a har­móniát tehát nemcsak a zenei hangok között, de a lelkek gyönyörűségében is megteremtette. Az első műsor szám Dvorák «Az Uj világból» cimü E moll symphóniája volt. — Az egésznek az előadása magas színvonalon állott, de a Largo muzsikája különösen szívhez szólott. Azután következett Hunyadv László nyitánya. Kiváló érdeme Elsnic karmesternek, hogy ennek partitúráját sok utánjárással megszerezte és a nyitányt lelkiismeretesen, egyúttal tökéletesen betanította. Szinte éledt a hallgatóság, a midőn az egyébb részben is pompás symphonikus hang­verseny közepén a magyar füleknek különösen kedves akkordokat és futamokat meghallotta. Át kell nyújtani az elismerés koszorúját úgy Elsnic karmesternek,mint a zenekarnak,mert a magyar ze­nét épen olyan érzékkel és átérzéssel játszották mint akár saját zeneköltőik darabjait.A Havannaise hege­dűszóló művészi előadása után ugyanis megint magyar dal és csárdás hegedűszólója következett. A lassú kissé stilizáltan volt előadva. Ez nem volt kárára. Hangverseny terem pódiumán ez a szép. A cigányos játéknak finomabb árnyalata. A frisse — igen érdekesen — azonban a magyar ritmust és hangulatot is teljesen visszaadta, ám­bár ez is abban a csiszoltabb öltönyben jelent meg, amely egy classicusokon növekedett zene­karnak mindig sajátja. Ezt a számot Grieg-dara- bok követték. A közkedvelt szerzőnek kiváló al­kotásai a pompás előadásban nagy hatást keltet­tek. Különösen élvezte a hallgatóság »A törpék felvonulás«-át, amely typikus, szemléltető vol­tánál fogva egyike a legérdekesebb zenei müveknek. A műsort Liszt rapszódiája fejezte be bravúrosan előadott harmóniákban. A közönség valóságos ovációkat rendezett zugó tapsviharával és éljen­zésével minden müsordarab után Elsnic J. kar­mester kiváló munkájáért és a zenekar teljesít­ményéért mert minden taktusban meglátszott, hogy a karmester az előadott darabok legkisebb részleteiben is otthonos és ezért pompásan ural­kodik zenekarán, mely viszont az ő pontosan tel­jesített dirigálásával vezettetve, a biztosság érze­tével játszik. — Az ovációk egyébként Rsilia alezredesnek és a 11. gyalogezred tisztika­rának is szólották, akik olyan előzékeny, szives, résztvevő magatartást tanúsítottak az erdélyi menekültek iránt és javukra ezt az erkölcsileg fényesen sikerült hangversenyt rendezték, a mely­nek az anyagi eredménye is kiváló volt, a mennyiben 1100 korona tiszta jövedelemmel járt. Az estélyen felülfizettek: Cs és kir. 11. gya­logezred tisztikara 150 K, Gróf Wenckheim Fri- gyesné és Gróf Széchényi Antal 100—100 K, Gróf Wenckheim Dénes, Ambrus Sándor és dr. Ladies László 40—40 K, Ondrus Cyrill, dr. Lovich Ödön, dr. Lindeuberger János és Engel Vilmos 20—20 K, Laurencicz alezredes,« Dobay János, dr. Jantsovits Emil, Schillinger Lipót, Weisz Ede, dr. Daimel Sándor, dr. Berthóty István, dr. He­rényi Armin, dr. Berkes Sándor és Vadas Márton 10—10 K, dr. Bucskó Koriolán és Reisner Ist­ván 8—8 K, Nizsalovszky Endre és Nagy Jenő 4—4 K, Goldstein Mór 2 K. Elhalasztották a jövedelemadó tárgyalást Lapunk multheti számában közöltük a húszezer koronán felüli jövedelmek megadóztatása céljából működő adófelszólamlási bizottság tárgyalási nap­jainak sorrendjét, amelyet a pénzügyigazgatóság október 25-től kezdődőleg állított egybe. A bizot- ság azonban a kitűzött időben nem kezdhette meg működését, mert úgy Wenckheim Dénes gróf, el­nök, mint Belicsey Géza helyettes elnök a tár­gyalásokon való részvételben akadályozva voltak. Az elhalasztott tárgyalások a következő sorrend­ben fognak megtartatni: November 3, 4, 6, 7, Békéscsaba ; nov. 8: Kétegyháza, Kondoros, Kö- röstarcsa, Mezőberény : nov. 9 : Szeghalom, Nagy­szénás, Gádoros ; nov. 10 : Szentetornya, Tótkom­lós, Vésztő, nov. 11 : Békés, Békéssámson, Bé- szentandrás ; nov. 13: Csorvás, Füzesgyarmat, Gyoma, nov. 14: Orosháza; nov. 15. Doboz, nov. 16. Szarvas, Újkígyós, Körösladány, nov. 17. 18. Gyula. Az adóköteleseket a községi elöljárósá­gok névszerínt is értesíteni fogják adójuk tárgya­lási idejéről. Uj adóügyi biztosi állások. A pénzügymi­niszter az uj egyenesadó törvények végrehaltása céljából a személyzet szaporítását határozta el és újonnan szervezendő adóügyi biztosi állások be­töltésére pályázatot hirdet. A személyzet szapo­rítás nem végleges, hanem csak ideiglenes, még pedig kötött határidőre két évre. Se nyugdíj, se kárpótlás nem jár vele, de ha két évig teljesen kifogástalanul működnek az uj tiszzviselők, akkor végkielégítésül megkapják egy teljes esztendei fizetésüket. Az adóügyi biztosi állásokat három csoportban szervezik meg. Az első csoportba tartozók fizetése évi 2600 K. s ezenkívül 93 K 33 f. háborús segély. Ezekre az állásokra pályázni lehet ügyvédi oklevéllel, vagy gimnáziumi, reál­iskolai, felsőkereskedelmi iskolai érettségivel és ezek mindegyikén felül legalább öt évi kereske­delmi könyvviteli gyakorlattal. A második cso­portba tartozók fizetése évi 2600 K. s ezenkívül havi 75 K 83 f. háborús segély. Pályázhatnak ide egyetemi, műegyetemi, vagy jogakadémiai absolutoriummal, keleti kereskedelmi, vagy gaz­dasági akadémiai végbizonyítvánnyal és legalább két évi gazdasági gyakorlattal. Előnyben részesül, akinek legalább egy évi ügyvédjelölti gyakorlata van. Yégül a harmadik csoportba tartozó adó­ügyi biztosok évi fizetése 2000 K. továbbá havi 58 K 33 f. háborús segély. Pályázni lehet köz­ségi közigazgatási vizsgával, felsőkereskedelmi is­kolai érettségi és ezenfelül legalább két évi pénz­intézeti, vagy kereskedelmi gyakorlattal, A lakás­pénz ugyanannyi, mint a Vili, IX illetőleg X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők lakás­pénze. Hivatalos kiküldetéseknél szabályszerű napi díj jár. A nyugdíjazott-állami, vagy vármegyei tisztviselők is pályázhatnak ha megvan a fentebb megkívánt előképzettségük. Ezek rendes nyugdi­juk élvezetében meghagyatnak és ezenkívül még 2400 K tiszteletdijban részesülnek arra az időre, amig adóügyi biztosok. Már alkalmazásban álló állami tisztviselők szintén pályázhatnak. A pályá­zók kötelesek kimutatni magyar állampolgárságu­kat, születési helyüket, életkorukat, vallásukat, családi állapotukat, fedhetlen előéletüket, a fen­tebb megkívánt előképzettségüket, nyelv- és szak­ismereteiket, egészségi állapotukat, valamint azt, hogy katonai kötelezettségüknek miként tettek eleget és hogy ez idő szerint mely okból nem teljesítenek tényleges katonai szolgálatot. Ha a pályázó magát valamely állomáshelyhez vagy ál­lomáshelyekhez kötné, ezt az állomáshelyet vagy állomáshelyeket a pályázati kérvényben megjelöl­heti, azonban az ilyen pályázóval szemben előny­ben részesülnek azok a pályázók, akik nem kö­tik magukat valamely állomáshelyhez. A pénzügy- ministeriumhoz címzett és kellőképen felszerelt pályázati kérvényeket az állami szolgálatban nem állóknak, valamint az állami és vármegyei nyug­díjasoknak legkésőbb 1916. évi november hó 30-áig kell az illetékes főispán (főpolgármester) utján a pénzügyministeriumhoz (II. főosztály) juttatni. A már alkalmazásban álló állami tiszt­viselők pályázati kérvényeiket, a pénzügyministe­riumhoz leendő szabályszerű felterjesztés céljából felettes hatóságuknál legkésőbb 1916. évi novem­ber hó 20-áig nyújthatják be. Halálozás- Tragikus körülmények között költözött korai sírjába Goldmann Sámuel, a gyu­lai kereskedő társadalom egyik régi közbecsülés- ban álló, szorgalmas, tevékeny tagja. Az életerős­nek látszó kereskedő vasárnap délután a Komló kávéházban rendes partnerével kártyázott. Egy­szerre, anélkül, hogy rosszullétről panaszkodott volna, a kártyát kiejtette a kezéből és halálsápad- tan, eszméletét vesztve lehanyatlott. A körülötte lévők lefektették s miután a jelenlevő dr. Szóbél Dávid orvos megállapította, hogy agyvérömlés érte, a beteget kotein lakására vitték, ahol keddre virradó éjjel anélkül, hogy pillanatra is magához tért volna, kétségbeesett gyermekei mélységes fájdalmára kiszenvedett. A derék ember hirtelen halála mély megdöbbenést és igaz fájdalmat kel­tett széles körökben. Árván maradt gyermekei iránt impozáns módon nyilatkozott meg a rész­vét, a boldogultnak szerdán délután végbement temetésén. Dr. Adler Ignác főrabbi a gyászoló közönséget könnyekig megható búcsúztató be­szédben méltatta az elhunytnak erényeit, amelyek őt, mint családapát és polgárt egyaránt méltóvá tették az irányában, életében és halála után is megnyilatkozó becsülésre és szeretetre. Koporsó­ját sokan kisérték ki utolsó útjára. A halálesetről a következő gyászjelentést adta ki a család ; Alul­írottak szomorodott szívvel tudatják, hogy a jó apa, após, nagyapa, testvér, sógor, rokon és jÓ- barát Goldmann Sámuel életének 61-ik évében, folyó hó 24-én hajnali */22 órakor lelkűk mély­séges fájdalmára elhunyt. Megboldogult drága halottunk hült tetemeit folyó hó 25-én, délután VaB órakor helyezzük a gyulai izr. sirkertben örök nyugalomra. Gyulán, 1916. október 24. Goldmann Mihály, Dr. Goldmann Imre, Gold- mann Erzsiké férj. Ritter Arturná, Goldmann Mariska, Goldmann Juliska gyermekei. Goldmann Kálmán, Goldmann József testvérei. Goldmann Mihályné szül. Silbersteiu Etus menye. Ritter Artur veje. Goldmann Ferike, Ritter Rózsika unokái. Goldmann Kálmánná, Goldmann Józsefné, Reisner Zsanka, Reisner Sándor, sógornői, sógora. Levél orosz fogságból. Lapunk egyik mun­katársa közérdeklődésre számot tartó levelezőla­pot kapott egy orosz fogságban levő gyulai tart. hadnagytól, akinek Írását rögtön felismerte. Fel­tűnt azonban, hogy a levelezőlap küldője nem irta alá a nevét, hanem feladóként: Vasaldky Béla volt megnevezve. A címzett ki is vasaltatta a levelezőlapot, amelynek mindkét oldalán elő­tűntek a titkos Írással irt következő sorok: »B . . . 1916. aug. 20. Minduntalan halljuk, hogy az orosz hadifoglyoknak nálunk milyen jó dolguk van. A mienk nem mondható ilyennek. Ma őfelsége születésnapján reggel az orosz kantinban egy közös kapitány nem vette észre a belépő Drusina parancs­nokot 8 nem tisztelgett neki. Nikiforoff alezredes ezért őt mellbe vágta, hogy a kapitány megtán- torodott s utána őrökkel bekisértette szutkiba (börtön). Nikiforoff állítólag részeg volt. A kö­zös ebédlőben az idősebb tisztek ünnepi ebédet akartak tartani, de Nikiforoff megtiltotta ezt, sőt a húsfogyasztást is. Az orvosok ünnepi ebédét az utcára dobatta. Délután a két órai séta alatt az osztrák tiszti dalárda néhány hazafias dalt énekelt el s mi többiek hallgattuk a magyar barakk fa­lához támaszkodva. Utána a magyar tiszti zene­kar néhány dalt játszott el. Egyszerre a távolból egy kozák szakasz az összegyülekezett tiszti tár­saságra lovagolt, azt szétverte és őket barakkjaiba kergette. A legénységi táborban, a katholikus templombarakkban a fogoly lelkész istentisztele­tet tartott a legénységnek s az oroszok őket on­nan is kikergették s barakkjaikba csukták. Ha­sonló s még válogatottabb durvaságokból az utóbbi időben bőven kijut. A legénység, itt-ott a tisztek is megismerik a puska tusát. Ilyen a mi helyze­tünk egy durva vázlatban ... Itt elégtételt kap­nunk nem lehet s ha azt keressük: becsuknak. Hogy milyen a legénység helyzete, azzal nem akarom a hozzátartozókat keseríteni. Ha valaki szökést kísérel meg, úgy megszorítják az egész tábort s a barakkparancsnokot (rendesen idősebb tiszt) becsukják.Adjon e soroknak helyet a»Békés«- ben. Ha lehet juttassa nevemmel egy pesti lap­hoz is. Ez valamennyiünk kívánsága. Áz oroszok sok hazugságot írnak a németországi foglyaikról. Ezután önnek direkt irok. Melegítse mindkét ol­dalát lámpánál. Nevem nem irom ide, mert be­csuknak, hogy belezöldülök. A kórház volt szám­vevője vagyok, a sport-egylet megalapítója. Szí­vélyesen üdvözlöm s sokan köszöntjük.« — Igaz fájdalommal veszünk tudomást a megalázó bánás­módról és gyötrelmekről, amelyeknek fogságban sínylődő fiaink szomorú osztályrészesei, de büszke öntudattal mutathatunk majd rá a békés idők beköszöntésével, hogy mi »barbárok« milyen más sorsban részesítettük — úgyszólván tejben-vajban fiirösztöttük az ő embereiket. Házassági évforduló. Csepregi György csa­bai ág. ev. lelkész, az arad-békési egyházmegye köztiszteletben álló esperese, szerdán ünnepelte nejével házasságuk negyvenedik évfordulóját a legszűkebb családi körben. A Vöröskereszt egylet dobozi fiókja a köz­ségben tartózkodó erdélyi menekültek javára ok­tóber hó 28. és 29-én, Reisz Albertné vendéglő­jének összes helyiségének termeiben színi előa­dást rendez. Színre kerül : Mikor a halottak visz- szacérnek. Irta ; Benda Jenő. Ezt követi : Az ördög mátkája. Népszínmű 3 felvonásban. Irta : Géczy István. Helyárak : I. hely 2 K, II. hely 1 K 20 f, Állóhely 60 fillér. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében köszönettel fogadnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom