Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-29 / 44. szám

Békés 1916. október 29. Í4 Hogyan élnek foglyaink Oroszországban. Érdekes levelezőlap érkezett a napokban Demeter Konrád, csabai polgári fiúiskolái tanártól, ki mint orosz fogoly Taschkendben van. Február 28. és április 28-ról keltezett levelében egyaránt az ellátásról panaszkodik ilyenforma körmönfont- sággal: «Miután ösmerőseinkről eddig nem em­lékeztem meg, most jóváteszem. Der Herr Sár- galötty és Higleves, bár nem vágyódtam utánnok naponta kétszer találkozom velők. A Herr Főtt- köles szintén sokat sétál és naponként találkozom vele. A Herr Huskicsiny, dacára, hogy a fönt említett urak közt a legjobban érdekel, ritkán találkozom vele. Vannak napok, amelyeken egy­általán nem látható. Igen sovány és kicsiny lett. ügy gondolom, talán beteg lett, de ő azt mondja jól érzi magát.» Október lló végnapjait éljük és visszate­kintve a múló hónap időjárására, azt minden, különösen pedig mezőgazdasági szentpontból nem­csak a legjobbnak, hanem eszményinek is mond­hatjuk. Evek óta nem kedvezett október úgy az őszi szántás és vetésre mint az idén. Eső ép­pen annyi és akkor volt, amennyi és amikor kel­lett, az esŐtlen napok pedig derűsek és melegek voltak úgy, hogy nagyobb csapadék után is 24 óra múltán mindenütt lehetett tovább, illetőleg az eső hatása alatt szántani. Tudomásunk szerint az idén határozottan több föld jutott őszi vetés alá, mint a múlt esztendőben és még több is ju­tott volna, illetőleg jutna, ha a gazdakőzönségnek elegendő vetőmag állana rendelkezésére. Még mindig nem késne el, ha illetékes körök az ed­digieknél komolyabb és határozottabb lépéseket és intézkedéseket tennének, hogy a megrendelt vetőmag rövidesen megérkeznék és szétosztatnék ha erre egyáltalában van lehetőség, megboesát- hatlan bűn volna ezirányban mindent el nem kö­vetni. A pénteki ujholddal különben nagyobb arányú esőzés is beköszöntött, péntek virra­dótól késő éjjelig folytonosan esett. — Ez a csapadék sem mondható feleslegesnek, sőt a ve­tések túlnyomó részének nagy szüksége volt reá. Egyelőre azonban teljesen elég s mindenféle okok­nál fogva még hetekre terjedő enyhe s száraz napokra lenne szükségünk. Betörők merénylete. Folyó hó 19-ére vir­radó éjjel Opanszky Mátyás csaba-erzsébethelyi 60 éves iparos ember gyanús zajt hallott az ud­varán. Fölkelt s kiment a házból. A kamara aj­taját nyitva találta. Odakiáltott: »Ki van ott ?« Abban a pillanatban úgy fejbeütötték, hogy esz­méletét vesztve összeesett. Úgy találta meg ké­sőbben a felesége ki utánna ment. Akkor már se a kamarában, se az udvaron nem volt senki.- A betörők, kik valószinüleg cigányok voltak, el­menekültek. Teltenért zsetolvaj. Vasárnap délelőtt tem­plomba ment Csabai Ferencné csabai asszony. Amint a templomhoz ért, észrevette a nagy soka- dalomba is, hogy valaki zsebében kotorász. Oda­kapott épen abban a pillanatban, amikor kiemelték pénztárcáját, melyoen 6’50 K volt. Csabainé nem volt rest, hanem megfogta a tolvajt, pofon vágta, felrúgta és a körülállók segítségével addig szoron­gatta, mig jöttek a rendőrök, akik bekísérték. Ott mint „kedves ismerőst1* fogadták : Nagy Bor­osának hívják, köröstarcsai illetőségű, jelenleg csabai lakos, aki már nem egyszer volt vendége a csabai rendőrségi fogdának. Lókötés. Csabán, a sopronyi tanyákon egy ismeretlen lókötő vasárnapra virradó éjjel elkö­tötte Petrovszky István gazdaember két lovát. A lovakat harmadnap megtalálta a csendőrség. A tolvaj Nagyváradon akarta értékesíteni, de rajt­vesztett. Knrnzsló cigányasszony. Egyike a leg­könnyebb mesterségnek a kuruzslás. Kevés mun­kával jár; csak szóbeszéddel, meg hókusz-pókusz- szal s mégis jól fizetik a babonás népek. De milyen jól fizetik! Leginkább szivbeli ügyekben fordulnak a babonás fehérnépek a kuruzslóhoz. Fordítsa feléjük a választottjukat. így a héten egy csabai asszony is. Boros Györgyné, ki a fér­jével a háború előtt nem a legjobb viszonyban élt, szerette volna, mig a férje »oláh-verni« jár a boldogságukat megalapozni. Megtudta ezt egy cigányasszouy. Elment hozzá s addig beszélt az asszonynak, mig rá tudta szedni, hogy ő kibékíti férjével s ha a harctérről visszajön, úgy fogja szeretni, mint — lánykorában ... És a szegény asszony bedült. Természetesen a »művelethez« a férj »megváltoztatásához« sok minden kell, pl. 3 szoknya, 2 selyemkendő, 1 berliner fekete és fehér kendő, 2 férfi ing, 2 férfi alsónadrág, 3 gyermekruha, 2 pár csirke, 20 klg. liszt, 2 klg. szalonna, 1 pár fehér galamb, no meg — hajszál- pontos számítás után — 290 korona is kell, mert enélkül az ördögi kotyvalék nem ér semmit. Az asszony odaadta a felsorolt »anyagokat« a pénzzel együtt, Pár nap múlva azonban eszmélni kezdett, Alkalmasint becsapta a cigányasszony. Futott a rendőrségre, ahol elpanaszolta a sorát. Ott aztán fölvilágosították, hogy csakugyan ala­posan becsapta a kuruzsló. Úgy, de a sok drága ingó-bingó, meg az összekuporgatott pénz hol volt már akkor ? A vasnti félíírnjegy igazolványok. A Békés Csanád és Csongrád vármegyék területén lakó igényjogosultak a magyar királyi államvasutak vonalain félárujegy váltásra jogosító arcképes iga­zolványait a szegedi üzletvezetöség hosszabbítja meg, illetve az uj igazolványokat ez a hivatal ál­lítja ki. Az igazolványoknak az 1917. évre leendő meghosszabbítása iránti kérelmek a folyó évi októ­ber 1-től december 31-ig fogadtatnak el és az ily kérvények gyors elintézhetése céljából a Békés­vármegyében lakó igényjogosultak október, a Csa- nádvármegyében lakók november, a Csongrádvár- megyébem lakók pedig december hó folyamán kell kérvényeiket beküldeni. A nyugdíjasok a kér­vényre ragasszák fel a meghosszabbításért járó igazolványonkénti 2 korona postabélyeget. Kérvé­nyükben a gyermekek nevét és életkorát tüntessék ki és a közigazgatási hatóság által a megfelelő záradékot vezettessék reá. Az igazolványok visz- szaküldéséhez megcímzett és a kellő postabélyeg­gel ellátott boríték melléklendő a kérvényhez. Talált vitózségi érem. Képiró Ferenc vár­megyei házfelügyelő f. hó 23-án délután a tör­vényszéki palota előtti járdán egy teljesen uj nagyezüst vitézségi érmet talált s azt a rendőr­ségnél beszolgáltatta. Tulajdonosa a főkapitányi hivatalban átveheti. Zongorahangolás és javítás« Ébner Bernát zongorahangoló és javító, a bécsi cs. és kir. operabáz volt segédhangolója ajánlja a n. é. zongoratulajdonosoknak szolgálatait. — Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvárus, Gyula. Közgazdaság. Uj kenyér- és lisztjegyek lesznek. A for­galomban levő kenyér és lisztjegyekkel tapasztalt üzérkedések korlátozása végett Gyula város ha­tósága november 1-től kezdődőleg uj mintájú vásárlási jegyeket bocsát ki. Az uj vásárlási je­gyek szövege és színe is különbözik az eddigiek­től. Nevezetesen a kenyérjegy kék-, a kenyérliszt jegy fehér, a főzőlisztté zöld-, a tésztalisztté' ró­zsaszín. A jegyek mindenikére reá van nyomtatva a hónap neve, amelyre érvényes. A hó végén még fennmaradó vásárlási jegyek a következő hóban már fel nem használhatók. A polgármes­ter falragaszokon hívja fel a város összes ellát- tatlan lakosságát, valamint a liszt- és kenyérje­gyek igénybevételére jogosult menekülteket, hogy a már eddig nyert igazolványuk bemutatása, mel­lett október 28., 29., 30. és 31-én jelentkezzenek a városháza nagytermében, délelőtt 8—12-ig és délután 2—5 között, november havi vásárlási je­gyeik átvétele végett. A liszt- és kenyérárusok legkésőbb 31-én a náluk begyült jegyekkel el­számolni tartoznak, mert e napon túl a régi min­tájú jegyek tőlük el nem fogadtatnak. November elseje után pedig a régi mintájú jegyekre kenye­ret és lisztet kiszoigáltatniok nem szabad, ellen­kező esetben az árusítási jog tőlük meg fog vonatni. Élelmiszer-piacok tartása. A szarvasi járás főszolgabirája előterjesztést tett, hogy a vásárok korlátozására vonatkozó rendelettel szemben en­gedtessék meg Szarvason két hetivásár tartása, hogy a községben nagy számmal elhelyezett kato­naság és menekültek szükségleteiket könnyebben beszerezhessék. A kereskedelemügyi minister le­iratában közli, hogy a kérelmet az általános ren­delettel szemben nem teljesítheti, módjában áll azonban a járási főszolgabirónak megengedni, hogy a napi fogyasztás tárgyát képező élelmi­szerek és cikkek a hetivásár napján kívül is áru- sittassanak, azaz a minden nagyobb helyen szo­kásos napi élelmiszerpiacok megtartassanak. E napokon természetszerűleg iparcikkek nem áru­síthatók. Mütanrcndőri bejárás. A Wolfinger Miksa nagybérlő által a békésszentandrási bérgazdasá­gától Tótkomlós állomásig épített 9 Km. hosszú lóüzemü mezőgazdasági vasút műtanrendöri bejá­rása október 27-én tartatott meg. A bejárást dr. Berthóty István vármegyei főjegyző vezette, aki az uj vasút megfelelő kiépítésének megállapítása után annak forgalomba helyezésére az engedélyt a helyszínén megadta. Fogyasztási adó bérbeadás. A gyulai pénz­ügyigazgatóság az alábbi öt község borital adó és husfogyasztási adó beszedési jogának 1917— 1919 évekre nyilvános árverés utján leendő ha­szonbérbe adására november 3-án délelőtt 10 óra­kor a pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében árverést tart. A kikiáltási ár Kétegyháza község fogyasztási adójára 2996 K 67 f, Békés községre 18,795 K 76 f, Köröstarcsa községre 3307 K 39 f, Csorvás községre 2900 K 16 fillér. Árve­rezni szárdékozók a kikiáltási ár 10%-ának meg­felelő bánatpénzt kötelesek letenni készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírban. Vtbejárás. A körösladány—Szeghalom—fü­zesgyarmat— csökmői állami utak szemléje és részben felülvizsgálata f. hó 23. és 24-én tarta­tott meg Kovács Lajos miniszteri tanácsos veze­tésével, amelyen a vármegyét és a közigazgatási bizottságot dr. Berthóty István vármegyei fő­jegyző és Horváth Béla műszaki tanácsos képvi­selték. A bizottság az utak kiépítését általában megfelelőnek találta és ez alapon meg fog tör­ténni a vállalkozókkal a végleges leszámolás. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága október hó 29-én ma d. u. */,4 órakor ülést tart. A meghívó felkéri a pénztár igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjait, hogy ezen ülésen mindnyájan megjelenni szíves­kedjenek, mert az igazgatóság tagjai már a kato­nai behívások folytán annyira megfogyatkoztak, hogy ha arról 1—2 igazgatósági tag hiányzik, az ülés nem határozatképes és a pénztárt azáltal olyan költség éri, a melyet a pontos megjelenés­sel el lehet kerülni. Az ülés idejének megállapí­tásánál tekintettel voltak a mostani gyakori vo­nat késésekre azért azt Va4 órára állapították meg. De a vonat beérkeztét befogják várni 4 óráig is. A tárgysorozat főbb pontjai : Jelentés a szék­ház ügyben. Jelentés a pénztár vagyoni állapo­táról és ügymenetéről. A háborús költségvetés megállapítása 1917. évre. Az 1917. 1918. évekre készítendő folyó számla könyvek szállításának biztosítása. A Népszava könyvkereskedésének meg­keresése a sociális egészségügyi kérdéseket is­mertető mü beszerezése és terjesztése tárgyában, Dr. FriedrichVilmos tuberkulózis elleni védekezés cimü müveinek terjesztése érdekében a Népszava könyvkiadóvállalat megkeresése. Jancsó István és Györke Margit sepsiszentgyörgyi menekült pénztári tisztviselők foglalkoztatása tárgyában az Országos Pénztér 24429/1916 számú leirata. Dr. Tóth Samu vésztői h. községi orvos háromszék- megyei menekült pénztári orvosnak a vésztői pénztári orvosi teendők ellátására leendő megha­talmazása tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom