Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-23 / 30. szám
2 Békés 1916. julius 23 sulyminőség nagyobb, a búzánál 78 kilogrammig 20 fillérrel, ezen felül 81 kilogrammig a suly- különbözet minden teljes kilója után 15 fillérrel emelkedik az ár. Viszont amennyiben a sulyminőség 75 kilogrammnál kisebb, a legnagyobb ár a sulykülönbözet minden kilogrammja után 73 kilogrammig 20 fillérrel, azon túl minden további kilogrammnál 71 kilogrammig 30 fillérrel csökken. Amennyiben a rozs hektoliterjének súlya 71 kilogrammnál nagyobb vagy kisebb, a maximális ár a sulykülönbözet minden teljes kilogrammja után, de legföljebb három kilogrammig, 15 fillérrel emelkedik, illetve csökken. A maximális árakat, amelyek magukban foglalják a rakodó-állomáshoz való szállítás költségét is, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés ellenében történt eladás esetére kell érteni. A Hadi Termény Részvénytársaság és ennek bizományosa által történő vételnél a rakodó-állomás helyén érvényben álló legnagyobb ár az irányadó. Az eladó az általa szállított zsák árát felszámíthatja. A zsákért felszámítható legnagyobb árat a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. A Hadi Termény Részvénytársaság vagy bizományosai a termelőtől vásárolt terményért megállapított legnagyobb árat tartoznak fizetni. Ha a Hadi Termény vagy bizományosai a megállapított időben az árut át nem veszik, az eladó késedelmi kamatot és őrzési dijat is számíthat fel. Az őrzési dij nagyságát a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A legnagyobb árak megállapítására vonatkozó rendelet julius 16. napján lép életbe. Ezen a napon túl tehát tilos kölest, valamint 1916. évi termésű búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot drágábban vásárolni annál az árnál, amelyet a rendelet legnagyobb ára megállapít. Aki e rendeletet megszegi, hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntethető s ha megállapítható annak a nyereségnek összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazott pénz- büntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével fölemelt összegig terjedhet. A vevő nem büntethető, ha a követelt árat a Akarod ? Bebizonyítom neked, hogy a fehér : fekete, a boldogság: boldogtalanság, az erény : bűn, az erkölcs : erkölcstelenség, a gyönyör : kin. Minden dolognak van szine is, fo- náka is. Nincsenek absolut igazságok. Az, hogy minek nézünk valamit, csak a helyzettől, a viszonytatokról, a nézőponttól, a világítástól, a céltól, a gondolatok egybekötésétől, a fogalmak egybekapcsolásától, a szavakkal való mesterkedéstől függ. Rabulisztika az egész. A maga érdekeit tartja mindenki igazságnak s sem absolut jó, sem absolut rossz nincs. Az uzsorás, mikor verejtékező adósától száz percentet bevasal, igazolja magát saját maga előtt s a rabló- gyilkos, mikor orozva hátba szúr, meg van győződve róla, hogy a vele történt társadalmi igazságtalanságot torolja meg rajtad. „Az ördög is jogcímeket keres«, mondja igen szépen Madách. Az az igaz, amit igaznak tartok s az a jog, amire az erő rákényszerit, hogy jognak tartsam. Ma más mint száz vagy ezer év előtt s más békében, mint háborúban. Az élet királyai a társadalom ormán születettek, vagy oda felkapaszkodottak annak köszönhetik helyzetüket, hogy maguk, vagy őseik be tudták vétetni az emberekkel, hogy az ő igazságuk a mások igazsága is. Ők értettek legjobban a rabulisztikához. Mert bár igazság nincs, az embereken mégis csak azok tudnak uralkodni, akik eltudják velük hitetni, hogy ők az igazságot akarják. Pedig csak az az egy igazság van, hogy nincs igazság. Ezt azonban csak a tudósok, a filozófusok a világ dolgát megértők tudják, de nekik ebből nem sok hasznuk van. ők csak álmodoznak és elméleteket gyártanak. Nem üzletemberek. A politikusok pedig ezeket az elméleteket a gyakorlatban alkalmazzák. Aki az elméletet kitalálja, legjobb esetben ingyen díszsírhelyet biztosit magának és kegydijat az özvegyének, aki az elméletet gyakorlatilag alkalmazza, legrosszabb esetben is ötemeletes sarokházat építtet. Ez a különbség az elmélet, meg a gyakorlat között. — re. jelen rendelet ellenére megfizette, de a kihágást a hatóságnál feljelenti. A vámkülföldről származó terményekre a rendelet nem vonatkozik. Az 1915. évi termésű már requirált vagy a Hadi Terménynek eladásra bejelentett terményekre az eddig érvényben állott legnagyobb árak maradnak irányadók. A vármegye közgyűlése, — Julius hó 22. — A törvényhatósági bizottság tegnap délelőtt tartotta meg Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését, a melynek összehívását néhány sürgősebb ügy tette szükségessé. A rövid tárgysorozatu közgyűlésre kevés számú bizottsági tag gyűlt egybe és az előterjesztett javaslaton kívül csak az őrlési vám százalékának megállapításánál volt részletes vita, míg a többi javaslat vita nélkül elfogadtatván, a napirenddel gyorsan végeztek. Jelen voltak a közgyűlésen: Ambrus Sándor főispán, elnök, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Vangyel Endre aljegyző, Házy Imre tb aljegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Moldoványi János-, Lukács Endre- és Kiss László föszolgabirák, Schmidt Gyula, Kohn Dávid, dr. Eohn Mór, dr. Follmann János, dr. Stojanovics Szilárd, Sinszky Ferenc, dr. Ladies László, Korossy László, Morvay Mihály, Horváth Béla, dr. Szondi Lajos. Fekete Sándor, Iványi Antal, Aszalay Gyula. Weisz Mór, Wieland Dénes, dr. Kovács Péter, Barabás György, Ritsek János, Kvanka Mihály, Bokor István, Vági András, Csizmadia András, Kovács István, Holló György, Varéra A. Elek, Scherer Benedek, dr. Sebők Elek, Csillag Ignácz, Szabó László, Tanczik Lajos bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után a tárgysorozatba felvett ügyek a következőleg nyertek elintézést: Az 1916. évi termésre vonatkozó rendelet a törvényhatóság feladatává teszi, hogy a malmok által szedhető őrlési vám nagyságát állapítsa meg. Az állandó választmány a vámot 10 százalékban javasolta megállapítani, úgy, hogy ebben már a poriás is bent foglaltatik, vagyis a malom a bevett terményért annak 90 százalékát kitevő súlyú őrleményt tartozik kiszolgáltatni. A javaslathoz részletes vita indult meg. Csizmadia András azt kívánja, hogy a lakosság a vámot pénzzel megválthassa, Kovács István részletesen indokolt felszólalással a vámot portással együtt 8%-ban javasolja megállapítani, az előadó dr. Berthóty István főjegyző. Kiss László főszolgabíró hozzászólása után Korossy László a vámot 8%-ban, a porlásra leszámítható mennyiséget külön 2%-ban kéri megszabni. A vámdijnak készpénzzel való megváltására vonatkozó indítványhoz az elnöklő főispán, az alispán, dr. Ladies László, Kvanka Mihály, Varga A. Elek szóltak hozzá és a vita eredménye alapján a közgyűlés szavazással döntve el a kérdést, egy szótöbbséggel elhatározta, hogy a vám százalékot 8%-ban, a porlásra számítható mennyiségét külön 2% -ban állapítja meg, és a vámot az öröltetö jogosult készpénzzel megváltani, a mikor is 1915. december 15-éig az őrlésért 3'20 K.-t, a darálásért 2’20 K.-t, azon időn túl az őrlésért 2*88 K.-t, a darálásért 2-— K.-t köteles fizetni. Mosonvármegye és Kolozsvár város átiratával kapcsolatban a törvényhatóság foglalkozott az 1916 évi tengeri zár alá vételének a requirálásának és gabonával való ellátásának ügyével. Az idevonatkozó részletes és gondos tanulmányra való javaslat kíterjeszkedik azon nehézségekre és sérelmekre, amelyek a múltban felmerültek és a vármegye közönségének érdekeit támogató kívánalmakra. A búza, rozs, árpa és zab zár alá vételére vonatkozó már kiadott kormányrendelet intézkedéseivel számolva a javaslat oly irányú intézkedést kíván, hogy a zár alá vett gabonanemüek átvételénél zárassék ki az ügynöki verseny és az átvétel községenként vagy kerületenként felhatalmazott egyes megbízottak vegyék át a Haditermény Részvény- társaság részére, hogy továbbá töröltessék egyes katonai alsóbb parancsnokságok közvetlen vásárlási joga. A tengerire nézve részletes előterjesztéssel oly intézkedést kíván, hogy a hadsereg szükséglete első sorban kielégittetvén a kényszerrequirálás lehetőleg mellőztessék, vagy ha már az elkerülhetetlen lesz, nagyobb körültekintéssel, a teher igazságos elosztásával vitessék keresztül. Különösen kerülni kívánja a javaslat a múlt évben előfordult azt a nagy sérelmet, hogy mikor a termelők feleslegüket már eladták és a tengeri egyes nagy hizlaló vállalatok kezébe ment át, akkor következett be a túlzott igényű requirálás, amely a gazdaközöns égtől már nem a felesleget, hanem nélkülözhetetlen saját szükségletét vitte el. — Rámutat a javaslat arra is, hogy a mezőgazdasági érdek és a hús és zsirellátás lehetősége megkívánja, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos sertéshizlalás ne korlátoztassék, hanem minél kiterjedtebb mérvben lehetővé tétessék. A lakosság ellátása szempontjából szükségesnek mondja, hogy a nehézségeket okozó központi kezelés helyett az egyes- törvényhatóságok szükségletének meghatározásával az intézkedés joga a törvényhatóságokra bizassék. továbbá, hogy lehetővé tétessék a lakosságnak, hogy állattartás céljaira kisebb tételekben és évközökben is szerezhessen be abraktakarmányt, végül, hogy azok, a kik elemi károk folytán vetőmagot venni kénytelenek, ahoz mérsékelt áron juthassanak hozzá. A javaslatot a közgyűlés általános helyesléssel egyhangúlag elfogadta. Temesvár város megkeresésére elhatározta a közgyűlés, hogy a megindított mozgalomhoz csatlakozva feliratot intéz a kormányhoz, hogy a balkáni államokkal való gazdasági összeköttetést szaporítsa és a tervezett aldunai áthidalással kapcsolatos második balkáni vasúti fővonalat a tiszántúli vármegyéken keresztül irányítsa. A vármegyei közkórház folyó évi üzemi kiadásának fedeztetése végett 200000 koronáig terjedő folyószámla kölcsön felvételét határozta el a közgyűlés és elfogadta a legelőnyösebb ajánlatot tevő Orosházi Takarékpénztár és Békésmegyei Takarékpénztár egyenlő ajánlatát, a melyek a kölcsönt a bankkamatlábnál 1 százalékkal magasabb kamat mellett hajlandók folyósítani. A vármegyei államépitészeti hivatal úti átalányát a közgyűlés 1916. és 1917. évekre évi 600 K pótlékkal felemelte. A vármegyei közkórház több alkalmazottja tévesen felvette a háborús segélyt, a melyre nézve a minisztérium úgy döntött, hogy annak felvételére nem volta’k jogosultak. Miután a felvett segély visszatérítése a kisfizetésű alkalmazottakat a jelen drágasági viszonyok mellett érzékenyen sújtaná, a törvényhatóság kimondotta, hogy a háborús összeg visszatérítését nem kívánja. Jóváhagyta a közgyűlés Békés, Bekéssámson, Békésszentandrás, Doboz, Gyoma, Mezőberény, és Öcsöd községeknek hadi kölcsön jegyzése, Nagyszénásnak egyes alkalmazottak drágasági pótléka és az elöljárók háborús segélye, Kondorosnak járvány kórház telekvétele, a gyomai utkaparók fizetésrendezése, és Endrödnek egyes alkalmazottak háborús segélye ügyében hozott határozatait és a beterjesztett községi számadásokat. A napirend kimerítése után elnöklő főispán a közgyűlést fél II órakor berekesztette. Taxiügy. A csabai főgimnázinm uj igazgatója. A csabai Rudolf-főgimnázium kormányzó bizottsága dr. Sailer Vilmos főgimnáziumi felügyelő elnöklete alatt szerdán délután ülést tartott. Az elnök bejelentette, hogy az intézet igazgatójának Bu- kovssky Jánosnak a mandátuma lejárt s a tanári kar titkos szavazással elsőhelyen dr. Bell Lajos, második helyen Balázs Ödön tanárokat jelölte az igazgatói megbízatásra. A jelölés alapján a bizottság egyhangúlag dr. Bell Lajost választotta meg a főgimnázium igazgatójává. Egyben elismerésül Bukovszki János volt igazgatónak, a tiszteletbeli igazgatói címet adományozta és meghagyta illetményének csorbithatatlan élvezetében. A jónevü főgimnázium dr. Rell Lajosban fiatal, tetterős, kiváló képességekkel megáldott vezetőt nyer. Tanító választások. A vésztői ref. egyház- község a harctéren hősi halált halt Karácson Béla tanító állására Be’lteky Ilona tanítónőt választotta meg. — A szeghalmi ref. el. iskolánál újonnan szervezett két tanítói állásra az ottani iskolaszék Ssendrey Julia és Garda Jolán tanítónőt alkalmazta. — A békési áll. segélyezett közs. polg. Iához Bölöni Aranka rendes tanítónővé, Gally Margit pedig segédtanitónővé választatott meg. Hírek. A liadisegélyek felemelése ügyében hétfőn délelőtt értekezlet volt a vármegyén Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt, amelyen a pénzügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium képviselői, a vármegye központi főtisztviselői a kir. pénzügyigazgató, Gyula város polgármes-
