Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-23 / 30. szám
1916. julius 23. B é k é s 3 tere és több főszolgabíró vettek részt. Az értekezleten behatóan megvitatták azokat a nehézségeket, amelyek a hadi segélyek utalványozása körül felmerültek és azokat az irányelveket, a melyek a segélyre való igény és a segély mérvének megállapítása tekintetében egységes eljárás szempontjából figyelembe veendők. Az értekezlet tulajdonképeni célja pedig annak megállapítása volt, hogy a munkásosztály részére megállapított 1.60 K, illetve 1.80 K, napi maximális segély a bekövetkezett drágaság folytán különösen nagyobb családnál elégtelennek bizonyulván, minő intézkedéssel kellene e bajt orvosolni, egyrészt hogy az arra rászorultak nagyobb segélyt kapjanak, másrészt azonban, hogy arra hasonló mérvben rá nem szorult családok az állam teherviselő képességének kárára indokolatlanul magas segélyben ne részesüljenek. A felemelés módozatára nézve azon tervvel szemben, hogy nagyobb családok segélye a téli hónapokon emeltessék az értekezlet a kezelés egyszerűsítése szempontjából és arra való tekintettel, bogy sok tagú családnál a gyermekek gondozásával elfoglalt családanya nyáron sem tud kereső foglalkozást űzni, egy hangulag azon javaslat mellett foglalt állást, hogy az ily családok maximális segélye mérsékelten az egész évre vonatkozólag felemeltessék. — Az értekezlet javaslata az illetékes miniszterek döntése alá kerül és remélni lehet, hogy az őszre a sok gyermekkel biró családok már felemelt segélyben fognak részesülni. A tisztviselők gabona szükséglete. A megélhetési gondok, melyek az összes foglalkozási ágak között legsúlyosabban a tisztviselőkarra nehezednek újabb mozgalom indítására kényszeri- tették a Békésmegyei Állami Tisztviselők Körét. A törvényhozás által megszavazott háborús segély ugyanis csak az esetben segit a tisztviselő nyomoron, ha az indokolatlan árdrágítások ellen kellő védelemben részesülnek. Ez a védelem teljesen megfelelően a tisztviselői fogyasztás ellátására alakítandó külön intézményekkel volna csak elérhető, melyek megvalósítása a háború alatt számtalan akadályba ütközik. Mig ez megtörténhetik, már most is igen sürgős a fix fizetésű tisztviselők védelméről való ideiglenes gondoskodás. A nehéz viszonyok között élő tisztviselők, hogy a csekély jövedelmükből magukat s családjukat eltarth issák, akként rendezkedtek be, hogy baromfit neveltek és 1—2 sertést hizlaltak, amiből évi zsirszükség- letüket biztosították. — A tisztviselők baromfi és sertéshizlalását a Haditermény Részvénytársaság és Korpaközpont működése teljesen lehetetlenné tette, mert az elrequirált gabonanemüeket és korpát magánosok részére hozzáférhetetlenné tette. Termelőktől pedig magánemberek már a múlt év őszén sem voltak képesek maximális áron gabonát vásárolni, mivel a gazdák eladási kényszer hiányában csak annak adták el terményeiket, akik a maximális árnál jóval többet fizettek. És a viszonyok most sem különbek. Ma Gyulán és a környéken az ármegállapítás dacára egy mázsa tengeri csak lopva szerezhető 100—110 korona árban, korpa 60 korona s az árpának mázsája 65 korona forgalmi árt ért el. Ezt az árt a tisztviselő meg nem adhatja, mert nyomorúságos helyzete dacára is alkalmazkodik a törvények és kormányrend letekhez s igy az ármaximálási és requirálási rendelkezésekhez, de máskülönben is képtelen ilyen uzsora árak megfizetésére. Ebben a tárgyban a Békésmegyei Állami Tisztviselők Köre Z á d o r Mór kir. tanácsos pénzügyigazgató elnöklésével vasárnap délelőtt rendkívül közgyűlést tartott, melyen megbeszélték milyen módon volna lehetséges a gabonával űzött visszaélések ellen védekezni. Határozatilag kimondták, hogy megkeresik az Állami tisztviselők országos egyesületét, járjon közbe a kormánynál, hogy addig is mig a tisztviselői fogyasztás ellátása érdekében a béke beálltával tervezett országos intézmények létesittetnek, már most a háború tartama alatt sürgős intézkedés tétessék az iránt, hogy a kormány felügyelete s irányítása mellett működő Haditerméuy Részvénytársaság, Korpaközpont s minden már létező s még létesítendő ily alakulatok által a helyi csoportokban tömörülő tisztviselők háztartási szükségletei maximális áron kielégitessenek. Katonai kinevezés. A honvédelmi miniszter kinevezte a háború tartamára Bnbócs István népfelkelő alutász, c. tizedest a 2. népf. parancsnokság nyilvántartásában néfőlkelő mérnökhadnaggyá Katonai kitüntetések. A király elrendelte, hogy a hábornban teljesített kiváló szolgálatainak elismeréséül Ulicska István alezredesnek, a 2-ik népfölkelő parancsnokság vezetőjének a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. Ugyancsak a legfelsőbb dicsérő elismerés adatott tudtul az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Kisfalusy István, a 2. népf. e-gy-nél, valamint Porter Lipót a VII/2. népf. gyalogzászlóaljnál beosztott népfölkelő főhadnagyoknak. A király a háborúban teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Szőke Mátyás gyulai postasegédtisztnek, az 57. távirda forgalmi osztagnál beosztott posta és távirda segédtisztnek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Őfelsége Szász Géza tart. tüzérfőhadnagyot, Szász Henriknek, a Beregi Lajos orosházi cég üzletvezetőjének fiát az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért a hadiékitményes katonai éidemkereszttel tüntette ki. Hősi halál. Moravcsik József szarvasi tanító Dezső nevű oki. mérnök fia a háború elejétől kezdve részt vett a nagy küzdelemben. A most dúló volhiniai harcokban súlyosan megsebesült. A miskolczi katonai kórházba szállították, ahol nehány napi ápolás után kiszenvedett. A meg- dicsőült hős ifjú tetemét f. hó 10-én helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. — Kriener Jenő népfölkelő főhadnagy, a signum laudis tulajdonosa, két évi frontszolgálat után az olasz harctéren junius 29-én 38 éves korában hősi halált halt. A nevére jól fog emlékezni a vármegye közönsége onnan, hogy Kriener Jenő Békéscsabán az izr. elemi iskola jeles zenei képzettségű és énektudásu tanítója volt és úgy CsabáD, mint a várm-.ben tartott hangversenyeken nagy sikereket ért el. Énektudása, kellemes, csiszolt hangja révén a vidéki tanító szép karriert csinált. A fővárosban alakult Népopera tagjául szerződtette s annak első időszakában egyik jeles tagjává lett. Később elkerült a fővárosból, idegen színpadokon lépett fel és csak a mozgósítás szólította haza. Elesté- nek hire őszinte, nagy részvétet kelt ösmerőse inéi és művészkörökben egyaránt. — Sudák György erzsébethelyi hajdú egyik legügyesebb és leghasználhatóbb szolgája volt Csabának. A háború kitörése után pár hónap múlva katonai szolgálatra vonult be, a harctérre ment, ahol oly vitézül viselte magát, hogy kitüntetéseket kapott és őrmesterré léptették elő. Most aztán megérkezett a parancsnokságtól a szomorú értesítés, hogy a derék katona az északi harctéren hősi halált halt. — Fuchs Lipót 37 éves gyulai pékiparos 2, honv. gyalogezredbeli népfölkelő, a daimát tengerparton teljesített katonai szolgálata közben szerzett betegsége következtében Sebenicóban f. hó 21-én meghalt, amiről parancsnoksága táviratilag értesítette özvegyét Schwacz Szerénát. A boldogultat rajta kívül 6 kiskorú gyermek gyászolja. Uj detektív. Az üresedésben volt egyik detektiv állásra dr Lovich Ödön polgármerter Vadady F. Lajost, a marosvásárhelyi rendőrség bűnügyi osztályának havidíjasát nevezte ki Szegedi színészek müvészestéi. Az idei nyáron a nyomasztó hangulatban élő és nehéz megélhetési gondok alatt görnyedő társadalmunk nem volna képes a szokásos színi szezonban a szegedi derék színészek anyagi egzisztenciáját biztosítani, azért, bár fájó szívvel, kénytelenek vagyunk lemondani az Erkel Ferenc színkör kapuinak megnyitásáról. Velünk együtt sokan vannak, akik nehezen tudnak beletörődni abba, hogy a színi előadások az idén elmaradnak, de — sajnos — aki a mostani viszonyokat ismeri, nem garantálhatja, még egy megrövidített színi szezon anyagi sikerét sem. Már pedig a színház a háború alatt nem üzletszerű magánvállalkozás, hanem közkereseti társaság, (konzorcium) amely ráfizetésre nincsen berendezkedve, hanem hétről-hétre be kell hoznia a színészek redukált gázsiját. Az idén tehát nem jönnek a nehezen várt színészek. Azaz két napra mégis egy kis elevenség költözik a színkör falai közé. Ha nem is az egész társulat, de annak hat előkelő tagja ellátogatott városunkba, nagy örömükre azoknak, akik egy kevés szellemi táplálékra szomjuhoztak. Tegnap este tartották meg első, ma pedig második művészestélyüket a színházba járó közönség kedvence Solymossy Sándor vezetésével érkezett színészek, kik közül nem kell bemutatnunk Szilágyi Aladár jeles komikust és Oazdy Arankát, a kiváló drámai színésznőt. Kívüle még egy nő szerepel a társaságban: Rásó Ida drámai művésznő, a társulat uj tagja. A férfiak közül Korda Sándor baritonista, aki Sümegi Ödön helyett van szerződtetve és Thuróczy Gyula hősszerelmes egészítik ki a társaságot. Velük jött és lép fel Szalay Antal a budapesti sziniakadé- mia volt kitűnő növendéke, majd a kassai színház elsőrangú hősszerelmes színésze, akiről a fővárosi lapokban nemrég sok dicséretet olvashattunk. — A derék színész a Kárpátok védelmében * Zemplénmegyében elvesztette jobb karját, melyet orosz robbanó golyó szétroncsolt s tőből amputálni kellett. Benda Jenő iró az ö számára irta »Mikor a halottak visszatérnek« cimü hangulatos darabot, melyet Szalay Antal Budapesten az Apolló kabaréban s később a Vígszínházban százszor játszott el óriási sikerrel. Az előadások iránt a jegy elővételből következtetve nagy érdeklődés nyilatkozik meg. A részletes és érdekes műsort falragaszok jelzik. Nein állítanak fel napközi otthont- Lapunk multheti számában közöltük, hogy a belügyminiszter kívánságára a város vezetőségének intézkednie kellett, hogy a napközi otthon intézménye rendelkezésére álljon azoknak az anyáknak, akik hajlandók gyermekeiket gondozás végett ott elhelyezni, mig munkába mennek. Azt is megírtuk, hogy tájékozódás céljából a hadisegélyes asszonyokat kérdezik meg egyenkint, kik és hány gyermeket adnának be az otthonba, ha az léte- sittetnék. Az eredmény meglepő. Mig régebben a segélyes asszonyok nagyrésze azzal vonta ki magát a munkára kirendelés kötelezettsége alul, h°gy gyermekeit nem hagyhatja magukra, addig most csodálatosképpen majdnem mindenki úgy nyilatkozott, hogy van aki távollétében a gyermekek gondját viselje. Alig néhány reflektánsa lett volna az alakítandó intézménynek, ezek is jobbára tanyai lakosok, akik nem hozhatják be naponkint gyermekeiket a városba. így tehát minden valószínűség szerint Gyulán semmi sem lesz a napközi otthonból, mert nincs rá szükség. Az aratás, mint azt már multheti számunkban megírtuk, julius hó közepéig négyötöd részben befejezettnek volt mondható, úgy hogy e hét folyamán csak a késői vetések maradtak aratás alá, továbbá a tavasz búzák,’ mely utóbbiakból különösen réti földeken e hétre is maradt learatni való. Gazdaközönségünk valóságos hozsannával fogadta a vasárnapi és hétfői esőt, melyre, különösen az előző kétheti tikkasztó forróság folytán, úgy a tengerire, mint a veteményekre és legelőkre, égető szükség volt. Az eső jótékonyságát fokozta a bőség mellett annak csendes volta is. Keddtől kezdve nagy serénységgel folyamatban van az összehordás és igen számos helyen a csép- lés és nyomtatás is. A terméseredményt illetőleg a lapunk multheti számában közölt, s a köz- igazgatási bizottságon előterjesztett becslést a cséplés és nyomtatás eddigi adatai alaposnak bizonyítják. A vármegyei kórházi mosókonyha és gépházberendezése a jelenlegi nagy kórházi üzemnek nem megfelelő és azért a törvényhatóság a kórházi bizottság javaslatára annak helyreállítását és bővítését határozta el. A belügyminiszter kiküldött szakközegével megvizsgáltatta a jelenlegi berendezéseket és a helyreállításra vonatkozó terveket és a beérkezett részletes szakvélemény közlésével érintette a vármegyét, hogy a tervezett átalakításokat és helyreállításokat szükségesnek látja és az erre vonatkozó határozatot jóváhagyja és elrendeli, hogy azok keresztülvitelére a szükséges intézkedések sürgősen megtétessenek.
