Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-11 / 24. szám
4 Kékes 1916. junius 11. azért jött Gyulára, mert állítólag táviratot kapott, hogy nőtestvérét Lakatos Virágot a gyulai rendőrség zsebelésért őrizetbe vette. Őt akarja kiszabadítani. Lakatos Virág nevű cigányasszonyt tényleg elfogott a rendőrség vasárnap délután s az még most őrizet alatt van. Azt azonban nem tudta igazolni a cigány, bogy tényleg kapott volna táviratot, amit otthon hagyott. A gyanús cigányt megmotozták s találtak nála egy zöld üvegü pápaszemet, melyből az egyik üveg hiányzott. Miután a rabló cigányokról szerzett sze- mélyleirás szerint egyikük pápaszemes volt, ez mindjárt sejtetni engedte, hogy ez az egyik tettes. Elek István detektív újból kiment a vásártéri házhoz széjjelnézni s miután a rendőrség első megjelenésekor a szoba és konyha már ki volt seperve, a szemét közt kutatni kezdett. — Es az udvaron tényleg megtalálta a pápaszem hiányzó zöld üvegét három darabra törve. Most már teljes bizonyíték volt a rendőrség kezében, hogy a kvártély kereső cigány került hurokra. A gazember tagadott és álhatatosan megmaradt azon állítása mellett, hogy nem is volt a gyulai vásáron. A pápaszem hiányzó . üvegére azt állította, hogy otthon van a váradi lakásán. Ezért Elek István detektív átkisérte szerdán este Nagyváradra, hogy az ottani rendőrség segélyével folytassa a nyomozást. Lapzártakor értesülünk, hogy Elek István detektív jelentése szerint Lakatos István a bizonyítékok súlya alatt töredelmes vallomásban beismerte, hogy ő volt az egyik rabló, megnevezte másik két társát is, akiket a váradi rendőrség bizonyosan rövid idő alatt kézre fog keríteni. Műemlékek fentartása. A műemlékek országos bizottsága megküldötte a vármegyéhez az 1881. évi XXXIX. t.-c. értelmében fentartandó műemlékek öszszeirásának tervezetét oly célból, hogy arra vonatkozólag és a jegyzék esetleges kiegészítése tekintetében nyilvánítsa véleményét. A tervezet az egész ország területéről mintegy 600 műemléket foglal magában s Békésvármegyéből csaK egy műemléket, a gyulai várromot. Medárd a mezőgazdák értékelése szerint jelentékenyen időjelző nap, amennyiben tudvalevőleg az a hagyomány fűződik hozzá, hogy ha Me- dárd napján esik, akkor negyven napos esőtől kell tartani. Az utolsó két esztendőben ez a hagyomány be is igazolódott, amely körülmény Medárd jelentőségét természetesen megerősítette. Mondanunk sem kell, hogy mezőgazdasági szempontból junius 8-ika után negyven napos eső ka- tasztróíaszerü hatással van a termésre, amennyiben junius hó második felében sok eső, különösen a búzára, kész veszedelem. Az idén Medárd esőtlenül vonult el fölöttünk amit annál nagyobb megnyugvással vettünk, mert előzőleg, ha nem is túl bő, de elégséges esőnk volt, amelynek kedvező hatása alatt a késői tengeri közül azok, amelyek még erre képesek voltak, szépen kikeltek, a koraiakat pedig immár másodszor is meg lehetet kapálni. Nagyban fokozta az eső jótékony hatását annak csendes volta is, mely jótékony hatás különösen abban nyilatkozott meg, hogy nem rontotta meg az épen virágzásban levő búzát, sőt a buzalevelet ellepő rozsdának tekintélyes részét is szépen lemosta. A belsővásárra teljesen bevált az a prog- nosztikon, amelyet az állatvásárokról irt nrultheti tudósításunkban megirtunk: nagy kereslet, kicsi kínálat, ami rendszerint megfordítva szokott történi. Ami iparcikket kihoztak, azt az árusok ha akarták, akár az utolsó darabig eladhatták, mondanunk sem kell, hogy tetemesen emelkedett árakon. A kereskedő és iparos osztályra ez előnyösnek mondható ugyan, de tetemesen csorbítja jó forgalmukat az a körülmény, hogy a megfelelő nyers anyagot, \ illetőleg portékákat nekik is példátlanul magas árakon kell beszerezniük, ha ugyan egyáltalában beszerezni képesek, mert igen sok anyag és áru egyáltalában nem kapható. Nyersbőrvásár áru hiányában és a nyersbőrökre vonatkozó korlátozó kormányintézkedések következtében nem volt. Földcsuszamlás Gyula és Sarkad között. Szerdán délelőtt a Fekete Körös remetei hidján túl, a Szanatóriumtól mintegy 100 méternyi távolságra újabb földcsuszamlás történt a vasúti pályatesten. Szerencsére akkor amidőn a vonat ezen a helyen már keresztül robogott. A délután 2 órakor és este Sarkad felé utazó közönség csak átszállással volt továbbítható. A vasút üzletvezetősége nyomban intézkedett a pályatest helyreállítása iránt és csütörtök óta a közlekedés zavar talanul történik, csupán a kritikus töltésszakaszon lassú a vonatok menete. Csalás a hadiscgély körül. Az állam humanizmusa, amellyel a hadbavonultak gyámolnél- küli családtagjait segélyezni igyekszik, megtermetté a maga csalóit is, akik részint jogosulatlanul folyamodnak segélyért, részint igényük megszűnése után is tudva, hogy a segély őket meg nem illeti, továbbra is felszedik a segélyeket. — A csalafintaság előbb-utóbb kiderül, s akkor jön a szigorú büntetés. A gyulai rendőrfőkapitányság már számos ilyen kihágási ügyben Ítélkezett, de egyik sem volt olyan rosszhiszemű a vádlottak, közülr mint a legutóbb tárgyalt asszonyok. — A múlt év februárjában hadbavonult Tyukodi Antal után neje Werner Róza részére a maga, édesanyja Szőke Anna és apósa Tyukodi Imre után folyósították a hadisegélyt. Tyukodi Imre 1915. évi április 22-én elhalt, amit a segélyes asszony nem jelentett be, hanem apósa után szeptember végéig hűségesen szedte fel a pénzt. Szeptemberben Werner Róza megunta a hadiözvegyi állapotot, összeállóit Sz. L. nagyzerindi lakossal, aki további eltartásáról gondoskodott. — A segélykönyvecskét azonban itt hagyta anyjának Szőke Annának, aki úgy leánya után, mint az elhalt Tyukodi Imre után kiutalt segélyt egészen folyó évi március hó végéig felvette. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány ezen cselekményük miatt 100— 100 korona pénzbírsággal megváltható 5—5 napi elzárásra és 100—100 korona pénzbírságra ítélte el az anyát és leányát és kötelezte őket a jogtalanul felvett 217 korona segély visszafizetésére. Sztraka György A régebbi vármegyei közigazgatási és társadalmi etetnek egy értékes, közbecsülésben álló tagja múlt ki az élők sorából Sztraka György nyugalmazott főszolgabíró halálával. Az elhunyt igen magas életkort — 88 évet— ért meg aránylag egész jó testi erőben és rövig ideig tartó betegség után folyó hó 7-én végelgyengülés következtében halt el. Sztraka György hosszú körpályát futott be és mindig lelkiismeretes érdemes munkása volt a közügynek. Az 1848—49-iki szabadságharcot végigküzdötte és honvéd-főhadnagyi rangot ért el. Az alkotmányos élet bekövetkezése után hosszú ideig csendbiztos volt s mint ilyen a szabadságharcot és elnyomatást követő időkben a közbiztonsági viszonyok javításában tevékeny szerepet játszott. A csendbiztos intézmény meg- üresedése után a vármegye bizalma a békéscsabai járás főszolgabíró székébe emelte, amelyet 22 éven át töltött be és 1903 évben előrehaladott korára tekintettel történt nyugalomba vonulása alkalmával hagyott el. Az ő főszolgabírói működésének idején esett az alföldi agrár soeializmusnak zavargásokban nyilvánított fellépése is. Az elhunyt hosszas közpályája alatt a közbecsülés mellett a legfelsőbb elismerés ismételt megnyilatkozására is érdemessé tette magát, amennyiben a koronás arany érdemkeresztnek és a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdonosa volt. Temetése folyó hó 9-én délután impozáns részvét mellett ment végbe és azon Ambrus Sándor főispán és dr. Daimel Sándor alispán mellett a vármegye több tisztviselője, a járás és községek személyzete és nagy közönség vett részt. A vármegye volt érdemes tisztviselőjének ravatalára koszorút helyezett s a békéscsabai járás tisztikara kőlön gyász- jelentést adott ki, Újkígyós község pedig koszorú megváltás címén 100 koronát adományozott a rokkant katonák javára. A gyászoló család által kiadott jelentés a következő : őzv. Sztraka Gyögy- né, szül. Réthy Mária úgy a maga, valamint a megboldogult testvére Szirotka Gusztávné, Sztraka Róza és nagyszámú rokonsága nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett jó férjének lovag Sztraka , Györgynek a Ferenc József rend lovagkeresztje és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának, 1848-as honvéd főhadnagynak, a békéscsabai járás nyugalmazott főszolgabirájának folyó évi junius hó 7-én este 10 órakor 88 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében, vég- elgyengülésben történt csendes elhunytat, A megboldogult földi maradványát az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint folyó hó 9-én délután 4 órakor fogjuk a bogárháti ev. temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. — Békéscsaba, 1916. junius hó 8-án. Áldás és béke lenjen drága poraid felett! Eltűnt leány. Varga Sándorné Murvai Mária bejelentette a rendőrségen, hogy 15 éves Juliánná leánya folyó hó 7-én este szolgálatadójának Turay Ferencné óvónőnek lakásáról, összes ruháit összeszedve, cselédkönyvének hátrahagyásával, ismeretlen helyre távozott. — A leány korához képest fejlett, arca kerek, kissé szeplős, szeme kék, haja szőke. A rendőrség intézkedett a leány körözése iránt. Halálos szerencsétlenség. Csapó Bálint, orosházi 18 éves legény-ember lóháton iparkodott hazafelé a tanyáról. Útközben a paripa valamitől megijedt s a legényt levetette a hátáról oly szerencsétlenül, hogy a kötőfék a lábára csavarodott s a megvadult ló fejjel lefelé nagy darab utón magával hurcolta. Két gádorosi ember fékezte meg a lovat. A fiút kórházba szállították, de már nem lehetett rajta segíteni, másnap délután nagy kínok között meghalt. Halálozás. Dr. Bnclaij József békési királyi közjegyző folyó hó 5-én agyszélhüdés következtében 48 éves korábán hirtelen meghalt. Az elhunyt mezőberéuyi származású volt és tanu'má- nyának elvégzése óta a biharmegyei Derecske községben folytatott ügyvédi gyakorlatot és mint jónevü tekintélyes ügyvédet a múlt év végén neveztetett ki Kratochrill Gyula örö kébe Békésen kir. közjegyzőnek. Itteni pár hónapi működése után váratlanul bekövetkezett halála szakította meg életpályáját. —- Az elhunyt temetése szerdán délután impozáns részvét nyilvánulása mellett ment végbe. Halálát neje Ajtay Jolán, theologus fia és kitér - edt rokonsága gyászolja. Villámcsapás. Vasárnap délután nagy zivatar vonult végig Orosházán, miközben a villám két helyen lecsapott. Bánki Horváth András tanyáján az istálóba, hol egy ökröt s egy borjut agyon ütött. Az istáló ajtajában ülő kanász gyermeket a villám a földhöz vágta, de komolyabb baja nem történt. Miszlay József tanyáján egy kukorica-szár kupakba ütött a villám, mely azonnal lángba borült s elégett. Öngyilkosság. Csütörtökön hajnalban felakasztotta magát Sál Tózsef Paló-utcai lakos felesége Veres Klára. — A 41 esztendős asszony utóbbi években tisztességes, derék családja tudtán kívül pálinka ivásra adta magát, és részeg fővel többször összeütközésbe került a törvénykönyvvel. Apróbb cselekményeiért az ügyészségnél eljárás van folyamatban ellene. A büntetéstől való félelmében éjszaka kiment az udvarra és a folyósó oszlopára felkötötte magát. Reggel holtan találtak rá. Halálozás. Schwimmer Ignác hódmezővásárhelyi közbecsülésben álló kereskedő élete 81-ik évében folyó hó 4-én hirtelen meghalt. Délután a kávéházban ült rendes társaságával. Egyszerre rosszullét fogta el. Ismerősei haza kisérték lakására, ahol gyors orvosi segítség dacára, egy óra múlva kiszenvedett. A városunkban is sokak által ismert derék aggastyánt gyermekei, közöttük Schwimmer L. Adolf szállító és Schwimmer Arnold gyulai kereskedő, továbbá testvérein és unokáin kívül, nagyszámú rokonsága gyászolja. Temetése kedden d. u. 2 órakor volt élénk részvéttel Hódmezővásárhelyen. Talált pénztárca Réti Lipót honvéd tizedes múlt hó 31-én az utcán 12 K 18 fillért és egyéb holmikat tartalmazó pénztárcát talált. A károsult a rendőrségnél átveheti.
