Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

4 Kékes 1916. junius 11. azért jött Gyulára, mert állítólag táviratot ka­pott, hogy nőtestvérét Lakatos Virágot a gyulai rendőrség zsebelésért őrizetbe vette. Őt akarja kiszabadítani. Lakatos Virág nevű cigányasszonyt tényleg elfogott a rendőrség vasárnap délután s az még most őrizet alatt van. Azt azonban nem tudta igazolni a cigány, bogy tényleg kapott volna táviratot, amit otthon hagyott. A gyanús cigányt megmotozták s találtak nála egy zöld üvegü pápaszemet, melyből az egyik üveg hiány­zott. Miután a rabló cigányokról szerzett sze- mélyleirás szerint egyikük pápaszemes volt, ez mindjárt sejtetni engedte, hogy ez az egyik tet­tes. Elek István detektív újból kiment a vásártéri házhoz széjjelnézni s miután a rendőrség első megjelenésekor a szoba és konyha már ki volt seperve, a szemét közt kutatni kezdett. — Es az udvaron tényleg megtalálta a pápaszem hiányzó zöld üvegét három darabra törve. Most már tel­jes bizonyíték volt a rendőrség kezében, hogy a kvártély kereső cigány került hurokra. A gazem­ber tagadott és álhatatosan megmaradt azon állí­tása mellett, hogy nem is volt a gyulai vásáron. A pápaszem hiányzó . üvegére azt állította, hogy otthon van a váradi lakásán. Ezért Elek István detektív átkisérte szerdán este Nagyváradra, hogy az ottani rendőrség segélyével folytassa a nyo­mozást. Lapzártakor értesülünk, hogy Elek István detektív jelentése szerint Lakatos István a bizo­nyítékok súlya alatt töredelmes vallomásban be­ismerte, hogy ő volt az egyik rabló, megnevezte másik két társát is, akiket a váradi rendőrség bizonyosan rövid idő alatt kézre fog keríteni. Műemlékek fentartása. A műemlékek or­szágos bizottsága megküldötte a vármegyéhez az 1881. évi XXXIX. t.-c. értelmében fentartandó műemlékek öszszeirásának tervezetét oly célból, hogy arra vonatkozólag és a jegyzék esetleges kiegészítése tekintetében nyilvánítsa véleményét. A tervezet az egész ország területéről mintegy 600 műemléket foglal magában s Békésvármegyé­ből csaK egy műemléket, a gyulai várromot. Medárd a mezőgazdák értékelése szerint jelentékenyen időjelző nap, amennyiben tudvalevő­leg az a hagyomány fűződik hozzá, hogy ha Me- dárd napján esik, akkor negyven napos esőtől kell tartani. Az utolsó két esztendőben ez a ha­gyomány be is igazolódott, amely körülmény Medárd jelentőségét természetesen megerősítette. Mondanunk sem kell, hogy mezőgazdasági szem­pontból junius 8-ika után negyven napos eső ka- tasztróíaszerü hatással van a termésre, amennyi­ben junius hó második felében sok eső, különö­sen a búzára, kész veszedelem. Az idén Medárd esőtlenül vonult el fölöttünk amit annál nagyobb megnyugvással vettünk, mert előzőleg, ha nem is túl bő, de elégséges esőnk volt, amelynek kedvező hatása alatt a késői tengeri közül azok, amelyek még erre képesek voltak, szépen kikel­tek, a koraiakat pedig immár másodszor is meg lehetet kapálni. Nagyban fokozta az eső jótékony hatását annak csendes volta is, mely jótékony hatás különösen abban nyilatkozott meg, hogy nem rontotta meg az épen virágzásban levő bú­zát, sőt a buzalevelet ellepő rozsdának tekintélyes részét is szépen lemosta. A belsővásárra teljesen bevált az a prog- nosztikon, amelyet az állatvásárokról irt nrultheti tudósításunkban megirtunk: nagy kereslet, kicsi kínálat, ami rendszerint megfordítva szokott tör­téni. Ami iparcikket kihoztak, azt az árusok ha akarták, akár az utolsó darabig eladhatták, mon­danunk sem kell, hogy tetemesen emelkedett ára­kon. A kereskedő és iparos osztályra ez előnyös­nek mondható ugyan, de tetemesen csorbítja jó forgalmukat az a körülmény, hogy a megfelelő nyers anyagot, \ illetőleg portékákat nekik is pél­dátlanul magas árakon kell beszerezniük, ha ugyan egyáltalában beszerezni képesek, mert igen sok anyag és áru egyáltalában nem kapható. Nyers­bőrvásár áru hiányában és a nyersbőrökre vonat­kozó korlátozó kormányintézkedések következtében nem volt. Földcsuszamlás Gyula és Sarkad között. Szerdán délelőtt a Fekete Körös remetei hidján túl, a Szanatóriumtól mintegy 100 méternyi tá­volságra újabb földcsuszamlás történt a vasúti pályatesten. Szerencsére akkor amidőn a vonat ezen a helyen már keresztül robogott. A délután 2 órakor és este Sarkad felé utazó közönség csak átszállással volt továbbítható. A vasút üzletvezető­sége nyomban intézkedett a pályatest helyre­állítása iránt és csütörtök óta a közlekedés zavar talanul történik, csupán a kritikus töltésszakaszon lassú a vonatok menete. Csalás a hadiscgély körül. Az állam huma­nizmusa, amellyel a hadbavonultak gyámolnél- küli családtagjait segélyezni igyekszik, megter­metté a maga csalóit is, akik részint jogosulatla­nul folyamodnak segélyért, részint igényük meg­szűnése után is tudva, hogy a segély őket meg nem illeti, továbbra is felszedik a segélyeket. — A csalafintaság előbb-utóbb kiderül, s akkor jön a szigorú büntetés. A gyulai rendőrfőkapitányság már számos ilyen kihágási ügyben Ítélkezett, de egyik sem volt olyan rosszhiszemű a vádlottak, közülr mint a legutóbb tárgyalt asszonyok. — A múlt év februárjában hadbavonult Tyukodi Antal után neje Werner Róza részére a maga, édes­anyja Szőke Anna és apósa Tyukodi Imre után folyósították a hadisegélyt. Tyukodi Imre 1915. évi április 22-én elhalt, amit a segélyes asszony nem jelentett be, hanem apósa után szeptember végéig hűségesen szedte fel a pénzt. Szeptember­ben Werner Róza megunta a hadiözvegyi álla­potot, összeállóit Sz. L. nagyzerindi lakossal, aki további eltartásáról gondoskodott. — A segély­könyvecskét azonban itt hagyta anyjának Szőke Annának, aki úgy leánya után, mint az elhalt Tyukodi Imre után kiutalt segélyt egészen folyó évi március hó végéig felvette. Tanczik Lajos rendőrfőkapitány ezen cselekményük miatt 100— 100 korona pénzbírsággal megváltható 5—5 napi elzárásra és 100—100 korona pénzbírságra ítélte el az anyát és leányát és kötelezte őket a jogtalanul felvett 217 korona segély visszafize­tésére. Sztraka György A régebbi vármegyei közigazgatási és társa­dalmi etetnek egy értékes, közbecsülésben álló tagja múlt ki az élők sorából Sztraka György nyugalmazott főszolgabíró halálával. Az elhunyt igen magas életkort — 88 évet— ért meg arány­lag egész jó testi erőben és rövig ideig tartó be­tegség után folyó hó 7-én végelgyengülés követ­keztében halt el. Sztraka György hosszú körpá­lyát futott be és mindig lelkiismeretes érdemes munkása volt a közügynek. Az 1848—49-iki sza­badságharcot végigküzdötte és honvéd-főhadnagyi rangot ért el. Az alkotmányos élet bekövetkezése után hosszú ideig csendbiztos volt s mint ilyen a szabadságharcot és elnyomatást követő időkben a közbiztonsági viszonyok javításában tevékeny szerepet játszott. A csendbiztos intézmény meg- üresedése után a vármegye bizalma a békéscsabai járás főszolgabíró székébe emelte, amelyet 22 éven át töltött be és 1903 évben előrehaladott korára tekintettel történt nyugalomba vonulása alkalmá­val hagyott el. Az ő főszolgabírói működésének idején esett az alföldi agrár soeializmusnak za­vargásokban nyilvánított fellépése is. Az elhunyt hosszas közpályája alatt a közbecsülés mellett a legfelsőbb elismerés ismételt megnyilatkozására is érdemessé tette magát, amennyiben a koronás arany érdemkeresztnek és a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdonosa volt. Temetése folyó hó 9-én délután impozáns részvét mellett ment végbe és azon Ambrus Sándor főispán és dr. Daimel Sándor alispán mellett a vármegye több tisztviselője, a járás és községek személyzete és nagy közönség vett részt. A vármegye volt ér­demes tisztviselőjének ravatalára koszorút helye­zett s a békéscsabai járás tisztikara kőlön gyász- jelentést adott ki, Újkígyós község pedig koszorú megváltás címén 100 koronát adományozott a rokkant katonák javára. A gyászoló család által kiadott jelentés a következő : őzv. Sztraka Gyögy- né, szül. Réthy Mária úgy a maga, valamint a megboldogult testvére Szirotka Gusztávné, Sztraka Róza és nagyszámú rokonsága nevében fájdalom­tól megtört szívvel jelenti szeretett jó férjének lovag Sztraka , Györgynek a Ferenc József rend lovagkeresztje és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának, 1848-as honvéd főhadnagynak, a békéscsabai járás nyugalmazott főszolgabirájának folyó évi junius hó 7-én este 10 órakor 88 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében, vég- elgyengülésben történt csendes elhunytat, A meg­boldogult földi maradványát az ág. hitv. ev. egy­ház szertartása szerint folyó hó 9-én délután 4 órakor fogjuk a bogárháti ev. temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. — Békéscsaba, 1916. junius hó 8-án. Áldás és béke lenjen drága poraid felett! Eltűnt leány. Varga Sándorné Murvai Mária bejelentette a rendőrségen, hogy 15 éves Juliánná leánya folyó hó 7-én este szolgálatadójának Turay Ferencné óvónőnek lakásáról, összes ruháit összeszedve, cselédkönyvének hátrahagyásával, ismeretlen helyre távozott. — A leány korához képest fejlett, arca kerek, kissé szeplős, szeme kék, haja szőke. A rendőrség intézkedett a leány körözése iránt. Halálos szerencsétlenség. Csapó Bálint, orosházi 18 éves legény-ember lóháton iparkodott hazafelé a tanyáról. Útközben a paripa valamitől megijedt s a legényt levetette a hátáról oly sze­rencsétlenül, hogy a kötőfék a lábára csavarodott s a megvadult ló fejjel lefelé nagy darab utón ma­gával hurcolta. Két gádorosi ember fékezte meg a lovat. A fiút kórházba szállították, de már nem lehetett rajta segíteni, másnap délután nagy kí­nok között meghalt. Halálozás. Dr. Bnclaij József békési királyi közjegyző folyó hó 5-én agyszélhüdés következ­tében 48 éves korábán hirtelen meghalt. Az el­hunyt mezőberéuyi származású volt és tanu'má- nyának elvégzése óta a biharmegyei Derecske községben folytatott ügyvédi gyakorlatot és mint jónevü tekintélyes ügyvédet a múlt év végén nevez­tetett ki Kratochrill Gyula örö kébe Békésen kir. közjegyzőnek. Itteni pár hónapi működése után vá­ratlanul bekövetkezett halála szakította meg élet­pályáját. —- Az elhunyt temetése szerdán délután impozáns részvét nyilvánulása mellett ment végbe. Halálát neje Ajtay Jolán, theologus fia és kitér - edt rokonsága gyászolja. Villámcsapás. Vasárnap délután nagy ziva­tar vonult végig Orosházán, miközben a villám két helyen lecsapott. Bánki Horváth András ta­nyáján az istálóba, hol egy ökröt s egy borjut agyon ütött. Az istáló ajtajában ülő kanász gyer­meket a villám a földhöz vágta, de komolyabb baja nem történt. Miszlay József tanyáján egy kukorica-szár kupakba ütött a villám, mely azon­nal lángba borült s elégett. Öngyilkosság. Csütörtökön hajnalban fel­akasztotta magát Sál Tózsef Paló-utcai lakos fe­lesége Veres Klára. — A 41 esztendős asszony utóbbi években tisztességes, derék családja tudtán kívül pálinka ivásra adta magát, és részeg fővel többször összeütközésbe került a törvénykönyvvel. Apróbb cselekményeiért az ügyészségnél eljárás van folyamatban ellene. A büntetéstől való félel­mében éjszaka kiment az udvarra és a folyósó oszlopára felkötötte magát. Reggel holtan talál­tak rá. Halálozás. Schwimmer Ignác hódmezővá­sárhelyi közbecsülésben álló kereskedő élete 81-ik évében folyó hó 4-én hirtelen meghalt. Délután a kávéházban ült rendes társaságával. Egyszerre rosszullét fogta el. Ismerősei haza kisérték laká­sára, ahol gyors orvosi segítség dacára, egy óra múlva kiszenvedett. A városunkban is sokak által ismert derék aggastyánt gyermekei, közöttük Schwimmer L. Adolf szállító és Schwimmer Arnold gyulai kereskedő, továbbá testvérein és unokáin kívül, nagyszámú rokonsága gyászolja. Temetése kedden d. u. 2 órakor volt élénk rész­véttel Hódmezővásárhelyen. Talált pénztárca Réti Lipót honvéd tizedes múlt hó 31-én az utcán 12 K 18 fillért és egyéb holmikat tartalmazó pénztárcát talált. A károsult a rendőrségnél átveheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom