Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-11 / 24. szám
1916. június 11. Békés 5 tHaverda Ferenc férfi-szabó ajánlja a helybeli és vidéki közönségnek a raktáron levő legfinomabb tiszta gyapjú nyári szöveteit. Közgazdaság. Huszonhárom millió korona liadikölcsönt jegyeztek Békésmegyében. Békésmegye társadalmának minden rétege összefogott, hogy a negyedik nem'zeti kölcsön minél fényesebb sikeréhez hozzájáruljon. A nagyobb jegyzési helyekről beérkezett adataink szerint a vármegye közönsége huszonhárom millió koronával járult a negyedik hadikölcsönhöz, de néhány község jegyzése ez összegben nem szerepel, igy bizonyos, hogy vármegyénk hozzájárulása még ezt az összeget is meghaladja^ Községek szerint a jegyzések igy oszlanak meg í Gyula . 2 491,650 K Békéscsaba . 5.511,200 K Békéscsabai cs. és kir. éleim. rakt. 5.066,250 K Orosháza 2.978.450 K Szarvas 3.473 900 K Békés 1.146.050 K Szeghalom 346,500 K Osorvás 136,000 K Tótkomlós 867,100 K Békésszentandrás . 700,000 K Gádoros . 110,000 K Pusztaföldvár . 63,220 K Békéssámson . 51,350 K Nagyszénás . 6,100 K összesen . 22.947,750 K A fejős tehenek védelmét célzó szabályrendelet alkotása iránt kereste meg az Országos állatvédő egyesület Békésvármegyét és megküld- vén mintául Szombathely város szabályrendeletét, amely a tehenek tőgyének sok vidéken szokásos mesterséges megnagyobbitását tilalmazza és büntetéssel sújtja, az állatkínzó és a közönség megtévesztésére alkalmas visszaélés hasonló módon való akadályozását sürgeti. A vármegye gazdasági munkabizottsága f. hó 8-án délután dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt látogatott ülést tartott amelyen a bizottság valamennyi tagja megjelent, beható tanácskozást folytatván a mezőgazdasági munkálatok, különösen az aratás elvégzésének biztosításával kapcsolatos kérdésekről. A. bizottság megállapította, hogy a vármegye területén 7779, ezek között — mezőgazdasági munkára kiadott 7309- hadi fogoly van és hogy a községi elöljáróságok jelentése szerint ezen kívül még közel 5000 munkásra lenne szükség. Ezen szükséglet fedezésére további hadi fogoly kirendelések, oroszlengyelországi munkások és katonai munkásosztagok vannak kilátásba helyezve. Miután pedig az országszerte mutatkozó nagy szükségletre tekintettel nőm remélhető, hogy a munkásszükséglet megközelítőleg is teljes számban fog rendelkezésre bocsáttatni, a bizottság felkérte a vármegye alispánját, hogy figyelemmel a nagy munkáshiányra és arra, hogy az aratás kellő időben való elvégzése a főleg kalászosokat termő vármegyékben elsőrendű országos érdek, személyesen járjon el a minisztériumokban és minél nagyobb számú munkásnak az aratásra való kiadását eszközölje ki Több folyó ügy elintézése mellett a bizottság megnyugvással vette tudomásul hogy a szökött hadifoglyok ezután néma fogolytáborba, hanem a munkahelyre fognak visszaki- sértetni és a szökésért kiérdemelt büntetésük ott fog végrehajtatni. A foglyok ruházatát illetőleg felirt a bizottság az iránt, hogy az elhasznált ru- hanemüek pótlása iránti kérelmek sürgős elintézéséről gondoskodó törvények továbbá, hogy a bizottság rendelkezésére megfelelő anyagkészlet adassák, a melynek felhasználásával a ruházati cikkeknek a községekben való javítását és karban tartását lehessen eszközölni. Az ülésen az elnökön kívül részt vettek : Beüczei Tibor, Szalay Lajos, dr. Berthóty István, Sólyomi Lipót, Liska János, Morvay Mihály, Holló György, Omazta András, Bohus M. György és mint előadók, Künzl Ernő és dr. Yangyel Endre. IKkaparók fizetésemelése Gyoma község képviselőtestülete a község két utkaparójának fizetését évi 400 koronáról 600 koronára emelte fel és határozatát jóváhagyás végett beküldötte a vármegyéhez. Állami aratógépek. A földmivelésügyi miniszter az aratás megkönnyítése céljából intézkedett, hogy az ország különböző helyein könnyen megszerezhető aratógépek álljanak rendelkezésre. Ily aratógépek szerezhetők be: Bäcker Melicbár gyártmányúak Mezőhegyesen és Bábolnán a ménesbirtok igazgatóságánál, Debrecenben a gazdasági akadémia, Pápán a földmives iskola, Gödöllőn a Korona-uradalom igazgatóságánál. — 2. Amerikai Mc. Cormick rendszerűek, Kisbéren a ménesbirtok, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán a földmives iskola és Gödöllőn a Korona-uradalom igazgatóságánál. — 3. Amerikai Piano jegyű gépe Mezőhegyesen és Kisbéren a ménesbirtok, Lúgoson a földmives iskolai igazgatóságánál, Nagyváradon a műszaki kirendeltség vezetőjénél. A gépek elsősorban kisgazdáknak, gazdaköröknek, szövetkezeteknek oda adatnak el, ahol az aratás biztosítására reájuk leginkább szükség van. A marokrakó aratógépek ára vizhprdó előállvánnyal 1 alattiaké 710 korona, a Mc. Cormick rendszerüeké 720 korona és a Piano gépeké 690 korona. A tandem III. osztályú kereseti adó alá tartozik. A hadi jövedelemadó törvényes szabályozása és kivetése a tantiém és a remuneráció megadóztatásának kérdését uj megvilágításba helyezte és uj problémákat is vetettt fel. Legutóbbi felhatalmazási (indemnitási) törvény 11.§- ának 4-ik pontja a hadi jövedelemadónak az 1916 évre való kivetésével kapcsolatban kimondja, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatósága és felügyelő-bizottsága tagjainak e minőségükben bármely elnevezés szerint járó javadalma nem számítható az 1914 évi XLVI. L-c. 11. §-ában említett szolgálati járandóságok közé, tehát nem veheti igénybe azt a kedvezményt, mely szerint a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó és a 20000 koronát meg nem haladó szolgálati járandóságok adómentesek. — E törvényes intézkedés tehát első Ízben különbözteti meg az igazgatóság és felügyelő-bizottság jutalékát a szolgálati járandóságoktól, úgy hogy előbbi után a hadi jövedelemadó jár, utóbbi után nem. A hadi jövedelemadónak az 1916 évre való kivetésére vonatkozó 1915 évi 148076 számú pénzügyminiszteri rendelet azonban már nem maradt meg a tantiémnek a hadi jövedelemadóban való fentebb említett megadóztatásánál, hanem a tantiémeknek a keresetadóval való megadóztatása kérdésében is uj álláspontra helyezkedett. A rendelet ugyanis a felhatalmazási törvény 11. § ának 4. pontjára való hivatkozással a következőket mondja : «Ebből folyik, hogy ezek a javadalmak (t. i. a lantiémek) az 1916. évtől kezdve, az 1875 évi XXIX. t.-c. 16. §-ának megfelelőleg, kivétel nélkül III osztályú kereseti adó alá veendők, mert az egy azon oevételi forrásból eredő keresetet — elnevezésének különfélesége szerint — más-más adónemekkel érinteni: jogtalanságokra és az adózóval szemben indokolatlan kedvezményekre vezetne.» Ez a rendelkezés ellentétbe került az eddigi kereseti adókivetési gyakorlattal, amely a volt pénzügyi közigazgatási bíróság 21, számú döntvényére támaszkodva, e javadalmazások (tantiém) között különbséget tett aszerint, hogy azok állandó, határozott összegben, vagy pedig bizonytalan körülményektől függő, változó összegben voltak megállapítva és a jövedelemnek e természete szerint a IV. vagy a III. o. kereseti adó alá vonta azokat Ami a tisztviselői jutalmakat (remuneráció) illeti, azok a IV. osztályú kereseti adó alá tartoznak és a hadi jövedelemadó alól mentesek. «A kereskedelmi alkalmazottaknak adott remuneráció — mondja a közigazgatási bíróság 1916. évi 1272 sorszámú elvi határozata, — nem egyoldalú tetszéstől függő ajáudék. hanem a szolgálati viszonyban kifejtett tevékenység ellenértéke. A remune- ráeió a részvénytársaságoknál kifejlődött állandó gyakorlat szerint a tisztviselőknek oly járandósága, mely összegére nézve nincs ugyan előre megállapítva, de az egyes üzleti évek eredményéhez képest és a fizetések arányában váltazó összegben minden hivatali kötelességét teljesített tisztviselőnek évenként kijár.» Még világosabb különbséget tesz tantiém és remuneráció közt az 1916 évi 1274 számú elvi határozat megokolása : «Az igazgatóság tagjai csak akkor sorozhatok a részvénytársaság hivatalnokai közzé, ha állandó fizetéssel hivatalnoki minőségben is alkalmaztatnak. Ekkor is különbözik azonban jogi természetére nézve a szolgálati szerződésből folyó illetmény az igazgatósági tagnak járó nyereségjntaléktólA Az uj rendelkezés alapján a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak tantiérajei ez évtől kezdve III. osztályú kereseti adó alá vonatnak. Az erre vonatkozó előmunkálatok a gyulai pénzügyigazgatóságnál is folyamatba tétettek. Az érdekeltek körében bizonyára nagy konsternációt fog kelteni az adó- tehernek e réven való nagyfokú emelkedése, de viszont a kincstár szempontjából jelentékeny bevételi többletet jelent s egyik forrássá lesz az állami jövedelmek most nagyon is szükséges fokozásának. De érezhető hatása lesz a községek háztartására is, mert adóalap emelkedését s igy a pótadó csökkenését eredményezi. Törvéuyszéki csarnok. Esküdtbiráskodás. Az ez évi második es- küdtbirósági ülésszak junius hó 5-ón kezdődött, 6-án folytattatott és 7-ón befejezést nyert. A tárgyalt három ügy tárgyalási anyagát múlt számunkban ismertettük, ezúttal a tárgyalások eredményéről számoltunk be. Junius 5-én a gyilkossággal és gyilkosságra való felbujtással vádolt Oláh Istvánná és Oláh István bűnügye tárgyaltatott le, akik közül Oláh István az anyja reá- birása folytán Vésztőn 1915. évi november hó 5-én hasonnevű apját agyonlőtte. A bíróság a következőképen alakult meg. Elnök: Tóth Ferenc, bírák: Sinka Endre és Dr. Megyesy Ágoston kir. törvényszéki bírák. Jegyző: Dr. Schröder Gábor kir. törvényszéki jegyző. Közvádló : Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Oláh Istvánnó védője: Dr. Berónyi Annin ügyvéd. Oláh István védője: Dr. Kóhn Mór ügyvéd. Rendes esküdtek : Márkly Gyula, Balaskó Béla Arató Lajos, Sonkoly Sámuel, Fabriczi Pál, Pfaff Ferenc, Kaczkó Mátyás, Zsjakovits Mihály, Balog Sándor, Horvát Sándor, Vermes Gyula, Szrnka Mihály. Pótesküdtek: Bein Géza, Havasi Hermann. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság mindkét vádlottat felmentette. Kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Juuius 6-án a szándékos emberölés bűntettével vádolt Kovács Pálnó bűnügyében, aki azzal volt vádolva, hogy Békéscsabán 1916. óv január hó l-én újszülött gyermekét megfojtotta s azután két hétig ágyában elrejtve, majd a kamarában elásva tartotta, a bíróság tagjai á következők voltak : Elnök; Dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki biró. Bírák: Sinka Endre, Dr. Megyosy Ágoston kir. törvényszéki bírák. Közvádló: Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Jegyző: Göndör Béla kir. törvónyszóki“jegyző. Védő : Dr Her-
