Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
1916. június 4. Békés énekli Marjay Gézáné, zongorán kiséri Issekutz Mihály. IY. Hölgyek ligája irta és elmondja Gothné Kertész Ella, a Vigszinház művésznője. Y. 1. Issekutz : Valze impromtu brillant. 2. Debussy : «Spieluhr» (Kakukk óra.) 3. I. Fiala: Magyar rapszódia, zongorán játsza Issekutz Mihály. YI. A svung, irta Márkus László, elmondja Góth Sándor a Yigszinház művésze. II. rész. A Háromszög vígjáték egy felvonásban, — irta : Gutró. Magyarszinre alkalmazta Góth Sándor. Személyek: Pálos István kritikus Góth Sándor, Ila a felesége Góthné Kertész Ella, Weér Andor Yarsa Gyula. III rész. I. 1 Lily keringője, 2. Legénybucsu virágdala énekli Horváth Mici, zongorán kiséri Issekutz Mihály. II. Gyóni (Achim) Géza verseiből szaval Kopányi Gyula. III. Issekutz : Dalok, a) A csonka honvéd, b) «Jöjj hát szeress, c) «Száll a fekete éjben» részlet az obsitos című operából. Énekli és zongorán kíséri Issekutz Mihály. Öngyilkos asszony. Nagy Sándorné Varga Zsuzsánna 67 éves gyulai kofaasszony szenvedélyes alkoholista volt. Utóbbi időben már csak erős rumot ivott. Hogy szenvedélyének áldozhasson, hetek óta eladogatta valamennyi bútordarabját s annak az árát is elitta. Mikor mámorát kialudta. bizonyára megbánta könnyelműségét és bánatában május 28-án délután nagy adag marólúggal megmérgezte magát. Beszállították a közkórházba, ahol másnap meghalt. Gyilkos merénylet Csabán. Kedden délelőtt gyilkos merényletet követett el Csabán egy sza- badságos katona: Zsiga János. A Petőfi-liget mellett leszúrta Gulyás Ilona pincérlányt, kivel nemrégiben ismerkedett meg. A lány az üzletbe sietett, mikor Zsiga Jánossal találkozott a liget előtt s minden szóváltás nélkül előrántott kabátja alól egy nagy konyhakést s azt beledöfte a lány bal mellébe, aki eszméletlenül esett össze. A merénylő elfutott, de hamarosan elcsípték s átadták a rendőrségnek. A lányt a közeli katonai kórházba szállították, hol bekötözték. Életben maradásához azonban igen kevés a remény. Öngyilkosság'. Fabula Mátyásné csabai asz- szony 50 éves korában nagy betegséget kapott. Tüdővészt. A sors azonban még megtetézte a baját. A férje elhidegült tőle s elhagyta; majd nemsokára az őrültek házába került. Fabuláné itt bajlóskodott pár évig. Gyötrődött a nehéz nyavalyáival ; utóbb is annyira elkeseredett, hogy a keserves életét eldobta magától. Beleugrott a kútba. Mikor kihúzták, már nem volt benne élet. fiaverda Ferenc férfi-szabó ajánlja a raktáron levő legfinomabb tiszta gyapjú nyári szöveteit. Irodalo m. Ilonka keringő. Ilyen címen Rozgonyi Lajos gyulai honvédszázados fülbemászó, kedves dal- lamu keringőt komponált és annak kottáját nyomtatásban kiadta. Beszerezhető a szerzőnél, vagy a ■Corvina könyvkereskedésben Gyulán: hegedűre 1 K, zongorára 1.50 f, hegedűre zongora kísérettel 1 K 50 fill Közgazdaság. ♦ A Pénzintézeti Központnak f. hó l-én tartott alakuló ülésén a vidéki pénzintézetekre alakított harmadik kúriába, illetőleg annak negyven tagú választmányába a békésvármegyei pénzintézetek vezérigazgatói közül kettő választatott be és pedig dr. Ladies László a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület .és Rorovitz Mór az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója. Bajok a hatósági liszt körül. A hatósági liszt ellátásra utalt fogyasztó közönség csak nagy nehézségek árán képes a városi liszt utalványra lisztet kapni; gyakran megtörténik, hogy a városnak napokon keresztül egy csepp lisztje sincs s a lakosság nem képes szükségletét beszerezni. A Haditermény részvénytársaság csak kiutal néha ■valamennyi lisztet, de a szállítmány napokig, sőt hetekig késik. Az utalványt pedig nem lehet megenni. A napokban már a kórház igazgatója sem tudta, miből fog a betegeknek másnap kenyeret süttetni. Csak dr. Daimel Sándor alispán -erélyes közbelépésével lehetett mostanáig ismételten a kenyérinség beköszöntését elhárítani oly formán, hogy a Hadítermény rtg helybeli készleteiből utalt ki néhányszor kölcsönképpén lisztet. Ezt azonban odafeutről betiltották. Most is napok óta üresek a lisztraktárak, nem tudnak sütni a pékek és várjuk a Szarvasról kiutalt lisztküldeményt, amely nem akar megérkezni. Kívánatos volna, hogy dr. Lovich Ödön polgármester személyesen interveniáljon odafent, hogy e hanyag kiszolgálás megszűnjön, inig komoly bajok nem lépnek fel a liszthiány miatt A város sertéshizlalása iránti indítvány amiről multheti lapunkban már megemlékeztünk, kedden délután került a város képviselőtestülete elé. A rendkívüli közgyűlésen dr. Lovich Ödön polgármester elnökölt, a képviselőtestület tagjai azonban a szorgos munkaidő miatt csekély érdeklődést mutattak a fontos és egyedüli tárgy iránt, mert alig negyvenen vettek részt a közgyűlésen. Erdős Gyula jegyző terjesztette elő a polgármester indítványát és az állandóválasztmánynak arra vonatkozó javaslatát, mely szerint a város a már elhatározott húsellátáson kivül gondoskodni kíván a közönségnek zsírral való ellátásáról is. Köztudomású ugyanis, hogy üzletekben zsírt már most sem lehet kapni.Vannak ugyan elrejtett készletek, amelyeknek felkutatására is sor fog kerülni azonban fontos közérdek, hogy a későbben okvetlenül bekövetkező zsirhiányról gondoskodás történjék. Ennek egyedüli módja, ha a város veszi kezébe a dolgot. A polgármester megállapodást létesített a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesülettel, hogy a város éppúgy, mint a marhabeszerzésre vonatkozólag, sertéshizlalásra is alkalmi egyesülésre lép. A város 100,000 korona folyószámla hitelt vesz igénybe, ugyanolyan összeggel járul a vállalkozáshoz a pénzintézet s ezen összegen közös haszonra és közös veszteségre sertéseket hizlalnak, elsősorban a város közélelmezésének ellátására, a felesleget pedig napi áron értékesítik. A javaslat felett hosszas vita indult meg, melynek során Najmann György városi képviselő, sertéshizlaló előrebocsátván, hogy mindenkor 30—40 fillérrel olcsóbban képes a hízott sertést kiállítani, mint a város, azt az ajánlatot tette, hogy amennyiben a város az ö részére kukoricát tudna szerezni, hajlandó volna saját hizlalásu sertéseit a helybeli közfogyasztásra átengedni. Az ajánlat első pillanatra tetszetősnek látszott és többen ezt szívesebben tették volna magukévá. Kitűnt azonban csakhamar, hogy az ajánlattevő nem a tisztességes polgári haszonnal megtoldott önköltségi áron, hanem napi piaci áron engedné át a sertéseket. Miután pedig a városnak nem az a célja, hogy bárminő magas áron teremtsen elő zsírt, hanem ellenkezőleg azért fog maga a vállalatba, hogy a mértéktelen árdrágításnak útját állja, az árakat mérsékelje és szabályozza, az ajánlatot nem fogadták el. Az alkalmi egyesülés a közfogyasztásra bocsátandó sertéseket önköltségi áron fogja számítani és csupán a felesleget fogja piaci áron értékesíteni. Az egy óra hosszáig tartó vita után a közgyűlés 42 szóval 1 ellen elfogadta az állandó választmány előterjesztett javaslatát s igy a közönség zsirszükségletének egy része biztosítva lesz. A terv szerint a most beállítandó sertések szeptember—október hónapokban már fogyasztásra bocsáthatók lesznek. A vármegyei vámos álak 1915. évi számadása szerint a gyulai és gyomai vámos úti pénztárnak van feleslege és pedig az előbbinek 88000, utóbbinak 52000 korona. Ellenbeiji a többi vámos pénztárak adóssága mindinkább növekszik mert egyrészt az évi törlesztés összege kevés másrészt az adósság kamatai sokkal nagyobb összeget tesznek ki, mint amennyi az évi jövedelme az illető vámos úti pénztáraknak. Egyedül a m zőberényi vámos úti pénztár az, amely az évi 4700 korona törlesztést alapul véve adósságát az 1922 évben fogja letörleszteni. A békési vámos úti pénztárnak 477000, a kétegyházinak 141000, a csorvásinak 108000, a szeghalminak 200000, a füzesgyarmatinak 275000, a vésztőinek 184000, a körösladányi- nak 110000, a tótkomlósinak 158000, a gádorosinak 81000, végül a nagyszénásinak 36000 korona az adóssága. — Az öcsödi hídon gyakorolt vámszedésből 2100 korona évi törleszetés várható s igy a 8800 korona adósság az 1920 évben lesz.1 letörlesztve. Gyula városnak 16,000, Gyoménak pedig 5600 korona az évi vámbevétele. A vármegyei h. é. vasutak közzül a mátra körösvidéki egyesült h. é. vasút múlt évi jövedelme 590000 korona volt. A személy forgalom, az 1914 évihez viszonyítva emelkedett és pedig 927000-ről — 1057000 re, ellenben az áruforgalom csökkent és pedig 536000 tonnáról 455000 tonnára, a bruttó bevétele ezután az 1914 évi 916000 korona helyett 814000 korona volt. A személy forgalom után a bruttó bevétele 414000 koronáról 476000 koronára emelkedett. Az áruforgalomban tetemes csökkenést mutat a cukorrépa szállítás, amely az 1914 évi 38000 tonna helyett csak 7477 tonna volt, ellenben a katonai javak szállítása 1300 tonnáról 6400 tonnára emelkedett. Jelentékenyen kevesebb volt a szállítás tűzifában, épület és haszonfában, mész, tégla és cement árukban. Az Orosháza—szentes— csongrádi h. é. vasutak a múlt évben 145000 korona tiszta jövedelmet tüntetnek fel, az 1914 évben 143000 korona volt a maradvány. Az alföldi első gazdasági vasuntnak 1915 évi üzleti eredménye rendkívül kedvezőnek mondható, mert a tiszta jövedelem 171000 koronát tett ki. Az összes múlt évi bevétel volt 688000, a kiadás pedig 516000 korona. A kedvező eredményi, a személy- forgalom óriási emelkedése okozta valamint az, hogy a teherforgalomnál értékesebb vagyis jobban fizető áruk kerültek feladásra és hogy azok hosz- szabb távolságra szállíttattak. A vasútnak a folyó év első negyedére eső bevétele, 40000 koronával tesz ki többet, mint az 1915 év megfelelő időszakában. A vasút pénzügyeinek szanalási ügye befejezést nyert, minek folytán a vasút jövője s annak fejlődése biztosítva van. A kormány azzal, hogy a vasútnak közúti jelleget adott, felmentette a vasutat a szállítási adó fizetése alól, miáltal a kormány mintegy évi 50000 korona subventiot nyújt a vasútnak. A kiboesájtandó 1215890 korona névértékű elsőbbségi részény, 160 koronás árfolyammal teljesen lejegyeztetett s immár csaknem teljesen befizettetett. Minélfogva intézkedni kell a vasútnak, hogy a forgalom sikeres lebonyolításához szükséges beruházások s átalakítások folyamatba vétessenek. A szükségesnek mutatkozó építkezésekre 500000 korona kell, erre azonban csak 420 ezer korona áll rendelkezésre minélfogva b közgyűlés a heruházások egy részét, mint nem feltétlenül szükségeseket, későbbi időre halasztotta; az elodázható beruházások összege 240 ezer koronát tesz ki. A békéscsabai helyi forgalom lebonyolítása végett egy 2-ik kocsi beszerzése 28 ezer korona költséggel engedélyeztetett. Pályázat ipari munkás jutalmakra. Az aradi Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet a a kereskedelemügyi m. kir miniszter által a kamara kerülete szamára létesített öt, egyenkint száz koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben iparszerü gyári munkáb m alkalmazottak, akik a következő minősítéssel biruak : 1. magyar állam- polgárság, 2. tényleges ipari munkában való alkalmaztatás: művezetők és pallérok stb. csakis kivételes, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jöhetnek figyelembe, gyári és irodai szolgák jutalomban nem részesülnek; 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés a munka körében, a rendes munkabér vagy kereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e célra kiállított bizonyítványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületbeli iparosok (gyárosok, mü- iparosok) ennélfogva felkéretnek, hogy amennyiben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szóban forgó jutalom odailálésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi Kereskedelmi és Iparkamarához legkésőbb folyó évi julius 20-ig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis a munkaadó teheti, minélfogva közvetlenül, ennek mellőzésével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgyalás alá. Országos vásári Jelentés. Úgy érezzük, hogy a mostani nagy idők elmúltával nemzedékek egész sorozata bámulattal fogja olvasni lápunk eme rovatát, mely hü, egyben ijesztő fotográfiája annak a minden fantáziát megcsufoló drágaságnak, amely a világháború 23-ik hónapjában keletkezett. — Tehát nemcsak egyszerű tudósítást, hanem évtizedekre vagy talán századokra szóló krónikát Írunk, amidőn az idei tavaszi vásárról az alábbiakban beszámolunk. Május 31. Sertésvásár. A felhajtás mintegy 2000 drb. Az óriási árak gunyjául még megörökítjük, hogy ezek a vásár folyamán mintegy húsz százalékkal hanyatlottak. Eme hanyatlás mellett hat hetes malacok párjáért 150—180 koronát, na
