Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
6 Békés 1916. junius 4. gyobb sertésekért élősúlyban 6—8 koronát, sőt volt elvétve eset, hogy 9 koronát adtak kilogrammonként. Junius 1. Jnhvásár, mintegy 1800 darabnyi felhajtás. Apró bárányok páronként 50—60 koronáig, közepesek páronként 90—100 koronáig, nagyobbak 120—150 koronáig, csaknem az utolsó darabig vevőre találtak. Junius 2-án szarvasmar ha vásár. Felhajtás mintegy 2400 darab. A leghitványabb fejőstehén, amelynek máskor 120—160 korona ára volt, 2400 koronáért, jobb minőségű 3000—3400 korona, prima minőségű pedig 4000 korona, sőt azonfelül is. Két-három éves tinók élősúlyban 5—7 koronáért kilogrammonként, jármos ökrök párja 4000—7000 koronáig kelt el. Junius 3, lóvásár. Felhajtás szokatlanul nagy, úgy hogy mindkét korlát megtelt, 8—9000 darab lóval. A leghitványabb kimustrált lovak legalacsonyabb ára volt páronként 7—900 korona, valamire való igás ló mar 1200—1800 koronáig, jobb minőségű, — de még mindég csak közép 1800—2400 koronáig. — Bérkocsiba való lovak 3—4000 koronáig keltek páronként, jobb minőségűek, melyek azonban még messze alul maradtak a luxus lovaknál, 6000—8000 koronáig találtak páronként vevőkre. Egy máskor tiz- tizenkét koronáért kapható szamárért szivesen fizettek most 2—300 koronát. Törvényszéki csarnok. Esküdtbirósági tárgyalás kezdődik junius hó 5-én a gyulai kir. törvényszéknél. Ez évben a második esküdtbirósági ülésszak. Eddig három ügy van kitűzve, s valószínűleg nem is lesz több. Junius hó 5-én a gyilkossággal vádolt Oláh Jánosnó és társa — bűnügyét fogják tárgyalni a melyben a vádbeli tényállás a következő : Oláh Istvánná szül. Finta Eszter vésztői lakos körülbelül 30 évvel ezelőtt került össze férjével, 22 évig törvénytelen házasóletet éltek, de 8 évvel ezelőtt törvényes házasságot is kötöttek — A törvénytelen együtt élésük ideje alatt 5 gyermekük származott, akik közül egy elhalt, a nagyobbik leányuk férjhez ment, a nagyobbik fiú katonai szolgálatot teljesít és igy otthon a 20 éves István és a 16 éves Erzsébet voltak. — Oláhnó férjével jó egyetértésben élt. Férje dolgos munkás ember volt — Az 1915. óv őszén besorozták katonának. Ettől kezdve ideges indulatos ember lett belőle, aki ez állapotban nejét több ízben bántalmazta. — E bántalmazások folytán az asszony azt mondta István fiának, hogy férjét el kell tenni láb alól, vagy el kell tetetni. Az édes anyának e többször megismételt felhi vása az elhalt megölésére életre keltette Oláh Istvánban azt a gondolatot, hogy atyját meg fogja ölni és a biztatás gyakori ismétlése folytán e gondolat utóbb szándékká érlelődött. Ez év november hó 4-én az elhalt apa azt mondta nejének, hogy menjen be vele Vésztő községbe, (ők t. i. tanyán laktak) a doktorhoz, mert neki ideg rohamai vannak és bus komorságba esett. Minthogy azonban Oláhnó ettől vonakodott, az elhalt szidta és fenyegette a nejét valamint a családját, egyben Olábnét a sutba dobta. Ekkor a fiú kiment az istállóba, ott a bűnjel fegyvert magához vette és mikor az apa kiment az udvarra fegyverét reá fogta és reá lőtt. Az elhalt visz- szafordult, bement a házba és mikor belépett az ajtón, akkor elbukott. A fiú azonnal megbánta cselekményét és segíteni akart apján, az anya nem engedte, hanem azt mondta, hadd pusztuljon el. Azt is akarta a fiú, hogy be megy a faluba és jelenti az esetet, de anyja azt mondta, hogy úgy kell fel tüntetni a dolgot, mintha az elhalt maga lőtte volna meg magát és e célból kösse puskát a kerítéshez. — Az anya, a fiú és ennek testvére ezek után elmentek a közeli határ árokig, de csakhamar vissza tértek és újból megnézték az elhunytat, aki akkor is ott feküdt mozdulatlanul a földön vérbe fagyva és hörgött. Az éjszakát ott virasztották körülötte, reggel felé pedig, amidőn Oláhnó látta,hogy a férje még mindig nem halt meg, türelmetlenségében a bűnjel piros barchett alsó szoknyájával, majd az elhalt téli kabátjával Oláh Istvánnak elfedte az arcát, minek folytán az azonnal meg is halt. A fiú ezután be fogott, bement a faluba, jelentette a csendőröknek hogy apja agyon lőtte magát, majd ismét haza ment, a lőfegyvert felkötözgette a kerítésre, ravaszára spárgát kötött és mutatta a csendőröknek, hogy atyja miként lőtte magát agyon. Junius hó 6-ára ki van tűzve a szándékos emberöléssel vádolt Kovács Pálné ügye. Vádlottnak — férje távollótében gyermeke született, akit ez óv január hó végén megfojtott, s a holttestét két hétig saját ágyában tartogatta, majd elásta az élóskamarában. Junius hó 7-én a gyilkossággal vádolt Túsz Ferenc bűnügye kerül tárgyalásra, melynek tárgya a következő : Túsz Ferenc 19 éves köröstarcsai legényt 1915. év december folyamán hadiszolgáltatásra hívták fel és beosztották a cs és kir. mezőberónvi lógyüjtő parancsnoksághoz. — Túsz Ferenc 1916. évi jannár hó 26-án d. u. Mezőberóny községből eltávozott azzal a szándékkal, hogy Köröstarcsára megy és az annak határában levő Mérges pusztán lakó Szilágyi László sértettől, kivel sógorsági viszonyban volt, pénzt szerez és ha ezt máskép el nem érheti, nevezett sértettet megöli. Terhelt az esti harangszó idejében érkezett Köröstarcsára, ahol szülei házához ment. Szülei azonban nem voltak otthon. — Az utca ajtót zárva találta, s igy a kerítésen mászott be. — Otthon nem talált mást, mint Szilágyi Sándor nevű unokaöcsót. Megvacsorázott, kenyeret és szalonát evett, majd az istállóban lefeküdt s várta, mig a későbbi éjszaka bekövetkezik. Éjjel 11 óra vagy 12 óra lehetett, amidőn terhelt felkelt, magához vette atyjának a ház végéhez támasztott favágó fejszéjét, a bakót (szőr tarisznyát) vállára akasztotta és egy görbe bottal elindult a Szilágyi László tanyájára a Mérges pusztára és pedig a szántó földeken keresztül. Mintegy másfél óra múlva megérkezett a tanyába, benyitott az istállóba, ahol Szilágyi László aludni szokott és jó estét kivánt neki, amit az viszonzott is, sőt felkelt lek helyéről, kezet fogott vele megkérdezte — hogy mi járatban van, talán szabadságolták a lógyüjtő Parancsnokságtól. Túsz Ferenc azt felelte, hogy ő hozzá : Szilágyi Lászlóhoz jött és egyben arra kérte, hogy adna neki tiz koronát, mire Szilágyi László nem volt hajlandó, s azt mondta, hogy neki pénze nincsen. Túsz Ferenc meg ismételte a kérését, de Szilágyi annak teljesítését újból megtagadta, erre terhelt a kezében tartott fejszével Szilágyi . László felé sújtott, mire az a közelében volt vasvillát kapta kezébe, s azzal a terheltet kétszer megütötte. Terhelt azonban a baltával továbbra is támadott, mire Szilágyi László menekült mind addig, mig a tehén fejénél a kötőféken keresztül esett a szalmára. Terhelt a sértettet még ez állapotban is ütötte a baltával. Túsz Ferenc, mikor látta, hogy Szilágyi László a földre esett, baltával kezében átment a szülői tanyájára, hogy onnan gyufát hozzon. A gyufát előbb az istállóban kereste, majd a lakóház ablakát próbálta kifesziteni a véres baltával és midőn ez nem sikerült, visszament a Szilágyi László tanyájára és sötétben kutatta ki zsebeit, hogy nem talál-e pénzt nála. Pénzt azonban sem zsebeiben, sem az inge- alá rejtve nem talált. Ezután Túsz Ferenc le- dült az istállóban aSzilágyi László fekhelyére, hogy majd hajnalban el megy onnan. A szomszéd tanya tulajdonos: Kozma Antal hajnalban 4 óra tájban átküldte Imre nevű fiát : Szilágyi Lászlóhoz, hogy tőle egy bőr ülést kérjen kölcsön. Midőn Kozma Imre a Szilágyi László istállójába benyitott. Túszt Ferenc felugrott a fekhelyéről és baltával kezében kiosont az ajtón, majd a földeken keresztül igyekezett haza menni Köröstarcsára. Kozma Imre nem ismerte meg a terheltet és utánna kiáltott, megállj, ki vagy! amire terhelt azt mondta : „Gyere ide. majd meg tudod“, s ezzel Túsz Ferenc tovább ment. Útközben egy vizkiöntésnól terhelt a baltáját lemosta a vértől, majd midőn hazaért, a baltát a tyúkól padlásra rejtette el, ő maga pedig lefeküdt az. istállóban. Ezalatt Kozma Imre megsejtette, hogy valami baj lehet Szilágyi Lászlónál, mert a sötétben tapogatózva őt nem találta a szokott fekhelyén, ugyanezért hazament apjának hirt adni, kivel együtt előbb a Túsz-féle tanyát, kutatták át. hogy nincs-e ott az, aki elfutott a Szilágyi László istállójából és csak azután mentek be az istállóba ahol Szilágyi Lászlót vérben fagyva találták. Kozma Antal és fia ezt követőleg eltávoztak az istállóból, melynek ajtaját dróttal bekötötték és jelentést tettek a köröstarcsai esendői őrsön. Túsz Ferenc otthon az istállóban rövid ideig pihent, mert eszébe jutott, hogy görbe botját a Szilágyi László istállója ajtajában, megtámasztva hagyta, a bakóját pedig ugyanott felakasztotta és azt is ott feledte. Újból kiment tehát oda, s mert az ajtó dróttal volt bekötözve, a sarokvasából kiemelte és elhozta onnan a botot és a bakót. — Ez után ismét haza ment és útközben találkozott özv. Szilágyi Istvánnéval, valamint Szilágyi Imrónóvel.. Haza térve tiszta ruhát vett magára, szülői ellátták élelemmel és eltávozott Mezőberónybe- — ahol elfogatásáig tartózkodott. Heti bünkrónika. Sikkasztás. Zsedényi József orosházi lakost a múlt évben Orosházán a község villamos műveivel az áramfogyasztási és berendezési dijak beszedésével bizták meg. Egyideig ment a dolog. Zsedényi mindig pontosan beszámolt a pénzzel Baranyai Mihály községi pénztárosnak. Egyszer azonban feljelentés érkezett, a királyi ügyészséghez arról, hogy a Zsedényi József által beszedett dijakból 970 korona hiányzik. Ezt az összeget ugyanis Zsedényi a felektől beszedte, de a községnek azt be nem szolgáltatta. A nyomozás és vizsgálat alapján a kir. ügyészség vádiratot adott be Zsedényi József ellen sikkasztás miatt. A múlt hétre kitüzptt főtárgyalást azonban ebben az ügyben nem lehetett megtartani, mert a vádlott és a tanuk egy része a harctéren katonai szolgálatot teljesítenek. Gondatlanság. Vincze Istvánná szül. Kővágó Julianna gádorosi lakos, kinek férje hadbavonult, maga állt be fuvarosnak kocsijával lovaival. A múlt. évben meszet szállított valahova s a kifogott lovát József nevű 12 éves fiára bizta. Amint a gyermek a lovat hazafelé vezette, a ló fejen rúgta és a fiú egyik szemét elvesztette. A királyi ügyészség gondatlanságból okozott testi sértés miatt emelt vádat ellene, miért is a kir. törvényszék 30 koronával büntette meg Vincze Istvánnót.
